Új Néplap, 2000. október (11. évfolyam, 231-255. szám)
2000-10-09 / 237. szám
8. OLDAL ÉRDEKE S S É G E K 2000. Október 9., hétfő H Bábel tornya Osztrák kutatóknak sikerült rajzban rekonstruálniuk Bábel tornyát. Az Irakban 1980 óta tartó ásatások meglepő ismeretekkel szolgáltak a babiloniak építészeti és statikai technikáját illetően. Az ásatásokban részt vevő osztrák kutatók szerint a Nabukodono- zor babiloni király (Kr. e. 605-től 562-ig) által építtetett Bábel tornyát elsőrendű építészek tervezhették és kiváló építőmesterek lehettek a kivitelezők. A Bábeltől mintegy 15 kilométerre délre fekvő borszippai (ma Bírsz Nimrud) torony ásatási munkálatai megmutatták, hogy az eredetileg 77 méter magas építményt különféle funkciókra szolgáló csatornákkal látták el, és az tökéletes téglaépületnek bizonyult. A nyugati világ kultúrájában fennmaradt nézet, amely szerint Bábel tornya minden nyelv forrása, vagy Isten büntetéseként a bábeli nyelvzavar előidézője volt, a professzor asszony szerint arra vezethető vissza, hogy a középkori ember számára a bibliai mítosz a megbüntetett emberi nagyratörést jelképezte. A babiloniak számára azonban természetesek voltak a tornyok, és csaknem minden városukban épültek. Nabukodonozor uralkodása idején Bábel virágzó kereskedelmi központtá fejlődött. A babiloniak például Libanonból cédrusfát, Afganisztánból pedig kobaltot importáltak. Az élénk kereskedelmi forgalom magyarázza meg a városban tapasztalt nyelvi zűravart is. Nabukodonozor világbirodalmának határai Egyiptomig és a Földközi-tengerig terjedtek. Nabukodonozor, aki Kr.e. 587- ben lerombolta Jeruzsálemet, zsidó foglyokat is alkalmazott a torony építkezésénél. Helga Trenkwalder szerint Bábel tornyának alapterülete 90-szer 90 méter, magassága pedig 77 méter volt. A régészek abból indulnak ki, hogy Borszippa és a tőle 15 kilométerre északra fekvő Bábel testvérvárosok voltak, és ezért a két torony egyformára épült. Az első telep Mais Larsson svéd régész szakmai körökben nagy érdeklődést keltett tanulmányában, ugyanis nem kevesebbet állít, mint azt, hogy bizonyítéka van rá: az első európai telep Észak-Ameriká- ban, New Yorktól mindössze négyszáz kilométerre északra létesült. Ez megváltoztatta az eddigi felfogást, amely szerint az első település sokkal, de sokkal északabbra, a Szent Lőrinc-fo- lyó torkolatvidékén vagy Új- Fundland északi partjainál feküdt. Az biztos, hogy az alapító valóban Leif Ericson, a grönlandi viking kolóniát megteremtő Vörös Erik fia volt, s történt mindez az első ezredforduló táján, vagyis fél évezreddel Kolumbusz felfedezése előtt. A viking pionírok Vinlandnak, borvidéknek nevezték el az új földet, vagyis Észak-Amerikát. A tudós azt állítja, hogy az ősfalu lakosainak száma mintegy százhatvan lehetett. Valameny- nyien Grönlandról és Izlandról érkezhettek ide. FEDELES KORSÓ. A Sotheby’s Hongkongban tartja azt az árverését, amelyre a képen látható hal- díszítéses kínai fedeles korsó is bekerül. Ezt a darabot 1992-ben 2 860 000 dollárért adták el, most sem lesz alacsonyabb az ára a várakozások szerint, sőt. fotó: europress/epa A-MODERN NŐK HETILAPJA NYEREMÉNYJÁTÉK Fődíj: Kétmillió forint értékí nyoreményl (álomutazás költőpénzzel) További díjak: Húsz darab színes televízió További részletek a Hölgyvilágban és a www.holgyvilag.hu honlapunkon! Üstökös pusztított? Egy felrobbanó üstökös vetett véget 1500 évvel ezelőtt a Római Birodalomnak, elpusztította Európa lakosságának egyharmadát, és e katasztrófa következménye volt a sötét középkor. Ezt a meghökkentő véleményt képviseli Mike Baillie, a belfasti egyetem tanára. A brit tudós szerint 540-ben a Föld felé közeledő üstökös elpusztíthatta volna egész világunkat. Az égitest azonban a becsapódás előtt felrobbant, s csak darabjai zuhantak Európára. A gázok elpusztították a lakosság egy részét. A tartós porfelhő okozta sötétség visszavetette a mező- gazdaságot, a rá következő éhínség, a pestisjárvány további tömeges halálhoz vezetett. A kutató elméletét ősi fák évkarikáival támasztja alá: azokról ugyanis a világ több pontján leolvasható, hogy a megjelölt időpontban jelentős hőmérsékletváltozás következett be. Baillie hivatkozik korabeli feljegyzésekre is, amelyek „fénylő égitestekről, égi tüzekről” szólnak, amelyek az egész eget betöltötték. __________________ ■ „ Örök életet” kínálnak Amióta az emberi klónozás ezekkel a géniuszokkal, fel kellett téma lett, a raelisták újra építeniük Jeruzsálemhez a lehető hallatnak magukról: másfél legközelebb egy „követséget” az millió frankért kínálnak elohimok számára. „örök életet”. A szektát Dolly, a klónozott birka meg1975-ben alakította Claude születése után Rael kijelentette, Vorilhon. hogy emberi lényeket fognak klónozni, és az embereknek ja- A magát a világ legnagyobb ufoló- vasolja, hogy szerény másfél gus mozgalmának nevező gyüle- millió frankért ily módon jussa- kezet mintegy 20 ezer tagja hisz nak az „örök élethez”. A szekta a földönkívüliekben, az úgyneve- genetikusokból, kémikusokból zett elohimokban, akik a tudó- és biológusokból álló társasága e mány, a szerelem és az intelligen- hónapra ígéri, hogy elsőként ál- cia istenei. Elohimmal eddig csak lítja elő egy tíz hónapos korában . a gurunak sikerült találkoznia ál- elhunyt csecsemő kiónját egy Utólag 1973-ban, az auvergne-i olyan országban, ahol ezt nem vulkanikus helyek között. Voril- tiltják, hon meséje szerint ott szállt ki A Clonaid névre keresztelt cso- egy repülő csészealjból egy kis port a Bahamákon ténykedik, zöld emberke, aki elmondta neki, ott, ahol valóban nem léteznek hogy a Biblia tévedett, nem Isten, még klónozással' kapcsolatos hanem az elohimok teremtették a törvények. A csoport vezetője, a világot, tudományosan, a roboti- francia Brigitte Boisselier azt álka és a DNS-sel kapcsolatos felfe- lítja, hogy emberek százai for- dezések felhasználásával, több dúlnak hozzájuk elvesztett gye- ezer évvel a földi laboratóriumok- rekük klónozott másához való bán elért eredmények előtt. Hogy jutás reményében, az emberek találkozhassanak ___________________________! Az utolsó ókori olimpia gondolják, hogy a több ezer éves múltra visszatekintő sportesemény még vagy 120 évig létezett, s csak két hatalmas földrengés tudta megszakítani a játékok megrendezését. Állításukat a régészek egy padlóba épített bronztábla feliratával bizonyítják. A játékok bölcsőjének romjain kis keresztény falu épült, s talán újraépítették volna a stadiont is, ha nem jön újabb természeti csapás: pusztító árvíz tüntette el a föld színéről az olimpia utolsó maradványait is. Majd másfél ezer év kellett ahhoz, hogy felfedezzék a romokat. Eddigi ismereteink szerint az utolsó antik olimpiát Krisztus után 393-ban tartották. Német tudósok most azonban bebizonyították, hogy ezután még 120 évig rendezték meg a játékokat, melyeknek végül a stadiont leromboló földrengés vetett véget. Időszámításunk után 393-ban, a napjainkig utolsónak hitt antik olimpia évében I. Theodosius császár bezáratta az összes pogány vallási intézményt, később pedig fia felégette a görög hitet megtestesítő Zeusz-templomot. Vallásháború vetett tehát véget a versenynek - írják a történelem- könyvek. A kutatók viszont úgy
