Új Néplap, 2000. november (11. évfolyam, 256-280. szám)
2000-11-10 / 263. szám
4. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2000. November 10., péntek RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2000. november 9.) Borsodchem 7 840 Ft 1í Fotex 305 Ft ü Matáv 1226 Ft U Mól 4 600 Ft u OTP 13450 Ft & Rába 2400 Ft ű Richter 15100 Ft Ű Zalakerámia 2 640 Ft Ű Bl 8200 JX INDEX XI . 3-9-IG :j 8100 7731,65 J 8000 8161,53* 7900 8090,15 \ 7775.70 4 741 7800 : 7688 ?őrít 22 >o -a S C lg Tg 03 O Q? x: </> ő i TŐZSDEI ÉS PIACI ÁRAK 2000.45. hét Termény USD/t Áralakulás Tendencia Búza 107 Emelkedő Ingadozó. FOB francia kiköti Kukorica 90-94 Erősödő Emelkedő FOB Mexikói-öböl Tak.-áipa 104 Tartott Erős FOB európai kikötő Napraf. 360 Lanyhuló Lanyha ö tank európai kiköti Szójadara 208 Emelkedő Ingadozó 46 % CIF Rotterdam Újra lesz karácsonyi falu (Folytatás az 1. oldalról) Ehhez már csak a közterület-foglalási engedélyt várja a kft. Ha minden rendben lesz, akkor a mikuláspiros sátrakat a nyitás előtt pár nappal állítják fel a megszokott helyeken, vagyis a Centrum, a Tiszavidék Aruház és a művelődési központ környékén. A falut december 24-én délben zárják be, és csak a két ünnep között bontják majd le. ■_________________________, TA Politikánk már érett a csatlakozásra Az eddigi legkedvezőbb uniós országjelentés született hazánkról Az eddigi legkedvezőbbnek nevezte az Európai Bizottság Magyarországról szóló országjelentését a hivatalos látogatáson Máltán tartózkodó Mar- tonyi János külügyminiszter. Hasonlóan nyilatkozott Michael Lake nagykövet, az Európai Unió Bizottsága budapesti delegációjának vezetője. Budapest - Brüsszel A magyar diplomácia vezetője az éves országjelentést elemző első, gyors értékelésében annak a nézetének adott hangot, hogy a dokumentum Magyarország felkészülését méltatva jelentős előrehaladást állapít meg az egy évvel korábbi helyzethez képest, és ily módon jó alapot biztosit a csatlakozási tárgyalások folytatásához. A jelentés szerint - emelte ki a külügyminiszter - Magyarország megfelel az EU-csatlakozás politikai kritériumainak. A bizottság utal arra, hogy a korábban is kifogásolt gondok továbbra is megmaradtak: a korrupció, a roma lakosság helyzete és egyebek között a bíróságok túlzsúfoltsága területén, de elismerik a helyzet javítása érdekében eddig tett erőfeszítéseket. Kritikai észrevételeket tartalmaz a dokumentum a környezetvédelem és a médiakuratóriumok munkáját illetően is, a külügyminiszter szerint azonban ezekkel a megjegyzésekkel egyet lehet érteni. Javult a magyar gazdaság Ami a gazdasági kritériumokat illeti, a jelentés szerint minőségi előrelépés történt a tavalyi állapothoz képest. A dokumentum kiemeli a versenyképesség javulását, a közösségi joganyag átvételében elért vívmányokat, valamint az intézmények fejlesztése terén történt előrehaladást. Rendkívül előremutatónak nevezte a külügyminiszter az Európai Bizottság által közzétett úgynevezett bővítési stratégiai dokumentumot is. Ez menetrendet ad a csatlakozásra, és ily módon tartalmazza a kiszámíthatóság, az előreláthatóság és az áttekinthetőség elemeit így az elkövetkező három félévre pontosan követhető menetrendet kapunk a tárgyalások folytatására, így arra, hogy a magunk részéről 2002 közepe táján be tudjuk fejezni azokat, s készen álljunk a csatlakozásra. Kihívás az EU-nak is Michael Lake nagykövet a kedvező megítélés ellenére ugyanakkor óvott attól, hogy a pozitív országjelentés hatására a magyar kormány „kényelmesen hátradőljön”, mivel - mint mondta - „még rengeteg a tennivaló". Ezek közül a környezetvédelem, az egészségügy, a közigazgatás, a mezőgazdaság, illetve a határőrizet területét emelte ki Lake. A delegációvezető értelmezése szerint a legnehezebb tárgyalási fejezetre, a költségvetési kérdésekre a spanyol elnökség ideje alatt fog sor kerülni. A nagykövet elismerte, hogy az EU- ban élnek fenntartások, köztük irracionális aggodalmak is a bővítéssel kapcsolatban. Ezek között említette a tömeges bevándorlás ügyét. Felhívta a figyelmet, az eddigi példák azt bizonyítják, hogy éppen ellenkező folyamat játszódott le az újonnan csatlakozott országokban, külföldön élő polgáraik inkább hazatértek, hogy élvezzék a növekvő jólétet. Bár kevesen vitathatnák a bővítés politikai jelentőségét, annak gazdasági hor- dereje és a vállalkozásokra gyakorolt hatása már számos vita alapját képezte. Az Unió bővítése nem új jelenség, hiszen létrehozása óta korábban már négy alakalommal csatlakozhattak hozzá új tagok. Azonban ilyen mértékű és szerteágazó kihívás, amellyel az EU most szembesül, példa nélküli. Jelenleg 13 jelölt ország kíván csatlakozni az Európai Unióhoz, tíz ország Közép- és Kelet-Európából. Magyarország 1998-ban kezdett csatlakozási tárgyalásokat az EU-val és jelentős lépést tett az „acquis commu- nautaire”, vagyis az úgynevezett vívmányok teljesítésének irányában. Továbbra is nyitottak azonban még a szabad munkaerő-áramlás, valamint a szerkezeti pénztőke és a mezőgazdaság átalakításának kérdése. A közelmúltban a világ legnagyobb tanácsadó cége, a PricewaterhouseCoo- pers (PWC) felmérést végzett Nyugat- Európában, Lengyelországban, Csehországban és Magyarországon „Az EU- bővítés stratégiai hatása - az üzleti élet vélekedése” címmel. A tanulmányból kiderült: valamennyi nemzetközi üzleti vállalkozás úgy gondolja, hogy Magyar- ország az EU-ba felvételt nyerő államok első hullámában lesz. Ez főleg annak köszönhető, hogy hazánkra olyan országként tekintenek, mint amelynek a legsikeresebb átmeneti gazdaságot sikerült megvalósítania. Mindennek tükrében csupán kevés nemzetközi befektető vélekedik úgy, hogy Magyarország csatlakozása nagyban befolyásolja majd a régióban folytatott üzleti stratégiájukat, elsősorban azért, mert már igen sok beruházás történt, és csak kevesen tartják a magyar piacot önmagában jelentősnek. A bővítés kockázatai Csakugyan fennáll annak a kockázata, hogy Magyarország elveszíti a régi, viszonylag munkaigényes beruházások egy részét a nála keletebbre fekvő államokkal szemben, ahol alacsonyabbak az egy egységre jutó munkaköltségek. Számunkra a nagy lehetőség inkább abban áll, hogy továbbra is vonzanunk kell a magas értéknövekedést eredményező korszerű technológiát igénylő befektetéseket. A helyi cégek véleménye az EU-csatlakozásról azonban már korántsem ilyen egyértelmű. Vannak, akik növekvő kételkedésüknek adnak hangot azzal kapcsolatban, hogy Magyarországot csakugyan szívesen látnák-e az EU-ban, mivel néhány jelenlegi tagország részéről aggodalmat éreznek a bővítés kedvezőtlen hatásával kapcsolatban. Ismét más vállalkozások, elsősorban a kisebbek, attól tartanak, hogy a csatlakozás a verseny nem kívánatos mértékű éleződéséhez vezethet. Néhányan komolyan megkérdőjelezik, hogy Magyarország A LAKOSSÁG SZÁMA ÉS A GDP MEGOSZLÁSA A KIBŐVÍTETT EU-BAN Lakosság EU-15 68,8% Cseh Köztársaság 1,9% Magyarország 1,9% Lengyelország 7,1% Törökország 11,7% Más KKE-országok 8,6% GDP EU-15 85,9% Cseh Köztársaság 1,4% Magyarország 1,1% Lengyelország 3,5% Törökország 4,7% Más KKE-országok 3,4% egyáltalán tagja lesz-e majd az EU-nak. Magyarországnak a régió legtöbb országához képest sokkal több előnye származott a beáramló külföldi tőkéből. Ha előretekintünk, megállapíthatjuk: a magyar hatóságok előtt álló feladat hazánk gazdasági fejlődésének egyensúlyban tartása úgy, hogy az ország szempontjából a külföldi vállalkozások ne jelentsenek kockázatot és ne alakuljon ki függőségi viszony. A gyakorlatban mindez azt jelenti, hogy Magyarországnak meg kell próbálnia olyan befektetéseket idevonzani, amelyekből a hazai gazdaság nemcsak közvetlen módon, a munkahelyteremtés révén, hanem az új technológia fejlesztése és alkalmazása, valamint a munkaerő képzettségének emelé- se révén is profitálhat. ______-stefawtsF elmérés a vállalkozók várakozásairól A mezőgazdasági termelők inkább stagnálásra számítanak A SAJÁT VÁLLALKOZÁS, ILLETVE A MAGYAR NEMZETGAZDASÁG EGÉSZÉNEK VÁRHATÓ HELYZETE AZ ELŐZŐ ÉVHEZ KÉPEST ___________________(EGYENLEG-MUTATÓK*)___________________ A saját vállalkozás A magyar nemzetgazdaság várható helyzete várható helyzete 2000-ben 2001-ben 2000-ben 2001-ben Ipar 18 29 26 25 Mezőgazdaság-5 10 5 3 Építőipar 19 28 27 26 Kereskedelem 16 18 23 15 Szállítás, távközlés 6 17 22 22 Szolgáltatások 32 33 33 30 Nemzetgazdaság összesen 15 24 23 21 "Az egyenleg a pozitív és negatív válaszok arányának különbsége. Értéke +100, ha minden válaszadó pozitív, illetve-100, ha minden válaszadó negatív választ ad. A VERSENYKÉPESSÉG ALAKULÁSA - VÁLLALATI VÉLEMÉNYEK (%) A termékek, szolgáltatások színvonala Értékesítési árak Értékesítési csatornák, hálózatok Marketing- és PRtevékenység Az EU-piacokon is versenyképes 44 51 18 11 Szerény fejlesztéssel versenyképessé tehető 30 28 42 33 Jelentős fejlesztéssel versenyképessé tehető 2004-ig 20 11 27 36 A nemzetközi versenyben esélytelen, s az is marad 6 10 13 20 A vállalkozások saját helyzetükben javulást várnak, miközben a nemzet- gazdaság kilátásait pesszimistábban ítélik meg a korábbi felméréshez képest - jelentette ki Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Rt. elnöke szerdán a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségével (MGYOSZ) közösen végzett felmérés megállapításait ismertető tájékoztatón. ____________ Budapest__________________ A felmérés során 769 vállalkozás adott számot lehetőségeiről, szándékairól. E cégek foglalkoztatják a gazdálkodói szféra alkalmazotti létszámának több mint 16 százalékát. A megkérdezett cégek várakozásai alapvetően derűlátóak, de kissé ellentmondásosak: a kapott válaszok alapján arra lehet következtetni, hogy 2001-ben az ideinél némileg szerényebb ütemű gazdasági fejlődés várható. A vállalatok jelzései szerint az export növekedésének üteme lassulni fog. A felmérés résztvevői jövőre 8,2 százalékos inflációt várnak, ami közel áll a GKI következő évre vonatkozó 8,5 százalékos átlagos inflációs előrejelzéséhez. A vizsgálat szerint jövőre az értékesítési volumen átlagosan 2,5 százalékkal bővül a vállalatoknál, ami az idei gazdasági folyamatokkal összevetve egyértelmű lassulást jelentene. Az ipari és kereskedelmi vállalatok a nemzetgazdasági átlagot meghaladó, legnagyobb értékesítési növekedéssel számolnak, a mezőgazdasági termelők inkább csak stagnálásra voksolnak. A felmérésből kiderül, a cégek úgy érzik, termékeik és szolgáltatásaik fele versenyképes az Európai Unió piacán, s hasonlóan kedvező helyzetről számoltak be az árversenyképesség tekintetében is. A társaságok jövőre visszafogott beruházási terveket fogalmaztak meg, aminek egyik oka Vértes szerint az lehet, hogy még nem készült el valamennyi vállalat jövő évi terve. Létszámbővítéssel főleg az ipar, az építőipar és a szolgáltatás területén működő vállalkozások számolnak. Széles Gábor, az MGYOSZ elnöke a felméréssel kapcsolatban megjegyezte, hogy a beruházások jelentős része elhasználódott gépek, berendezések cseréjére irányul, de jut pénz az anyag- és energiatakarékosság érdekében végzett fejlesztésekre is. Az MGYOSZ elnöke szerint a kormány kis- és középvállalkozásokat erősítő programja még nem érezteti hatását, ezért az érdekképviselet egyebek között egy, a beszállítói hátteret erősítő program megvalósítását szorgalmazza. A 40 ezer forintos minimálbér bevezetése a vállalkozások adóterhének növekedését jelenti - hangsúlyozta Széles. Az MGYOSZ számításaira hivatkozva kijelentette, a minimálbér bevezetése 83,8 milliárd forintos többletköltséget jelent a versenyszférában gazdálkodó szervezeteknek. A tb-járulék csökkenése 44,7 milliárd forint megtakarítást eredményez a vállalatoknál, így a minimálbér bevezetésével mintegy 40 milliárd forint többlet-adóbevétel keletkezik a kormánynál. Széles Gábor elmondta azt is, hogy az MGYOSZ állásfoglalása szerint a gazdaság autonómiájának erősödése jótékonyan hatott a teljesítmények alakulására. Az MGYOSZ elnöksége ezért aggodalommal figyel minden olyan kormányzati lépést, amely a piaci folyamatokba történő közvetlen adminisztratív beavatkozást jelenti, amire „jó példa” volt a gázár emelésének központi megállapítása. STEFANITS Elmaradás és fejlesztés Megyénk lakosságának egészségügyi helyzete Megyei információ A megye lakosságának egészségi állapotáról, az egészségromlást kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról tájékoztatót hallgat meg a megyei közgyűlés a mai ülésén. A tájékoztatóból az egészségügyi ellátásra és a lakosság egészségi állapotára vonatkozó néhány fontosabb adatot és megállapítást közöljük. Az elmúlt években a megye lakosságának száma folyamatosan csökkent. A jelenség fő oka a születések csökkenő és a halálozások igen magas száma. A megbetegedések között első helyen a keringési rendszer betegségei szerepelnek, majd a daganatos betegségek következnek. Ezek között a megyében a légcső, a hörgők és a tüdő rosszindulatú daganatainak aránya emelkedik ki. Az emésztőrendszeri betegségek előfordulása is magas, de az országos átlag alatt van. A megye fekvőbeteg-ellátását hat egészségügyi intézmény biztosítja. A kórházi ágyak száma 2930 volt, ezt 2001-ben 136-tal kell csökkenteni. A rehabilitáció, a krónikus ellátás, a pszichiátria, az onkológia-onkoradiológia és a reumatológia kapacitása a határérték alatt van. A kórházakban az elmúlt időszakban jelentős fejlesztések történtek, például üzembe helyezték a Hetényi új műtőjét, központi sterilizálóját, intenzív osztályát, a jászberényi kórház új sebészeti-traumatológiai és intenzív blokkját, és jelenleg folyik a karcagi kórház rekonstrukciója. Az elbocsátott betegek száma tavaly 95 ezer volt, az átlagos ápolási napok száma 8,2-ről 8- ra, az ágykihasználás pedig 72- ről 71 százalékra csökkent. A halálozási arányszám 3,3 százalék, nem változott az egy évvel korábbi adathoz viszonyítva. A járóbeteg-ellátásban a kapacitás szerinti óraszámot 2001-re mintegy 10 százalékkal lehet emelni. A szakrendeléssel ellátott települések aránya mintegy 90 százalék, ez azonban többnyire fogászati rendelést jelent, ami ténylegesen alapellátás. 1997- ben megszüntették a szájsebészeti ambulanciát Karcagon, Tiszafüreden és Jászberényben, így a 414 000 lakos szájsebészeti ellátása a megyeszékhelyre korlátozódik. Az OEP által finanszírozott szájsebészeti szakellátásban az egy fogorvosra jutó lakosságszámot tekintve a második legrosszabb helyen állunk. 1999 végén egy háziorvosra és házi gyermekorvosra 1600 lakos jutott, 3 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A megyében 194 háziorvos működött, ez a szám egy év alatt 4 százalékkal csökkent. _________________________(BA) A z élveszületések és a halálozások száma 6500 -i 6000- 5500 ■ 5000 ■ 4500- 4000- 3500- Éfveszületés -Halálozás
