Új Néplap, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)
2001-01-25 / 21. szám
2. OLDAL 2001. Január 25., csütörtök | ||§H' V I L Á G TÜKÖR Egyre dagad a húsbotrány Több miniszter lemondott, az állatvédők tiltakoznak A megbetegedett marhák sorsa a levágás FOTÓ: EUROPRESS/EPA Anyagi és emberáldozatot egyaránt követel az Európa-szerte kirobbant marhahúsbotrány. Miközben ugyanis a fertőzött hús megbetegítheti a fogyasztókat, a felelősséget vállaló politikusok lemondásra kényszerülnek. Közvetlen szomszédunkban az állatok gyógyszerezése okozott vihart. München-Bécs Németországban a szövetségi után a bajor kormányban is személyi következménnyel járt a kór terjedése: lemondott a bajor tartományi kormány egészségügyi minisztere. Barbara Stamm - akit hetek óta hevesen támadott a tartományi gyűlés szociáldemokrata és környezetvédő ellenzéke - a bajor kabinet ülése után jelentette be távozását. Azt hangsúlyozta, hogy tiszta lelkiismerettel mond le; a Bajorországban már nyolc szarvasmarhán kimutatott BSE-kór elhárítására éppúgy megtett minden intézkedést, mint a hízósertések illegális gyógyszerezésének földerítése érdekében. Ausztriában legalább 500, Németországban további mintegy 900 sertéstenyészetben etették az állatokat tiltott gyógyszerekkel, köztük antibiotikumokkal és hormonokkal - mondta szerdán Bécsben Michael Buchner, a Négy Mancs (Vier Pfoten) elnevezésű állatvédő egyesület aktivistája. Buchner mindehhez hozzátette, hogy értesülések szerint Karintiában és Salzburgban is vannak olyan gazdaságok, amelyekben az állattenyésztésben tüos gyógyszereket használtak fel. Az állatvédő egyesület hangsúlyozta, hogy már évek óta igyekszik ráirányítani a figyelmet a tömeges állattenyésztés problémáira. Ilyen tenyészetekben nevelik a több mint 3,5 millió európai sertés mintegy 99 százalékát. Az egyesület követelések egész listáját terjesztette Wilhelm Molterer mezőgazdasági miniszter elé. ________■ HÍ REK RÖVIDEN A NATO használna urántöltetet Az észak-atlanti szövetség ismét bevetne szegényí- tett uránt tartalmazó lövedékeket, ha Koszovóban állomásozó csapatait katonai fenyegetés érné - jelentette ki Joseph Ralston tábornok, a szervezet európai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka. Tüntettek Milosevics védelmében Néhány száz ember tüntetésen tiltakozott szerdán Belgrad központjában Carla del Ponte, a hágai Nemzetközi Törvényszék főügyészének látogatása ellen. Vojiszlav Kostunica jugoszláv elnök azt mondta egy párizsi lapnak, hogy Carla del Ponte destabilizálhatja Jugoszláviát azzal, ha ragaszkodik Szlobodan Milosevics exdiktátor kiadatásához. Pinochet ártatlannak vallja magát Az Augusto Pinochet ügyében illetékes igazságügyi tisztségviselők szerint kihallgatásán a tábornok azt vallotta: nem érzi magát felelősnek a „halálkaraván” elnevezésű egykori katonai különítmény bűntetteiért. A volt diktátort első ízben hallgatták ki azokkal a gyilkosságokkal kapcsolatban, amelyeket a vádlók szerint az ő tudtával követtek el uralma elején. Ez volt az utolsó hiányzó jogi lépés ahhoz, hogy Juan Guzmán vizsgálóbíró - esetleg új vádakkal - bíróság elé állíthassa a tábornokot, de dönthet úgy is, hogy leállítja az eljárást. Emberrablással vádolják Szentpétervárott letartóztatták Mihail Mirilasvili üzletembert, az Oroszországi Zsidó Kongresszus alelnökét. A városi ügyészség közlése szerint Mirilasvilit, aki Vlagyimir Guszinszkij orosz médiacézár szűkebb környezetéhez tartozik, emberrablásban való részvétellel gyanúsítják. Úton az utolsónak szánt űrhajó Bajkonurból - kétszeri halasztás után - szerda hajnalban startolt a Progressz Ml-5 jelzésű teherűrhajó. Rakománya csaknem kizárólag üzemanyag, amelynek segítségével március elején a Csendesóceánba „lökik” a kiszolgált Mir orosz űrállomást. A teherűrhajó a tervek szerint szombaton dokkol az űrbázison, s ha bármi gond lesz a kikötéssel, vagy a Mir berendezései ismét makrancoskodnak, akkor „mentőexpedíció” indul az űrállomásra. ________■ Fu nar népszámlálást akar Bukarest keresi helyét az európai családban Románia és Magyarország együttműködésének fejlesztését sürgette Strasbourgban a román kormányfő. Adrian Nastase az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén emlékeztetett arra, hogy az új román közigazgatási törvény előírja a kisebbségi nyelvek használatát azokon a településeken, amelyeken a lakosság több mint 20 százaléka valamely nemzeti kisebbséghez tartozik. A kolozsvári polgármester ellenakciókat szervez. Strasbourg - Kolozsvár A román kormányfő éppen akkor látogatott el az Európa Tanácsba (ET), amikor a testület tanácskozásán a kisebbségek helyzete az egyik fő téma. Az ajánlás előírja a kisebbségi nyelvek használatát azokon a településeken, ahol a lakosság több mint húsz százaléka valamely nemzeti kisebbséghez tartozik. Az ET parlamenti közgyűlése egyébként a nemzeti kisebbségek jogairól tárgyalva újabb határozatokat is hozott védelmük megerősítésére. „Romániának meg kell találnia helyét az európai országok családjában, s e tekintetben jelentős lépést tett, amikor nemrég a bukaresti parlament elfogadta a közigazgatási törvényt” - jelentette ki Adrian Nastase. Bukarest emellett dinamikusabbá kívánja tenni kapcsolatait az Európai Unióval, a NATO-val és a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel is. Vezető európai tisztségviselőkkel folytatott tárgyalásain a miniszterelnök megerősítette: Románia megoldást kíván találni az állami gondozásban lévő gyermekek problémájára, valamint a roma kisebbség helyzetére. Strasbourgban Nastase újságírók előtt kifejtette: a román-magyar kapcsolatokban folytatni kell mindazt, ami eddig jó volt. Tovább kell fejleszteni az együttműködést a két ország között, de nemcsak a budapesti kormány és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség kapcsolataira alapozva, hanem „szélesebb viszonyrend- szert kellene kiépíteni a többi romániai párttal, így a kormányzó szociáldemokrata párttal is”. A kisebbségi nyelvhasználattal kapcsolatban Nastase megerősítette: a törvények még Kolozsvár polgármesterére is vonatkoznak. A jelek szerint azonban Gheorghe Funar másképpen vélekedik - írja tudósításában munkatársunk, Simon Hunor. Kolozsvár vezetője közölte: amíg ő a polgármester, nem lesznek magyar nyelvű táblák, és nem lesz hallható magyar szó a városházán. Funar, aki legfeljebb 11,4 százalékra taksálja a magyar nyelvű lakosságot, népszámlálást akar tartani. A költségek nem érdeklik, mert „a pénz nem számít, amikor azért kell harcolni, amiért őseink vérüket ontották: a román nyelvért”. A polgármester hevesen támadja a kormánypártot „az RMDSZ-szel való paktálása miatt”. Szerinte a Társadalmi Demokrácia Romániai Pártja koalícióra lépett a romániai magyar szervezettel, amit a magyar nyelvhasználatot lehetővé tevő közigazgatási törvény megszavazása is bizonyít. Kolozsvár polgármestere, egyben a Nagy-Ro- mánia Párt főtitkára azt gyanítja, hogy a „két tömörülés megállapodott számos, alkotmányellenes intézkedés meghozataláról”. Funar egyben megismételte kijelentését, amely szerint az 1992. évi népszámlálás adatait meghamisították - a magyar lakosság érdekében. A polgármester különös matematikájának megfelelően a magyar lakosság részaránya Kolozs megyében korántsem éri el a 22,8 százalékot, de még a 13 százalékot sem. Szerinte - mivel a tavalyi választásokon 11,4 százalékra tehető az urnákhoz járult magyarok száma - nyilvánvalóan csupán ennyi magyar él itt. Funar a magyarság létszámának csökkenését természetesnek mondja, mivel az utóbbi tíz évben „több RMDSZ-es halt meg, mind amennyi született”. Kezdeményezését egyébként nem ellenzi a kormánypárt, a Társadalmi Demokrácia Romániai Pártja egyik kolozsvári tanácstagja sem. Lapusan Remus úgy véli, a népszámlálás kifogná a szelet Funar vitorlájából, s így már semmi sem gátolhatná a most megszavazott közigazgatási törvény alkalmazását Kolozsvárott - és további 1100 romániai városban, településen. Teljesülőben a magyar igények A szlovák kormány támogatja a nyitrai egyetemi kar létrehozását A szlovák kormány szerdán jóváhagyta az önálló nyitrai magyar egyetemi kar létrehozásáról szóló ajánlást. Ezzel újabb akadály hárult el az alkotmány módosítása elől. Pozsony A Magyar Koalíció Pártja a Dzurinda-kormány megalakulása (1998) óta ragaszkodik a magyar pedagógusképzés feltételeinek megteremtéséhez, de a kormányhoz tartozó Demokratikus Baloldal Pártja (SDL) nem volt hajlandó támogatni a magyar igények teljesítését. Megfigyelők úgy értelmezik a döntést, hogy az egyetem vezetését a kormány ajánlása semmire sem kötelezi, de a kabinet régóta várt pozitív állásfoglalása mindenképpen kedvező feltételeket teremt az MKP törekvésének megvalósításához. A Magyar Koalíció Pártja az elmúlt hónapokban keserves küzdelmet folytatott szlovák koalíciós partnereivel azért, hogy teljesítsék a kormány programnyilatkozatában is rögzített magyar kérést, sőt az MKP egyenesen ettől tette függővé, hogy támogatja-e az alkotmány sürgős módosítását. A kormány szerdai döntése után két követelés kompromisz- szumok árán - végső soron - teljesítettnek tekinthető. Az egyik a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájának ratifikálása, amelyről a múlt héten döntöttek Pozsonyban, a másik a magyar egyetemi kar ügyében született friss ajánlás. Továbbra is nyitva maradt azonban az MKP harmadik - egyszersmind a legnagyobb ellenállásba ütköző - követelésének ügye: a „gazdátlan földek” kérdése. A magyar párt ragaszkodik ahhoz, hogy az állam utaljon az önkormányzatok felügyelete alá egy csaknem félmillió hektárt kitevő földvagyont. Ez a szlovákiai magyarok és németek második világháborút követő jogfosztottságának éveiben elkobzott, az örökösök által a rendszerváltás után valamilyen okból vissza nem igényelt földekből képződött. Az ügyben Mikulás Dzurinda miniszterelnök csütörtökön egyeztet a kormánypártok vezetőivel. Úgy tudni, a kérdésben már történt némi elmozdulás, de a megállapodás még távolinak látszik. Uj fejlemény, hogy az MKP két héttel a rendes testületi ülés után e hét végére rendkívüli tanácskozásra hívja Pozsonyba a párt országos tanácsának tagjait. Valószínűnek látszik, hogy a testület a legújabb fejlemények nyomán újraértékeli a helyzetet, és az is elképzelhető, hogy megváltoztatja ae alkotmánymódosítással kapcsolatos álláspontját. Lehallgatás Angliában? A „nagy testvér” mindenkit figyelne London A brit titkosszolgálatok el akarják érni, hogy engedélyezzék bárki telefonjainak, elektronikus levelezésének és internetes szokásainak a rögzítését, megfigyelését, lehallgatását. A tervezet szerint az MI5, az MI6 (a két titkosszolgálat), a vámhivatal és a rendőrség elképesztő teljesítményű adattároló kapacitást létesítene kormányzati közreműködéssel, ám ehhez előbb meg kell teremteni a törvényi hátteret. Az indoklás az, hogy csak így zabolázható meg a számítógépes-internetes bűnözés, amely egyre nagyobb szerepet játszik a kábítószer-csempészetben, a nemzetközi terrorizmusban, a pedofilhálózatok kiépítésében. A brit belügyminisztérium megerősítette: a biztonsági szolgálatok előterjesztését komolyan tanulmányozzák. A rendőrségi és titkosszolgálati terveknek azonban akadnak ellenzői is. Szerintük a felderítő, elhárító és karhatalmi testületek törekvése mérföldes lépés az orwelli „nagy testvér”, a mindenkit figyelő állam megteremtésére, egyúttal támadás az állampolgár magánélete ellen. A titkosszolgálatok nem rejtik véka alá, hogy javaslatuk ellentmond az Európai Unió emberi jogi meghatározásainak. A kiszivárogtatott dokumentumot időközben közölte az Observer című lap, sőt a szöveget közzétették a Cryptome nevű polgárjogi szervezet internetes honlapján is. __________________________________(KULCSÁR) Galápagos veszélyben ____San Cristóbal Új abb lék keletkezett a Jessica nevű ecuadori olajszállító hajón, amely egy hete feneklett meg a Ga- lápagos-szigetek közelében. A fűtőanyag változatlanul szivárog a Csendes-óceán vízébe, és ez tovább súlyosbítja a katasztrofális helyzetet az egyedülálló állatvilággal rendelkező szigetcsoport körül. Rodolfo Rendón ecuadori környezetvédelmi miniszter rendkívüli állapotot hirdetett ki, mivel a szétterülő olajfolt közvetlenül veszélyezteti a mintegy tízezer óriásteknőst, továbbá az albatroszokat, az iguánokat és a fókákat. Az Európai Bizottság úgy döntött, hogy spanyol, francia és brit tagokból álló szakértőcsoportot küld a helyszínre a környezeti károk kivédésének megsegítése céljából - jelentette be Brüsszelben Margót Wallström környezetvédelmi főbiztos. ■ Mentőalakulatok próbálnak segíteni a veszélybe került állatokon FOTÓ: EUROPRESS/EPA
