Új Néplap, 2000. december (11. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-20 / 297. szám

8. OLDAL SPORT 2000. December 20., szerda A XX. század sportja évről évre a.) Eredetileg Magyarországnak ítélték az 1920-as olimpia rendezési jogát A Reuters brit hírügynökség elkészítette a XX. század nemzetközi sportéletét meg­határozó, a közvéleményt leginkább foglalkoztató ese­mények listáját. Az összeál­lításban az 1954-es labdarú­gó-világbajnokság német- magyar döntője (3-2) és az 1956-os melbourne-i nyári olimpia magyar— szovjet ví­zilabda-elődöntője is szere­pel. A brit hírügynökség a két világháború éveinek sportéletéről nem tett emlí­tést, ezt a hiányt a Magyar Távirati Iroda pótolta. Ugyancsak bekerült a listá­ba néhány érdekesebb ma­gyar, illetve nemzetközi ese­mény. 1900. Az évszázad első olimpiáját a párizsi világkiállítás kereté­ben rendezték és több, mint fél évig (május 20,-október 24.) tartott. Pierre de Coubertin bá­ró ekkor úgy döntött: mindent megtesz azért, hogy az olimpia önálló rendezvény legyen. Dwight Filley Davis teniszkupát alapított. Az első Davis Kupa- mérkőzést az amerikaiak nyer­ték. 1901. Megalakult a Magyar Labda­rúgó Szövetség, első elnökének Jász Gézát választották. 1902. Huszonöt szurkoló életét vesztette, 340 pedig megsérült a Skócia-Anglia labdarúgó­mérkőzésen Glasgow-ban, amikor összedőlt az Ibrox Park stadion egyik lelátója. 1903. Az olasz Maurice Garin nyerte az első Tour de France-t. A verseny érdekessége: miután a szervezők kizárták az esélyes­nek tartott francia Hyppolite Aucouturier-t (időnként autó­val vontatták), az összetettben vezető Garin halálos fenyegeté­seket kapott a fanatikus hazai szurkolóktól. 1904. Coubertin erőfeszítései el­lenére a St. Louis-i olimpia is a világkiállítás „árnyékában” zajlott. Megalakult a Nem­zetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA). 1905. Először rendeztek tenisz- bajnokságot Ausztráliában. Gróf Andrássy Gézát válasz­tották meg a Magyar Olimpiai Bizottság elnökévé. 1906. Szigorítottak az amerikai futball szabályain, miután az előző években 18 halálos áldo­A finn Paavo Nurmi három aranyérmet nyert 1920-ban, Antwerpenben azon az olimpián, melyet eredetileg Magyarországnak ítélt a NOB IMUD zatot követeltek a mérkőzések. A magyar Szisz Ferenc győzött az első autós Grand Prix-n, Franciaországban. 1907. Scipio Borghese herceg nyerte a 13000 km hosszú Pe- king-Párizs autóversenyt. 1908. Dorando Pietrit kizárták a londoni olimpia maratoni ver­senyéből, mivel idegen segítsé­get vett igénybe. A civilben pás­tétomsütőként dolgozó olasz atléta a stadionba érve támo­lyogva kezdte meg utolsó körét, amelyben ötször is összeesett. A cél előtt két férfi felkarolta és betámogatta a célba. Egyikük az író, Sir Arthur Conan Doyle volt. 1909. Louis Blériot egyfedelű gé­pével 27 perc alatt repült át a La Manche csatorna fölött. 1910. Jack Johnson lett az első szí­nes bőrű nehézsúlyú ökölvívó világbajnok. A győzelemért 60 ezer dollárt kapott. 1911. Az első 500 mérföldes au­tóverseny Indianapolisban: a táv 200 kör volt, a 4,2 km hosszú, derékszögben forduló pályán. 1912—1913. A stockholmi olimpi­án öt- és tízpróbában is győztes Jim Thorpe-ot megfosztották aranyérmeitől, miután kiderült, hogy pénzért baseballozott. Tény: az indián származású Thorpe gyerekként egy alka­lommal 60 dollárért játszott egy Joe Louis a negyvenes években többször is sikeresen védte meg profi nehézsúlyú ökölví­vó világbajnoki címét < Bár Hitler nem fogott kezet vele, mindez nem zavarta a színes bőrű Jesse Owenset, hogy e négy aranyérmet szerezzen az 1936-os berlini olimpián 1916. Az I. világháború miatt el­maradt a berlini olimpia. A ha­difoglyok a táborokban széná­val töltött rongylabdákkal fut­balloztak. 1917. Max Heiser kidolgozta a ké­zilabdázás első szabálygyűjte­ményét. 1918. Hadipilótaként életét vesz­tette a világ két legismertebb sportrepülője, a francia Ro­land Garros és a német Hanns Braun. 1919. Suzanne Lenglen első wimbledoni sikerét aratta női tenisz egyesben. Később még ötször diadalmaskodott e számban. 1920. A finn Paavo Nurmi három aranyérmet (10 000 m, 8 km te­baseballmérkőzésen. Az Ame­rikai Atlétikai Unió nyomást gyakorolt a NOB-ra, hogy a tes­tület érvénytelenítse Thorpe olimpiai győzelmeit. A svéd Hugo Wieslander - Cobertin báró megelégedésére - nem fo­gadta el az „ölébe hullott” aranyérmeket. 1914. Budapestnek ítélték az 1920-as olimpia rendezési jo­gát. 1915. Lausanne lett a NOB állan­dó székhelye. repfutás, csapatverseny) nyert az antwerpeni olim­pián. 1921. A NOB lausanne-i ülésszaka elutasította a té­li olimpiai játékok meg­rendezését, de a francia sportszövetségeknek en­gedélyezte, hogy 1924- ben téli sporthetet ren­dezzenek. 1922. A magyar származású ame­rikai Johnny Weismüller első­ként úszta egy percen belül (eredménye 58,9 mp) a 100 mé­ter gyorsot. 1923. Először rendezték az angol kupadöntőt a Wembleyben: a Bolton Wanderers-West ham United mérkőzést 200 ezer né­ző látta. 1924. Az első téli olimpiát rendez­ték Chamonix-ban, Franciaor­szágban. A finn csodafutó, Paa­vo Nurmi öt aranyérmet (1500, 5000, 10 000 m, mezei futás, 3000 m-es csapatverseny) szer­zett a párizsi nyári olimpián. 1925. Visszavonult Pierre de Coubretin báró, a NOB elnöke. 1926. Az amerikai Gertrud Ederle átúszta a La Manche csatornát, ő volt az első nő, akinek ez sike­rült. 1927. Charles A. Lindbergh 33:29 óra alatt átrepülte az Atlanti­óceánt. 1928. Sonja Henie norvég műkor­csolyázónő St. Moritzban meg­szerezte első olimpiai aranyér­mét. Pierre de Coubertin báró, az újkori olimpia feltámasz- tója 1930. Uruguay adott otthont az első labdarúgó-világbajnok- I Ságnak. A döntőben a házigaz­dák 4-2-re nyertek Argentína ellen. I 1931. A francia Antonin Magne i nyerte a 25. Tour de France-ot. i 1932. Egész életére eltiltották a finn csodafutó Paavo Nurmit. Az ügy hátterében a milliomos Avery Brundage - a NOB ké­sőbbi elnöke—állt, akinek nem tetszett, hogy Nurmi pénzt ka- , póttá versenyzésért. , 1933. Az FC Everton-Manchester City angol kupadöntőn viseltek először számozott mezeket a já- 1 tékosok. 1934. A házigazda Olaszország ■ nyerte a második labdarúgó-vi­, lágbajnokságot. A döntőben: Olaszország-Csehország 2-1 1935. Adolf Hitler német birodal- I mi kancellár kijelentette, hogy zsidó vallású sportolók is részt vehetnek az 1936-os berlini olimpián. 1936. Az amerikai Jesse Owens négy aranyérmet (100 m, 200 m, távolugrás, 4x100 m) szer­zett a berlini olimpián. 1937. Lausanne-ban, 74 éves korá­ban elhunyt Pierre de Couber­tin báró. 1938. Don Budge az első tenisze­ző, aki ugyanazon évben mind a négy Grand Slam-tornát meg­nyerte. 1939. A FIFA kötelezővé tette a számozott labdarúgómezek vi­selését. 1940. Először Helsinki, majd To­kió is lemondta a XII. nyári olimpia rendezését: az ok mindkét esetben a háború. 1941. Joe Lewis egy éven belül hétszer védte meg profi nehéz­súlyú ökölvívó bajnoki címét. 1942. Szívroham következtében elhunyt Henry de Baillet-Latour gróf, a NOB elnöke. 1943. A holland Fanny Blankers- Koen 100 m-én (11.5 mp), ma­gasugrásban (171 cm) és távol­ugrásban (625 cm) is világcsú­csot ért el. 1944. Kabos Endre, háromszoros olimpiai bajnok kardvívó életét vesztette egy villamoson a Mar­git híd felrobbantásakor. 1945. A FIFA kizárta tagjai sorából Németországot. 1946. Joe Louis megvédte profi nehézsúlyú ökölvívó címét, miu­tán az első menetben kiütötte Tárni Mauriellót. 1947. Leszakadt a lelátó a ma­gyar-osztrák válogatott labda­rúgó-mérkőzésen, többen meg­sérültek. Olaszországban 15 ha­lálos áldozatot követelt a Bari— Lecce bajnokin kitört tömegve­rekedés. 1948. A futó Fanny Blankers-Koen négy aranyérmet (100 m, 2000 m, 4x100 m, 80 m gát) szerzett a londoni nyári olimpián. AZ OLDALT ÖSSZEÁLLÍTOTTA: ____________________________PELEI JÓZSEF 1 929. Az első autóverseny a Mo nacói Nagydíjért, amelyet a vá ros utcáin rendeztek. 1949. Repülőgép-balesetben életét veszette az olasz Torino 17 labdarúgója.

Next

/
Oldalképek
Tartalom