Új Néplap, 2000. december (11. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-21 / 298. szám

8. OLDAL INTERJÚ 2000. DECEMBER 21., CSÜTÖRTÖK Jézus szeme bátorít” Beszélgetés Paskai László bíboros, prímás, érsek atyával Szent István megkoroná­zásának 1000. évfordulóján, Jézus születése után 2000 esztendővel Paskai László prímás mutatja be kará­csony éjszakáján az éjféli misét az ország legnagyobb templomában, az esztergomi bazilikában. A misét celeb­ráló, szentbeszédet mondó, 74. életévében járó bíboros atya az ünnepek nagyobb részén azt a miseruhát viseli, amelyet 1991-ben a pápalátogatásra készítettek, és először II. János Pál misézett benne Eszter­gomban. Paskai Lászlóval Jézus tekintetéről, az embert körülvevő kísértésekről és a közjóról, a politikusokat eltérítő érdekviszonyokról, illetve arról beszélgetünk, hogy a kereszténység mivel tudja szolgálni a társadalmat. szem a személyiség legbeszédesebb kifejezője. Szoktuk azt mondani, hogy a szem a lélek tükre, ő legtöbb­ször úgy áll előttem, mint aki szere­tő tekintetével kísér, néz engem, bá­torít, biztat, a szemével szól hoz­zám, elismeri vagy elmarasztalja tet­teimet, hív magához, vár az örök életre. így látom őt az imádságban és sokszor napközben is.- Kétezer év közelebb hozta az em­bert Isten Fiához, vagy ellenkezőleg? A személyes érvényesülés, önmeg­valósítás, a pénz és az erőszak min­denhatónak érzett, kíméletlen vilá­gában milyen esélye van a szeretet­nek, az alázatnak?- Nehéz pontos választ adni, mert a lélek mélyén meghúzódó maga­tartást nehéz mennyiségileg megha­tározni. Tény azonban, hogy a mos­tani jubileumi szentévben óriási, sok tízmilliós tömegek zarándokol­tak Rómába. Foglalkozások és em­bercsoportok szerint is jöttek az egész világról, és találkoztak a pá­pával. A zarándokok minden vára­kozást felülmúló jelenléte azt mu­tatja, hogy Jézus Krisztus ma is vonzza az embereket. A jubileumi szentév tapasztalata azt a biztató re­ményt nyújtja a jövőre, hogy nem esélytelen a csendes, lelkiismeretes, erkölcsi kötelezettségekhez ragasz­kodó magatartás, és ezek az embe­rek maradnak a századforduló után is a jövő biztos építői.- Minél idősebb az emberiség, annál több tudományos eszközzel próbálja meghatározni, mikor is jött a világ­ra a Megváltó. Mennyire pontos Jé­zus születési dátuma?- A mostani időszámításunk a VI. században élt Dionysius Exiguus ró­mai apáttól származik. Szent Lu­kács evangélista leírását vette ala­pul, és azonosította Jézus 30. élet­évét Tiberius császár uralkodásának 15. esztendejével. Később a csilla­gok állásának vizsgálatából akartak pontosabb adathoz jutni. Johannes Kepler csillagász 1604-ben meg­figyelte, hogy a Mars, a Jupiter és a Saturnus egymás közelében van. Kiszámította, hogy ez a csillagkép a hagyományos időszámítás előtt 6 évvel volt hasonló együttállásban, és ez lehetett a napkeleti bölcseket vezető csillagzat. Ma a különböző ismeretek egybevetéséből arra kö­vetkeztethetünk, hogy Jézus szüle­tési éve körülbelül 7 esztendővel korábbra esett.- Az eltérés nem zavarja a keresz­tényeket?- Nem, mert figyelmünk közép­pontjában nem Jézus születésének pontos dátuma áll, hanem annak a Jézus Krisztusnak a születési ténye, akiben Isten Fiát és a Megváltót tisz­teljük.- Minél többet tudunk Jézusról, annál kíváncsibbak vagyunk rá. Mi­lyennek látja őt, bíboros úr?- Régi korok embereit képzele­tünk különböző formában rajzolja meg, de ezek nem mutatják fel az eredeti arcvonásokat. Jézus Krisztus ábrázolásánál is csak képzeletünkre tudunk támaszkodni. Az így kialakí­tott kép függ az egyéni beállítottság­tól. Jézus Krisztus személye olyan mérhetetlenül gazdag, hogy azt a képzelet világa teljes egészében nem tudja megragadni. Számomra a A bíboros karácsonyi és újévi programjai December 24-én éjféli mise az esztergomi bazilikában, amelyet a televízió is közvetít. Ez lesz a kiemelt megemlékezés Szent István esztergomi megkoronázásának ezredik évfordulójáról. December 25-én fél 11401 ünnepi szentmise az esztergomi bazilikában. December 30-án 18 órakor kezdődik a budapesti Szent István-bazilikában a családok felajánlása. December 31-én 17 órakor az esztergomi bazilikában év végi hálaadás. Január 1-jén 17 órától az esztergomi bazilikában újévi szentmise. Január 5-én 18 órai kezdettel a budapesti Szent István-bazilikában mint társszékesegyházban a jubileumi szentév ünnepélyes bezárása.- Melyek a legemlékezetesebb ren­dezvények az ön számára 2000-ből?- Csupán a legfontosabb egyházi programok felidézése is a gazdag­ságot érzékelteti. Tavaly karácsony­kor nyitottuk meg a jubileumi szentévet. Január 1-jén a budapesti Szent István-bazilikában a püspöki kar jelenlétében kezdődött a ma­NÉVJEGY Született: Szeged, 1927. május 8. Tanulmányai:: Hittudományi Főiskola (Gyöngyös), Hittudományi Akadémia (Budapest). Pályája: 1951-ben szentelik pappá. 1955-65: filozófiatanár, közben prefektus, majd spirituális. 1965-78: a Hittudományi Akadémia megbízott előadója, filozófiai tanszékvezető tanár, az intézet rektora. 1978: püspökké szentelik, utána veszprémi megyés püspök. 1982-87: kalocsai koad- jutor érsek. 1986-90: a Magyar Püspöki Kar elnöke. 1987-93: esztergomi, 1993- tól esztergom-budapesti érsek. 1987-től Magyarország prímása, 1988-tól bíboros. Hobbi: „Ha van szabad időm, szívesen olvasok és sétálok.” gyár millenniumi év. A július eleji katolikus nagygyűlésre különböző csoportok többnapos evangelizá­ciós együttléttel készültek fel. Nagy élményt jelentett a budavári fiata­lok zarándoklata, akik gyalog hoz­ták Rómából a Szent Korona máso­latát augusztus 15-ére, a zsúfolásig megtelt esztergomi bazilika búcsú­ünnepére, és helyezték el Szent Ist­ván ereklyéi mellé. Augusztus 20- ára a pápa külön üzenetet küldött, Angelo Sodano bíboros-államtitkár volt a pápa legátusa, megjelent I. Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárka, részt vettek a testvéregy­házak képviselői. A körmenet ez al­kalommal a Parlamentnél ért véget. Augusztus 20-án volt Rómában - a pápa körül kétmillió fiatal részvéte­lével - az ifjúsági világtalálkozó, amelyen a magyarok is képviseltet­szentelik munkájukat, és ezzel mindig nagyobb erkölcsi becsü­letet és tekintélyt szereznek né­pünknek.- Gyarapodik a templomok, egy­házi iskoíák, rádióadások, televízi­ós műsorok száma. Miből?...- Egyházi intézményeinket ko­rábban mind elvesztettük. Az el­múlt tíz év alatt több egyházi intéz­ményt, köztük iskolákat, templo­mokat sikerült létrehoznunk. Most indult el Egerben a katolikus rádió­adás. Fenntartásuk különböző for­rásokból történik, amelyeknek a felsorolása meghaladja mostani be­szélgetésünk lehetőségét. Legfonto­sabbak a híveink áldozatkészségé­ből nyert adományok, valamint az állami költségvetésből kapott juttatások.- Milyen eszközei vannak az egy­háznak arra, hogy javuljon a világi élet minősége, erősödjék a családi összetartás, visszaszoruljon a dur­vaság, bűnözés?- A kereszténység szerepét az ál­lami közösségben úgy szokták ér­telmezni ,hogy a társadalmi együtt­élés erkölcsi feltételeit szolgálja. Ennek az igazságára emlékeztet a magyar millennium éve. Szent Ist­ván nem csupán egyéni vallási buz- góságából törekedett arra, hogy a magyarság befogadja a keresztény­séget, hanem abból a meggyőződé­séből is, hogy a keresztény erkölcsi értékekre lehet az ország jövőjét felépíteni. Ez a törvényszerűség ma is érvényes. A kereszténység nem azzal szolgálja az egészséges társa­dalmat, hogy szépen megfogalma­zott erkölcsi tanítást tud nyújtani. A sokféle kísértés közepette az Is­ten előtti felelősségnek és szám­adásnak a tudata nyújt motívumot és erőt a Krisztustól eredő tanítás teljesítéséhez. SZTRAPÁK FERENC ték magukat. Ezt nagy sikerű hang­verseny követte. Október elején több mint ötezren zarándokoltak Rómába hazánkból, igazán emléke­zetes maradt a szentmise a Szent Péter-bazilikában, amelynek a vé­gén a szentatya lejött a zarán­dokokhoz, és külön szólt a magya­rokhoz.- Mi várható attól, hogy a közjó erkölcsös szolgálatára szólított fel a pápa minden parlamenti kép­viselőt, kormányt? Magyarországon kiknek illenék magukra venni az intést?- Mély tartalmú és sokatmondó volt, hogy a pápa a politikusokat - köztük a magyarokat - is összehív­ta Rómába, és szólt hozzájuk. A közjó erkölcsös szolgálata minden politikus feladata. Ezt a felhívást mindenütt, így nálunk is követniük kell. Sajnos, körülveszi őket az a kísértés, hogy saját anyagi előnyü­ket, hatalmi érdekeket, csoport- és pártérdekeket keressenek a közjó szolgálata helyett. Bízom abban, hogy nekünk is mind több olyan politikusunk lesz, akik önmérsék­letükkel és fegyelmezettségükkel a közjó erkölcsös szolgálatának

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom