Új Néplap, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)
2001-01-13 / 11. szám
2001. Január 13., szombat 7. OLDAL Biogazdák fortélyai Amíg az időjárás engedi, helyezzük ki a kertbe a fó- liaalagutakat. Azok a biogazdák, akik kora tavasszal friss hónapos retket, fejes salátát, spenótot kívánnak fogyasztani, vagy palántát akarnak nevelni, még novemberben megművelték a veteményest. Ahová fóliasátrat kívántak helyezni, ott két ásónyomra leástak, a kerti földet a leendő szabad ágyásokra szórták, a kiemelt föld helyére pedig 10 centiméter tőzeget, 5 centiméteres friss istálló- trágyát, ennek a tetejére pedig 5- 8 centiméter érett komposztot ré- tegeztek. Fontos eleme a fóliaalagútnak a föld felszínén 5 centiméterre kiemelkedő, kifelé 45 fokos szögben elhajlított műanyag szegély. Ez meggátolja a csigák bejutását. Az alagút 120 centiméter széles és 60 centi magas legyen. A széltől, fagytól, hótól, jégveréstől, illetve páncélosodásra hajlamos darától védő fólia tartóelemei készen kapható műanyag csövekből vannak. Zöldséget, virágot és pázsitot egyaránt jól lehet kombinálni a családi házak mögötti portán. A pázsitnak kiszemelt udvarrészt műanyag szegéllyel különítsük el a magasított zöldségágyaktól és a gyümölcsfák tányérjától, melyekbe félárnyékot kedvelő virágokat ültethetünk. Már januárban kihelyezhetjük azokat a hatszög alapú támrendszereket, melyekre felfuttatjuk például a díszbabot, az uborkát, az istengyalulta tököt. Ugyanezeken a támrendszere- ken nevelhetjük japán módra a paradicsomot is. Négyzetméterenként akár 300 paradicsom is megterem. Természetesen karós, illetve fürtökben termő „paradicsomfát” ültessünk a támrendszer köré, és a növényeket többszálas műanyag zsineggel kötözzük (hurkoljuk) fel. A támrendszeren belül legalább egy köbméter érett komposztot helyezzünk el kúp alakban. A kúpot fedjük le 30 centiméter vastagon szalmával, mely megóvja a tápanyagban dús komposztot a kiszáradástól. Mint ismert, a komposztot nem lehet túladagolni. Abból a növény fejlődéskor, virágzáskor, termésneveléskor mindig a megfelelő tápanyagokat veszi fel. Mi kerül a földbe tavasszal? A falugazdász-hálózat felmérése Szántóföldi zöldségfélék terveszerint a 2001 tavaszán elvetendő zett vetésterülete 6800 hektár. főbb növények várható vetésterületei: vöröshagyma fűszerpaprika 1736 938 Tervezett csemegekukorica 2221 Növény vetésterület paradicsom 188 (hektár) paprika 448 dinnye 907 tavaszi árpa 14086 káposzta 213 kukorica 59304 zöldborsó 869 hibridkukorica 5175 zöldbab 460 silókukorica 8698 szárazbab 64 napraforgó 48237 A megyei földművelésügyi hívazab 5883 tál szakembereinek véleménye cukorrépa 5263 szerint a következő évben, illetve fénymag 6669 években a megyénkben hagyószója 250 mányokkal rendelkező szántóföllucerna 12316 di kultúrnövényeken túlmenően olajtök 3640 fontos lenne a nagy élőmunka-rárizs 2152 fordítást igénylő intenzív kultúmustár 810 rák termesztése is a piaci viszoborsó 585 nyok figyelembevételével. ■ Jó évet zártak a szőlősgazdák (Folytatás az 1. oldalról) A megye gyümölcságazata leromlott, a termelők nehéz helyzetben vannak — állapították meg a hivatal munkatársai. Ennek egyik oka, hogy az ültetvények kétharmada elöregedett. A cseresznye hazájában, Nagykörűben gyenge termést adott, mennyiségben és minőségben egyaránt messze elmaradt a korábbi évek eredményeitől. A mintegy 400 hektárnyi almaültetvények gazdái ugyancsak nem fogják pozitív jelzővel illetni a 2000-es esztendőt, hiszen a termés túlnyomó többsége léalmaként, nyomott áron (kilónként 12-14 forintért) talált csak vevőre. _____________________________________LL Ös szeomlás szélén a sertéságazat Rövid időn belül összeomolhat a sertéságazat, amennyiben legkésőbb február elejéig nem hirdeti meg a szaktárca az idei export- támogatási, illetve az ez évre vonatkozó szabályozórendszert — mondta Menczel Lászlóné, a Hússzövetség titkára. bevételének mintegy 50 százaléka. Menczel Lászlóné arról is beszélt, hogy az idei WTO által engedélyezett sertésexport után járó támogatás várhatóan 4,8 milliárd forint lesz, ami egymilli- árd forinttal kevesebb a múlt évinél. Emellett Kijelentését a húsipari szakember arra alapozza, hogy a múlt évben a sertés- ágazatra vonatkozó szabályozás nem volt stabil, és az idén a szabályozók, elsősorban a kivitelt segítő állami szubvenciók ismeretlenek. Ezért a húsipari feldolgozócégek nem tudnak a külpiacokon ez évre megfelelő szerződéseket kötni a szabályozók ismeretének hiányában. így fennáll a veszélye annak, hogy elveszíthetik exportpiacaikat, amennyiben nem tudnak partnereikkel reális szállítási szerződéseket kötni. — Lényegében kétmillió darab sertés sorsáról van szó - hangoztatta a szakember. Nem elhanyagolható tény az sem - tette hozzá -, hogy a múlt évben a feldolgozóüzemek mintegy 100 ezer tonna sertéshúst exportáltak 250-300 millió dollár értékben, ez a magyar húsfeldolgozó üzemek árKétmillió sertés sorsa egyelőre bizonytalan (képünk illusztráció) FOTÓ: M. J. nem ismert a feldolgozók előtt, hogy a tárca milyen minőségi támogatást szeretne adni az említett összegen felül. _____________________________________________________________(MTI) Mivel takarjuk a talajt? A talajtakarást (más néven mulcsozást) a tavaly nyár óta mindmáig tartó aszály teszi igazán időszerűvé. Minden veteményesben, virágoskertben vagy gyümölcsösben alkalmazható. Az eljárás azért hatékony, mert kapálás nélkül is visszaszorítja a gyomokat, javítja a talaj vízgazdálkodását, és egyes módozatai a tápanyag-utánpótlást is biztosítják. A virágoskertekben talajtakaró növényeket ültetünk, vagy a szabadon maradt földet felaprított fenyőkéreggel takarjuk, ami egyben dísze is kertünknek. A veteményesben a leginkább elterjedt talajtakaró a fekete műanyag fólia, mely visszaszorítja az évelő gyomokat is. Semmilyen fényt nem ereszt át, azonban alatta a föld gyorsan felmelegszik. A fólia széleit téglákkal vagy cövekekkel kell rögzíteni úgy, hogy a fólia középen kidomborodjék, és a lefolyó esővíz a kultúrnövények tövéhez folyhasson. Alkalmazhatunk hulladékpapírból újragyártott, olcsó, egy méter széles tekercsekben kapható talajtakarót is, mely egy növénytermesztési ciklus után magától lebomlik. Ezzel megtakarítjuk az anyag felgöngyölítéséhez szükséges kézi munkát. Nagyobb ágyások takarására szintén lebomló, szerves anyagokból préselt fóliát is alkalmazhatunk. A lebomló papír és fólia óriási előnye egyben az is, hogy a palántát közvetlenül a fólia lerakásakor, annak a közepébe ültethetjük (ez esetben a fólia széleit domborítjuk fel). Alkalmazhatunk faforgácsot, fűrészport, lombhulladékot, újságpapírt vagy fakérget is. A hatás gyakorlatilag ugyanaz, mint az előbbiek esetében. Ha a tápanyag-utánpótlást kívánjuk kombinálni a talaj- takarással, akkor szórjunk ki 2-4 centiméter vastag félérett komposztot, vagy szalmaalommal kevert istállótrágyát terítsünk szét az ágyások felszínén. Év közben, amikor a palánták már virágoznak, a fűnyiradék, illetve a kitépett gyomok vagy széna is alkalmazható mules gyanánt. __________________! ÁL LATTENYÉSZTÉSI TÁMOGATÁSOK A MEGYÉBEN Megnevezés Kérelmezők száma 1999 ;; ; Kifizetett támogatás (ezer forint) Kérelmezők száma 2000 ■iijy Kifizetett támogatás (ezer forint) anyaállat-támogatás 1239 113 056 2145 206 460 méhcsalád-támogatás nincs adat nincs adat 495 33 301 baromfiszülőpár-támogatás nincs adat nincs adat 40 36 297 apaállat-támogatás 9 5185 5 2540 szaporítóanyag 38 2402 11 319 tenyészkocacsere 38 23 939 28 10 675 jerke és gödölye 10 28708209 összesen: 1334 147 542 2724 289 592 FORRÁS: MEGYEI FVM-HIVATAL Sorokban MARHAKOR. Földrajzi elhelyezkedése miatt Magyarországot is veszélyezteti a kergemarhakór, de járványvédelmi intézkedésekkel lehet védekezni a betegség átterjedése ellen - mondta Nagy Attila, a prionfe- hérjék okozta betegségek miniszteri biztosa. A Mikola István egészségügyi miniszter által a hét közepén kinevezett miniszteri biztos szerint Magyarországon szarvasmarhákban még nem mutattak ki a nyugat-európai szivacsosagy- sorvadás-, közkeletű nevén kergemarhakór-járványért is felelősnek tartott prionfehérjé- ket. EMELKEDŐ ÁRAK. A mező gazdasági termelői árak 2000 novemberében 24,2 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest. A KSH szerint novemberben a növényi termékek termelői ára 29,4, az élő állatoké és állati termékeké pedig 18,1 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Tavaly októberben a mezőgazdasági termelői árak 32,2 százalékkal emelkedtek, a növények 44,6, az élő állatok és állati termékek 18,3 százalékkal drágultak az előző év hasonló időszakához képest. A múlt év novemberében jelentősen emelkedett a morzsolt kukorica, a zöldségfélék, az étkezési burgonya, valamint a vágósertés árszintje, míg a gyümölcsöké és a hüvelyeseké csökkent. A mezőgazdasági termelői árak 2000 első tizenegy hónapjában 22,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Ezen belül a növényi termékek esetében 30,5, az élő állatok és állati termékek körében pedig 12 százalékos volt a növekedés. SZÖVETKEZETI VAGYON.A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) nem kíván semmiféle szövetkezeti vagyont kivásárolni - szögezte le Jakab István, az érdekképviseleti szervezet elnöke pénteki sajtótájékoztatóján. Ugyanakkor hangoztatta, hogy a magángazdákat a szövetkezeti külsőüzletrész-tulaj- dont rendező törvény kapcsán olyan helyzetbe kell hozni, hogy a falvakban működő mezőgazdasági infrastruktúra tulajdonosai lehessenek. Az elnök szerint ellenkező esetben ugyanis ismeretlen eredetű tőke telepedhet rá a falvakban lévő infrastruktúrára, és így az nem az ott élőket szolgálja tovább. _____________p Az oldalt szerkesztette: Laczi Zoltán Talajjavítás „házilag” A Baross-féle művelés Minden vetés, illetve vetésváltás előtt meg kellene vizsgálni a termőtalaj tápanyagokkal való ellátottságát. Mindenekelőtt azonban a talaj mésztartalmára kell odafigyelnünk. Persze, ez költséges dolog, de sokéves terméshozam függ ettől. A mésztartalmat a növényvédő állomások laboratóriumai tudják kimutatni. Elegendő a földparcella négy sarkából vett, egyltilónyi, összekevert talajmintát zacskóba tenni a bevizsgáláshoz. A talaj kémhatását (pH-értékét) már „házilag” is meg tudják állapítani a gazdák egyszerű, lakmuszpapí- ros vizsgálattal. Ha túl savanyú a talaj, tehát a semleges 7-es értéktől lefelé jelentősen eltér (a lakmuszpapír pirosodik), akkor a laboratórium által ajánlott mennyiségű mész- iszap, mészkőpor, dolomit kiszórására van szükség. A növényzet nélküli homoktalajokat a kereskedelmi hálózatban különféle csomagolásban kapható Alginittal és agyagporral is meg kell szórni vékony rétegben. Ezek az anyagok nagy ásványtartalmuknál fogva javítják a talaj minőségét, vízgazdálkodását. Mindennél előbbre való azonban a szerves trágya, illetve a földdé érett komposzt vagy a gilisztahumusz. E két utóbbi minden fontos tápanyagot tartalmaz, amire a növényeknek szükségük van. A komposztok egyszerre éltetik a talajt és táplálják a mikroorganizmusokat, amelyek még termékenyebbé teszik a felső termőréteget. A trágyákat és a talajjavító anyagokat lazán, a legfelső, 5-6 centiméteres rétegbe kell beforgatni kultivátorral, illetve kapával. Talajjavításhoz (ha a laboratórium szakemberei másképpen nem ajánlják) mészkőporból, dolomitból négyzetméterenként 20 dekagrammot, zeolitból pedig egy-két kilogrammot lehet kiszórni. Ez utóbbi szintén kapható a szaküzletekben. Szervestrágya-félékből, illetve érett komposztból négyzetméterenként legalább két kilogrammot kell bedolgozni a talajba. Vegyük azonban figyelembe, hogy a marhatrágya jelentősen gyengébb, mint a galamb-, a csirke- vagy a kacsatrágya. A baromfitrágyát tehát kellő vízmennyiséggel kell oldanunk. Az idősebb gazdák talán még emlékeznek egy sajátos, magyar talajművelési módszerre, mely a húszas évektől elterjedt volt az Alföldön. A Baross-féle rendszerről van szó, melyet Baross László Bánkú- ton dolgozott ki az őszi gabonára. A korán lekerülő elővetemények (bükköny, repce, borsó) után, a lehetőségek szerint azonnal 20 centiméterre szántott. Ezután a rögöket fogassal, hengerrel elmunkálta. A nyári beázásokat követő ki- gyomosodást 2-3 tárcsázással szüntette meg a vetésig. A magágyat is tárcsával, fogassal készítette elő. Ez volt a módszer egyik válfaja. A középidejű, augusztus végi elővetemények esetében szintén szántás következett, majd a porhanyósra elmunkált, de száraz talajon nehéz hengert járatott. Létezett egy harmadik variáns is arra az esetre, ha a búza előve- teménye cukorrépa vagy kukorica volt. Ez esetben a termény betakarítása után csak 8-10 centiméterre lazította és porhanyította a talajt gőzeke gruberral és a rászerelt tárcsával. Az előző évi 30-35 centiméteres szántásra építve, a magágyat 4-5 nap múlva készítette elő tárcsával és boronával. A Baross-féle talajművelési rendszer szakított a tarlóhántási sablonnal. Azt tapasztalta ugyanis, hogy az azonnal megszántott és porhanyósra elmunkált talaj a nyár folyamán mindig befogadásra kész talajfelszínnel és beeredésre hajlamos talajréteggel fogadja az esőt. A nagy termőképességű, de kiszáradva kőkemény talajokon felismerte, hogy az őszi földek magágya a nyári csapadékkal való eredményes gazdálkodásra épülhet. A mai nehéz erőgépekkel ezt a módszert nehéz alkalmazni. Káros barázdafenék (eketalpréteg) alakulhat ki az azonos mélységű szántások következtében. A művelőeszköz és a barázdákban járó traktorekék ugyanis tömörítik az altalajt. A feltalaj és a mélyebb rétegek között vízelzáró réteg keletkezik. Ez fékezi vagy késlelteti a téli beázást, és növeli a felületi elfolyást. így még a mély rétegű talajokon is csökken a gyökerezési mélység (a répa lábas lesz).
