Új Néplap, 2000. december (11. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-27 / 301. szám

BM 2000. December 27., szerda HAZAI TÜKÖR 5. OLDAL Áder János elégedett „Az új munkarend kiszámíthatóbbá tette a törvényalkotást" _________Budapest_________ Á der János házelnöknek meggyőződése, hogy a há­romhetes parlamenti ülésezé­si rend bevezetése óta fegyel­mezettebb, eredményesebb lett a törvényalkotó munka. A fiatal közjogi méltóságot az Országgyűlés idei teljesítmé­nyéről és saját terveiről kér­deztük.- Elnök úr! A minapi évösszegző sajtótájékoztatón azt mondta, hogy az Orbán-kormány megalakulása­kor felállt új összetételű parlament eddig körülbelül ugyanannyi fontos döntést hozott, mint előde az előző ciklus hasonló időszaka alatt. Van-e mégis bármiféle különbség a két „csapat” teljesítmé­nye, vitastílusa között?- Nem is kevés. A legfontosabb az, hogy a sokat vitatott munkarend tervezhetőbbé, kiszámíthatóbbá tette a törvényal­kotást. A plenáris ülések előkészítésére ugyanúgy több idő jut, mint a benyújtott módosító javaslatokban rejlő buktatók ki­küszöbölésére, vagy a bizottságok elé kerülő anyagok csiszolá­sára. Nem véletlen, hogy az utóbbi két és fél évben egyszer sem kényszerültünk egyetlen törvényt egymás után ötször-hat- szor módosítani, mint ahogy az elődeink korában többször is megesett. Ami a vitastílust illeti: e téren nem vagyunk se job­bak, se rosszabbak, mint Nyugat-Európa számos parlamentje.- Pedig a közemberek zöme, sőt a politológusok többsége is állítja: kritikán, sőt övön aluli ütések csattannak a Házban, mélyponton van a döntéshozó elit tekintélye.- Nem osztom ezeket a véleményeket. Ha korlátoznánk a számos hasznos ötletet is felszínre hozó vitát, magát a parla­mentarizmust kérdőjeleznénk meg, hiszen a politikai csatáro­zások hozzátartoznak a demokráciához. Egyébként is: a való­ban csúnya pengeváltások főleg a sajtóban, s nem a Ház falai között folynak. Ha mégis durva, netán trágár megjegyzések hagyják el egy-egy honatya száját, az elnök dolga, hogy ren­det tegyen.- Ilyenkor, év végi mérlegkészítés idején a legtöbb ember a „leg'-eket is számba veszi. Mi volt a legkellemesebb, netán legizzasztóbb élménye?- Ebből a szempontból még nem gondoltam át a 2000. évet. Az bizonyos, hogy az egyik, este 9-től reggel 6-ig tartó ülésvezetésemmel abszolút csúcstartó vagyok, tehát ez volt a legfárasztóbb napom. A munkában mindig az eredmények a*fontosak, míg az igazi élményeket a családi körben vagy a hobbival eltöltött órák jelentik.- Igen ritkán beszél a hobbijáról. Megtenné most?- Sokféle passziót kedvelek, még ha kevés időm is jut rájuk. Talán a focicsapatunkra vagyok a legbüszkébb, hisz nálunk 10-15 évvel fiatalabbakból álló ellenfeleket is legyőzünk. Szel­lemi tornaként a bridzset, fejem szellőztetéséül a horgászást használom.- Az ünnepeket nyilván nem a focipályán vagy a tóparton, főleg nem az Országházban tölti...- Természetesen karácsonykor családi, rokoni körben ün­nepelek, míg a szilveszter a barátoké, a szórakozásé.- Hamarosan beköszönt az új év. Mi mindennek kellene tel­jesülnie 2001-ben ahhoz, hogy jövő december végén elégedetten hátradőlhessen?- Nagyon jó lenne, ha az ország gazdasági fejlődése leg­alább az idei tempóban folytatódna tovább, miközben a Ház sorra alkotná meg az EU-csatlakozáshoz nélkülözhetetlen tör­vényeket. Bízom benne, hogy jövőre mindenféle csapás mesz- sze elkerül bennünket - a külhoni politikai konfliktusok ugyanúgy, mint a nemzetközi pénzügyi krízis, az olajárrobba­nás, vagy a határon belüli természeti katasztrófák. A nyugodt, békés országgyarapodás révén sokkal nagyobb az esélye an­nak, hogy ki-ki személyes álmait, vágyait is valóra válthassa.- És ami a személyes álmokat illeti?- Magamnak inkább semmit sem kívánok, legfeljebb annyit, hogy mint házelnök úrrá tudjak lenni a parlament falai között erősödő választási kampány hullámverésein. takács mariawn Mi lesz a honvédségi ingatlanokkal? A kiürült létesítményeket jelenleg egyáltalán nem hasznosítják A haderőreform kapcsán számos honvédségi ingatlan fel­szabadult, s most üresen állnak, semmire sem használják őket. A laktanyáknak helyt adó önkormányzatok szívesen hasznosítanák a kiürült kaszárnyákat. Az állami tulajdon­ban lévő épületek sorsa jövőre remélhetőleg rendeződni fog. Kaposvár A miniszterelnök önkormányzati tanácsadó testületé november vé­gén tárgyalt Orbán Viktorral, aki támogatja a honvédségi ingatla­nok önkormányzati felhasználá­sának ötletét - mondta el lapunk­nak Szita Károly Kaposvár polgár- mestere, a tanácsadó testület tag­ja. A felek megállapodtak abban, hogy egy-egy listát készítenek a hasznosítani kívánt, illetve a használatra ajánlott ingatlanok­ról. A lista remélhetően 2001. ja­nuár végéig elkészül. Az állam jelenleg komoly ösz- szegeket fordít arra, hogy ezeket az ingatlanokat őriztesse, ám a romló állagú épületekből semmi­féle haszna nem származik. A helyhatóságok azonban akár in­tézmények elhelyezésére, akár ipari parkok létesítésére felhasz­nálhatnák a szóban forgó lakta­nyákat, sőt a legjobbak lakásként is funkcionálhatnának - mondta el Szita Károly. - A feleslegessé vált honvédségi ingatlanok hasz­nosítási, illetve tulajdonjogának átadása tehát mindkét fél érdekeit egyformán szolgálná. A hatályos szabályozás szerint azonban erre nincs lehetőség. Érvényben van ugyan egy kormányrendelet, amely szerint az üres honvédségi ingatlanok szociális célokra átad­hatók, az önkormányzatok hasz­nosítási terveiben azonban gaz­dasági célok is szerepelnek. A fo­lyamat elindításához tehát min­denképpen jogszabály-módosí­tásra lesz szükség. A tanácsadó testület természetesen arra törek­szik, hogy az épületek tulajdonjo­gát szerezze meg, ám egyelőre még nem tudni, hogy ehhez kor­mányrendeletet, vagy törvényt kell-e módosítani. Mivel az állam és az önkormányzatok érdekei és elképzelései jelen esetben fedik egymást, a tárgyalások nem fog­nak elhúzódni. Reményeink sze­rint a következő év nyaráig a fo­lyamat elindul majd - mondta Ka- posvár polgármestere. -ré­Mentőöv jegyzőknek Kevés a megfelelő végzettségű jelentkező Oktatás és kutatás Budapest A módosított, köztisztvise­lők jogállásáról szóló tör- j vény értelmében 1998. ja­nuár 1-től a önkormányza­tok jegyzőinek közigazgatá­si szakvizsgát kell tenni. A hónap végén lejár a ha­táridő, de többen még min­dig nem vizsgáztak le. ________Budapest________ A közigazgatási hivatalok tartják nyilván, ki tett eredményes vizs­gát, és ki nem hajtotta végre ezt a kötelességét. A törvény ugyanis kimondja, hogy közigazgatási szakvizsga nélkül jegyzői mun­kakörben senki sem foglal­koztatható. A Belügyminisztériumból szerzett értesüléseink szerint majdnem százan vannak, akik még mindig nem vizsgáztak le, de jegyzőként tevékenykednek. Túlnyomó többségük kistelepü­léseken él, ahol még csak esély sincs az állás betöltésére, ha őket elküldi a hivatal. Ezt azért lehet határozottan kijelenteni, mert to­vábbi száz olyan kistelepülés van az országban, ahol-hosszabb ide­je nem képesek betölteni a jegy­zői helyeket, hiszen nincs megfe­lelő végzettségű jelentkező. A gondok orvoslására a tör­vény egy utolsó lehetőséget biz­tosít, amikor kimondja: a jegyző a soron következő vizsgaidőszak­ban teljesítheti addig elmulasz­tott kötelezettségét. A következő vizsgaidőszak februárban lesz. Aki ekkor sem szerez szakképe­sítést, annak a törvény sze­rint meg kell szüntetni a jog­viszonyát _______________KOÓS Elé gedett a kétéves költség- vetéssel Pokomi Zoltán. A miniszter szerint a tárca megfelelő mértékű finan­szírozással minden elkez­dett, fontos programot foly­tatni tud, és számos új pro­jekt is elindulhat a jövőben. A szaktárca vezetője az ünnepek alatt elmondta: az Oktatási Mi­nisztérium az idei 148 milliárd fo­rinttal szemben jövőre 168,2002- ben mintegy 185,5 milliárd forint­tal gazdálkodhat. Az új progra­mok céljai között első helyen az oktatói-kutatói pálya vonzóvá té­telét és a kutatás-fejlesztés ki­emelt támogatását említette.- A növekmény legnagyobb ré­sze két területre koncentrálódik. A kutatói bérek 30-50 százalék­kal emelkednek, és két év alatt 200 százalékkal nő a kutatás-fej­lesztés versenypályázati támoga­tása - hangsúlyozta az oktatáspo­litika vezetője. A miniszter sze­rint a magyar felsőoktatás és ku­tatói szféra elöregedett, a dinami­kusan növekvő gazdaság renge­teg tehetséges fiatalt csábított el erről a területről. Ezért összpon­tosított a minisztérium arra, hogy a fiatal oktatók is jelentős bér­emelésben részesüljenek. Pokorni Zoltán az elkövetkező évek feladatának nevezte a felső- oktatás expanziójának folytatá­sát, hogy 2010-re egy adott kor­osztály fele felsőfokú képzésben vehessen részt. A pedagógus- béreket illetően emlékeztetett ar­ra: a januári 8,75 százalékos emelés után szeptembertől 20 százalékos keresetnövelésre szá­míthatnak, ami éves szinten 16 százalékos bővülést jelent. Hetvenöt éves nagyothalló-iskola A speciális tanintézmény hat éve tervezgeti a gimnázium beindítását Egymillióra becsülik a valamilyen fokon hallássérült fogya­tékosok számát, ebből mintegy 60 ezer a siket és 300 ezer a súlyosan nagyothalló. Körülbelül hatezer siket és nagyot­halló koptatja ma az iskolapadot, s tapasztalatok szerint 10 százalékuk kerül majd felsőoktatási intézménybe. 75. születésnapját ünnepelte a na­pokban az ország egyetlen nagyot­halló-iskolája, amely nevét a szeg­regált (elkülönített) oktatás szük­ségességét felismerő Török Béla professzorról kapta. A század ele­jén Bárczy Gusztávval és Békési Györggyel közösen jutottak arra a gondolatra, hogy a fogyatékosság­gal küszködő gyerekek számára speciális iskolát kell létrehozni ah­hoz, hogy a beszédet elfogadható szinten elsajátíthassák és beillesz­kedhessenek a társadalomba - méltatta lapunknak a tudósok ér­demeit Sári Jánosáé iskolaigazga­tó. Kilenc szaktárgyat oktatnak a nyolcosztályos iskolában a hagyo­mányos tantárgyak mellett. Az is­kola feladata, hogy a gyerekeket bejuttassák a normális középisko­lákba, s olyan szintre hozzák nyelvismeretüket, hogy helytállja­nak a hallók között. A végzősök negyede gimnáziumba, fele szak- középiskolába, a többiek szak­munkásképzőbe kerülnek. Felső­fokú intézménybe a tizedük jut. Nincsenek megbízható adatok a nagyothallók társadalmi beil­leszkedéséről, munkahelyi esé­lyeikről, azonban köztudott, hogy nagyon magas hányaduk munkanélküli, segélyből él, s el­vesztette kapcsolatát a hallók tár­sadalmával. Sokan nyúlnak a po­hárhoz, vagy teljesen bezárkóz­nak, mert képtelenek felvenni a normális élettempót. Nyugaton és az Egyesült Államokban nem­csak a közvélekedés más, de a fo­gyatékosokról való gondoskodás is kiemelt helyen áll. A fogyatéko­sokat foglalkoztató munkahelyek állami megrendeléseket kapnak, tehát a munkáltatók érdekeltek a foglalkoztatásukban, és a szeg­regált oktatás sem reked meg az általános iskola szintjén.- Nincs ma esélye annak, hogy siket- és nagyothalló-középiskola, s aztán felsőoktatási intézmény létesüljön Magyarországon - tájé­koztatta lapunkat Fonyódi Ilona, az Oktatási Minisztérium minisz­teri tanácsadója. Az ország egyet­len ilyen intézményének, a na­gyothallók általános iskolájának ugyanis az integráció a célja, a gyerekek mielőbbi beillesztése a hallók társadalmába. Ugyanakkor a nemzetközi tapasztalatokat ala­pul véve elismerté, nem minden­ki képes a beilleszkedésre. A Török Béla Nagyothallók Ál­talános Iskolája hat éve tervezgeti gimnázium beindítását. Tanárból hiány nem lenne, s persze gyerek­ből sem. Eddig azonban még a halmozottan fogyatékos nagyot­hallók számára létesített szakisko­la finanszírozásának kérdésében sem tudtak dűlőre jutni a Főváro­si Önkormányzattal, így a közép­iskola terve egyelőre az asztalfiók­ban marad. icsernyánszkyi ___________________Hírek röviden Éjféli szentmise Ezer évvel ezelőtt új korszak, a keresztény magyar államiság kezdődött népünk életében, s ez elindította az európai úton - hangsúlyozta a vasárnapi éjféli szentmisén az esztergomi bazi­likában Paskai László. A bíboros-prímás, esztergom-budapesti érsek több ezer hívő, valamint magas beosztású állami és pártvezetők előtt e kiemelt rendezvényen emlékezett meg első királyunk esztergomi megkoronázásának ezredik évfordulójáról. Ünnepi istentisztelet Karácsonyi ünnepi istentiszteletet tartottak hétfőn a debreceni Református Nagytemplomban. Bölcskei Gusztáv református püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke ige­hirdetésében karácsony legfontosabb üzenetének nevezte, hogy „velünk az Isten”. A püspök arra is felhívta a figyelmet, hogy jövő év elején a népszámláláskor - hatvan év után - válaszolni lehet majd arra a kérdésre is: milyen valláshoz, milyen felekezethez tartozunk. Lélek- és közösségépítés Hétfőn ugyancsak karácsonyi ünnepi istentiszteletet tartottak a fővárosi Deák téri evangélikus templomban. „Új életre hív a kará­csonyi kegyelem. A léleképítés, a megújulás következménye a közösségépítés” - e gondolat jegyében hirdetett igét Harmati Béla, a Magyarországi Evangélikus Egyház püspök elnöke. Felhívta a figyelmet arra, hogy karácsonykor nem az emberi örömszerzést kell a középpontba állítani. _____________________________________■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom