Új Néplap, 2000. december (11. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-21 / 298. szám

2. OLDAL 2000. December 21., csütörtök |§(||| VILÁG TÜKÖR TÜNTETÉS LEONYID KUCSMA ELLEN. Kijevben több ezren követelték az ukrán államfő távozását, akit felelősnek tartanak Georgij Gongadze internetes ellenzéki újságíró eltűnése ügyében. Kucsma fogad­ta a tüntetőket, és megígérte: az ügyet kivizsgáltatja, egyúttal a kormányfő egyetértésével kész felmente- ni az igazságügyi szervek vezetőit. _____________________________________________________fotó, europress/epa I LIESCU LETETTE AZ ESKÜT. A 71 éves veterán politikust, aki mostanáig a Szociális Demokrácia Ro­mániai Pártja (PDSR) vezetője volt, és harmadszor lett Románia elnöke, Teoctist pátriárka is megáldotta. Csütörtökön egyébként a Magyar Szocialista Párt küldöttséget küld Bukarestbe, hogy tárgyalásokat foly­tasson a választásokon győztes Társadalmi Demokrácia Romániai Pártjával. totó. europress/epa OROSZORSZÁG az idén ösz- szesen 18 atom-tengeralattjárót selejtezett ki az Északi Flotta, illetve a Csendes-óceáni Flotta állományából, így jelenleg már több mint másfél száz kiörege­dett atommeghajtású búvárhajó vár arra, hogy kiszereljék a reaktorokat, s a hajótestet ócskavasként dolgozzák fel. Hét éven belül tervezik a munka befejezését. BRÜSSZELBEN az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki a törökországi börtönök ellen végrehajtott rendőrtámadások miatt, amelyek következtében 18 ember életét vesztette. A bizottság felszólítja az érin­tett feleket, hogy állítsák meg az erőszakot, és találjanak megoldást a börtönök körül kialakult viszályra. KOSZOVÓBAN a nemzetközi békefenntartók szerdán le­tartóztattak 13 albánt, akik fegyverekkel megrakodva Szer­bia déli területe felé igyekeztek. A NATO-erők által kiadott köz­lemény szerint a fegyveresek négy gépkocsival és két traktor­ral próbáltak eljutni abba az ütközőzónába, ahol albán szakadár milicisták állásai van­nak szerb területen. New York­ban az ENSZ Biztonsági Taná­csa felszólította a koszovói albán szélsőségeseket, hogy haladéktalanul vonuljanak ki a Koszovó és Szerbia közötti ütközőzónából. PRÁGAI tárgyalásain a cseh és az osztrák államfő egyetér­tett abban, hogy a kétoldalú kapcsolatokban felmerülő problémáknak nem szabad befolyásolniuk az Európai Unióhoz történő csatlakozást. Václav Havel és Thomas Klestil célja az, hogy csökkent­sék a cseh-osztrák kapcsola­tokban a dél-csehországi temelíni atomerőmű próba­üzembe helyezése miatt kialakult feszültséget. A BARCELONAI rendőrség a korábbi jelentésekkel ellentét­ben mégis az ETA baszk szepa­ratista szervezetet gyanúsítja a szerda reggeli rendőrgyilkos­sággal. A rendőrség szóvivője és a polgármester közös sajtó- tájékoztatón annak a vélemé­nyének adott hangot, hogy minden valószínűség szerint az ETA emberei öltek meg Barcelonában egy 38 éves rend­őrt, amikor az közelebbről meg akarta nézni, milyen autót tol két gyanús férfi. BERLINBEN német kormány­zati és egyházi személyiségek többnyire elítélően vélekednek a brit alsóház döntéséről, amellyel engedélyezte emberi embriósejtek terápiás célra történő klónozását. Újabb palesztin halottak Kérdésessé vált a béketárgyalások sorsa Jasszer Arafat palesztin elnök szerint az izraeliek célja az újabb, szerdai gyilkosságokkal az, hogy meghiúsítsák a béketár­gyalások felújítására irányuló amerikai erőfeszítéseket. Közel-Kelet „Ezek az akciók azt jelzik, hogy a katonai parancsok állnak az izraeli katonai fellépés mögött, a békefolya­mat előmozdítását célzó amerikai erőfeszítésekkel szemben” - mondta a palesztin vezető Gázában, miután hazaérkezett Kairóból, ahol Hoszni Mubarak egyiptomi államfővel foly­tatott megbeszéléseket, elsősorban a kedd este Washingtonban megkez­dődött tárgyalásokról. Egyes források szerint kettő, má­sok szerint három palesztin - köz­tük egy tizenéves fiú - vesztette éle­tét szerdán izraeli katonák golyóitól két különböző gázai incidensben, és legkevesebb negyven a sebesültek száma. Az eddigi „legmérsékeltebb, leg­pacifistább” izraeli tárgyalók utaztak Washingtonba, hogy megnyissák az utat egy új izraeli-palesztin-amerikai csúcstalálkozó előtt - nyilatkozta Kairóban Ehud Barak kormányfő küldötte. Szemtanúk szerint négy palesztin megsebesült, amikor a palesztin és izraeli terület közötti Erez átkelő­helynél az arab munkások összetű­zésbe keveredtek izraeli katonákkal, akik lövéseket adtak le rájuk. Szem­tanúk szerint a munkások az ellen tiltakoztak immár második napja, hogy a hadsereg az izraeli területre való belépésük előtt keresőkutyákkal átvizsgáltatja őket, nincs-e náluk robbanószer. Egy palesztin tűzoltó a társát gyászolja fotó! europress/epa ________________________________■ T öbb szavazatot kérünk A magyar külügyminiszter a nizzai megállapodásról Budapest Vitatéma lesz az uni­ós csatlakozási tár­gyalásokon az a niz­zai döntés, amely szerint Magyaror­szág kettővel keve­sebb képviselőt küldhet majd az Eu­rópai Parlamentbe, mint az azonos népességű régi tag­államok - mondta Martonyi János külügyminiszter a magyar Országgyűlés integ­rációs bizottsága előtt. A csatlakozási tárgyalások fel- gyorsítására megvan a lehetőség. Ha addig Magyarország az Euró­pai Unió tagja lesz, már 2005 előtt képviselője, vagyis főbizto­sa lehet a Brüsszeli Bizottságban, és 2004-ben a magyar lakosság is részt vehet az Európai Parlament megválasztásában.- Az Európai Parlamenttel azonban van egy kis gond - fo­galmazott Martonyi János..- A belga-portugál igény kielégítése érdekében úgy alakult, hogy Ma­gyarország és Csehország csak 20-20 képviselőt küldhet az Euró­pai Parlamentbe, noha három, ugyancsak tízmillió lakosú, de máris uniós tagországnak 22-22 képviselője lesz ott. Ez nem he­lyes megoldás, mert sérti az ará­nyosságon nyugvó népképviselet elvét, a régi és az új uniós tagok iránti egyenlő elbánás elvét. Martonyi János közölte az in­tegrációs bizottság tagjaival, hogy ebben az ügyben levelet in­tézett az Európai Unió soros el­nökségét betöltő Franciaország külügyminiszteréhez, kérve a ki­igazítást. A húsz képviselői hely vitapont lesz a csatlakozási tár­gyalások során is. „Mindamellett a történ­teket nem kell drama­tizálni, a pánikra sem­mi ok” - hangsúlyozta Martonyi János. A külügyminiszter tájékoztatta a képvise­lőket, hogy mindazok az államférfiak, akikkel Nizzában beszélt, maradéktala­nul elismerték, hogy ebben a kérdésben igazunk van. Martonyi János az intézményi reformot jelölte meg a nizzai csúcs egyik legfontosabb ered­ményének, és hozzáfűzte, hogy az unió bővítése mostantól el­sőbbséget élvez az EU-ban. A kö­vetkező, 2004-ben sorra kerülő kormányközi konferencia napi­rendjével kapcsolatban a külügyi tárca vezetője kifejtette: a szerző­dések átszerkesztésével várható­an lefektetik az új európai alkot­mány alapköveit, újraértékelik az Unió és a tagországok hatás­körét, továbbá döntenek a nem­zeti parlamentek szerepéről is. * A svédek és a dánok támogatják a német kancellárnak azt az indít­ványát, hogy az Európai Unió hosszú évekig korlátozhassa a kelet-európai új tagállamok mun­kavállalóinak beáramlását. A szo­ciáldemokrata Gerhard Schröder öt-hét éves átmeneti időszakot szorgalmaz a szabad munkaerő­áramlás megvalósítására. Göran Persson svéd és Paul Nyrup Rasmussen dán miniszterelnök úgy véli, hogy Schröder program­ja „elgondolkodtató, érdekes, és jócskán megkönnyítheti az EU- bővítést”. Svédország január el­sejétől veszi át fél évre az EU soros elnöki tisztét. ■ Az orosz trikolór hányatott sorsa A felsőház gyakorlatilag vita nélkül szintén elfogadta a „félszovjet” himnuszt Mihail Gorbacsov volt szovjet elnök összességében ked­vezően ítélte meg az orosz államfő eddigi tevékenységét, és támogatásáról biztosította Vlagyimir Putyint, egyebek között a szovjet himnusz zenéjének visszakozásával kapcsolatban is. Az orosz parlament felsőháza szerdán gyakorlatilag vita nélkül elfogadta az Állami Duma ezzel kapcsolatos határozatát. Oroszország Az Állami Duma épülete felett 1991. augusztus 22-én bomlott ki Moszkvában a fehér-kék- vörös állami zászló, szimboli­zálva az államforma megválto­zását. Oroszország állami zász­laja a XVI1-XVIII. század fordu­lóján jelent meg. A trikolórt elő­ször az Alekszej Mihajlovics cár parancsára épített „Orjol” Vol­gái hadihajón vonták fel 1668- ban. A hajó dokumentumaiban a pedáns német Butler kapitány feljegyezte, hogy a zászló színe olyan, mint a hajótulajdonos országé. A színeket a cár választotta ki, a magyarázatot pedig a kora­beli okmányok tartalmazzák. E szerint: a fehér a szabadságot, a jogot és az erkölcsi tisztaságot, a kék az örökkévalóságot és az Oroszország feletti végtelen ég­boltot, a vörös a cári hatalmat és az állam függetlenségét jel­képezi. Az „Orjol” zászlaján a színek még sakktáblaszerűen helyez­kedtek el; a mostani sávos el­rendezés Nagy Péter cár nevé­hez fűződik. Az első ilyen triko­lórt később az arhangelszki püspökségnek ajándékozták, és az arhangelszki székesegyház­ban őrizték, majd 1910-ben át­szállították Szentpétervárra, ahol a Központi Haditengeré­szeti Múzeumban ma is látható. Mivel azonban törvény nem rendelkezett a jelkép használa­táról, ez később sok vita forrá­sává vált. Különösen fellángolt a nézeteltérés az 1853 és 1856 között dúlt krími háborúban el­szenvedett vereség után, mivel a színek a győztes hatalmakhoz tartozó Franciaországra emlé­keztettek. Ezért aztán 1858-ban II. Sándor elrendelte egy új, „cí­meres” fekete-sárga-fehér zász­ló használatát. A Nagy Péter-i lobogót pedig megtartották a kereskedelmi hajók megjelölé­sére. II. Sándor azonban 1883- ban visszaállította a régi triko­lórt eredeti jogaiba. Az orosz ál­lami zászló hányattatása azon­ban nem ért véget: előbb „forra- dalmisága” miatt a vöröset kifo­gásolták benne, majd azonos jelképpé vált ideiglenesen a fe­kete zászló is, majd az eredeti trikolórt kétfejű cári sassal egé­szítették ki. Ezt 1917-ben az ideiglenes kormány levetette. Amikor pedig novemberben a bolsevikok vették át a hatalmat, a vörös zászlót nyilvánították államinak. ___________________INOVOEZTYI) Sz imbólumok a Kreml tornyain fotói europress/epa

Next

/
Oldalképek
Tartalom