Új Néplap, 2000. november (11. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-20 / 271. szám

4. OLDAL 2000. November 20., hétfő GAZDASÁGI TŰKOR BAT-összefoglaló Elektronikus premier Budapest A Budapesti Árutőzsde (BÁT) gabonapiacán az elmúlt héten összesen 2,5 milliárd forint értékű áruval kereskedtek a bró­kerek, a határidős pénz­piacon pedig 4,6 milliárd forint értékű külföldi fize­tőeszköz került új tulajdo­noshoz - derült ki a BAT hét végi összefoglalójából. A gabonaszekcióban november közepén megindult az elektroni­kus kereskedelem. A brókerek körében vegyes volt az új forma fogadtatása, viszont a vártnál magasabb volt az érdeklődés a délutáni egyórás kereskedés le­hetősége iránt. A kukoricajegy­zések 10-620 forinttal erősöd­tek. Búzából a jövő év augusztu­si és szeptemberi határidőre kö­tötték a legtöbb üzletet. Az au­gusztusi lejárat 26900-27900 forint között, a szeptemberi 27100-28 ezer forint között mozgott. Decemberre 31930 fo- i rintért kínálták a búzát az alku­szok. A takarmányárpa piacát általában árcsökkenés jellemez­te, kivéve a decemberi lejáratot, amely száz forinttal, 32 ezer fo­rintra erősödött. A napraforgó­nak csak a decemberi értéke emelkedett 47 900 forintra. A határidős devizapiacon a j dollár és az euró iránt volt a leg­nagyobb érdeklődés. Az ameri- j kai dollár 2,20-2,50 forinttal drágult, a decemberi jegyzések 309 forinton zártak. Kis mérték­ben, 0,05-0,81 forinttal gyengül­tek az euróárfolyamok. A legna­gyobb ármozgás a japán jen pia­cán volt, a jegyzések egy-négy forinttal csökkentek hétfőtől péntekig. A decemberi termin 286 forinton zárt. - uo - , Mire költenek Kelet-Európábán? A rendelkezésre álló jöve­delem több mint 80 száza­lékát költötte alapvető árucikkekre tavaly a ro­mánok 55 százaléka, az oroszok 50, a magyarok 49 és a csehek 32 százaléka — áll az AC Nielsen kutatá­sában. A piackutató cég személyes megkérdezéssel folytatott fel­mérése szerint alapvető cikk­nek az élelmiszer és a lakás- fenntartáshoz kapcsolódó ki­adások tartoznak, mint a fűtés, az elektromos áram és a víz. A kutatás eredményeiből kiderült, hogy az idősebbek és az ala­csony jövedelemből élők a bé- j rük nagyobb hányadát költik j alapvető élelmiszerekre, míg a 18-24 év közöttiek nagyság­renddel kevesebbet fordítanak ezekre a termékekre. A nem alapvető cikkek közül tavaly viszonylag sokat költöt­tek mind a négy országban di­vatruházati cikkekre, mozi- és színházjegyekre, éttermi fo­gyasztásra és belföldi utazásra. Másrészt azonban sokkal keve­sebbet fordítottak tartós fo­gyasztási cikkekre, továbbá mérséklődött a megtakarított és a befektetett összeg is. A tartós fogyasztási cikkek közül a szí­nes tévé, a hűtőszekrény és a | mosógép mind a négy ország­ban a nyilatkozók 85-90 száza- j lékának háztartásában megta­lálható. Csehországban a vá- j laszadók 60 százaléka rendelke­zik gépjárművel, míg Magyaror­szágon ez az arány 47 százalék, Romániában 41 százalék. A személyi számítógéppel ; való ellátottságban Magyaror- j szág vezet, a lakosok 24 száza­lékának van saját gépe. Orosz­ország 2 százalékkal, Csehor­szág 4, Románia pedig 12 száza­lékkal marad el ebben a tekin- i tetben Magyarországtól. mm 1 Új kamarai kihívások Az önkéntes tagság erősítheti a szervezetet A módosított törvény értelmében már nem kötelező a kamarai tagság a vállalkozók számára. November elsejétől újjáalakultak a kereskedelmi és iparkamarák, a szervezet új országos elnökévé pedig a tagság Parragh Lászlót választotta. Budapest- Nem gondolja, hogy az átalakulás csökkentette a kamarák súlyát, tekintélyét1- Merem remélni, hogy nem, sőt még na­gyobb mértékben növelni fogja a szervezet elfo­gadottságát - mondja az új elnök. - Nehéz hely­zetet örököltünk. Ahhoz, hogy a kamarák mű­ködjenek, anyagi háttér, a tagság részéről pedig támogatás szükséges. Az elmúlt évtized esemé­nyeit elemezve el kell mondani, hogy az Antall- kormány alatt megalakult kamarák csak ígérete­ket kaptak, de pénzt nem az anyagi bázis meg­teremtésére. A kötelező tagságot, és a vele járó kiadásokat - miután a tagdíjakat nem lehetett az adóból leírni - újabb adótehernek tekintette a tagság, fgy aztán az elfogadottság is hiányzott.- Mekkora tagsággal rendelkezik ma az Or­szágos Kereskedelemi és Iparkamara?- Eddig 40 ezer tagunk van, ami a régi tag­ságnak mintegy 8-9 százaléka. A megyékben és három városban - Nagykanizsán, Sopronban és Dunaújvárosban - megalakultak a megyei, illetve a városi kamarák.- Mennyire változott meg a szerepük?- Minden politikai rendszernek érdeke, hogy legyen egy olyan intézménye, amely a gazdasá­gi érdekeket korrekt módon képviseli. Európá­ban jelentős és erőteljes kamarák vannak, ame­lyek véleményére a politika is odafigyel. Ha ko­molyan vesszük azt, hogy az Európai Unióhoz közeledünk, akkor el kell fogadni, hogy az euró­pai értékrend szerves része a kamarai rendszer. Nem visszafejleszteni, hanem erősíteni kell azt.- Netán érdekképviseleti szervezetté válnak?- Nagyon fontos tudni, hogy sohasem a poli­tika feladata a gazdasági oldalon megteremteni az érdekképviseleti intézményeket, sőt még azt is mondhatom, nem is érdeke. A gazdaság sze­replőinek kell eljutni oda, hogy megszervezik saját magukat, és szakértőikkel kellő erőt tud­nak felmutatni a viták során.- Köztudott, hogy ön Orbán Viktor tanácsadói testületéből jött a kamarai elnöki székbe, mégis azt mondja, hogy nem a poütika feladata az ér­dekképviselet, így a kamarák megszervezése sem?- Én más oldalról közelíteném meg a dolgot. Tagja vagyok - sok más nagy tudású gazdasági szakemberrel együtt - a miniszterelnök gazda­sági tanácsadó testületének. Ez nem politikai szerv, stratégiai, hosszú távú kérdéseket vita­tunk és határozunk meg. Egyébként fontosnak tartom, hogy a miniszterelnök, a pénzügy- miniszter és a kamara mindenkori elnöke időn­ként találkozzon, hogy megbeszéljék a legfonto­sabb kérdéseket.- Ezek után hogyan tovább, kamarák?- Morálisan nehéz helyzetben vagyunk. Hat évig a kamarák a politikai támadások kereszt­tüzében álltak, a kötelező tagság megszűnése miatt pedig megingott a pénzügyi helyzetünk. Vannak köztestületi-, gazdaságfejlesztő- és lobbyfeladataink. Vállalkozói szemlélettel kell gondolkoznunk akkor is, amikor a működésün­ket megszervezzük. Meg kell nézni, milyen fel­adatok ellátására lesz pénzünk, és mire nem. Sok olyan terv van, ami nemcsak a kamarának, hanem az egész gazdaságnak érdeke. Például előkészítés alatt van az oktatási program, amely a kis- és középvállalkozásokat az EU-tagságra készíti fel. Ehhez hasonló feladatok sora vár ránk, tehát sok munkánk lesz, koós tamás Pusztán formai változtatás Uniós elvárás: a jegybank nem finanszírozhatja a költségvetést Budapest Kritizálta hazánkat az EU országjelentése a jegybanki tör­vény 2000-re ígért módosításának elmaradása miatt. Mint megtudtuk, a jogszabály kiigazítását már hetekkel a jelen­tés nyilvánosságra hozatala előtt megkezdte a Pénzügymi­nisztérium. A magyar jegybank- törvénnyel szembeni legfőbb kritika az intéz­mény függetlenségére vonatkozott, vagyis hogy a költségvetést nem fi­nanszírozhatja a jegy­bank. Adamecz Péter, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára el­mondta, hogy a változá­sok követése miatt a jegybanktör­vényt hozzá kell igazítani a való­sághoz, de a módosítást akár egy­szerű formai kérdésnek is tekint­hetjük. A parlamenti pártok is egyetértenek ezzel a javaslattal, módosító indítványaikat már be­A törvény módosítását korábban Orbán Viktor is helyeselte, ám úgy vélte, jobb volna, ha erről a kérdésről az új, 2001 márciusá­ban hivatalát elfoglaló jegybank- elnökkel egyeztethetne. Ennek kapcsán azonmód találgatások láttak napvilágot Surányi György jegybankelnök utódjáról. Hírek szerint a miniszterelnök már szót váltott erről Járni Zsigmonddal, a jelenlegi pénzügyminiszterrel. A futótűzként elterjedt hírre vi­szont nem reagált látványosan a pénzpiac, a tőzsdét sem hozta lázba az információ. nyújtották. A helyettes államtit­kár leszögezte, hogy az országje­lentés közzététele előtt már he­tekkel megkezdődött a törvény szövegének módosítása. Ha min­den az elképzelések szerint alakul, akkor akár december 19- ére véglegesülhet is a törvény új szövege. Ennél is formáli­sabb módosítási fel­adatot ró a törvény­hozókra a forint vá­sárlóerejének védel­me. Ugyanis az Euró­pai Központi Bank az árstabilitás fenntartását helye­zi előtérbe. Azonban nálunk más a helyzet: az infláció leszorítása miatt először meg kell teremteni a forint stabilitását, s csak utána lehet szó annak fenntartásáról. _____________________(CSHMYÁH8ZKY1 A kistérségekre épít a régió Százmillió az összetartozás erősítésére Regionális információ A régió és a kistérségek kapcsolatának erősítését tartotta szem előtt az Észak­alföldi Fejlesztési Tanács, amikor döntött a regionális kohézió erősítésére szánt százmillió forintos állami támogatás felhasználásáról. Mindezek mellett azonban a tanácstagok szándéka sze­rint jut pénz a nemzetközi együttműködések fejleszté­sére, sőt a régiós arculat megteremtésére is. Nem ez az első százmillió forint, mely a térségi kohézió erősítésére érkezik régiónkba. Az Észak-al­földi Regionális Fejlesztési Ügy­nökségen érdeklődésünkre el­mondták, hogy már tavaly is ren­delkezésre állt hasonló nagyságú összeg. Az állami segítséggel ak­kor elindított programok közül több még jelenleg is fut. Az idei támogatás felhasználá­sánál a tanácsban helyet foglaló képviselők külön hangsúlyt fek­tettek a kistérségék erősítésére, így a százmillió forintból igen je­lentős összeget szánnak az olyan engedélyezett tervek kidolgozá­sa, melyek segítségével a kistérsé­gek jelentős Phare-támogatáshoz juthatnak. A tanácstagok külön célként fogalmazták meg a regio­nális intézményrendszer - első­sorban infrastrukturális - fejlesz­tését. Mindettől a régió, a megye és a kistérségek közötti kapcsolat szorosabbra fűzését remélik. De ugyanezt a célt szolgálnák a kü­lönböző szakmai konferenciák is, melyeket szintén a támogatandók közé sorolt a tanács. Ugyanakkor a régión, sőt az or­szághatárokon túl nyúló kapcso­latokat is szeretnék megerősíteni az állami hozzájárulásból. így eb­ből a százmillió forintból biztosít­ják azt az önerőt, mely a Romá­nia, Szlovákia, Németország és Franciaország testvértérségeivel közös regionális innovációs stra­tégia kidolgozásához szükséges. Mindezeken túl a tervek szerint jut pénz egy egységes regionális arculat kialakítására is. t. j. Dicséret és kritika Uniós értékelés a magyar gazdaságról Az Európai Unió éves jelen­tése szerint Magyarország makrogazdasági helyzete javult a tavalyi értékelés óta. A fizetési mérlegre és a költségvetési hiány mér­tékére vonatkozó aggodal­mak eltűntek. A brüsszeli vélemény ugyanakkor szá­mos kritikai észrevételt is tartalmaz. Budapest - Brüsszel Az Unió szakemberei szerint ha­zánkban felgyorsult a gazdasági növekedés, csökkent a fizetési mérleg hiánya, ami azért is jelen­tős, mert eközben im­portnövekedés követ­kezett be. A gazdasági átalakulással össze­függésben megszün­tetett munkahelyeket egyértelműen ellensú­lyozta az a tény, hogy a gazdaság kivitelre termelő ága­zatai gyorsan növekedtek és új munkahelyeket teremtettek. A gazdasági teljesítmény egyik csalódást keltő eleme az infláció - fogalmaz a jelentés, s hozzáteszi, az árstabilitás irányá­ba történő előrelépés jelentősen lelassult. Az 1999 első felére egy számjegyűvé váló inflációs ráta négy évi folyamatos csökkenő irányzat után ismét emelkedni kezdett. Szakemberek szerint a negatív folyamatot elsősorban az élelmiszer és az olaj árának emelkedése idézte elő. A jelentés szerint a kormány későn „kapott észbe”, a hat százalékon megsza­bott hatósági árnövekedés nem tudta megakadályozni az infláció elszabadulását, s végül be kellett ismerniük, hogy nem lesz tartha­tó a 6-7 százalékos inflációs cél­kitűzés. Az Európai Unió jelentése arra figyelmeztet, a kedvezőtlen fo­gyasztói árindex miatt „túlhevül- het” a magyar gazdaság. Ennek következtében - és erről a ma­gyar közgazdászok is hasonlóan vélekednek - jelentős spekulatív célú tőke beáramlása várható, ami arra kényszerítheti a köz­ponti bankot, hogy tovább csök­kentse a kamatokat, ez viszont a belföldi kereslet to­vábbi növekedésével járhat. Az éves jelentés szerint az árstabilitás irányába való lassú előrehaladás és a kül­ső versenyképesség fenntartása szükségessé teszi a gazdaságpolitikai eszközök meg­felelő kombinációjának alkalma­zását, beleértve a folytatódó költ­ségvetési konszolidációt. A do­kumentum felhívja a figyelmet arra, hogy a munkanélküliség visszaesése mellett jelentős regi­onális különbségek állnak fenn, és a szakképzett munkaerő hiá­nya tapasztalható a magas növe­kedést elérő iparágakban. Üzenetként fogalmazták meg azt is, hogy a pénzügyi szektor­nak javítania kell a hazai kis- és középvállalkozásoknak nyújtott szolgáltatások minőségén, istsi AZ EU-FELKÉSZÜLÉS BECSÜLT KIADÁSAI (MILLIÓ FORINTBAN) 2000 2001 Gazdaságfejlesztés ebből: központi költségvetés 177 270 60896 235 656 90 887 önkormányzatok EU-támogatás (PHARE, ISPA, SAPARD) 17694 53422 23 518 53955 magánszektor 45 258 67 296 Budapest Hitel kisvállalkozóknak A korábbi 3 milliós plafont 10 millióra emelték A beruházásra és tartós forgóesz­köz finanszírozására felvehető hitel kamata a mindenkori jegy­banki alapkamat másfélszerese, azaz mai áron számolva 16,5 szá­zalék, ami a maximális futamidő 3 éve alatt természetesen folya­matosan módosul. A Gazdasági Minisztérium (GM) ehhez 50 százalékos kamattámogatást nyújt, ám a Szabolcs-Szatmár- Bereg, Nógrád, Somogy és Békés megyéből érkező pályázatok ka­mattámogatása 10 százalékkal magasabb. Készfizető kezességet pedig a Hitelgarancia Rt. a hitel 90 százalékának erejéig vállal. Kérdésünkre, hogy a Posta­bank küszöbön álló beolvasztása az OTP-be nem jelent-e kockáza­tot a programban részt vevők számára, Nagy Róbert, a bank cégvezető igazgatója elmondta: aggodalomra semmi ok. Szerin­te az OTP is mindent elkö­vet majd azért, hogy számlaveze­tői számát minél magasabbra tornázza fel. cs. j. Veszteséges kisvállalkozás is vehet fel kedvezményes hitelt a Postabanktól a Kisvállalkozói Kölcsönprog- ram (KK) keretében abban az esetben, ha a kiadása az előző évi árbevétel 5 száza­lékát nem haladja meg. A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány a Postabankkal kar­öltve és a Hitelgarancia Rt.-t ma­ga mellé állítva új hitelkonstruk­ciót kínál a kisvállalkozóknak. Ennek lényege, hogy a korábbi 3 milliós plafont 10 millióra emelték, s a különbözetet a Pos­tabank állja - feltéve, hogy a leendő ügyfél számlát nyit nála. Nyilván a banki stratégia része az az újdonság, amely a KK-ra je­lentkezők közül nem zárja ki a tűréshatáron belüli (vagyis az ár­bevétel 5 százalékát meg nem haladó hiányt felmutatni képes) veszteséges cégek hitelfelvételét. Egyeztetés Brüsszelben Budapest A kukoricaexportról, a szesz- és borkereskedelem­ről tárgyal az FVM küldött­sége az Unió székhelyén. A közelmúltban elrendelt magyar kukoricakiviteli tilalom lesz az egyik témája annak a tárgyalás­nak, amelyet egy magas szintű magyar szakmai delegáció folytat majd a jövő hét közepén az EU il­letékeseivel Brüsszelben - közöl­te pénteken Tamás Károly, a Föld­művelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) közigazga­tási államtitkára. A minisztériumi vezető arra a pénteki hírre reagált, miszerint az Európai Unió többszöri kérése ellenére sem vitatta meg a kuko- ricaexport-stop ügyét Brüsszel­lel. A közigazgatási államtitkár közölte: a kukorica-exporttila­lomról való egyeztetést az EU- illetékesekkel november 10-re tűzték ki először, de időpont egyeztetési problémák miatt csak a jövő hét közepén, november 22-én egyeztetnek az Unióval. A tárgyaláson - amelyen az FVM tárgyalóküldöttségét helyet­tes államtitkár vezeti - a kukori- ca-exportstop mellett még a szesz- és borkereskedelmi meg­állapodás ügye is szóba kerül - mondta Tamás Károly. _________■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom