Új Néplap, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-25 / 21. szám

4. OLDAL A SZERKESZTŐS É G POSTÁJÁBÓL 2001. Január 25., csütörtök Minőségfej lesztési program az iskolában Az állam és a fenntartó, amely a közpénzek felhasználásáról dönt, joggal vár el minőségi munkát az oktatásban, nemcsak a célkitűzések megfogalmazásá­nál, de a végrehajtás teljes idő­szakában is. Intézményünk, a Fegyverneki Általános Iskola múlt év márciusában sikeresen pályázott a Comenius 2000 mi­nőségfejlesztési program kidol­gozására. Részvételünket a ma­gyar oktatásügyben bekövetke­zett változások tették szüksé­gessé. Megerősödött az oktata­tás decentralizációja, nyitottab­bá váltak az iskolák, igénylik környezetük elvárásainak meg­ismerését, s a környezet számá­ra is fontos, hogy az iskolában folyó munkáról, eredményeiről reális képet kapjon. Célunk, hogy a program érté­kelő rendszere fedje le az intéz­mény teljes tevékenységrend­szerét, épüljön a pedagógiai programunkra, legyünk önma­gunkkal és másokkal is össze- mérhetőek. Munkánk a kezdetén tart. El­készült az intézményi munka önértékelése, jelenleg partnere­ink — óvoda, szülők, fenntartó, középfokú intézmények - igé­nyeinek felmérését végezzük. Célkitűzéseink megvalósítását településünk képviselő-testülete erkölcsileg és anyagilag is támo­gatja. Fontos számunkra, hogy a partnerek elvárásaival tantestü­letünk tudjon azonosulni, a szü­lő és a tanuló is legyen beavatot- tabb az iskola életébe. Reméljük, munkánk során láthatóvá válik az intézményi munka eredményessége, megte­remtődnek a partnerközpontű működés és folyamatos fejlesz­tés feltételei. DR. VINCZE LÁSZLÓN É ISKOLAIGAZGATÓ Rendíthetetlenül? Mint az utóbbi napok esemé­nyeiből tudjuk, tévedésben vol­tak, akik azt gondolták, Tor- gyánt, a királyt le lehet váltani. S hogy királynak kell őt tekinteni, arra maga Liebmann Katalin fő­városi exelnök asszony utalt, amikor kinyilatkoztatta, hogy pallosjoggal rendelkezik a párt­főtitkár. Márpedig ilyen joga csak a királynak van. Lányi, Csúcs és a hozzájuk csatlakozók kevesen vannak ahhoz, hogy a fordulat éve következhessék. El vagyok keseredve, mert ebben a helyzetben nincs esély, hogy végre korrigálják azokat a káro­kat, amelyeket a magyar mező- gazdaság elszenvedett az utóbbi két évben. Csak bizakodhatunk, hogy még nincs egészen lefutva a derbi. gombár lajos Mi készül a szobor környékén? Felkeltette az érdeklődést egy közelmúltban megkezdett földmunka a megyeszékhely városközpontjában. Mi készül a Hild tér szomszédságában, a Lantos szobor környékén? - kérdezték tőlünk, aggódva a zöldfelületekért. A kérdést mi is feltettük, mégpedig a legilletékesebbnek, Boros Zoltán főkertésznek, a polgármesteri hivatal főmunkatársának. — A Hild tér mind épületeiben, mind a park­felületében nem bír túlságosan nagy esztétikai értékkel. Mivel tavasszal, nyáron és kora ősszel a művelődési házban, illetve a ház előtti zöldterületen sok rendezvény várja a város pol­gárait, nem lehet közömbös, hogy a környezet milyen képet nyújt. Túl ezen, szakmailag is tel­jesen indokolt, hogy hozzányúljunk, mert a fű kipusztult, csak tarack borítja, a cserjefelületek elöregedtek, a padok használhatatlanná váltak. A Hild tér teljes átépítésére nincs lehetőségünk, de úgy gondoljuk, ha a Lantos szobor körüli kis parkot átépítjük, ha egy szép kis szigetet kialakí­tunk, már ezzel is esztétikusabb lesz a városkép. A tervek szerint pázsitfüvet ültetünk, virág szalagágyakat, az elöregedett fákat fiatalra cseréljük, illetve új padokat helyezünk el. A fű és virág locsolását félautomata öntözőrendszer biztosítja majd. Reményeink szerint ezzel a szerény, kis léptékű munkával is olyan hatást érhetünk el, hogy szívesen megállnak majd az arra sétálók egy-egy pillanatra gyönyörködni a virágokban, vagy megpihenni a padokon, a fák árnyékában. Természetesen ezért cserébe mi is elvárjuk, hogy mindenki vigyázzon rá, a szemét például az arra kijelölt helyre kerüljön, és ne táruljon olyan lehangoló látvány elénk, mint a munka megkezdésekor. Az enyhe tél kedvez a földmunkáknak, kihasználjuk a rendkívüli időjárást. Már kora tavaszra be tudjuk fejezni a zöldfelület felújítását, így május közepére teljes pom­pájában lesz látható a Lantos szobor környéke. SZEMÜNK ELŐTT MEGY TÖNKRE. A szolnoki Körösi úton nemrég még gyermekintézmény műkö­dött ebben az épületben. Gyerekzsivaj verte fel a csendet, ha udvarán játékba kezdtek a kicsik. Amióta bezárták, a szemünk előtt megy tönkre: udvarát a gaz veri fel, és az épület állaga is egyre csak romlik. _____[AMATŐR FOTÓ) Tí z év kevés volt Tíz évvel ezelőtt, a rendszervál­tás idején, felkért külföldi tanács­adók kijelentették: a Magyaror­szágon működő egészségügyi rendszer és finanszírozás nem al­kalmas egy modern egészségügy megteremtésére. Megállapították, hogy reformokra, szemléletvál­tásra van szükség, s a lakosság­ban az egy főre eső egészségügyi költségek drasztikus emelésére. Az eltelt tíz esztendő nem hozott pozitív szem- . léletváltást, s az egyre szűkösebb erőforrások szétosztása is aránytalanul tör­tént. Fokozódott — a többnyire szakmától független — érdekel­lentét az egészségügy különböző szegmenseiben. A valós okok megoldása helyett az álproblé­mák kerültek felszínre. Ä szak­mai értékek is veszélybe kerültek, s ma már a végzett orvosok nagy százaléka szinte kimenekül ta­nult szakmájából. Sajnos, a többpártrendszerű demokrácia sem kedvez az egész­ségügy helyzetének. A magyar polgárok ma Az egészségügy állapota fontos mutatója az ember értékének, megbecsülésének nem tartják a legfontosabb kérdések kö­zött az egész­ségügyet, így ... ezzel nem le­het választáso­kat nyerni. Továbbá az ágazat fej­lesztése az esetleges kormányzati cikluson túlmutat, s így semmi­képpen nem élvez prioritást az adott hatalom részéről. Ez en okokból, mondhatni, ta­lán még jobban elmélyültek a rendszerváltás előtt meglévő, sok esetben a működésképtelenségig fokozódó anomáliák. Ugyanak­kor a betegek száma nem csök­kent, sőt egyes staüsztikák sze­rint rohamosan nő. Országunk munkaképes lakos­sága a halálozási statisztikában világelső, amely a gazdasági fejlő­désre is negatív hatással van. A lakosság egészségügyi állapotá­nak alakulásában a környezet, a genetikai adottságok s egyéb fel­tételek mellett csak egy tényező az egészségügy, azonban nagyon fontos mutatója lehet az ország­ban élő emberek értékének, meg­becsülésének. DR. DOBOS ZOLTÁN ORVOS-KÖZGAZDÁSZ SZOLNOK Átalakul a közlekedési rend Nem jár autóbusz a szolnoki Szántó körút—Thököly út tér­ségében, amióta a Tallinn-városrészt a vasútállomással összekötő 18-as járat megszűnt, mégis megmaradt a busz­megálló, illetve ahhoz kapcsolódó közlekedési jelzőtáblák a Szántó krt. 46. számú ház előtt. A feleslegessé vált táblá­kat a KRESZ-szabályok szerint nem lehet figyelmen kívül hagyni, hiszen semmi nem utal arra, hogy azok szükségte­lenné váltak volna. Miért nem szüntetik meg, ha nincs funkciójuk? - vetették fel a kérdést az ott lakók. Ez idő szerint valóban feleslege­sek a jelzőtáblák, de hamarosan visszakapják funkciójukat - tud­tuk meg a Jászkun Volán Közle­kedési Részvénytáraság munka­társától. Az év elején megkez­dődtek a belváros közlekedésé­nek átalakítására irányuló mun­kálatok. Mint tudjuk, új arculatot kap a Kossuth tér, s ez a város közlekedési rendjének változását is maga után vonja. Ennek egyik részeleme az említett térség köz­lekedésének módosulása. A ter­vek szerint április 30-ig megin­dulhat a Szántó körút-Pozsonyi utca kereszteződésében a körfor­galom. A Várkonyi tér átalakítá­sára most van folyamatban a köz- beszerzési eljárás, a Szabadság téri csomópontnál pedig a szük­séges hozzájárulások beszerzé­sénél tartanak a szakemberek. A város közlekedési rendjének változásával együtt jár, hogy a Szántó körútra kerülnek majd bi­zonyos autóbuszjáratok. A jelen­legi helyzet tehát csupán átmene­ti. Addig viszont, hogy ne zavarja az autósokat, letakarják a táblá­kat. Messze esik-e az alma a fájától? A gyermeki magatartászavarokról Manapság egyre több szó esik a nyilvánosság előtt a gyermekek védelméről, a személyiségfejlő­désüket korlátozó magatartási, tanulási zavarokról és a családi, pedagógusi segítségnyújtás tech­nikájáról. Az útkeresések és a személyiség fejlődését kutató eredmények jelzik azt is, hogy nemcsak a gyermekek magatar­tási akciója és reakciója szorul elemzésre, építő jellegű kritikára, hanem a miénk, a felnőtt nemze­déké is. Miről is szól tulajdonképpen a gyermeki beilleszkedési, tanulá­Nemcsak a gyermek magatartási reakciója szorul elemzésre, hanem a miénk, a felnőtt nemzedéké is. si, magatartási zavar? Nos, gon­dolom, szól nemcsak az óvodá­ról, iskoláról, tanárokról, hanem mindannyiunkról, akik valami­lyen hatással vagyunk, akik segít­jük vagy akadályozzuk a szemé­lyiség helyes fejlődését. Szól a társadalmi képződményekről (diszkóról, utcáról) és családi szocializációról, amelyek közvet­ve vagy közvetlenül hatnak, mert nem mindegy, hogy szegény vagy gazdag, erkölcsös vagy er­kölcstelen, igaz vagy hamis kul­túrában nevelődik-e a gyerek. Szól a gyermeki magatartás az öröklött tulajdonságoktól, a haj­lamtól, az idegrendszerről, s ar­ról, hogy vajon „messze esik-e az alma a fájától”. A gyermeki ma­gatartásfejlesztés gátja, hogy ke­veset tudunk a genetikai faktor szerepéről, hiszen évtizedekig ta­bu téma volt. Végül, de nem utol­sósorban arról is szól a magatar­tászavar kezelése, hogy mennyi­re sikerült megismerni a szemé- v . ...» lyiség természe­tét, a zavart maga­tartás hátterét, an­nak indítékait, és fontos szerepe van annak is, hogy a gyermek hogyan fogadja, dolgozza fel, építi be személyisé­gébe az őt ért hatásokat, milyen módon reagál azokra. Tetszés szerint tehát nem kezelhető a gyermek beilleszkedési, tanulási, magatartási zavara, hisz megha­tározza azt a környezet, a geneti­kai örökség, a gondozási, nevelői hatás. DR. BÁLINT SÁNDOR, A levelekből válogatunk. A kiválasztott írások — a levélíró előzetes hoz­zájárulása nélkül, mondanivalójának tiszteletben tartásával — szer­kesztett, rövidített formában jelennek meg. Az itt olvasható vélemények nem feltétlenül azonosak a szerkesztőség álláspontjával. Névtelen vagy címhiányos írások közlését mellőzzük. Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a meg nem rendelt cikke­ket is olvasói levélként kezelje. Az oldalt szerkeszti: Kácsor Katalin A Jangcénél is falujára gondolt Nem érheti hátrány a szegényeket Megjelent dr. Boros Bálint besenyszögi születésű szer­ző Millér-parti igazmesék című könyve, aminek győri bemutatóját nagy figyelem kísérte. Az érdeklődést nem is annyira az előzetes „saj­tóbeharangozó” indokolta, hanem a szerző személye. Győr lakossága jól ismeri a könyv íróját, mint örök újí­tó tanárt, iskolateremtő igazgatót, az oktatásügyért mindig kiálló képviselőt, aki négy évtizedet töltött el a katedrán. A Millér-parti igazmesék egy sajá­tos ötvözet. A több mint hetven „félperces”, „egyperces”, „több­perces” elbeszélésből, leírásból álló mű a szerző gyermekéveinek „memoárja”; családtörténet, tájle­írás, szociográfiai remekmű és hi­teles társadalmi-történelmi kor­rajz. Egy eltűnt világról szól Bo­ros Bálint könyve, a falusi embe­rek szegénységéről, emberfeletti küzdelméről az uradalmak köze­lében. „Ajánlom mindazoknak - írja egy helyütt -, akik hozzám ha­sonlóan „messziről.érkeztek” az oktatás, a kultúra világába, akik a falusi szegények családjában nőt­tek fel az uradalmi birtokok ár­nyékában, s magukkal hozták ennek a szegénységnek életüze­netét, egy életre szóló alapjait... Nem a szegénység szép, hanem ahogy azt megéli a legtöbb sze­gény ember ...akinek legnagyobb kincse a becsülete, legnagyobb gazdagsága a gyermekei és csa­ládja, két dolgos keze és életböl­csessége.” Aki elolvassa a könyvből töb­bek között az Anyai szeretet, Édesapám, a gátőr, A szegénység szép virágai, A forró vakaró, Elve­szett a Fátyol, Boldog karácsonyi estéim, Egy szál virág Máté bácsi sírjára című írásokat, azonnal ér­zékeli, hogy az egész műben vé­gigvonul a szülői és testvéri sze­retet, az iskolához és a szülőföld­höz érzett vonzódás már-már csaknem misztikus érzése. A Millér-parti igazmesék gyöngyszemek a régmúlt mélysé­ges tengeréről, áttetsző tisztaság­gal tükrözik mindazt a jót és szé­pet, mely a szülőföldből és annak lakóiból árad. Hűséges ragaszko­dás a Millér-parti tájhoz, az eltép- hetetlen gyökerekhez. így válik érthetővé az a nem mindennapi furcsaság is, hogy a szerző né­hány évvel ezelőtt egy küldöttség tagjaként a Jangce partján sétálva is a Millérről elmélkedett. ________________________B. ANTAL, NAOYCENK Az Új Néplapban és a Jászkun Krónikában január 15-én a Több­ség esélye címmel megjelent írás­ból arról értesülhettünk, hogy szeptembertől várhatóan magán­iskola nyílik Jászladányban. Ön­magában ez nem lenne meglepő, hiszen a közoktatási törvény lehe­tővé teszi a szabad iskolaválasz­tást, s ha a szülő nincs megelé­gedve az önkormányzaü iskolá­val, gyermekét magániskolába is járathatja. Ha nincs magániskola, törvényes úton létrehozhatnak egyet, a jogi előírásokat betartva semmiféle kifogás nem állítható a szándék elé. Csakhogy a szabad iskolavá­lasztás az akaratlan kirekesztés veszélyeit is magában hordozza. Nyilvánvaló ugyanis, hogy valaki­kért vagy valakik ellen lép fel a tervezett magániskola. Mert ha egy tehetős cigányember kifizeti a tandíjat és felveszik a gyermekét, aligha lesz gond. De ha nem ve­szik fel, akkor kétségkívül tör­vénysértés történik. De legalább ennyire zavarba ejtő az a kérdés is, vajon a települési önkormány­zat miért támogat magániskolát? Milyen valós vagy látszatérdekek húzódnak meg a szándék mögött? A cikkből egyértelműen kitű­nik, hogy az új épületet a magán­iskola kapná meg, a régi pedig maradna a szegényeknek - s nyil­vánvalóan a cigány gyerekeknek is. Felmerül a kérdés: az önkor­mányzat miért nem a saját iskolá­jában biztosítja a mind jobb mű­ködést például megfizetett, kép­zettebb tanárokkal, gyermeksze- retőbb pedagógusokkal és megfe­lelő szintű taneszközökkel. Miért magániskolában tervezi azt? Lényeges kérdés az is: milyen pénzből épült meg iskola - mert ha adókból és pályázatokból, ak­kor az semmilyen körülmények között nem működtethető ma­gániskolaként. Habár közcélú kezdeményezésről van szó, arról mégsem szabad elfeledkeznünk, hogy végső soron a magániskola üzleti vállalkozás. Ha valaki elő­nyösebb helyzetbe akarja hozni gyermekét, és ezért fizet, azt ma­gánügynek kell tekinteni. Ám semmiképp sem érheti hátrány a szegényeket - így a cigány szár­mazású tanulókat sem -, mert ez nemcsak törvényellenes, hanem sértő is. Önhibájukon kívül végze­tes hátrányba sodorni a gyerme­keket nem lehet, azt a legteljesebb mértékben el kell utasítanunk. Annál is inkább, mivel ez az első lépés lenne a nyílt rasszizmus­hoz. DR. PÁLFI MIKLÓS, SZOLNOK A KISEBBSÉGI JOGVÉDŐ EGYESÜLET VEZETŐJE

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom