Új Néplap, 2000. december (11. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-07 / 286. szám

I m 2000. December 7., Csütörtök HAZAI TÜKÖR 5. 01 DAI. Mindenki vigyázzon a pénztárcájára! Az ünnepi csúcsforgalomban könnyen pórul jár, aki nem óvatos A karácsonyi bevásárláskor érdemes alaposan ellenőrizni a tennék minőségét is az ár mellett - figyelmeztetnek a fogyasztóvédők. A rendőrök pedig a tömegben dolgozó zsebtolvajokra hívják fel a vásárlók figyelmét. Budapest Évente 34 országos ellenőrzést vé­geznek a fogyasztóvédők, ebből kettő szezonális, amelyet a kará­csonyi és a húsvéti ünnepek előtti napokra időzítenek - tájékoztatta lapunkat Andrássy István, a Fo­gyasztóvédelmi Főfelügyelőség (FVF) főtanácsosa. A napokban fe­jeződtek be a vidéki ellenőrzések, a felmérések központi összegzése most kezdődött el. A mákos és diós bejglik vizsgá­latakor például többször tapasztal­ták, hogy kevesebb volt a töltelék, mint amennyit a címkén feltüntet­tek. A főtanácsos szerint persze az ár sok mindent elárul a termékről. Egy 700 forintos borpárlattól ne várjuk el ugyanazt, mint a hétezer forintostól! A korábbi évekhez viszonyítva javult a felvágottak minősége, bár a párizsik vizsgálata még mindig sokszor igazolt túl magas víztartal­mat, másoknál pedig a sóból volt több a kelleténél. A kenyérre nem volt panasz, ami annak tudható be, hogy rendkívül éles a verseny a gyártók között - tájékoztatott Jávor Ágnes főtanácsos. Jó azon­ban tudnunk, hogy az egynapos kenyerek csak a gyártás napján ad­hatók el, s zárás után be kell szed­ni a polcokról. Zsifkó Kornélia, az FVF osztály- vezetője a veszélyes játékokra hív­ta fel a figyelmet. Volt olyan kül­földről behozott plüssállat, amely­nek textilanyaga az emberi szerve­zetben felszívódó, egészségkárosí­tó anyagot tartalmaz. Egyébként egyre nagyobb fe­gyelem tapasztalható a játék­piacon, mert amíg tavaly a játékok egytizedén nem volt feltüntetve a kötelező bevizsgálást bizonyító CE-jelölés, addig az idén már csak két-három százalék volt ez az arány. A vásárolt áru minősége mellett leginkább a pénztárcánkra kell odafigyelni ezekben a napokban. A karácsonyi bevásárlás ideje a zsebes szakma egyik főszezonja. Azért nevezzük ezt joggal szakmá­nak, mert többnyire apáról fiúra száll e tudomány. Legtöbbjüknek nincs is más foglalkozása. Olyan jó terep számukra az év vége, hogy megéri még a messzi Romániából, Proesti, Bukarest környékéről is idejönni, mert a fővárosban műkö­dők egyharmada nem magyar állampolgár - mondja Palotás Ist­ván ezredes, a zsebtolvajokra sza­kosodott nyomozók vezetője. A módszerek évek óta azono­sak, csak egyre fejlettebbek. Majd­nem mindig ketten vagy többen követik el. Valamivel elterelik a kiszemelt figyelmét, meglökik, pénzt akarnak váltani, veszeke­dést színlelnek, és máris meglop­ták áldozatukat. Amikor az észre­veszi, hogy megkárosították, már nincs meg a tettes, még akkor se, ha mellette áll, mert amit ello­pott, azt már régen továbbadta tár­sának. Az ünnep közeledtével egyre nagyobb a tömeg a vásárokon FOTÓ: EUROPRESS/KÖRMENDI IMRE Az ezredes elmondta, hogy ke­lendő cikkek a mobiltelefonok és a pénztárcák. A be nem zárt retikü- lök, szatyrok, táskák tartalmát pil­lanatok alatt Idemelik. Nők válltás­káit a tömegben úgy tudják levág­ni, hogy a következő percben már csak az üres tartószíj fityeg az ál­dozat vállán. Ezért ajánlatos a váll­táskákat, retikülöket hónalj alá szorítva tartani. De a férfiak zsebe­it is veszély fenyegeti. Hol fordulnak meg a zsebesek? A tömegközlekedésben, az áruhá­zakban és környékükön és főleg a különféle piacokon és vásárokon. Ha csak a kirakatokat nézzük, ak­kor is igyekezzünk minden hol­minkat figyelemmel tartani. Nem ritka, hogy az ellopott táskában olyan bankkártya van, amelyre tu­lajdonosa ráírta a kódját, de elég, ha a táskában található jegyzet- füzetben fellelhető a kód, azt is megtalálják és a pénzt pillanato­kon belül leemelik. A meglopottak többsége nő és igen sok a vidékről a fővárosba ér­kező vásárló. De vannak arra utaló jelek is, hogy egyes csoportok át­helyezték „munkahelyüket” a na­gyobb vidéki városokba, mert a fő­városi nyomozók már jól ismerik őket.- Már csaknem valamennyit arcról ismerjük - mondja Palotás István -, de letartóztatni csak ak­kor tudjuk bármelyiket is, ha tet­ten értük őket. Az idén már 4550 feljelentés érkezett hozzánk, igaz, ez tíz százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos idejében volt. KOÓS-CSERNYÁNSZKY Egészségügyiek tiltakozása Budapest Az Egészségügyben Dolgo­zók Demokratikus Szak- szervezete (EDDSZ) három napon át nagygyűlésekkel, figyelmeztető sztrájkkal és szombaton a parlament előtti demonstrációval kí­vánja felhívni a figyelmet az ágazat tarthatatlan hely­zetére. A háromnapos akciósorozat mai, első napján Miskolcon tartanak nagygyűlést a borsodi és a Heves megyei egész­ségügyi és szociális dol­gozók.- Pénteken a kórhá­zakban és rendelőinté­zetekben kétórás figyel­meztető sztrájk lesz, amely a betegellátást nem veszélyezteti - hangsúlyozta az Europress kérdé­sére Cser Ágnes, az EDDSZ elnö­ke. A sztrájkfelhíváshoz számos ágazati, és ágazaton kívüli szerve­zet csatlakozott, a Magyar Orvosi Kamara is egyetért a felhívásban foglaltakkal. Cser Ágnes szerint az egész­ségügyi ellátórendszer a műkö­désképtelenség határán van. Nincs gyógyszer, kötszer, kevés az orvos és az asszisztens, méltat­lanok a fizetések. Az egészség- ügyiek most már nem elsősorban magasabb bérért, sokkal inkább az egészségügy összeomlásának megakadályozásáért demonstrál­nak. A szakszervezet szerint a kétéves költségvetés ak­kora összeget vonna el az ágazattól, amely mel­lett már nem vállalható felelősen a gyógyítás. Szombaton az EDDSZ székházától a demonstrálók a parla­ment elé vonulnak, ahol szándékaik szerint a házelnöknek adják át a csatlakozó szakszervezetek és civil szerveze- tek által aláírt petíciót. ______h. m. E lszámoltatnák önmagukat Lezárult az új vagy önnyilatkozat-javaslat általános vitája Személyeskedő, éles vita alakult ki a parla­mentben arról a törvénymódosításról, amely évente elszámoltatná a képviselőket vagyongyarapodásukról. Az ellenzék és a kormánypártok kölcsönösen botrány­politizálással vádolták egymást. Budapest A képviselők jogállásáról szóló törvény módosí­tását kezdeményezte a vezető kormánypárt. A javaslat szerint a képviselőknek minden évben nyilvános vagyonnyilatkozatot kellene tenniük, amely saját vagyoni helyzetük feltérképezése mellett tartalmazná gazdasági érdekeltségeiket is. Vagyongyarapodásuk vizsgálatát pedig bárki kezdeményezhetné. Az elképzelés alapján minden képviselőnek listát kellene benyújtania ingatlanjairól, nagy értékű ingóságairól, például autójáról, értékpapír­jairól, takarékbetéteiről, illetve arról a készpénz­mennyiségről, amely meghaladja a fél év alatt képviselőként kereshető összeget. Fel kellene tüntetniük azt is, ha tartozásuk van, illetve arról is számot kellene adniuk, hogy milyen - pártjuk­tól kapott - eszközöket használnak ingyenesen. Ebben a formában csak a Fidesz és az FKGP támogatta a tegnapi vitában a törvénymódosítást, az MSZP és az SZDSZ egyértelműen elutasította, míg az MDF és MIÉP csak módosításokkal tartot­ta elfogadhatónak. Répássy Róbert Fidesz-képviselő, az indítvány előterjesztője úgy érvelt: az, hogy a vagyonnyilat­kozatokat a mandátum lejárta után a mostani szabályozás szerint meg kell semmisíteni, lehe­tetlenné teszi, hogy megismerjék a képviselők vagyongyarapodását, pedig ehhez a választóknak joguk van. Korábban az is szerepelt a javaslatban, hogy az eddig beadott nyilatkozatokat most felbontat­lanul vissza kellene adni tulajdonosuknak, ami ellen az ellenzék hevesen tiltakozott. Az MSZP érvelése szerint ezzel a vezető kormánypártnak csak az volt a célja, hogy Torgyán Józsefet mente­sítse az elszámoltatás alól. A tegnapi vitában vé­gül kiderült, hogy ezt a részt kiveszi javaslatából a Fidesz. Az MDF képviselőcsoportja úgy látja, hogy a mostani tűzoltás helyett arra a javaslatra kellene várni, amely a közélet valamennyi szereplőjének anyagi átvilágítását tartalmazza és amelyen most dolgoznak az igazságügyi tárcánál. ___________■ K ÉT ÉVRE TERVEZNEK. Öt megye vállalkozik a kormány ajánlásában megfogalmazott kétéves költségvetés megalkotá­sára, a többiek maradnak a ha­gyományos éves tervezésnél. A megyei főjegyzők tanácskozá­sán elhangzott, hogy a kétéves költségvetés több gonddal jár, de kiszámíthatóbb. A részt­vevők üdvözölték, hogy a kor­mány felemelte a minimálbért, hangsúlyozták viszont, hogy nem lesz egyszerű elkerülni a bérfeszültségeket. VÁLTOZÓ TECHNIKA. Az ok mányirodák munkáját segítő új informatikai rendszert mutatták be tegnap a fővárosban. A jogo­sítvány, a gépjárműtörzskönyv és a forgalmi engedély kiállítá­sa, cseréje, kiadása, valamint az ezekkel kapcsolatos nyilvántar­tás és az adatkezelés is az ok­mányirodák feladata lesz janu­ártól. A feladatok végrehajtását könnyítheti meg az új informa­tikai rendszer alkalmazása. PÉNZÜGYI SZIGOR. Az el­múlt öt évben a gazdasági nö­vekedést Magyarországon a szi­gorú fiskális és monetáris politi­ka alapozta meg - mondta Surányi György a magyar fővá­rosban élő amerikai üzletembe­rek előtt. A jegybank elnöke az idei háromnegyed éves beruhá­zásokra vonatkozó adatokat csalódással fogadta. NYUGDÍJAS-EGYESÜLET. A közelmúltban alakult Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület a polgári értékrendet valló ma­gyarországi nyugdíjasok egye­sületévé kíván válni, felvállalják a nyugdíjas társadalom érdek- védelmét is. Kezdeményezni kí­vánják az úgynevezett szelektív nyugdíjemelést, ami a hetven éven felülieknek eredményezne magasabb emeléseket. HAGYOMÁNYŐRZÉS. A nép művészeti mozgalmak teremtet­te értékek ápolására, erősítésére új nemzeti intézményt alapít 2001. január 1-jével a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériu­ma. A Hagyományok háza ne­vet viselő intézményben egy­szerre jelenik majd meg a népi kultúra művészeti, közművelő­dési és közgyűjteményi vonat­kozása is-. NÖVEKVŐ FOGYASZTÁS. A kereskedelem jövő évi kilátásait a lakossági fogyasztás fejlődése határozza meg, de a magasabb infláció visszavetheti a reáljöve­delmek növekedését, ami ront­hatja az ágazat lehetőségeit - mondta Házi Zoltán, az Orszá­gos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) elnöke. Az idei év első kilenc hónapjában ugyan nem sokkal nőtt a kereskedelem for­galma, de a műszaki cikkek ér­tékesítése majdnem egynegye- dével lett nagyobb. __________■ Ö nként választott magyarság Hivatalosan ötezer menekült él hazánkban A Magyarországon befogadott menekültek beilleszkedését főként a települések önkormányzatai segíthetik. Jog­szabály-módosítás készül a családegyesítéshez való jogról. Budapest A Belügyminisztérium Bevándor­lási és Állampolgársági Hivatala az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságá­nak támogatásával beszélgetésre hívta azoknak a településeknek a polgármestereit, ahol az utóbbi években menekültek telepedtek le. Végh Zsuzsa, a hivatal főigazga­tója szerint az önkormányzatok elősegíthetik, hogy egy-egy család befogadja a menekültet mindad­dig, amíg nem sikerül önállóan új életet kezdeniük. Ezzel párhuza­mosan azt is az önkormányzatok vagy hivatalaik szervezhetik meg, hogy az érintettek képzettségük­nek megfelelő munkát kapjanak, végzettségüket, szakértelmüket elismerjék, esetleg önállóan pró­bálják megoldani lakáshelyzetü­ket is. Nem nagy tömegről van szó, az egész országban jelenleg ötezer olyan ember él, aki menekültstá­tussal rendelkezik. A főigazgató asszony elmondta, hogy ebben az esztendőben százmillió forintot biztosított a költségvetés támoga­tásukra. Megtudtuk azt is, hogy a közel­jövőben a menekültügyi törvényt is módosítják az uniós or­szágokban megszokott gyakorlatnak megfelelő­en. Például külön sza­bályban akarják rögzítem a hozzánk egyedül érke­ző kiskorúak letelepedési jogát, vagy a menedékjo­got elnyert személyek családegyesítéshez való jogát. Ezeket a kérdéseket ugyanis jelenleg egyálta­lán nem szabályozza a magyar jogrend. k.t. A BEVÁNDORLÁSI ENGEDÉLLYEL MAGYARORSZÁGON ÉLŐ KÜLFÖLDIEK SZÁMA román 30 443 JÖJJÖN VELÜNK INDIÁBA! Kalmár György a szélsőségek országában tíz év alatt szerzett tapasztala­tait osztja meg az olvasókkal abban a most megjelent könyvben, amelynek lapjait Stalter György felvéte- lei színesítik. Képünkön a Vörös Erőd látható. ___________________________fotó. europress/stalter györgy

Next

/
Oldalképek
Tartalom