Új Néplap, 2000. december (11. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-06 / 285. szám

2000. December 6., szerda TÜKÖR 9. OLDAL MEGYE» Bérmegállapodás a postánál Úgy tűnik, nem volt hiába­való a postás dolgozók zú­golódása és novemberi de­monstrációja, hiszen a bér- tárgyalások eredménye­ként a Magyar Posta Rt. és a társaságnál működő négy érdekképviselet aláír­ta és lezárta az éves szin­ten korábban 8,5 százalé­kos, immáron 12 százalé­kos keresetfejlesztésről szóló bérmegállapodást. A szakszervezetek ősszel azért kezdeményezték a pótlólagos keresetfejlesztési megoldásról szóló tárgyalássorozatot, mert a kormányzat által az év elején előirányzott hatszázalékos éves infláció helyett közel tízszázalé­kos lett az év végére a forintleér­tékelődés mértéke. A fejlesztés ez által nem mutatkozott volna meg a reálbérekben. Hosszú alkudozást, majd a ve­zérigazgatóság székháza előtti demonstrációt követően meg­egyezés született: a részvénytár­saság munkavállalói részére bruttó 600 millió forint összegű bértömeg kerül kifizetésre. Ebből a forgalmi területen dolgozó 34 400 alkalmazott, valamint a be­szerzési és ellátási igazgatóság,' illetve az informatikai igazgató­ság azon dolgozói részesülnek, akiknek a keresete nem éri el a 75 ezer forintot. A keresetfejlesz­tést jutalomként fizetik ki, s a legkisebb kifizetés bruttó tízezer forintnál alacsonyabb összeg nem lehet. Ezenkívül elkülöní­tésre kerül 50 millió forint bérke­ret a december 23-i forgalomban részt vevő munkavállalók mun­kájának elismerésére. A legalább napi hatórás, vagy ennél maga­sabb óraszámban dolgozók to­vábbi nettó hatezer, míg az ennél alacsonyabb óraszámban, rész- munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók nettó háromezer forint értékű vásárlási utalványt kapnak. A jutalmat és az utal­ványt legkésőbb december 15-ig kézhez kapják az érintettek. Pete Päer, a postásszakszerve­zet szolnoki titkára lapunk érdek­lődésére elmondta, hogy a rész­vénytársaság és az érdekképvise­letek között létrejött tárgyalások a reálbér fejlesztésére irányultak, ezzel szemben a dolgozók nem tudtak béremelkedést „kicsikar­ni”, csupán egy egyszeri kifizeté­sű jutalmat. Ilyés Sándomé, or­szágos szakszervezeti titkár vi­szont ehhez hozzátette, hogy elé­gedettek lehetnek a munkaválla­lók a pótlólagos keresetfejlesztési megoldással, ugyanis a kifizetés­re kerülő jutalmak után a meg­maradó és a bázisban felhalmoz­ható összeg januártól alapbér- emelésre fordítható. Ez pedig to­vábbi emelkedést nyújthat a 2001 évi keresetfejlesztésekhez - tette hozzá a szakszervezeti titkár. MG Kihasználni a lehetőségeket Szolnok Várhatóan néhány hónapon belül elkészülnek azok a tervek, amelyek alapján a jövő évben megkezdődhet­nek a Kossuth tér átalakítá­sának munkálatai. Ez fon­tos lépése lesz a belváros hangulatosabbá tételének. Pataki Ferenc főépítész szerint a Szolnokra vonatkozó rendezési ter­vek is két részre bonthatóak. Egy­részt kiszolgálni az itt élők igényeit, másfelől pedig idecsábítani azokat, akik még nem jártak a megyeszék­helyen. Ehhez kapcsolódva már 1996-ban készült egy tanulmány- terv a belváros forgalomcsillapítá­sáról, amely foglalkozott azzal a kérdéssel, hol és hogyan helyezhe­tő el kiemelt gyalogosfelület. Meg­állapították, hogy Szolnokon nin­csenek olyan lehetőségek sétálóut­ca kialakítására, mint mondjuk Bé­késcsabán vagy Szegeden. Az egyik elképzelés a Szapáry út átala­kítására vonatkozik, ez azonban nem zárható el teljesen a közúti közlekedés elől. Leszűkített, egy- irányúsított útvonalon haladhatná­nak járművek, a terület többi része pedig a gyalogosoké és kerékpáros­oké lenne. Kereskedelmi és ven­déglátóegységek idetelepülésére, utcai pavilonok felállítására, nö­vényzet és utcabútorok kihelyezé­sére lenne szükség. Ehhez meg kel­lene oldani néhány forgalomszer­vezési kérdést, mint például a Sza­badság téri csomópont átépítése. Hasznos lenne az is, ha az út a ter­vezett gyalogúidon folytatódhatna. Egy sétálóutca kialakításának másik lehetőségét a Kossuth tér kí­nálja, ám azt jelenlegi formájában az emberek nem érzik igazán a magukénak. A tér humanizálása érdekében itt is gyökeres átalakítá­sokra lenne szükség, mint például a szervizút megszüntetése. Mind­két verzió esetén, de főként a Sza­páry út kapcsán felvetődik azon­ban az a probléma, hogy az elveze­tett forgalom a környező utcákra zúdulna. További gond a buszjára­tok elterelése, amihez át kellene te­kinteni a Jászkun Volánnal a város tömegközlekedési rendszerét - mondta a főépítész. Ezek az átalakítások fontosak lennének az itt élők számára, ám egy csillogó-vülogó sétálóutca má­sok számára nemigen jelentene vonzerőt. Szolnoknak az egyedül­álló lehetőségeit kellene maximáli­san kihasználni, úgymint a Tisza- part, a Tiszaliget vagy a Holt-Tisza. Mert bár szó van róla, de csak a gyalogosoknak fenntartott sétálóut­ca kialakítására aligha van reális esély... MOLNÁR G. ATTILA Haladnak a korral ______JÁSZÁROKSZÁLLÁS A Deák Ferenc Gimnázium és Szakközépiskolában tegnap adták át a felújított „gépírástermet”. Az intéz­ményben pénzügyi ügyin­téző, vállalkozói, illetve a közgazdasági szakon ta­nuló diákoknak kötelező jelleggel kell megismer­kedni a gyors- és gépírás­sal. A középiskolában már azelőtt is oktatták a gyors- és gépírást, mie­lőtt a pénzügyi, közgazdasági szakképzés megindult volna. Né­hány éve a hagyományos mecha­nikus írógépeket cserélték le elekt­romosakra, de az idő ezek felett is eljárt napjainkra. A tegnap átadott, felújított te­remben immár 13 számítógépen ismerkedhetnek a szakma fortélya­ival. Az iskola a munkaügyi köz­pont által meghirdetett munkaerő­piaci alapra pályázott, s nyert el be­lőle hárommillió forintot. Az intéz­mény mindehhez egymillió 250 ezret tett még. Az érettségit követő egyéves pénzügyi, valamint a négyéves közgazdasági szakokon összesen 154 diák tanul Árokszál­láson. Munkájukat a most átalakí­tott terem mellett még a 10 számí­tógéppel működő taniroda, vala­mint 20 géppel üzemelő számító- gépes labor is segíti. __________________________BANKA CS. A diákok hamar birtokba vették az új „munkahelyeket” FOTÓ: SÁRKÖZI Kulcskérdés lesz a kardiológia Az új kihívások szerint kell az új kardiológiát kialakítani fotó: esi A szolnoki Hetényi Géza Kórház kardiológiai osztálya a közelmúlt­ban olyan felszereléssel gazdago­dott, amely a világ bármely egész­ségügyi intézményében megállná a helyét. Ennek kapcsán beszélget­tünk dr. Herczeg Béla osztályvezető főorvossal, akit először arról fagga­tunk, hogyan került a megyei kór­házba. Egészségügy — Húsz esztendővel ezelőtt úgy jöttem ide dolgozni, hogy korábban semmiféle kap­csolatom nem volt a kórházzal. A csalá­domban sem akadt orvos, irodalmi olvas­mányaim alapján döntöttem úgy, hogy gyógyítani akarok, ezen belül is a szív- gyógyászat érdekelt legjobban. A Hetényi kórház belgyógyászatára kerültem, a szak­vizsga letétele után pedig kapcsolatba ke­rültem az intenzív ellátással. Az intenzív osztályon gyakran találkoztam olyan bete­gekkel, akik akut szívproblémák miatt ke­rültek kórházba. Aztán 1992-ben megpá­lyáztam egy olaszországi ösztöndíjat, amely milánói szívsebészeti klinikára szólt. Magam is csodálkoztam, amikor ki­derült, hogy elnyertem. Ennek köszönhe­tően egy esztendőt olyan intézményben tölthettem, amely kétség kívül világszín­vonalú. Teljesen új szemlélettel találkoz­tam. Szakmailag mindenképpen előrelé­pést jelentett, hogy ott lehettem. Az ösz­töndíj leteltével azonban határoznom kel­lett, hogy hazatérek, vagy elfogadom az ott felkínált állást. Bár igazán megtisztelő volt az ajánlat, végül úgy döntöttem, ide körnek a gyökereim, Hazajöttem, mert úgy éreztem, itt senki nem fogja elvégezni helyettem azt a munkát, ami rám vár. Ezt a döntésemet nem bántam meg, de az Olaszországban töltött évet nagyon hasz­nosnak érzem. Az ottani kollégáimmal máig tartom a kapcsolatot, ami szakmai szempontból is sokat jelent. Itthon to­vábbra is az intenzív osztályon dolgoz­tam, sőt egy ideig ideiglenes megbízott­ként vezettem is az osztályt. A kardiológi­ára 1995. augusztusában kerültem, majd 1998. december 1-től kineveztek osztály- vezető főorvosnak. Mivel a kardiológiai el­látás rendkívül fegyelmezett, felelősségtel­jes csapatmunkát igényel, legfőbb hivatá­somnak azt érzem, hogy az itt alakulóban lévő csapatot egybetartsam, irányt mutas­sak a velem dolgozóknak.- Jelenleg meglehetősen mostoha körül­mények között dolgoznak a Tüdőkórház- ban. Milyen ne­hézségeket jelent a mindenna­pokban, hogy az úgynevezett egyes telephely­től, a Tószegi úti épület- együttestől ilyen messze vannak?- A legfontosabb: meg­nyugtató színvonalon fo­lyik az ellátás. Persze ren­geteg szervezést igényel, hogy a különféle vizsgála­tokra eljuttassuk a betege­ket, de szerencsére kiváló kapcsolatban vagyunk a kórház többi osztályával, és megoldjuk a felmerülő problémákat. A műszere­zettségünkre sem lehet pa­nasz, épp a napokban kap­tunk egy ultrahangos ké­szüléket, melyről túlzás nélkül állíthatom, hogy világszínvonalú. Két olyan vizsgálat - szöveti dopplerecho és akusztikus kvantifikáció - elvégzésére nyílik ezáltal lehetőség, amelyre csak a legmodernebb csúcstechnika képes.- A hamarosan kezdődő nagyszabású beruházásnak köszönhetően azonban önök is átkerülnek a Tószegi útra. A jövő­ben miként képzeli el az osztályát?- Szerencsésnek érzem, hogy a kór­ház vezetése is tisztában van vele, mek­kora jelentősége van annak, hogy a kar­diológia a megfelelő helyre kerüljön. A számítások szerint ugyanis a következő években a betegek szempontjából kulcs­kérdés lesz a kardiológia és a sürgősségi ellátás. A magas vérnyomással küszkö­dök, illetve koszorúérbetegek száma robbanásszerűen emelkedik. A közel­múltban olvastam egy tanulmányt arról, hogy amennyiben hirtelen minden daga­natos betegséget meg tudnánk gyógyíta­ni, úgy 2-3 évvel hosszabbodna az átla­gos életkor. Ha a koszorúér-megbetege­déseket tudnánk kiküszöbölni, úgy 8-10 évvel lehetne magasabb az átlagéletkor! Ezeknek a kihívásoknak kell megfelel­nünk, amikor kialakítjuk az új kardioló­giai osztályt. Különösen fontosnak tar­tom a koronáriaőrzőt, amely igazán ma­gas színvonalat biztosít majd. Talán fur­csán hangzik, de a televízióból ismert Vészhelyzet című sorozat feltételeit kell megteremtenünk ahhoz, hogy valóban a megfelelő színvonalon működjön a kar- diológiai ellátás. __________szilvási zsuzsa A kardiológiai osztály új készüléke valóban világszínvonalú. Két olyan vizsgálati lehetőséget biztosít - akusztikus kvantifikáció és szöveti dopplerecho — amelyre csak a legmodernebb csúcs- technika képes. Segítségével a gyorsabb és pontosabb a diag­nózis felállítása, ezáltal a gyógyítás is hatékonyabb lehet. (Folytatás az 1. oldalról) Az önkormányzatok nyilvántartá­sa szerint tízezer munkavállalási korú lakos közül 1999-ben 425- nek a munkanélküliek jövedelem- pótló támogatását folyósították, rendszeres szociális segélyt tíz­ezer lakosból 58-nak nyújtottak, átmeneti támogatást pedig 855-en kaptak. Ezek az arányok az orszá­gos átlag 1,3-1,8-szeresét teszik ki. Régión belül az egy lakosra ju­tó személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem 1999-ben kis­térségenként egyébként 131 000 és 347 000 forint közötti sávban szóródott, az alsó határ a nagykál- lói, a felső a szolnoki körzetben volt jellemző. Régiónk lakossága tavaly nettó jövedelmének 97-98 százalékát fordította személyes célú kiadá­sokra, ez az arány az országosnál 3, a jövedelmi ellenpólusként fi­gyelembe vett közép-dunántúli­nál 5 százalékkal nagyobb. A ki­adások szerkezetét is ilyen viszo­nyításban nézve a térségi sajátos­Kevés pénzből gazdálkodunk ságok elsősorban a viszonylag magas élelmiszer-kiadásokban, valamint a lakásfenntartásra, a háztartás- és lakásfelszerelésre, A HÁZTARTÁSOK EGY FŐRE JUTÓ ÁTLAGOS KIADÁSAINAK MEGOSZLÁSA, TAVALY (FORINTBAN) Az egy főre jutó fogyasztás az Alföld északi részén — a tej és tej­Megnevezés Észak-Alf. Országos átlag mennyi fontosabb élelmiszercso­portból meghaladta az országosat és még inkább a közép-dunántúlit. Az itt élők 1999-ben átlagosan 65 kilogramm húsfélét, 208 darab to­jást, 24 kilogramm zsiradékot, 80 kilogramm kenyeret és péksüte­ményt, 49 kilogramm burgonyát, 57, illetve 45 kilogramm friss zöld­séget, főzeléket és hazai gyümöl­csöt fogyasztottak el. Ezek a mennyiségek a dunántúli régióban jellemzőt 12-35, az országosat pe­dig 7-17 százalékkal haladták meg. továbbá a művelődésre, üdülésre, élelmiszer 102 274 105 577 szórakozásra fordított relatíve ala­ebből: saját termelésű 27 054 21 111 csony összegekben jelennek meg. Különbség mutatkozik a lakásépí­élvezeti cikk 19 530 20 056 ruházkodás 19 429 21 444 tésre, korszerűsítésre, bővítésre, lakásfenntartás 54 854 65 824 tatarozásra, ingatlanvásárlásra költött összegben is. Összességé­ben a szerény jövedelmi viszo­háztartás- és lakásfelszerelés 15 776 17 584 egészségügy, testápolás 14 970 17 556 közlekedés, hírközlés 47 657 52 495 nyok törvényszerűen kevésbé korszerű fogyasztási szerkezettel párosulnak, ami kifejeződik az igénybevett szolgáltatásokért kifi­zetett alacsony összegben is. művelődés, üdülés, szórakozás 17 643 23 129 egyéb szemlyi célú kiadás 11 240 15 224 lakásépítés, ingatlanvásárlás * 18 779 14 171 ÖSSZES SZEMÉLYES CÉLÚ KIADÁS 322 150 353 060 * A korszerűsítésre, bővítésre, tatarozásra, továbbá a lakás-használatbavételi díjra fordított A kiemelt fogyasztási jellegze- kiadásokkal együtt (Forrás: KSH megyei igazgatósága) ^ térségben a lakások komfor­tességeket a jövedelmi viszonyok tossága, minőségi mutatói a la­mellett az életmódbeli sajátossá- magyarázza. Az élelmiszer-fo- táplálkozási szokások az országnak kossági infrastruktúra fejlettségé­gok, az infrastrukturális ellátottság gyasztás mutatóiból arra követkéz- ebben a részében erőteljesebben je- vei összefüggésben kedvezőtle­színvonala, és a lakáshelyzet is tét a KSH, hogy a hagyományos len vannak, mint máshol. nebbek, mint az országban általá­ban. A lakásfenntartásra, a ház­tartás- és lakásfelszerelésre köl­tött összegek tehát relatíve kiseb­bek. Ám a korszerűsítésre való tö­rekvést, a lakosság ilyen irányú erőfeszítéseit jelzik a lakásépítés­re fordított magas összegek. Az észak-alföldi lakosság élet­módjának, életvitelének fontos számszerű jellemzője, hogy mű­velődésre, üdülésre, szórakozásra keveset költhet, az erre célokra fordított éves összeg - 17 600 fo­rint — az országos háromnegyede, a közép-dunántúli héttizede. Az életszínvonal másik fokmé­rője a háztartások gépesítettsége, felszereltsége. Régiónkban ezen a téren is más térségeknél összessé­gében gyengébb ellátottság mutat­ható ki. A mennyiségi adatok mö­gött valószínűleg a minőségi ellá­tottság nagyobb különbségei hú­zódnak meg a személygépkocsi­nál, a háztartási gépeknél és a szó­rakoztató elektronikai cikkeknél egyaránt — áll a KSH jelentésében. L.Z.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom