Új Néplap, 2000. november (11. évfolyam, 256-280. szám)
2000-11-24 / 275. szám
4. OLDAL A SZÁMÍTÓGÉP VILÁGA 2000. November 24., péntek _____________________Adatbázis_____________________ H áromszázmillióan interneteznek a világon Az Egyesült Államok a világ internetes társadalmának harmadát adja, azonban Németország és Nagy- Britannia lassan felzárkózik - állítja egy új tanulmány. A Nielsen NetRatings elemző cég felmérése szerint az internet populációja megközelíti a 300 milliót, ám a világhálót naponta használó emberek zöme a világ 20 fejlett országában él. Jelenleg a legnagyobb szelet ebben a gigantikus tortában Eszak-Amerika, ahol 150 millió embernek van otthoni számítógépén keresztül kapcsolata. A felmérés szerint Európa is megkezdte felzárkózását, jelenleg 82 millióan rendelkeznek eléréssel. Az európai államok közül élen jár Nagy-Britannia, Németország és Olaszország - ezek az európai internetezők közel felét teszik ki. A Nielsen kutatói 20 országban vizsgálták a felhasználók számának alakulását. A világ legfejlettebb régiója az Egyesült Államok, ahol 136,9 millió ember otthona van behálózva. Második helyen szerepel Japán, 26,3 millió internetezőjével, a harmadik helyen Nagy-Britannia áll, a negyedik Németország, az ötödik pedig a korábban telekommunikációs nagyhatalomnak számító Kanada. A lajstrom végén szerepelnek azok az országok, amelyek megközelítőleg 1 millió internetezőt adnak a világnak: Új-Zélan- don 1,3 millióan, míg a rohamosan fejlődő Írországban 800 ezren rendelkeznek kapcsolattal a világhálóhoz. Vizsgálat illegális csevegés miatt A CIA-ban szigorú belső vizsgálat kezdődött, miután kiderült, hogy a cég mintegy százhatvan alkalmazottja „helytelen” információk továbbítására használta az informatikai rendszert. Elektronikus leveleiket egy olyan titkos csevegőcsatornán keresztül küldték el egymásnak, amelyet „minősített” hálózaton hoztak létre, elrejtve a vezetőség szeme elől. A CIA szóvivője fontosnak tartotta kijelenteni: semmilyen titkos információ nem szivárgott ki ezen az úton. A vizsgálat a szervezet minden szintjéről érint dolgozókat, beleértve rangidős vezetőket is! A várakozások szerint néhány elbocsátással végződik a vizsgálat. Biztonsági szakértők nem önmagában az információ ellenőrizetlen áramlását, hanem a titkos csevegőszobák létét tartják veszélyesnek. Nő a hackertámadások száma Az Information Security című amerikai magazin szerint azzal, hogy többet költünk a számítógépes biztonságra, még nem védjük meg rendszereinket a hackerek és a „cyberszabotőrök” támadásaitól. Az Egyesült Államokban a cégek 188 százalékkal többet költöttek az elmúlt két évben biztonsági termékekre és szolgáltatásokra, ám a támadások is ugyanígy burjánzottak: 10 cégből 8-at ért támadás ebben az évben. 2000- ben kis híján megkétszereződött azoknak a cégeknek a száma, amelyek évi 1 millió dollárnál többet költenek biztonságra. A legtöbbet a tanácsadó cégek költik, átlag 2 millió dollárt, őket követik a bankok és a pénzügyi cégek, átlagosan 950 ezer dollárral. A legkevesebbet a felsőoktatási intézmények adják ki biztonsági termékekre, átlagosan 100 ezer dollárt. 1999-hez képes közel kétszer több céget ért külső támadás az idén, de 41 százalékkal nőtt azon cégek száma is, amelyeknek a „belső ellenség” okozott gondot - vagyis ahol az alkalmazott szándékosan tette közzé (vagy tönkre) az egyedi nagyvállalati információt. Virtuális alku a szemétre Egy német vállalkozó olyan on-line aukciós helyet hozott létre, ahol a szemétre lehet alkudni...! A www.clickwaste.de címen a hulladék létrehozója bejelentkezik és közli, milyen típusú és mekkora mennyiségű szeméttől szeretne megszabadulni. A hulladékgyűjtő cégek megtekintik a „felhozatalt”, és ajánlatot tesznek az elszállítására. A Clickwaste 3 százalékot kér a sikeres tranzakciók után. A webhely vállalati ügyfelei (magánszemély nem jelentkezhet háztartási vagy lomtalanításból származó szemetével) a 650 szeméttípust tartalmazó európai hulladékkatalógus teljes spektru- mával jelentkezhetnek aukcióra. _______________ ■ G ameStar GameStar- a játékos Az oldat) a Computerworfd számítástechnika munkatársai készítették az EUROPRESS Sajtóügynökség együttműködésével. Késnek az e-törvények Jövő év elején szabad forráskódú és szabad felhasználású szoftverek fejlesztésére ír ki pályázatot a Miniszterelnöki Hivatal informatikai kormánybiztossága - jelentette be Sík Zoltán informatikai kormánybiztos. Ez egyike azoknak a lépéseknek, amelyeket a kormány az informatikai és távközlési eszközök, illetve szolgáltatások terén mutatkozó elmaradásunk felszámolása érdekében tesz. Felzárkózásunkat segíti többek között a családi NetPC-prog- ram (amelyről többször is szóltunk rovatunkban), valamint az oktatás támogatása. Ez utóbbi keretében személyi számítógépeket adományozott a Miniszterelnöki Hivatal és a Hírközlési Főfelügyelet a gyermekmentő szolgálatnak. Ugyanakkor továbbra is késik az úgynevezett „elektronikus törvények” elfogadása. Áz elektronikus aláírásról szóló törvény tervezete október végére elkészült ugyan és a kormány elé kerülhet, de zsúfolt napirendje miatt az idén mégsem tárgyalja az Országgyűlés. Sík Zoltán elmondta, a törvény elfogadására legkorábban jövő tavasz- szal kerülhet sor. Ugyancsak tovább csúszik az egységes hírközlési törvény elfogadása, ennek egyrészt az aláírástörvény elfogadására, másrészt^ jelenleg is folyó szakmai viták lezárulására kell várnia. ■ A mobilantennák sugárzásáról Az Európai Bizottság jövő év tavaszától - határértékek megállapítása nélkül - szabályozni akarja a mobiltelefonok elektromágneses sugárzásával kapcsolatos méréseket - közölte az Országos Sugárbiológiai és Sugár-egészségügyi Kutató Intézet. Az Európai Unió COST (Cooperation fór Technology and Science) programja olyan kutatási projektet indított el, amely a GSM-rendszerek bázisállomásait körülvevő elektromágneses sugárzás nagyságát vizsgálja négy európai országban: Ausztriában, Belgiumban, Németországban és Magyarországon. A közlemény szerint a lakosságot érő elektromágneses sugárzás értékeinek megállapításakor a kutatók több, a sugárzás mértékét és várható következményeit befolyásoló tényezőt vizsgálnak. így figyelik a népsűrűséget, a domborzatot, a különböző mobiltelefon- rendszerek technikai sajátosságait, illetve a mobiltelefont használók számát. A felméréssorozat várhatóan novemberben zárul le, eredményét az Európai Unió elektromágneses sugárzással kapcsolatos új szabványának előkészítésénél használják majd fel. Az új szabvány az 1999 végéig használt úgynevezett előszabvánnyal szemben nem a sugárzás maximális mértékét határozza meg, hanem a mérések módszerét. Az egyes tagországok ugyanis maguk dönthetik el, hogy hogyan és milyen mértékben térnek el az Európai Unióban használt értéktől, a 4,5 watt/négyzetmé- tertől. Magyarországon az 1986-os szabvány érvényes, és ez 45-ször (!) szigorúbb az Európai Unió ajánlásánál. __________■-------: V állalatközi elektronikus piacok A jelenleg Magyarországon még elhanyagolható méretű, interneten bonyolított vállalatközi üzletek piaca négy éven belül 2-4 milliárd dolláros nagyságrendűvé duzzad - mondta Szűcs Attila, az Andersen Consulting tanácsadója az „Elektronikus vállalatközi piacterek nyílnak Magyarországon” című konferencián. A tanácsadó szerint az információs társadalom kialakulásával világszerte az üzletek egyre nagyobb hányadát kötik az interneten, az ilyen tranzakciók értéke jelenleg eléri a 251 milliárd dollárt. Becslések alapján 2004-re az európai forgalom elérheti a 350 milliárd dollárt, ennek 1-2 százalékát teszi majd ki a magyar internetes vállalatközi piac. Az ilyen üzletek lebonyolításának legkézenfekvőbb „helyszíne” az elektronikus piactér. Jelenleg Magyarországon két ilyen speciális piactér van kialakulófélben: a marketline.hu illetve a First Hungárián E-market, 1 -emarket.hu. A magyar elektronikus piactereken eddig több száz cég regisztráltatta magát eladóként, s hamarosan a tranzakciók is megkezdődhetnek. A kínálat főként informatikai cikkekből, irodaberendezésekből áll, ezekhez a vevők éves előfizetési díj ellenében férhetnek hozzá. Becslések szerint 2004-re a vállalatközi tranzakciók felét már elektronikus piactereken bonyo- lítják majd te. _______________■ J elszóra vigyázz! Életünk tele van számokkal, jelszavakkal. Már az újszülöttnek is száma van: személyi száma, később tb-számot kap, aztán adószámot, telefonszámokat, bankkártyaszámokat... A számok többsége, ha használni is akarjuk őket, jelszavakkal párosul. Hitel- és bankkártyánk száma mellé a legtöbbször be kell bepötyögni a jelszót is - ami történetesen megint csak egy számsor. Jelszavak, számok sokaságát megjegyezni egyáltalán nem könnyű feladat. Ezért aztán a többség - kényelemből - ugyanazt a felhasználói nevet és jelszót használja mindenütt, ahol ilyesmire szükség van. Ez még csak hagyján, ha mondjuk legalább nyolc-tíz betűből, számból áll a jelsor. Ám az ember ennél kényelmesebb, és jelszóként beírja a saját, a házastársa, a szeretője, a gyereke nevét, netán a születési dátumát. Bizonyára nem azért, hogy megkönnyítse az adathálózati betörők dolgát. Csakhogy éppen ezt teszi! A könnyelműség sok kárt okozhat, éppen ezért célszerű néhány jó tanácsot megfogadni: @ A jó jelszónak legalább nyolc jelből kell állnia. Értelmes szót, nevet soha ne használjunk. @ A legcélszerűbb, ha keverjük a betűket, a számokat, az írásjeleket, sőt a kis és a nagy betűket is. @ Használjuk bátran a magyar nyelv ékezetes betűit, az í-t, ő-t, ű-t. Ezeket ugyanis a legtöbb kódfejtő program, mivel angol nyelvű, nem ismeri föl. @ Sose jegyezzük fel jelszavainkat mások által könnyen elérhető helyre, íróasztali naptárba, jegyzettömb aljára. @ A jelszó senkire sem tartozik, ne dicsekedjünk el vele. Ha netán mégiscsak közölnünk kell, mert szabadságunk alatt más dolgozik majd a számítógépünkön, visszatérve változtassuk meg! @ Előfordulhat, hogy például biztonsági szolgálata vagy internetszolgáltatója nevében levelet kap, amelyben „biztonsági ellenőrzés céljából” kérik a jelszó közlését. Ilyen nincs! Tessék jelezni az esetet a szolgáltatónak! @ Még akkor is, ha a fenti biztonsági tanácsokat megfogadja, célszerű, ha rendszeres időközönként változtatja a jelszavát, jelszavait. Az ördög, azaz az internetes betörő nem alszik. Talán épp az ön jelszavára vadászik... ■ CIB Vállalkozói Program TESTRESZABOTT SZOLGÁLTATÁSOK KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA Számlavezetés és betételhelyezés Elektronikus szolgáltatások (terminál, mobilbank, bankkártyák) CIB Üzleti Hitelrendszer és Kisvállalkozói Ingatlanfedezetes hitel Külkereskedelmi ügyletek Lízing Értékpapírügyietek & BANK Válassza Ön is vállalkozása számára a CIB Bankot, mely több mint 10 000 vállalat bizalmát élvezi. Ha tudni akarja, hogy miért, forduljon bizalommal fiókhálózatunk szakembereihez. 5000 Szolnok, Szapáry út 22. Telefon: (56) 511-290 www.cib.hu