Új Néplap, 2000. november (11. évfolyam, 256-280. szám)
2000-11-06 / 259. szám
2000. November 6., hétfő MEGYEI KÖRKÉP 11. OLDAL Megszépült a város központja Újszász A legkisebb falvaktól a városokig az idén szinte minden településen kialakítják és felavatják az úgynevezett millenniumi parkokat. Nem volt ez másképpen Újszászon sem, ahol kezdetben komoly fejtörést okozott, hol és melyik zöldterületet válasszák erre a célra. Végül is a kulturális bizottság javaslata alapján, a képviselő- testület döntése értelmében ez a városháza előtti park lett. Az átalakítás, csinosítás munkálataihoz pályázat révén kaptak hatszázezer forint központi támogatást. Azóta befejeződött az átalakítás, készen van a park. Lerakták a térburkolatot, padok, világítótestek, szökőkút színesíti a területet. Fák, cserA képviselő-testület döntése alapján a városháza elé került a millenniumi park fotó, cs. i. jék, egynyári virágok kerültek avatás, átvették a millenniu- szásziak abban bíznak, hogy ide, és Szent István szobra, mi zászlót, bemutatták a vá- a millenniumi park jövőre is amely Turza Ferenc helyi mű- ros zászlaját és címerét is. A hasonlóan szép marad, vész alkotása. Megtörtént az szűkebb hazájukat szerető új- _______________ VÉLEMÉNY MÉSZÁROS GÉZA Lábunk alatt kié a talaj? Egyre többször jön elő az a furcsa érzésem, hogy Magyarországon külföldön vagyok. Pedig tudtommal az országhatárt sem léptem át, és az útlevelemben sem szaporodtak a pecsétek. Már korábban is, de idén nyáron főleg idegenül éreztem magam Siófokon egy hétvégén. A forintot ezen a tájon igencsak ismeretlennek vélték a márkához szokott éttermi pincérek, és a butikos hölgyek is többnyire félvállról kezeltek - talán mert nem németül köszöntem, miután benyitottam az ajtón. Nemrég a várgesztesi villaparkban volt szerencsém két éjszakát eltölteni, ahol pedig a holland turisták miatt szorultam háttérbe egy sörözőben. Hévízen sem „illik” magyar nyelven megszólalni, de mindez már több dunántúli településen régóta tapasztalható. A Tiszán innen az efféle megkülönböztetés még nem jellemző, igaz, nem is számottevőek a kelet-magyarországi üdülőkörzetek. Ez önmagában akár sajnálatos is lenne, ám abban a tekintetben semmiképpen, ha tudjuk, hogy a felvirágoztatott Siófok, Várgesztes vagy Hévíz ingatlanjainak, telkeinek háromnegyed része külföldi tulajdonban van, s az itteni „Zimmer frei”-eket német, osztrák és holland tulajdonosok adják bérbe az idehaza üdülni vágyó magyaroknak... Csak tiszta forrásból Szabó Pál Antalné, a jász kultúra elhivatottja Újszász Ha Szabó Pál Antalnén múlna, a Jászság összes fehérnépe népviseletben járna, hímezne, szőne, fonna, olyannyira híve a korabeli ruháknak, letűnt kézművesmesterségeknek. Persze ez már lehetetlen vállalkozásnak tűnik, ám hagyományőrzését ma már egyre többen követik Újszászon, idősek és fiatalabbak egyaránt. Noha Évike - Szabó Pál Antalnét leginkább így ismerik a városban - nem Újszász szülötte, de egész élete ehhez a településhez kötődik. Itt tanult, majd később ő is itt tanította szépre, jóra a kisgyermekeket: az óvodásokat. Az apróságokat megismertette mindazzal, amiket maga is fokozatosan sajátított el, az agyagozással, a népi játékokkal, népszokásokkal, a természetes anyagok felhasználásának lehetőségeivel. Megragadott minden alkalmat arra, hogy környezetével megszerettesse a kézműves kismesterségeket, a fonást, a szövést, a gyöngyfűzést. Évike még aktív óvónő volt, amikor a népi hímzések megismerésére, gyakorlására megalakult 1984-ben a díszítőművészeti szakkör, és ki más lehetett volna ennek vezéregyénisége, mint Szabó Pál Antalné. Hogy ismereteit e téren is bővítse, a Jászberényi Tanítóképző Főiskolán sikeres szakkörvezetői vizsgát tett, majd a szintén berényi Népművészeti Stúdió tagjaként a jász hímzés eredetét kutatta. A jászsági szűcsminták textíliákon című könyv — melynek társszerzője — már ennek a folyamatnak a terméke, melyet élete párja, mérnök férje illusztrált rajzaival. Ma már számos helyre hívják elő-' adást tartani, a szakkör tagjainak igényes, motívumaikban, anyagaikban, Név: Szabó Pál Antalné Született: Ecser, 1940. 10. 22. Foglalkozása: nyugdíjas óvónő Végzettsége: felsőfokú óvónőképző, Szarvas Gyermeke: Antal, 39 éves színeikben az eredetit követő munkáit az ország szinte minden területén - például a Népművészeti Múzeumban — kiállítják. S hogy „a jó pap holtig tanul” közmondás Évikére is megállja a helyét, bizonyíték, hogy nemrég megszerezte a népi játszóház vezetői képesítést, jelenleg pedig kismesterség-oktatói vizsgára készül Békéscsabán. Mindezek tekintetében nem véletlen tehát, hogy a város napján Pro Urbe-díjjal jutalmazták SzaSzabó Pál Antalné (jobbra) a város ünnepén Nagyné dr. Szelmák Erika polgármestertől vette át a Pro Urbe-díjat fotó: barta imréné bó Pál Antalnét, aki Újszász jó hírnevét évek óta viszi Európa-szerte.- A jász kultúra hirdetése számomra hivatás és hobbi - mondja. - Újszász, mint a Jászság legdélibb települése gazdag néphagyománnyal rendelkező vidék. Ma már azt tapasztalom, hogy a környéken egyre többen érdeklődnek a korabeli kultúra iránt. S mivel az annyira tiszta és őszinte volt, sokan megpróbálják azt azzal megtisztelni, hogy egyes ünnepeken a régi népviseletet (kerepélyes főkötő aranycsipke- borítással, brokát felsőrész és alsóruha) fel is öltik magukra. Nem bánnám, ha az unokáim, akik ismerik már a szövés, fonás, hímzés minden csínját-bínját, egyre többet öltözné- nek majd jász viseletbe. ________«ao. Ú jabb „bányatógyógyítás” Mezőtúr Három évvel ezelőtt hozták rendbe Mezőtúr belterületén a városi strand mögött fekvő egykori bányatavat. Most újabb lehetőség adódott egy másik tó re-' konstrukciójára, így ha a pályázat sikeres lesz, akkor az Újváros végén fekvő, 12 hektáros, elhanyagolt egykori bányaterület is megújulhat. A téglagyártás az agyagipar miatt a városban több helyen találhatóak elhanyagolt, kihasználatlan bányagödrök. A lakosság egy része szemétlerakó helynek tekinti ezeket, s így az eddig kialakult természetes élőhelyek veszélybe kerültek. A most átalakításra váró területen az 1960-as évek elején fejezték be az agyag kitermelését. A néhány helyen 2-3 méteres mélységű tó fekvése, elhelyezkedése lehetővé teszi olyan átmeneti zóna kialakítását, amely összekötő kapocs lehet a város és a város határában kezdődő, mező- gazdasági területek között. A rekultiváció lehetővé teszi a tó és környéke szennyezettségének megszüntetését, az illegális szemétlerakó helyek felszámolását. A meglévő vízfelület növelésével, a tó, a parti rézsű, a part és az ahhoz kapcsolódó környezet rendezésével a terület alkalmas lenne horgászvíz kialakítására. A benőtt nádas vízi világának háborítatlanságát meghagyva, a kialakult ökológiai értékek megóvása mellett tanösvényt is kialakíthatnának. Első lépésben a pályázat a tervezésre terjed ki, amennyiben ez sikeres lesz, megkezdődhet a felmérés, és hamarosan talán újabb gondozott bányatóval gazdagodhat Mezőtúr. RSZ
