Új Néplap, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-04 / 3. szám

A NAP Részletek a 12. oldalon 01003 9 *77 0865 '150 Jász-Nagykun-Szolnok megyei napilap Umaßbon vagyunk... TeEei«Koa kvuLeta» - beSvételt néplap GAZDASÁG „Beértek” a hűtőgépgyári fejlesztések 6. oldal LÁTOGATÓBAN A TISZAZUGBAN A Dél-Alföld utolsó tekerőse 7. oldal ________Röviden________ LAKBÉREK. Az év eleje az ár­emelkedések időszaka. Szolno­kon is növekszik néhány szol­gáltatás ára, ám az önkormány­zati lakások bére változatlan marad. A megyeszékhelyen leg­utóbb 1999. július 1-től emelték a lakbéreket, és egyelőre nincs döntés arról, hogy ez a téma a közeljövőben napirendre kerül­ne. KIGYULLADT. Tűz volt tegnap este a cibakházi Zug utcában. Egy hatszor nyolc méteres lakat­lan épület gyulladt ki, amelyben egy gázpalack is felrobbant. A tűzoltók öt kocsival vonultak a helyszínre. Az anyagi kár egy­előre ismeretlen. KÖZÖS AKCIÓK. Az ünnepek környékén naponta közös járőr­akciókat szervezett a Szolnoki Rendőrkapitányság őr-járőr al­osztálya és a város polgárőr­egyesülete a megyeszékhely közbiztonságának védelme ér­dekében. A szolgálatos rend­őrök mellé minden éjjel egy-egy polgárőrt is beosztottak, így fel­ügyelték együttesen az utcák rendjét és tartottak ellenőrzése­ket a szórakozóhelyeken. A kö­zös akciót mindkét fél sikeres­nek értékelte. Vágják a fát hűvös halomba Minden télen megtizedelik az erdőket a fatolvajok Megyei információ Több százezer forintos kárt okoznak évente a Nefagnak az illegális fakiter­melők. A gazdaság erdeit leginkább Ti- szaroff, Tiszabura, Tiszabő, Kisújszál­lás, Újszász, Jászjákóhalma és Jászkis- ér térségében gyérítik a fázós atyafiak. A fatolvajok kétféleképpen lopják meg az er­dőgazdaságot. Egyrészt elviszik a már kiter­melt, elszállításra váró rönköket, másrészt maguk vágják ki a fát. Mindkettő nagy kárt okoz, de az utóbbival talán még többet árta­nak, ugyanis a kivágott fa még tovább növekedne, vagyis ki­fejlettebb formájában na­gyobb hasznot hozna a gaz­daságnak. A tolvajok ráadásul foghíjassá is teszik az erdőt, a kivágott fát ugyanis már nem lehet pótolni. A téli időszakban, ahol leginkább veszély­ben forognak a fák, a Nefag külön védelmi szolgálatot szervezett erdészeiből, állandó őrjáratokat tartanak - tudtuk meg Hemek Ervintől, a Nefag szolnoki kerületének erdé­szétől. A szakember lapunknak elmondta, a fa­tolvajok évente több százezer forint kárt okoznak a gazdaságnak. Ráadásul büntetés­sel el sem lehet őket rettenteni a lopástól, hi­szen egyszerre csak „kis tételben” viszik ha­za a fát. Igen ám, de minden nap járják az er­dőt... A Nefag lehetőségei szerint már évközben próbál segíte­ni a rászorultakon. Aki ugyanis veszi a fáradságot, annak megengedik,, hogy összegyűjtse a véghasználati erdő­ben a gallyat. De lehet tőlük olcsón tüzelőt is beszerez­ni. A tapasztalat azonban az, hogy a lehetőséggel az érintettek nemigen élnek, mert úgy vannak vele, messze még átél. A fatolvajok sok százezer forintos kárt okoznak (képünk illusztráció) Állami kézből dolgozóiba Az Alcsiszigetit nem, a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Rt.-t privatizálják Agrárinformáció Mint ismert, a kormány döntést hozott az állami gazdaságok privatizációjá­ról. Időközben meghatároz­ták azoknak a gazdaságok­nak a listáját, amelyek álla­mi tulajdonban maradnak. Ezek között található a szol­noki Alcsiszigeti Mezőgaz­dasági Rt. Megyénk másik állami gazdasága, a Török­szentmiklósi Mezőgazdasá­gi Rt. viszont a magánosí­tásra várók körébe került. Bottyán Imre, az Alcsiszigeti Me­zőgazdasági Rt. vezérigazgatója elmondta, továbbra is az a cél és a feladat számukra, hogy üzemeltessék a rájuk bízott vagyont, és a körzetben 250 családnak meglegyen a munkalehetősége a jövőben is. A kor­mánydöntés nem vál­toztat az rt. közeli stratégiájában semmit sem, ugyanúgy foly­tatják a munkájukat, mint eddig is tették. Mint a vezér- igazgató hangsúlyozta, az állami kézben maradás kapcsán nincs se hurráoptimizmus, se elkesere­dés a gazdaságban, dolgoznak az idei célkitűzések megvalósításán. A Törökszentmiklósi Mező- gazdasági Rt.-nél már várták, hogy előbb-utóbb privatizálni fogják a céget - mondta érdeklő­désünkre Kelemen Béla vezér- igazgató. Nagyon bíznak azon­ban abban, amit a miniszterelnök is hangsúlyozott, azaz hogy az ér­tékesítendő mezőgazdasági társa­ságokat nemzeti érdekkörben kí­vánják tartani, és elsősorban a gazdaságban dolgozóknak, a me­nedzsmentnek, illetve a helybeli gazdáknak kívánják értékesíteni. Továbbra is többségi vagy kizárólagos állami tulaj­donban maradó gazdaságok: Fertő-tavi Nádgazda­ság Rt., Balatoni Halászati Rt., Tokaj Kereskedő­ház, Martonseed (Martonvásár), Lábod (Mavad), Bólyi Mezőgazdasági Termelő és Kereskedelmi Rt., Hódmezőgazda Rt., Abaúj Mezőgazdasági Rt., Al­csiszigeti Mezőgazdasági Rt., Bácsalmási Agráripa­ri Rt., Enyingi Agráripari Rt., Szerencsi Mezőgazda- sági Rt., Komáromi Mezőgazdasági Rt., Mezőhe- gyesi Állami Ménesbirtok Rt., Bábolna történelmi része (műemlék jellegű épületek, ménes). A vezérigazgató elmondta, van egy kis félelem a dolgozókban, hi­szen féltik az állásukat, a több­éves, több évtizedes befektetett munkájuk eredményét. A válto­zás során azt sem tartotta kizárt­nak Kelemen Béla, hogy esetleg megemelnék a kulcsemberek bé­rét, és nem kellene olyan szigorú bérgazdálkodást folytatni, mint eddig tették. A konkrét privatizá­cióig továbbra is becsülettel dol­goznak, és várják az ÁPV Rt. által kidolgozott programot, illetve azt a megígért kedvezményes hitel- konstrukciót, amely gazdasági le­hetőséget nyújthat azoknak a dol­gozóknak, helybeli gazdáknak, akik részvényt szeretnének majd vásárolni a ma még állami kézben lévő gazdaságok priva­tizációja során. Meg­tudtuk azt is, hogy a szenttamási kastély és ménes - az állami gaz­daságtól független - privatizációja során az Economix Rt. nyerte el az értékesítési jogot, és a napokban meg is kö­tik velük a szerződést. Tömeges vállalkozói csőd? Gazdaság A kisvállalkozások gazdálko­dását ebben az évben alapve­tően befolyásolja, hogy a mi­nimálbért 25 500 forintról 40 ezer forintra emelték. Az in­tézkedés valószínűsíthető hatásairól beszélgettünk Ba- ráth Károllyal, az ipartestüle­tek megyei szövetségének el­nökével.- A rendelet bevezetésének leg­nagyobb tragédiáját az egyéni vállalkozóknál, s ott is a nagyon kicsiknél látom. Gondolok itt egy faluban dolgozó fodrászra, női szabóra, akiknek a tevékenysége sok esetben nem tölti ki még^a nyolcórás munkaidőt sem. Ők azért vállalkoznak általában, hogy a családi gazdaságuk mellé pluszjövedelmet szerezzenek. Számukra eddig is komoly ne­hézségbe ütközött előállítani azt a jövedelmet, melyből a 25500 forintos minimálbér utáni közter­heket fizetni tudták. Az ő sorsuk lényegében megpecsételődött.- Ez alatt mit ért? — Vége van a vállalkozásuk­nak! Nem tudnak mit csinálni. Az eddiginél többen nem men­nek fodrászhoz, sőt még az sem elképzelhetetlen, hogy a forga­lom is csökken, mert a lakosság zsebében is kevesebb lesz a pénz.- Mi történik majd a kényszer- vállalkozókkal?- Számukra az a kérdés, hogy az a cég, vagy intézmény, aki a vállalkozót „foglalkoztatja”, meg­emeli-e a vállalkozói díjat annyi­ra, hogy az emelkedő közterhe­ket ki tudja gazdálkodni.- Csak az alkalmazottak nél­kül dolgozók kerülhetnek nehéz helyzetbe?- Akik tíznél kevesebb ember­rel dolgoznak együtt, ott majd felmerül az a kérdés: megterme­li-e minden alkalmazott azt az összeget, melyet bérként és köz­teherként kifizet utána a vállalko­zó! Némi számolás után jön a döntés, és a vállalkozó meg fog válni minden egyes emberétől, aki a munkájával nem termeli ki legalább a mostantól érvényes minimálbér után fizetendő ösz- szegeket. Ahol már eddig is 40 ezer forint felett kerestek az al­kalmazottak, nem lesz komo­lyabb gond, bár ott is meg kell emelni a béreket. ________________(FOLYTATÁS A 3. OLDALON) Az évezred első emberkéje Szilvia édesanyjával FOTÓ: S. J. Három kilogramm 40 deka, 53 centiméter hosszú és Szilviának hívják. Az Erzsébet Kórházban január 1-jén éjszaka egy óra előtt tíz perccel jött világra — tudomásunk szerint — a harmadik évezred első me­gyei újszülöttje. A csecsemő és édesanyja egyaránt jól érzik magukat. JÁSZBERÉNY Szatmári Gyulának és feleségének Szatmáriné Besenyi Ber­nadettnek a kis Szüvia már a negyedik gyermeke. A heré­nyi házaspár legnagyobb lánya Betty 12 éves, Krisztina tíz, Ádám pedig nyolcéves. Mindannyian nagy szeretettel várták a csöppség érkezé­sét. A büszke apa elmondta: mindig úgy tervezték, hogy a három gyermek után még lesz egy negyedik is, csak vár­nak néhány évet. A Szatmári családban a mostani szilveszter nem a mu­latsággal, hanem a várakozással telt el, mivel a kismamát december 31-ére írták ki. Úgy tűnik, Szilvia is komolyan vette a dátumot, mert 31-én este tíz órakor jelezte, már sze­retne a világra jönni. ________ BANKA CSABA Ma lőr a rendszerben A patikusoknak eszükbe sem jutott bezárni Megyei információ A híradások szerint országszerte sok gyógyszertár nem nyitott ki az új év első munkanapján. Az ok: a számítógépes rendszer felmondta a szolgálatot. A 2000-es dátumváltás miatt az egész világon rendkívül ko­moly összegeket költöttek a számítógépes rendszerek kar­bantartására 1999-ben. Az „Y2K-problémáról” valószínű­leg mindenki hallott és tartott. Aztán tavaly január elsején ki­derült, hogy jórészt eltúlzottak voltak a félelmek, hiszen komolyabb fennakadást nem okozott a dátumváltás. Az elmúlt esztendő végén már senki nem aggódott a számítógépek esetleges „megbolondulása” miatt. Az új évezred első munkanapján azonban országszerte számos gyógyszertár zárva maradt, mivel az általuk használt rendszer nem műkö­dött tökéletesen. Úgy tűnik, megyénk gyógyszerészei élelmesebbek sok kollégájuknál. Szolno­kon például csupán három gyógyszertár használja ezt a rendszert, ám egyik helyen sem döntöttek a bezárás mellett. Azt mondják, okozott ugyan egy kis gondot, hogy összesített nyugtát nem adott a gép, ám ezt gyorsan ki lehetett küszöbölni. Egy óra alatt helyreállt a rend, közben pedig — teljesen szabályosan - kézi nyugtát adtak a vásárlók­nak. A szolnoki gyógyszerészek egyszerű­en nem értik, miért kellett emiatt más he­lyeken bezárni a patikákat. Elvégre a problémák azért vannak, hogy megoldják őket - józan ésszel. SZILVÁSI

Next

/
Oldalképek
Tartalom