Új Néplap, 2000. november (11. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-04 / 258. szám

2000. November 4., szombat S. OLDAL-----­M EGYEI KÖRKÉP Nézőpont Nem a tudás, de a tudatlanság a luxus „A tudás hatalom” mondja a közmondás, és ennek a bölcsességnek az érvényét naponta tapasztalhatjuk szűkebb és tágabb környeze­tünkben. A képzettebb ember könnyebben ta­lál jó munkát, a régió, amelyben egyetemek, főiskolák vagy éppen szakiskolák ontják a felkészült szakem­bereket, hamarabb vonzza a befektetéseket, javulnak az elhe­lyezkedés lehetőségei, emelkednek a bérek. De nemzetközi té­ren is hasonló törvényszerűségek állapíthatók meg: azok a leg­gazdagabb országok, amelyekben már évtizedek, évszázadok .................. „ óta a legtöbbet költik „ ...aki a tudományon akar ís^nmert? spórolni, a jövőt éli föl. ” leggazdagabbak, még ............. . ... ... többet tudnak költeni a tudományra, és más országok legjobb szakembereit is magukhoz tudják csalo­gatni. Ezt a jelenséget nevezi agyelszívásnak a köznyelv. Az el­múlt évtizedekben látványosan feltörő ázsiai országok is azzal kezdték a felzárkózást, hogy nagy összegeket költöttek oktatás­ra és kutatásra. Az eredmény közismert, egy jó emberöltő alatt lényegében utolérték a legfejlettebbeket. Miközben Magyarországon is sokat beszéltünk és beszélünk ma is felzárkózásról, a fejlett Nyugathoz csatlakozásról, a kor­mányzati tettek nem voltak és nincsenek összhangban a kije­lentésekkel. Nálunk nem csak összegszerűen költenek keve­sebbet a tudományokra, az oktatásra és a kutatásra, mint azok­ban az országokban, amelyekhez szeretnénk felzárkózni, ha­nem arányaiban is, ez pedig lemaradásunkat tartósítja, sőt nö­veli. Az egyetemek, kutatóintézetek nyomorúságos anyagi helyzete, a megalázó bérek miatt még csak neheztelni sem le­het azokra a tudósokra, akik pályájukat külföldön folytatják, nem is föltétlenül csak a magasabb fizetés, hanem a jobb kuta­tási lehetőségek miatt. A tudomány napján bizonyára sok büszke kijelentés hang­zik el a magyar tudósok soráról, akik gazdagították a világ tu­dományát, de talán nem ünneprontás, ha emlékeztetünk arra is, hogy Nobel-díjas tudósaink egy kivételével külföldön érték el eredményeiket, mert itthon a szűk látókörű és szűk markú, esetenként velük szemben ellenséges politika lehetetlenné tette maradásukat. Igaz, hogy a tudomány sokba kerül, de sokat is jövedelmez, s alá rajta akar spórolni, a jövőt éli föl. Szavakban ezt ma már mindenki elismeri Magyarországon. Ha a tettek is megfelelnek ennek, akkor talán remélhetjük, hogy felzárkózásunk Nyugat- Európához nem csupán ábránd marad. Cserekapcsolat Asti megyével Az olaszországi Asti megye és megyénk vezetői, Roberto Mar- mo és Búsi Lajos megállapodást írtak alá a nyáron az együttműkö­désről. Az olasz minisztertanács elfo­gadta a megállapodást, ennek nyomán Asti megye vezetői tájé­koztatták megyénk önkormány­zatát, hogy iskolai és ifjúsági cse­rekapcsolatokkal szeretnék elin­dítani az együttműködést. Ennek során az Asti Gazdasági Egyetem jövő tavasszal egyhetes gyakorlat­ra meghív nyolc magyar fiatalt és két tanárt a Szolnoki Gazdasági Főiskoláról. Meghívnak egy mű­vészeti gimnáziumot is, amely­nek tanulói színdarabokat mutat­nának be Astiban. A legfiatalab- bakra, az általános iskolásokra is gondoltak, egy olasz iskola kéré­sére meghívják megyénk egy álta­lános iskolájának tanulóit, akik néptáncot mutatnának be az otta- ni gyerekeknek! _____________■ M egírta a Kurszk tragédiáját Esztergom Rekordidő alatt készült el, és már kapható is a boltok­ban az első dokumentum­kötet az orosz atom-tenger­alattjáró, a Kurszk tragédiá­járól. A világpremier szem­pontjából kuriózum, hogy a könyv először magyar nyel­ven látott napvilágot — ami persze érthető, ha a borítón megnézzük a szerző nevét: Nemere István. Az Esztergomban élő, neves író két hét (!) alatt ette papírra Az iszo­nyat órái című doku­mentumkötetet. Ez még akkor is figyelemre mél­tó teljesítmény, ha tud­juk: Nemere a legtermékenyebb magyar szerző, könyveinek szá­ma lassan eléri a háromszázat.- Ez volt az első alkalom, hogy az írás rövidebb ideig tar­tott, mint a könyv kiadása — mondta némi derűvel. Pedig az előbbi sem volt egyszerű. Neme­rét már régóta foglalkoztatják egy esetleges nukleáris baleset lehet­séges következményei, s amint meghallotta, hogy mi történt a Kurszkkal, azonnal tudta, ezt meg kell írnia.- Rengeteg forrásból érkeztek be hozzám az információk - em­lékezett vissza a megfeszített munka napjaira. - Ezen kívül kéznél volt saját, több éve gyűj­tött archívumom is, az ilyen és ehhez hasonló esetekről. Érdekes volt összerakni ezeket az infor­mációmozaikokat, s látni, ho­gyan bontakozik ki egy teljesen új kép. Nemere könyve túl­mutat a Kurszk tragédi­áján. Dokumentumkö­tetéből egy olyan, ha­talmi játszmákból és taktikázásból álló kép bontakozik ki, amely egészen újszerű megvi­lágításba helyezi a sze­rencsétlenséget. A szerző felveté­seinek megalapozottságát pedig mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az általa megírt lehetséges következmények sorra beigazo­lódtak - már a könyv megjelené­se után. Nem csupán hátborzongató élmény tehát Az iszonyat órái cí­mű könyv, hanem egyben figyel­meztetés is: nekünk, a jövőnek. D.T. Parlamenti családmodell: egytől hatig Górcső alatt a képviselők „termékenysége’ Körkép Ha egy képviselő gyerekes a parlamenti üléseken, az bi­zony nem szerencsés. De a szó valódi értelmében más a helyzet: a gyerekes szülő­ként munkálkodó honatyák­tól még inkább elvárható, hogy felelősségteljesen, a jö­vőt is számításba véve dönt­senek a napi kérdésekről. A statisztika aggasztó: hazánk la­kossága folyamatosan csökken. Ha a tendencia továbbra sem vál­tozik, 2020-ra akár hat és félmilli­ós Magyarországgal lehet számol­ni. Még rágondolni is rossz. „Há­rom gyerek, három szoba, négy kerék” — idézem a már-már klasz- szikussá vált miniszterelnöki szó­lást. A kormány tehát nem véletle­nül tűzte zászlajára a családvédel­mi politikának azt a célját, hogy az ideális családban három gye­rek legyen, de legalább kettő. Ta­gadhatatlan, hogy a kormány ed­digi intézkedései ezt a családmo- dellt szolgálják. Tehát, ami a Tisz­telt Ház honatyáinak, honanyái­nak elszánását illeti, rajtuk nem múlik a siker. Hát a tetteiken? Górcső alá vettük a képviselők „termékenységét”, és elégedetten állapíthattuk meg, hogy nem vi­zet prédikálnak. A vezető kormánypárt, a Fi- desz-MPP képviselőinek már 236 gyermeke van. Orbán Viktor mi­niszterelnök személyes példával jár elöl, hiszen ő már - a napok­ban megszületett Rózával - négy kis Orbánt tudhat magáénak. A házelnök, ár. Áder János is teljesí­tette a pártja által előírt normát, három gyermek apukája. Kövér László pártelnök is feliratkozott három utóddal, mint ahogy az Or- bán-kormány minisztereinek sem kell „szégyenkezniük”. Gógl Ár­pád és Harrach Péter is „hozta" az ideális hármast. Deutsch Ta­más és Pokomi Zoltán ugyan még csak két gyereknél tart, de ők még fiatal emberek. A kulturális ál­lamtitkár, Várhegyi Attila sem tét­lenkedett, otthon három kis Vár­hegyi várja a hivatalból hazatérő apukáját. A T. Ház csúcstartói te­hát kétségkívül fideszesek. Nóg­rádi László frissen kinevezett közlekedési miniszter kétszer há­rom gyerekkel javította a kor­mányzó erő amúgy is jó statiszti­káját. Szintén fél tucat gyereket nevel Bebes István, aki nemcsak ezzel dicsekedhet, mellesleg ő a parla­ment legmagasabb képviselője, 204 centijével mindenki feje fö­lött átnéz. Érthető ez az „előélet” kapcsán: egykor a Körmend szí­HANY GYEREK VARJA OTTHON POLITIKUSAINKAT? Orbán Viktor miniszterelnök Áder János házelnök ©©© Csurka István a Ml ÉP elnöke ©©© Dávid Ibolya igazságügy-miniszter ©© Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter ©© Gógl Árpád egészségügyi miniszter ©@© Harrach Péter családügyi miniszter (§)(§)(§) Kovács László az MSZP elnöke © Kövér László a Fidesz-MPP elnöke ©©© Kupa Mihály független képviselő ©©©© Magyar Bálint az SZDSZ elnöke © Nógrádi László közlekedési miniszter ©©©©©© Pokorni Zoltán oktatási miniszter ©© Torgyán József vidékfejlesztési miniszter © Vihart kavart az ülő Lenin A bécsiek sem döntik le Napóleon diadalívét Másfél évtizede „ül” a városban Lenin. A szobor a rendszerváltást megelőzően nem sokkal került az egyik központi térre, majd a politikai fordulatot követő­en eltűnt onnan. Nem messzire, a Jász Múzeum belső, zárt udvarába. Sokáig ez senkinek nem szúrt szemet, most mégis az érdeklődés fókuszába került. JÁSZBERÉNY Az utóbbi hetekben egyre többet beszélnek arról, hogyan történhetett meg, hogy a Le­hel kürtjétől néhány méterre Lenin szobra található. Többen magyarságukban érezték sértve magukat. Értesüléseink szerint a pa­naszok egy része a Jászságból elszármazot­tak köréből érkezett. Akadt, aki megfogal­mazta tanácsát: „Tüntessék el a szobrot a Jászság fővárosából!” A Kistarcsán élő, Jászárokszállásról el­származott Földi József lapunknak el­mondta: — A múzeum szépen kialakított udvarán semmilyen más tárgy nincsen, semmilyen emlék, szobor, csak „Lenin elvtárs”. Olyan, mintha ennek a szobornak alakították volna ki az udvart. Szerintem ilyen formában egy­általán nem helyes a mű bemutatása, pláne a jászok múzeumában, hiszen Leninnek semmilyen kötődése nincsen a jászokhoz. A szobor, illetve a múzeum épületének tulajdonosa a város önkormányzata, ezért megkerestük dr. Magyar Levente polgár- mestert: — Nem értem, miért jelent ekkora prob­lémát egy múzeumi tárgy? Egyébként először a kulturális bizottságnak kellene megvitatnia a kérdést, s előterjesztésként a testület elé hoz­nia, de tudomásom szerint ilyen dologgal nem foglalkozott a bizottság. így az önkormányzat sem foglalt állást a kérdésben. Saját vélemé­nyem, hogy ugyanúgy, ahogy Normandiában a partraszállásnak emléket állító múzeumban megtalálhatók az SS-hadosztály halálfejes tank­jai, az egyenruhák, a náci tábornokok fényké­pei, a Lenin-szobor is történe; mi relikvia. Egy- egy korszak emléke, mely korszakok ismerete nélkül a XX. század történelme meg sem érthe­tő. A polgármester hozzátette: a herényi Lenin- szobor az egész világot tekintve a legjobbak kö­zött van. A rendszerváltáskor elhozták a főtér­Az országban az utolsók között avat: k fel 1985-ben a jászberényi Lenin-szobroí. A művész, Zilahi Zoltán felajánlotta a város­nak munkáját, az akkori tanácsnak c.sak az öntés költségeit kellett kifizetnie. A bronzszobrot néhány évig a Lenin téren helyezték el. A rendszerváltáskor a város felkérte a Jász Múzeumot, hogy a múlt emlékeként helyezzék el az intézmény­ben. Lenin 1990 óta ül a múzeum udva­rán. A megtört öregember egy letűnt kor emlékét idézi FOTÓ: S. J. ről, és — a városvezető szerint természetes mó­don — a múzeumban helyezték el. — Lassan 11 éve már, hogy Lenin ott ül az ud­varban - mondta H. dr. Bathó Edit, a Jász Mú­zeum igazgatója. Minden múzeum politikailag semleges terület, az elmúlt korok tárgyi és írá­sos emlékeit gyűjti. S bármilyen fájó, a múltnak van pozitív és negatív oldala egyaránt. Az igazgatónő nem érti, hogy egy évtizeddel a rendszerváltást követően miért most szúrt sze­met többeknek az udvaron található szobor. Az évi 25 ezer látogató közül eddig senki nem tette szóvá ezt, sőt a Lehel kürtje mellett az egyik lát­ványosságává vált az intézménynek. A gyerekek mellé ülnek, az apukák fotózzák - az igazgató­nő szavaival - a „megtört öregurat”. — Ha a múlt kevéssé örvendetes emlékeit el kell tüntetni és hallgatni kell róla, akkor a múze­umok létjogosultsága kérdőjéleződik meg — fo­galmazta meg aggályait az intézményvezető. Amikor a XIX. század hajnalán Napóleon lero­hanta, elfoglalta Bécs városát, győzelme jelképe­ként egy diadalívet emeltetett magának. Az a di­adalív még ma is áll Bécsben... Hivatalosan senki sem adta ki utasításként, hogy a szobrot el kellene távolítani. De az igaz­gatónő sem tudott biztosat mondani arra a kér­désünkre, hogy mi lesz a szobor sorsa. BANKA CSABA neiben kosarazott, többszörös vá­logatott.- A hat gyerek sok gonddal jár — mondja —, de még több öröm­mel, és ez a lényeg. Nézzük a többi pártot, mint tettek a népszaporulat érdekében. A koalíció második pártja, a Füg­getlen Kisgazdapárt 48 képviselő­je 82 gyermekkel dicsekedhet. Az elnök Torgyán doktor csak egy fi­úval iratkozott fel. Az MDF 17 képviselője majdnem hozza a ket­tes átlagot, 33 gyereket tudnak „felmutatni”. A pártelnöknő, dr. Dávid Ibolya két gyermek édes­anyja. A legnagyobb ellenzéki párt, az MSZP aránya: 134 képvi­selő, 229 gyerek. Kovács László pártelnök egy gyermekkel járult hozzá az eredményhez. Az SZDSZ-ben 24 képviselő 43 gyer­mek szülője. Az elnök, Magyar Bálint egygyermekes apuka. A MIÉP-nek kettes az átlaga. Tizen­három képviselő 27 gyermeket mondhat magáénak. Csurka Ist­ván pártelnök kitett magáért, ő már régen „hozta" a három cse­metét. Ne feledkezzünk meg a függet­lenekről sem, minthogy a legjob­bak: Kupa Mihály és Szabó Lu­kács négy-négy gyermeket nevel­nek. Tetten ért vezetéktolvajok Kenderes A színesfémtolvajok ked­vencei közé tartoznak az elektromos felső vezeté­kek. Azok, akik a kábelek levagdosására vállalkoz­nak, nagy kárt okoznak az áramszolgáltatónak, ugyanakkor nagy bosszú­ságot a fogyasztóknak. A rendőrség pedig nyomoz­hat a rendszerint ismeret­len tettesek után. Mivel az efféle elkövetők felderí­tése nem túl egyszerű feladat, ezért az a legszerencsésebb, ha sikerül őket tetten érni. A minap ez történt egy Kenderes melletti dűlőúton, ahol a három gyanú­sított másfél kilométer - alumí­niumhulladéknak szánt - veze­téket vagdosott le az éj leple alatt. Tevékenységükre a terme­lőszövetkezet éjjeli őre figyelt fel, aki traktorral járőrözött a te­rületen, bűnmegelőzési céllal. A tapasztaltakról értesítette a rendőrséget. A bejelentés nyo­mán a kenderesi körzeti megbí­zott intézkedett, aki akkor a he­lyi polgárőrség egyik tagjával lá­tott el közös szolgálatot. Észrevétlenül közelítették meg gépkocsijukkal a vezetéklo­pás helyszínét, majd hirtelen fel­kapcsolták az autó reflektorait, és akcióba léptek. A tettesek, akik éppen a már levagdosott kábel összeszedésén munkál­kodtak, menekülni kezdtek, ám a járőrpáros elfogta őket. Mint azt Karcag rendőrkapitányától, Szabó Dénes alezredestől meg­tudtuk, az előállított három fia­talember Rákóczidj faluról két autóval érkezett Kenderes kör­nyékére, ahol nekiláttak az idő­szakosan üzemelő elektromos felső vezeték levagdosásának. Közülük azt, aki volt már bün­tetve, előzetes letartóztatásba helyezte a bíróság. A kapitány elmondta, a nyomozás még ja­vában folyik. A rendőrök remé­lik, hogy a gyanúsítottak kézre kerítésével sikerül felderíteni a környéken korábbá*: lent ha­sonló bűne elek: soroza­tok Az idén mintegy léi tucat ká­bellopás történt a kapitányság il­letékességi területén. Előfordult, hogy 6 millió forint értékű veze­téket vágtak le és vi; i-k el a tet­tesek. H. GY.

Next

/
Oldalképek
Tartalom