Új Néplap, 2000. október (11. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-11 / 239. szám

> íj m Jj s i c • -i i ' % : \ ♦fi i 1 ;lHH| 2000. Október 11,. szerda Ot Jk " m /< V || ív (■' r | -■ ,í- f !f fi *"■ p* 3 .. • , ? >*"' ■ < I 1 =5 t 1 1 tx* fl Así 7. OLDAL Kreativitásra nevel — Minden ember egyedi, ép­pen ezért arra kell töreked­ni, hogy megőrizzük ezt az egyediségünket — vallja el­ső önálló kiállítása kapcsán dr. Kenyeresné Zagyva Ág­nes, a Györffy István Általá­nos Iskola matematika-rajz szakos tanára. Ruháit szíve­sen hordják Karcagon, és a Bikás-ház oldalára készített nagyméretű festményét is sokan megnézik. A kiállításon képei mellett két olyan portré is helyet kapott, mely a tanárnőt ábrázolja. Az Dr. Kenyeresné Zagyva Ágnes néhány alkotásával egyiket Cs. Erdős Tibor, 90 éves kolozsvári festőművész, a mási­kat az egykori tanítvány, Csókái Diána készítette. Ágnes ruhaipari üzemmér­nökből lett matematika-rajz sza­kos tanár, és sokáig nem is gon­dolt arra, hogy a tanítás mellett fessen. 1988-ban néhány évre ott­hagyta a tanítást, butikot nyitott, és ruhatervezéssel kezdett el fő­állásban foglalkozni. Az általa tervezett ruhák nagyfokú kreati­vitásáról árulkodtak. A katedrát azért nem teljesen hagyta el, a Szentannai Sámuel Mezőgazda- sági Szakközépiskolában rajzot oktatott, és diákjait a kreativitás­ra nevelte. Amikor a 80-as években részt vett a Képzőművészeti Főiskolán egy továbbképzésen, akkor kez­dett el először komolyabban ér­deklődni a festés iránt. Miután szerette volna jól megtanulni a szakmát, hat éve, immár felnőtt fejjel, visszament a főiskolára, ahol Balogh Jenő, Munkácsy-dí- jas festőművész tanítványa lett. Azóta festeget, de eddig csak a családnak, barátoknak. Első munkáira ma is emlékszik. Az önarcképéből az ötödik, hato­dik változatra mondta azt: igen, ez már én vagyok. Kiállított ké­pein megörökí­tette tanítványa­it, a hozzá kö­zel álló család­tagokat. Lánya mindig biztatta, mutassa be ké­peit, ám ő csak most érezte úgy, hogy azokkal kiléphet a nagyközönség elé. Mint az egykori technikumos kolléga, Balogh Katalin tanárnő megnyitójában elhangzott, Ág­nes hatalmas méretű olaj- és ak- rillképeiről sugárzik az optimiz­mus, általában meleg színeket használ és főleg portrékat, kun­sági csendéletet készít. Szeretné képein megörökíteni a Karcag- Berekfürdő környéki tanyavilá­got, az ott élő kun embereket, s következő kiállításán bemutatni azt a nagyközönségnek. ______■ T erületi néptáncgála A Györffy István Általános Iskola második alkalommal rendezte meg a hét végén a Déryné Művelődési Köz­pontban a területi néptánc­gálát, melyen karcagi, kis­újszállási, berekfürdői és kunmadarasi csoportok mutatkoztak be. A részt vevő táncosokat, a zsűrit és Csányi Sándor alpolgármestert Pánti Ildikó igazgató köszöntöt­te, majd Fazekas Mária szaktanár Györffy István néptáncról szóló gondolatait tolmácsolta. Ezután a szépszámú közönség a többórás műsorban 12 produk­ciónak tapsolhatott. így játékfű­zést, dunántúli dudálóst és ug­rást láthatott a györffysek máso­dikos, harmadikos osztályaitól, akiket Bíró Andrea készített fel, éppúgy mint a Pátrya Művészeti Alapiskola kunmadarasi kihelye­zett tagozatosait, akik rábaközi táncokkal érkeztek. A kisújszál­lási művelődési ház Tücskök cso­portja Kecskésné Herczegh Kata és Kazinczy Ferenc vezetésével a Szolnok megyei játékokat eleve­nítették fel. A karcagi Arany Já­nos iskolások törökös tánca - melyet Huszárszki László táncta­nár tanított be — szintén nagy si­kert aratott. A bereki Veress Zol­tán iskola diákjai jászsági dalla­mokra táncoltak, majd a nagyob­bak rábaközi verbunkot mutat­tak be. A műsort a házigazdák somogyi csárdást járó csoportjá­nak produkciója zárta. A zsűri nevében Kecskésné Herczegh Kata értékelte a pro­dukciókat. Mint elhangzott, ezen a napon mindenki győztes volt, hiszen több hónapos felkészülés előzte meg a fellépést, melyért köszönet jár diáknak, tanárnak. A gála jó alkalom volt a bemutat­kozásra, egymás munkájának a megismerésére, a néptánchagyo­mányok ápolására is. Esélyt adnak az elhelyezkedésre A munkanélküliségi ráta csökken, de még mindig magas A munkaügyi központ karcagi kirendeltsé­gén január óta folyamatosan csökkent a re­gisztrált munkanélküliek száma. Szeptem­berben a körzet négy településén — Karcag, Berekfürdő, Kunmadaras, Kisújszállás — 2239 fő szerepelt a nyilvántartásban, a mun­kanélküliségi ráta 13,9 százalék — tudtuk meg Domokos Gyula kirendeltségvezetőtől. Szeptember végéig közel 2100 állásajánlat érke­zett a kirendeltségre, ezek közül kiemelendő a kisújszállási közmunkaprogram és a Kötivizig munkaerő-kereslete: összesen 288, főleg általá­nos iskolai végzettségű munkanélkülit vettek fel belvízvédelmi munkára. Szintén új munkahe­lyeket jelentett a térségben az ár- és belvízkárok helyreállítására indított célprogram, melyben 72 fő vesz részt. A szakember szerint a munkaerőpiac élénkülését az jelzi, hogy a támogatás nélküli állásajánlatok száma 26 százalék­kal nőtt. A munkáltatók részéről kedvelt a munkatapasztalat-szerzési támogatás, melyet pályakezdők alkalmazása esetén kaphatnak meg. Népszerű a foglalkozás­bővítő bértámogatás is, mely a tartós munkanélküliek foglalkoztatását ösztönzi. A munkaerő-piaci elhelyezkedés esélyeit nagyban meghatározta az iskolai végzettség. így jelentős hátrányban van az a 214 személy, aki a nyolc általánost sem fejezte be, illetve 860 álta­lánost végzett munkanélküli. A szakmával nem rendelkező, de legalább érettségizettek már na­gyobb eséllyel indulnak az álláskeresésben - tudtuk meg Domokos Gyulától. Karcagon és környékén ebben az évben a munkáltatók főleg nyolc általánost végzette­ket, vagy szakmunkásokat kerestek, és az ajánlatok 93 százaléka fizikai munkára szólt. Legkeresettebbek a segédmunkások, de távolabbi cégek nagy számban kínáltak mű­szerész- és húsfeldolgozói állást is. A körzet munkáltatói leginkább kereskedelmi, ven­déglátó- és építőipari dolgozókat akartak foglalkoztatni. Vannak azonban jól „eladható” és kevésbé népszerű szakmák. Az elmúlt években kialakult egy olyan réteg, akinek szakmai tudása megko­pott, és koruknál fogva is nehezen váltanak. Mi­után 20-30 évet töltöttek egy munkahelyen, ne­hezen dolgozzák fel a munkanélküliséggel járó bizonytalanságot. Éppen ezért a kirendeltségen a tartósan munkanélküliek részére folyamatosan szerveznek különböző munkaerő-piaci tréninge­ket. Az ingyenes munkavállalási tanácsadás mellett, szükség esetén pályamódosítást segítő képzésre is beiskolázzák őket, hogy minél na­gyobb legyen az esélyük az újbóli elhelyezke­désre. A személyre szabott munkavállalási ta­nácsadáson pedig együttműködési tervet készí­tenek a munkanélkülivel arról, hogyan találhat hosszabb-rövidebb ideg tartó mun­kát. Az életkort tekintve a kirendeltsé­gen a munkára várók közül a 20-24 év közöttiek vannak a legtöbben ( 389 fő), de magas a 25-29 évesek ará­nya is. Az alacsony iskolázottság, a fi­atalok magas aránya mellett a legna­gyobb problémát a tartós munkanél­küliség jelenti. A nyilvántartott 2239 főből 712-en több mint egy, 197-en pedig több mint két éve várnak munkára. A legtöbben egyszerű, szakképzettséget nem igénylő foglalkozásokat (takarító, segédmunkás) keresnek, de magas azok aránya is, akik a keres­kedelem és vendéglátás területén akarnak elhe­lyezkedni. A munkavállalók körében keresettek a vas-, fém-, illetve építőipari foglalkozások is. Bár a munkaerőigények között ezek a szakmák előkelő helyen állnak, még sincs annyi állás- ajánlat, hogy mindenkit munkába lehetne he­lyezni. Domokos Gyula úgy véli, hogy mindezek ellenére is nehéz prognosztizálni a munkaerőpi­ac változásait, következésképpen elébe menni a várható igényeknek. Az elhelyezkedési esély növelésének egyik leghatékonyabb eszköze Karcagon is az átkép­zés. A kirendeltségen a napokban több tan­folyam indul. Szörfözhetnek a világhálón Közel tízmillió fo­rintot nyert számí­tógépparkjának korszerűsítésére a Varró István Szak- középiskola, így a diákok most a me­gye egyik legjobban felszerelt számító- gépes szaktanter­mében sajátíthatják el az informatika alapjait. Mint Löki László igaz­gatóhelyettes, rend­szergazdától megtudtuk, koráb­ban csak a diákok egy része ta­nulhatott a 386-os és néhány 486- os gépen számítógépes alapisme­reteket. Ezek azonban már nem feleltek meg a mai tantermi köve­telményeknek. Az iskola különböző pályáza­tokon az elmúlt hetekben mint­egy tízmillió forintot nyert a szá­A számítógépes szaktanteremben mostantól minden diáknak modern gép jut mítógéppark korszerűsítésre. Az internetlabor tíz gépét — mintegy négymillió forint értékben — a Sü­hnet program keretében kapták az Oktatási Minisztériumtól. így mostantól számítástechnika-órán minden diák ismerkedhet az in­ternet alapjaival. Az iskola a múlt héten kapta meg a 18 tanulói, va­lamint az egy szervergépet. Az 5,3 millió fo­rint értékű gép­parkhoz 3,1 milli­ót a megyei de­centralizált foglal­koztatási alap pá­lyázatán nyertek, a többit az iskola a saját költségveté­séből biztosította, így a Varróban mostantól eleget tudnak tenni a ke- rettanterv követel­ményeinek, a kö­telező 9-10. évfo­lyam diákjai mellett a gépeken a 11-12. évfolyamos kereskedelmi és marketing szakközépiskolás­ok, a kereskedők is tanulhatnak. Az igazgatóhelyettes szerint az iskola 29 számítógépe a hozzá tartozó programokkal jelenleg a megyében az egyik legjobb szín­vonalú számítástechnikai okta- tást biztosítja. _______________■ S orokban KORSZERŰBB OKTATÁS. A Madarász Imre Egyesített Óvoda 10 tagintézménnyel, 832 férő­hellyel látja el az óvodáskorú gyermekek nevelését. Az utóbbi öt évben a 0-5 éves korosztály létszáma 11, míg a 6-13 éves kor­osztályé 5 százalékkal csökkent. Az általános iskolai oktatás öt önkormányzati, egy egyházi és egy megyei önkormányzati is­kolában történik. A hátrányos helyzetű tanulók képzésébe jö­vőre fejlesztő-pedagógusokat vonnak be, a Zádorban és az Aranyban kis létszámú fejlesztő osztályokat indítanak. A három középiskolában elvégzik a szá­mítástechnikai tantermek, a nyelvi laborok felújítását, a gim­náziumban az emelt szintű an­gol- és matematikaoktatás mel­lett megvizsgálják a közgazda- sági szakmai képzés bevezeté­sének lehetőségét is. A munka­erőpiacon bekövetkezett válto­zások már mobilizálható tudás­sal rendelkező szakembereket igényelnek, ezért a Varró István Szakiskolában szakértők bevo­násával intézményi elemzést ké­szíttet a város. EMLÉKVERSENY. A matema­tika népszerűsítése és a tehetsé­ges diákok felkutatása érdeké­ben a Gábor Áron Gimnázium és Egészségügyi Szakközépisko­la matematika munkaközössége és az Öregdiákok Baráti Köre B. Major László-emlékversenyt hir­det. A kétfordulós versenyben - melyet az általános iskola mate­matikaanyagából állítanak ösz- sze - a diákok ötfős osztálycsa­patokban és egyéni kategóriá­ban mérhetik össze tudásukat. FRANKFURTBA KÉSZÜL­NEK. Az 1996-ban alakult Bar- baricum Könyvműhely eddig 28 könyvet adott ki. Idén jelent meg Sárándi József József Atti- la-díjas költő Trubadúrdal című, válogatott szerelmes verseket tartalmazó kötete, a Kiskunfél­egyházán élő, karcagi születésű Mátyus Imre Rókatánc novellás- kötete és Körmendi Lajos Ötemi- szuli Szalamat című könyve, mely a kazak festő és grafikus- művész munkásságát mutatja be. Mindhárom könyv, a koráb­ban megjelent kiadványokkal együtt, jelen lesz Frankfurtban, az idei könyv-világkiállításon. Mint megtudtuk, készül Sarusi Mihály Vagabundkorzó című háromkötetes műve is. A könyv­műhely jövőre szeretné megje­lentetni Rótt József Sárréti sors című szociográfiáját, Sarusi Mi­hály esszéit, Kiss Tamás kisúj­szállási költő eddig kiadatlan esszéit, jegyzeteit és Dienes Esz­ter Ladányi Mihály költőhöz írott szerelmes verseit. ______■ A z oldalt írta: Daróczi Erzsébet Fotók: Bartha'László Az állatok szeretete élteti Miután nagyszülei, szü­lei is gazdálkodtak, így Dobos Imre számára ter­mészetes volt, hogy a mezőgazdaság csínját- bínját sajátítsa el. — Ma is azt csinálom, ami­hez értek, amit szeretek - vallja Dobos Imre, akit nyugdíjasként az állatok szeretete éltet. A mezőgaz­daságból élt a családja, és ez adja az ő számára is a to­vábblépés lehetőségét. A szakképzettségét te­kintve mezőgazdasági tech­nikus szereti a szabad éle­tet, a pusztában, közel a szülőföldjéhez, a Bugái úti határrészen érzi jól magát. A kárpótlás során sikerült meg­szereznie a szülői földet, melyet művelésre bérbe adott a szövet­Dobos Imre szénát kazlaz kezetnek. Ő pedig állatok tartásá­val igyekszik kiegészíteni nyugdí­ját. Jelenleg 76 juh és 12 kecske napi takarmányáról kell gondoskodnia, ami nem is olyan könnyű feladat. Korábban mé­hészkedéssel is foglal­kozott, ám tavaly el­pusztult az állománya. Ez komoly veszteség volt számára, de sertés- állományától sem tu­dott időben megszaba­dulni, és azok etetése szintén csak vitte a pénzt. Dobos Imre azonban nem adja fel, bízik abban, hogy jobb­ra fordul még az élete, és sikerül egy kis tarta­lékot képeznie, amiből rendbe tudja tenni ott­honát, illetve a jószá­goknak is biztosítani tudja a mi­nőségi takarmányt. V Olyanok, mint az igaziak A Déryné Művelődési Köz­pont által szervezett model­lező szakkör nagyon nép­szerű az általános iskolás fiúk körében. A szakkörve­zető Szabó László maga is évtizedek óta foglalkozik re­pülőgép- és hajómodellek készítésével. A szakkörvezető szerint a model­lezés olyan, mint a horgászat: egy idő után szenvedéllyé válik. Az elmúlt években többször előfor­dult, hogy fia is bekapcsolódott, hajómodelljeit a szakkörös gyere­kek is megcsodálhatják. Miért is szeretnek idejárni a fi­úk? Van, aki édesapjától leste el az alapokat, van, aki kézügyes­ségét szeretné fejlesztem, és van, aki nagy tervekkel érkezett: rádi­ós távirányítóval működő vitorlás hajót építene. Ottjártunkkor Kóró­Készülnek a kicsi hajók, repülők di Zoltán, Mészáros Róbert és Körmendi Tibor szorgoskodott a műhelyben. A fiúk otthon kis há­zikót, fából gumimotoros hajót barkácsolgatnak. Az első szakkö­ri foglalkozásokon papírrepülő­ket készítettek, aztán belevágtak a komolyabb modellekbe. Nagy kihívás számukra egy repülő, ha­jó elkészítése, hiszen nem ritka, hogy három-négy hónap kell, amíg vízre bocsátható lesz a mo­dell. Kedvencük a mocsárjáró és az Al-es repülő, melyet három hónap alatt készítenek el.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom