Új Néplap, 2000. december (11. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-16 / 294. szám

2000. December 16., szombat 7. OLDAL Tízéves a SZANDASZŐLŐS Egy tizenöt tagú lelkes kis csoport 1990 őszén kivált a szolnoki kertbarátmozga- lomból, és Szandaszőlősön megalapította a Bereczki Máté Gazdakört. Első elnö­kük Bindics István, aki ker­tész- és növényvédő mér­nök, borász volt egy sze­mélyben, igazi közéleti em­berként ismerték. Szeren­csére sokan támogatták el­képzelését. Az alapítási cél az volt, hogy az ottani kiskertekben folyó munká­hoz elméleti és gyakorlati ismere­teket adjanak. Mégpedig olyan közösségben, akiknek hasonló az érdeklődési köre. Az alapítók többsége kiskerttulajdonos volt, és nem a földművelésből akart, vagy szeretett volna megélni. A megalakulás évében már progra­mot készítettek a tagság foglal­Kocsis Gyula, a szandaszőlősi Bereczki Máté Gazdakör harmadik, mostani elnöke FOTÓ: CS. I. koztatására: eleinte ritkábban, majd a téli, nemszeretem hóna­pokban sűrűbben rendeztek szakmai előadásokat neves szak­emberek bevonásával. Főleg az őszi-téli időszakban tartottak sok hasznos foglalkozást, előadást, bemutatót, vitát. 1993-ban elkezdték a borver­senyek szervezését is, amelyeket rendszerint februárban, március­ban tartják. Általában ezeken a megméretéseken harmincnégy bor szerepel, a csúcsnak a tavaly felhozott harmincnyolc nedű számít. Négy kategóriában hir­dettek győztest, helyezetteket, és gazdakör tizenhárom díjat osztottak ki. Ar­ról is szólni kell, hogy kapcsola­tot létesítettek más gazdakörök­kel, kertbarát szövetségekkel is: így a Vajdaságban lévő Felső­heggyel, az erdélyi, Maros me­gyei Mezőpanittal és a Bihar me­gyei Érszalaccsal. Ezeken a köl­csönös látogatásokon, tapaszta­latcseréken fehér asztalok mellet­ti diskurzusokat folytatnak. Szol­nokon általában a szandaszőlősi művelődési házban „jönnek ösz- sze”. Bindics István 1996-ig vezette ezt a közösséget. Korai halála után Gusztafik János vitte tovább a gazdakör fő célkitűzéseit, el­képzeléseit. Sajnos betegsége miatt lemondani kényszerült a neves szakember, így 1999-től Kocsis Gyula az elnök. A tagság is örvendetesen nőtt, csak ebben az évben öten léptek be, és a körnek már negyvenhárom tagja van. Igaz, szívesen fogadnák a fiatalo­kat is, mert az életkor meglehető­sen magas. A gond az, hogy az if­jabbak ritkán kopogtatnak, való­színű más foglalkoztatja, köti le őket. A cél továbbra sem változott: fejleszteni az ismeretszerzést, fo­lyamatosan ápolni az emberi kapcsolatokat, és az elsajátította- kat a gyakorlatba átültetni. Bel­földi tanulmányutakon jártak Gödöllőn, Tiszakürtön, Ceglé­den, Kecskeméten, Cserke- szőlőn. így ismerkedtek meg más tájak, vidékek, emberek szőlő-, bor- és kertkultúrájával. Nagyon népszerűek az éven­kénti úgynevezett Szandaasztalok is. Ekkor fehér kenyér, fehér sza­lonna, hagyma, savanyúság kerül az abroszokra, és ez az előétel megteremti az ágyát a jóféle itteni borok kóstolásához. Mert az ese­ményekre — amelyen legutóbb például százhetvenen vettek részt — saját termésű bort is illik hozni. Néhány pohár nedű legurítása után érdekes módon egyre több dal, nóta jut az ember eszébe. Mert azt elfelejtettem mondani, ezeken a rendezvényeken dalver­senyt is tartanak. A győztes stíl­szerűen a díjnyertes borból kap egy teli üveggel. Gyanítva: ha a szőlő kiforrott levét énekelve is imádja, valószínűleg nem veti meg a bort a pohárban sem. □. SZABÓ MIKLÓS Növényi géntérkép A Nature brit tudományos szak­lap szerint a szakembereknek először sikerült felrajzolni egy növény teljes génállományát. A Yorki Egyetem egyik nemzetközi kutatócsoportja a kicsiny kerti gyomnövény, a zsázsa (Arabi- dopsis thaliana) géntérképét fej­tették meg. Mivel a növény köze­li rokona az olyan zöldségeknek, mint a káposzta, a karfiol, a brok­koli és a kelbimbó, valamint az olyan gabonaféléknek, mint a bú­za és rizs, a megfejtett génállo­mány elvezeti a tudósokat ezen növények géntérképéhez is. A felfedezés pedig gyógyszerek, köztük a rák leküzdésére hasz­nált medicinák új fajtáinak ki­dolgozását teszi lehetővé, és táp- dúsabb növényi kultúrák elter- jesztését is segíti. ___________mti M egvette a teicsamokot, de minek A mezőgazdaság, az állattartás ma sokszor kiszámíthatatlan kockázatokkal, következményekkel jár - mondja Tóta Ernő fotó: b. j. Tóta Ernő negyvenéves, aki a szőke folyó kőtelki szakaszán sóhajtásnyira a parttól, egy gátőrházban lakik. „Vizes” szakember, 46 ezer forintot keres havonta. A felesége munkanélküli és három fiuk van. Hogy több jusson az asztalra, szabad idejében nem a kocsmákat járja, hanem jószágtartással fog­lalkozik. Még a kőtelki tejcsarnokot is meg­vásárolta, hogy azután ott álljon üresen, mert ennyire kevés tejért nem jöttek a fel­dolgozótól. Állítólag nem éri meg. Hogy ne­ki megéri-e, erre a fejét ingatja. Tulajdonképpen húsz éve foglalkozik jószágtar­tással. Borjakkal, tehenekkel kezdte, de mára te­le a hócipője. Tény, most is van vagy lábasjószá­ga tizenhárom. Három tehenet fej, most adott el további kettőt. Azon egyszerű oknál fogva, hogy szorzott, osztott és kiderült: nincs a tejen egy fo­rint haszon sem. Pedig korábban még egy tej­csarnokot is megvett, hogy legyen hol tárolni, tartani, hűteni a tejet. Egy ideig működött, majd be kellett csukni, hiszen kevés volt a mennyi­ség, nem érte meg az elszállítás. így nincs mit tenni, a tejet feleteti a hízóbikákkal, a szaporu­lattal. Igen ám, de itt is van egy gubanc. Most vittek el tőle egy hat mázsa körülit, ki is fizették. Mivel még további nyolc bika kéri a porciót, ígérték, azokért is jönnek egy hét múlva. Ennek lassan egy hónapja, a sok hatalmas jószág hízik, hiszen sok kell ám nyolc ekkora kosztosnak. Te­lefon ide, telefon oda, de bizony ottjártunkig nem jöttek, holott szívesen adná őket a gazda, mert megeszik a világot. Szerencse, hogy van egy kis földje, ez fizet valamit. Ebben az évben nem sokat adott, volt, amit a víz, volt, amit az aszály ritkított. Számolgatott és kiderült, ha mondjuk az udva­ron álló réti szénát meg lucernát eladja, többet kapna érte, mintha feleteti, és ahogy mondják: bőrében értékesíti. Újólag elhatározta - és már nem először —, hogy felszámol mindent. Mert dolgozik akár a güzü, aztán vagy kell vagy nem a kész „termék”. De látom a szeméből, ezt talán ő sem gondolta komolyan. Mert lehet, hogy az esze ezt diktálja, de a szíve mást sugall, érzem, ahogyan búcsúzunk. Valahol, a lelke mélyén hisz abban, hátha ennyi küszködés után egy­szer csak jobb idők köszöntenek rá is... D. SZABÓ MIKLÓS A naspolya dicsérete Decembertől nem ritka a pi­acokon a vadalmához ha­sonlító naspolya. Termését vagy most szedték le, ami­kor már néhányszor meg­csípte a dér, vagy még no­vemberben leszüretelték és hagyták utolérni. Az apró gyümölcsök ugyanis frissen nem fogyaszthatók. Egy, másfél hónap kell ahhoz, hogy fokozatosan megpu­huljanak. A naspolya meglehetősen tápláló, íze édes, kellemes és jellegzetes. Egyik nagy előnye, hogy akkor válik élvezhetővé, amikor már szerény a gyümölcsválaszték. Egyszeriben gyümölcstermő és dísznövény, bár az esztergályo­sok és a faszobrászok a kemény fatörzsét is nagyra becsülik. Azon kívül kérgéből és leveleiből nagy mennyiségű csersavat lehet nyer­ni, bőrcserzés céljára. Javasoljuk, hogy telepítés ese­tén feltétlenül oltványt vásárolja­nak a gazdák. A magról kelt, vagy sarjakból fejlődött csemeték ki­sebb gyümölcsöket hoznak, fájuk pedig elvadul, tövises lesz, akár­csak a vadkörte vagy a galagonya. Ez a kaukázusi eredetű, a balkáni országokban vadon termő meleg­igényes növény rokona az almá­nak, a körtének és a birsnek. A fa­iskolákban általában birsalanyra szokták szemezni, ha a vevő a terméséért kívánja telepíteni. Ga­lagonyaalanyra oltják, ha dísz­cserjeként kívánják értékesíteni. A naspolya kedveli a meleget, va­gyis a napos, szélvédett kertet. Ültethetjük déli fekvésű épületek, téglakerítések tövébe is. Elviseli a legkeményebb telet és a kora ta­vaszi fagyok sem tesznek kárt benne. A talajokban nem válogat, gyö­kérzete sekélyen terjed, azonban éppen ezért aszály idején öntözni kell. Virágai öntermékenyek, a termőrügyek a vesszők végén vannak, ezért nem ajánlatos az ágvégeket metszeni. _______Sorokban _______ S ZÖVETKEZETI ÁTALAKU­LÁS. Az örményesi Új Élet Me­zőgazdasági Szövetkezet kilenc legnagyobb üzletrész-tulajdono­sa a napokban tárgyalt a parla­ment elé beterjesztett szövetke­zeti üzletrészről szóló törvény- javaslatról. Czinege Dezső elnök szerint a szövetkezet hamaro­san gazdasági társasággá alakul át - ennek formájáról még nem döntöttek —, melyet egyébként a tagok csupán kényszerből vá­lasztanak. A legelőnyösebb az lenne, ha a törvényt nem módo­sítanák, ám amennyiben ez megtörténik, a külső üzletrész­tulajdonosoknak kifizetendő közel két és fél millió forint nem fogja a szövetkezet felszámolá­sát előidézni. CSALÁDTERVEZÉS MARHÁ- ÉKNÁL. A svájci teheneknek nem kell többé „izgulniuk” szü­letendő borjaik nemét illetően, mivel egy új eljárással már a mesterséges megtermékenyítés előtt megválasztható az utód ne­me. Az újdonság lényege, hogy a bikaspermát nemek szerint szét tudja választani. Az eljárást az amerikai mezőgazdasági mi­nisztérium és az XY Inc. cég fej­lesztette ki közösen. A sperma­szelekciós módszer tovább raci­onalizálhatja az állattartást az alpesi tejcsokoládé országában. Jövőre: 191 milliárd Jövőre 53 milliárd forinttal nő a kifejezetten agrárcélokra for­dítható támogatás összege, s így eléri a 191 milliárd forintot. Az agrártámogatások prioritá­sai jövőre sem változnak. Je­lentős összeg jut majd termelé­si támogatásokra, és a beruhá­zások segítésére, miközben csökken a piacra jutási támoga­tás összege. Az agrártárca mozgástere a többletforrások ellenére is beha­tárolt marad, többek között azért, mert jelentős összegeket kötnek le az idei támogatási ígérvények. A termelési támoga­tások összege az idei 32,8 milli­árd forintról jövőre 76 milliárd forintra növekszik. E támogatási formában a földalapú támogatá­sok az állattenyésztés, az új szö­vetkezetek, a fiatal vállalkozók támogatása és a minőségi terme­lés ösztönzése kapja a legfonto­sabb szerepet. A beruházási támogatások az idei 34 milliárd forintról 68 mil­liárd forintra emelkednek. A pi­acra jutási támogatás összege mintegy 10 milliárd forinttal csökken, így jövőre mintegy 14 milliárd forint használható fel még erre a célra. A kibontako­zási és gazdahitelprogram jövő­re is folytatódik abból a keret­ből. Méz, propolisz és virágpor Disznótor és újévi malac A karácsony előtti időszak­ban sokkal gyakrabban ke­rül asztalunkra a méz. Kü­lönböző ünnepi ételek, süte­mények anyagaként is ilyenkor használjuk ezt a fi­nomított répacukornál sok­kal értékesebb táplálékot. Gondoljunk csak a mézes­kalácsra, melyet majd a ka­rácsonyfára aggatunk, a mákos gubára csorgatott, vagy arra a mézre, melybe fokhagymát mártunk szent­este. Megyénkben sokan foglalkoznak méhészettel. Az ő gondos mun­kájuknak köszönhető, hogy min­den évben több-kevesebb kiváló fajmézet, illetve vegyes virágmé­zet fogyaszthatunk egészséggel. A hazai fogyasztók körében a legkedveltebb (és talán ezért a legdrágább) az akácméz. Igaz ugyan, hogy ez a méz hosszú ideig nem ikrásodik meg, azon­ban béltartalma (makro- és mik­roelemek, különféle savak, vita­minok, virágpor, illat- és aroma­anyagok) elmarad a sötétebb szí­nű mézektől. Ilyen például a to­rokfertőtlenítő hatásáról is jól is­mert, igen jó ízű, különösen za­matos hársméz, melyből ráadá­sul kevesebbet is hordanak a mé­hek, csak ritkán talál vevőre a pi­acon. Hasonló a helyzet a gesztenye­mézzel, a selyemkóró- (vaddo- hány) mézzel, az aranyvesszőről (solidago) szedett, vagy a napra­forgó-, a repcemézzel és a ritka­ságszámba menő mézharmat (er­dei) mézzel is. Nehéz meggyőzni a fogyasztó­kat arról, hogy minden méz ter­mészetes tulajdonsága a kristá­lyosodás (ikrásodás). Sokan még ma is azt hiszik, hogy csak a cuk­rozott méz kristályosodik, holott éppen az izocukorból készülő ha­misítvány az, amelyik soha nem kristályosodik. Kevesen vásárol­ják továbbá a méhészeti mellék- termékeket: a virágport és a pro­poliszt. • A méhek által begyűjtött virág­por különösen a növekvő, serdü­lő gyermekeknek ajánlott. Növeli a vörösvértestek számát, fokozza a szervezet védekezőképességét. Napi 1-2 evőkanálnyi virágpor mézzel keverve gyorsítja a test re­generálódását, szinten tartja a ne­héz fizikai munkát végzők erőn­létét. A propoliszból (méhszu- rok) készített alkoholos kivonat erős fertőtlenítő, vitaminokat, jó­tékony elemeket és enzimeket tartalmaz. Itt a disznóvágások ideje. Faluhelyen ma is hangula­tos családi eseménynek szá­mít a disznótor. Ilyenkor ál­talában együtt van a család. Esetleg böllért hívnak, aki szertartásosan levezényli az igen összetett és cseppet sem könnyű, egész nap tar­tó munkát. Aki csak a család szükségleteire tart sertést, annak számára az a néhány állat elhelyezése egysze­rűbb. Sajnos a hagyományos disznóólak általában nyirkosak, huzatosak, az állatok könnyen megbetegszenek. A kocát és malacait soha ne tartsuk hideg, vizes, kevés moz­gásteret biztosító építmények­ben. Sokkal gyorsabban gyarapo­dik, jobban hasznosítja a takar­mányt és a tápszereket a száraz, almozott, védett istállókban ne­velt sertés. A takarmányipar sokféle kon- centrátumot, tápkeveréket, gyógytápot és az egyes súlycso­portoknak megfelelő komplett tápsorokat forgalmaz. Ezek mellé adagolják a gazdák a saját kukori­cájukat, illetve a darát, a korpát, a tej savót stb. A takarmányozás akkor a leg­megfelelőbb, ha a kocától elvá­lasztott 30-35 napos malac leg­alább 6-8 kilogrammos. Süldő­nek számít a 80-90 napos korára 30-35 kilogrammos súlyt elért ál­lat, a hízó pedig 115-120 kiló élő­súlyú, és nem több mint 220-230 napos. Nem számít jó minőségű vágó­állatnak a két mázsa közeli, vagy a még ettől is súlyosabb disznó. Egyrészt a sok drága táp zsír for­májában halmozódik fel. A sza­lonna és a tepertő kisebb értéket képvisel, mint az elfogyasztott tápszer. Másrészt a sok zsiradék és zsíros hús elfogyasztása nem tesz jót az egészségünknek. Áz intenzív tenyésztés a leg­gazdaságosabb. Az erre alkalmas sertésfajták 7-8 hónapos koruk­ban válnak ivaréretté, és 9-10 hó­napos korukra érik el a tenyészé- rettséget. Vemhesíteni a második-har­madik ivarzáskor kell. Ekkor biz­tonsággal számíthatunk 8-12 kis­malacra, melyek 1-2 kilósán jön­nek a világra. Évente két fialtatással a koca élete során 8-10 szaporulatra le­het számítani. Újévi pecsenyének a 10-15 kilós malacokat szokás ki­választani, azonban a 30 kilós, előzőleg bepácolt süldőkből is ki­váló pecsenye süthető.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom