Új Néplap, 2000. november (11. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-23 / 274. szám

2. OLDAL 2000. November 23., csütörtök ÜBIHH VILÁG TÜKÖR Újabb halottak Izraelben Nemzetközi erőfeszítések a feszültségek feloldásáért A Gáza-övezetben és a Tel-Avivtól északra eső területeken szerdán is folytatódtak a hetek óta tartó összecsapások izraeli katonák és palesztinok között. Közel-Kelet Izraeli katonai források szerint kézigránát rob­bant szerda reggel a Gáza-övezetben, de szemé­lyi sérülés nem történt. Hadéra észak-izraeli vá­ros központjában tegnap délután egy autóbusz ellen hajtottak végre merényletet; többen meg­haltak, legalább húsz ember megsebesült. A Morag település közelében indított izraeli támadás során meghalt Dzsamal al-Kadr Hosszan al-Razak, aki a Fatah parancsnoka volt Ráfah városában. Az izraeliek szerint al-Razak több robbantásos merényletet hajtott végre, és több lövöldözést kezdeményezett. A másik há­rom palesztin is a Fatah tagja volt. Közben az izraeliek palesztin lakóházakat dózeroltak el a gázai területen, ahol nemrégiben lelőttek egy zsidó telepest. Jasszer Arafat palesztin vezető szerdán Kairó­ban Hoszni Mubarakkal tárgyalt; az egyiptomi elnök William Cohen amerikai védelmi minisz­terrel is találkozott. Jaké Siewert, a washingtoni Fehér Ház szóvivője a megbeszélés után el­mondta: megérti, hogy „az érzelmek igen ma­gasra csapnak a térségben”, de „most minden eddiginél fontosabb, hogy a béke hívei a térség­ben elkötelezettek maradjanak a béke iránt”. Cohen azt közölte Mubarakkal, hogy az Egye­sült Államok reményei szerint Kairó mihama­rabb visszaküldi nagykövetét Izraelbe. Az arab országok az ENSZ-ben újabb sürgős ülés összehívására kérik a Biztonsági Tanácsot. Ahmed Abul Geit egyiptomi ENSZ-nagykövet el­mondta: az ülésnek elő kellene segítenie a dön­tést arról a palesztin javaslatról, hogy küldjenek 2000 fegyvertelen katonai megfigyelőt a meg­szállt területekre. Az arab országok kedd éjjel ilyen tartalmú levelet juttattak el a BT-hez, de nyugati országok, köztük az Egyesült Államok, ellenzik a tanácskozás összehívását, illetve az említett kontingens létrehozását. ____________■ B ASZK MERÉNYLET. Kedd este Barcelonában több lövéssel megölték Ernest Lluch katalán származá­sú spanyol szocialista politikust, egykori egészségügyi minisztert. A gyilkosság színhelyének közelében éjjel 23 órakor egy hamis rendszámtáblájú személyautó is felrobbant. A hatóságok a baszk ETA terror­szervezetet teszik felelőssé. fotó: europress/epa Csúcsra készül a KeK Belgrad ismét bekapcsolódhat az együttműködésbe Budapest Pénteken kezdi meg mun­káját a Közép-európai Kez­deményezés (KeK) kormányfőinek kétnapos találkozója. A 16 országot és csaknem 200 millió lakost magában foglaló tömörülés soros elnöki tisz­tét idén hazánk tölti be. Ausztria, Jugoszlávia, Olaszor­szág és Magyarország külügymi­niszterei 1989 novemberében ál­lapodtak meg Budapesten: a jó­szomszédi kapcsolatok erősítésé­vel, a nemzeti kisebbségek híd­szerepére támaszkodva, a kultu­rális és a történelmi hagyomá­nyokat szem előtt tartva fejlesz­tik a már kialakult együttműkö­dést. A közösséghez 1990-ben csatlakozott Csehszlovákia. Az első csúcstalálkozót tíz év­vel ezelőtt tartották Velencében, ekkor kapta az együttműködés a „Pentagonale” (ötszögletű) ne­vet. A tagság feltétele volt, hogy a csatlakozó országban szabadon választott parlament gyakorolja a törvényhozó hatalmat, biztosít­sák az emberi jogokat, és ismer­jék el a nemzeti kisebbségek jo­gait. Az alapelvek szerint a tömö­rülés földrajzilag zárt, de rugal­masan viszonyul a más orszá­gokkal folytatandó együttműkö­déshez. A Dubrovnikban megtartott második csúcsértekezleten, 1991- ben lett Lengyelország a hatodik teljes jogú tag, a Pentagonale pe­dig Hexagonale. Az 1992 óta Kö­zép-európai Kezdeményezés ne­vet viselő regionális tömörülés­ben Jugoszlávia tagságát 1992- ben felfüggesztették, de 1993- ban megerősítették az önálló Csehországét és Szlovákiáét. Idő­közben csatlakozott Horvátor­szág, Szlovénia és Bosznia-Her­cegovina, majd Macedónia is; 1996-ban felvették Albániát, Bul­gáriát, Fehéroroszországot, Ro­mániát, Ukrajnát és Moldovát. Tekintettel arra, hogy két EU- tagállam, sőt az Unióval társult országok, s négy volt jugoszláv állam is a KeK tagja, a Brüsszeli Bizottság kijelentette: kész finan­szírozni a szervezet egyes prog­ramjait. Elsősorban azokat, ame­lyek a demokratikus átalakulást, a politikai helyzet megszilárdulá­sát, a gazdasági reformokat, a ke­reskedelmi korlátok felszámolá­sát, a környezetvédelmet, a ma­gánszektort, a határokon átnyúló bel- és igazságügyi együttműkö­dés javítását szolgálják. A KeK szerepe 1989 óta alapja­iban megváltozott: létrehozása­kor a kelet-nyugati együttműkö­dés ügyét kívánta szolgálni, ma a legfőbb feladat az eurokonfor- mitás megteremtése, illetve azok­nak az országoknak a bevonása az együttműködésbe, amelyek az Európai Unióban semmilyen stá­tussal sem rendelkeznek. A gaz­dasági együttműködés keretében száznál több munkaprogram megvalósítása folyik a turizmus­tól a telekommunikáción át a kis- és középvállalkozásokig, illetve a környezetvédelemig. A mostani budapesti csúcsta­lálkozón a délkelet-európai együttműködés és az euro-atlanti integráció ügye mellett kiemelt téma lesz a KeK-en belüli gazda­sági kooperáció. A tanácskozásra meghívást kapott Kostunica jugo­szláv, valamint Djukanovics montenegrói elnök is, így napi­rendre kerülhet Jugoszlávia visz- szatérése a KeK-be. ■ Charlie és Charlie két angyala a londoni St. James’ Palástban megrendezett jótékonysági vacsorán Floridában számolnak Mi vár a XXI. század első amerikai elnökére? Egyesült Államok Floridában a legfelsőbb bí­róság úgy döntött: be kell számítani az elnökválasz­tás végeredményébe a kéz­zel újraszámolt voksokat is. A számlálást azonban leg­később vasárnap délutánig be kell fejezni. Bár a kézi számlálás viszonylag szűk határideje a republikánus párti Bush-híveknek kedvez, ők mégis igazságtalannak tartják a döntést. Al Gore demokrata elnök­jelölt viszont a demokrácia győ­zelmének nevezte a határozatot. Az elnökválasztási huzavona viszont igencsak alkalmas arra, hogy az Egyesült Államokban számba vegyék azokat a gondo­kat, amelyekkel a vüág vezető ha­talmának a jövőben szembe kell néznie. Egy elemzés szerint az ország történetének összes elnö­ke eddig inkább átlagosnak, mint kiemelkedő képességűnek volt mondható. Clinton például csak a 21. helyen szerepel 42 elnök rang­sorában, méghozzá az idősebbik George Bush mögött, akitől 1992- ben hódította el a Fehér Házat. S amíg Clintonnak nem kellett sem­milyen közvetlen háborús konf­liktussal szembesülnie - „csak” béketeremtő, békefenntartó misz- sziókat teljesítenie -, utódainak át kell vezetniük Amerikát abba a korszakba, amelyben változhat az ország súlya, befolyása - nem utolsósorban földrajzi helyzete az Európai Unió szerepének erősö­dése, népességének alakulása kö­vetkeztében. Az USA jövője ugyanis elvá­laszthatatlan Mexikótól, amely­nek lakossága száz esztendeje még az egyhatoda volt északi szomszédjáénak, ám napjaink­ban 100 millió körül jár. Az USA déli államaiban a spanyol a má­sodik (vagy éppen az első) nyelv, és a latinok beáramlása folytató­dik. Hozzájuk hasonlóan töme­gesen telepednek le ázsiaiak. Lé­nyeges különbség, hogy míg a XIX. század végén, a XX. elején a bevándorlók túlnyomórészt föld­művesek, munkások voltak, az utóbbi fél évszázadban egyfelől angolul nem tudó szakképzetle­nek, másrészt a legmagasabban képzett értelmiségiek érkeznek. Ők aztán „gyökeret eresztenek”, beházasodnak, és sokuk eseté­ben utánuk érkezik a népes csa­lád is. így alakul ki az új amerikai társadalom, amelyben csökken a szerepe a hagyományos, európai származású elitnek, helyébe pe­dig a latin-amerikai és az ázsiai rétegek lépnek, amelyek egyre apolitikusabban viselkednek. Tudósok szerint az USA a kö­vetkező évszázadban egyre ke­vésbé lesz nemzeti állam. Sokkal inkább olyan különleges terület, amelynek sokmilliós, összenőtt városaiban él és dolgozik a világ legjobb koponyáinak nagyobbik hányada. A gazdasági egybeolva­dás a két szomszéddal, Kanadá­val, Mexikóval - sőt hosszabb tá­von egész Közép- és Latin-Ameri- kával - a világ legerősebb önálló gazdasági övezetét hozhatja létre. Mellkasi fájdalmakkal tegnap kórházba szállították Dick Cheney republikánus alelnökje- löltet, akinek már korábban is voltak súlyos szívpanaszai. A rosszullét vélekedések szerint a szavazatszámlálással kapcsola­tos izgalmakkal hozható össze­függésbe. EUROPRESS Charlie és angyalai London A középkorosztályhoz tartozók még emlékeznek a nagy sikerű té­véfilmsorozatra, a Charlie angya­laira, amelyben Charlie soha sem volt látható, de három csodaszép segítőtársa minden bűncselek­ményt kinyomozott. Nem is olyan rég mutatták be az Egyesült Álla­mokban a detektívlányokról ké­szült újabb mozifilmet, s az már az első hétvégén megdöntött min­den nézettségi rekordot, több mint 40 millió dollár bevételt hoz­va a stúdiónak. Károly brit herceg egy nappal láthatta korábban a filmet, mint a magyar nézők: Londonban szer­dán volt a premier, idehaza pedig mától vetítik. Charlie fiúnak egyet­len dologban volt nagyobb szeren­cséje: ő legalább találkozhatott a három angyal megformálója közül kettővel: Lucy hiúval és Drew fotó: europress/epa BatTymore-ral. _____________ ■ H ÍREK RÖVIDEN Európai egyezmény a korrupció ellen Perényi János, hazánk Európa Tanácsban akkreditált nagykövete át­nyújtotta Walter Schwimmernek, a strasbourgi székhelyű testület fő­titkárának a korrupcióellenes büntetőjogi konvenció ratifikációs ok­mányát. Magyarország hetedikként ratifikálta az ajánlást, amelyet to­vábbi 29 tagállam és az Egyesült Államok is aláírt. A konvenció élet­be lépéséhez arra van szükség, hogy legalább 14 tagállam ratifikálja a megállapodást. Nézeteltérések a klímakonferencián Az ENSZ klímakonferenciáján szerdáig sem simultak el a nézetelté­rések az Egyesült Államok és az Európai Unió tagállamai között, hogy miként lehet csökkenteni a Föld felmelegedéséért felelős, üveg­házhatást okozó gázok bekerülését a légkörbe. Hágában a 180 orszá­got képviselő küldöttek ennek ellenére bíznak abban, hogy a péntek éjszakai határidő előtt sikerül létrehozni egy olyan egyezményt, amely gyakorlati lépéseket ír elő a globális felmelegedés meg­fékezésére. Feloldottuk a Jugoszlávia elleni embargót Magyarország csatlakozott az Európai Unió Tanácsának közös állás­pontjához, amely feloldja a Jugoszláviával szemben 1998-ban életbe léptetett szankciókat - közölte Horváth Gábor külügyi szóvivő. A fel­oldás nem vonatkozik Szlobodan Milosevicsre és a hozzá közel álló személyekre: életben marad a beutazási tilalom és a külföldön tárolt pénzeszközök befagyasztása. - Pristinában egy ember életét vesztet­te, három pedig megsebesült miután pokolgép robbant szerdán a ju­goszláv kormány képviselőjének otthonánál. Vádindítvány Pándy András ellen Pándy András magyar születésű belgiumi állelkész és leánya, Ágnes bűnügyében a brüsszeli bíróságon elkészült a vádindítvány. A ügyészség két felesége és négy gyermeke meggyilkolásával, valamint két lányával folytatott vérfertőző viszonnyal vádolja az 1956-ban nyugatra menekült férfit, akit 1997 őszén tartóztattak le családtagja­inak eltűnése miatt. ■ MOSZKVA-PARTI ESTÉK. Egy héten át az orosz fővárosban mutatkoznak be legújabb kreációikkal a hazai, valamint a nagy olasz és francia divattervezők. fotó: europress/epa

Next

/
Oldalképek
Tartalom