Új Néplap, 2000. október (11. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-07 / 236. szám

CSŐDKEZELES. - Ügyvezető igazgatónk megtalálta a megoldást. Röhög az osztály (Einstein unokái) BORTÖRVÉNY- JÓZSIM MOST EGY NAP MEGISSZA a heti adagját, így havon­ta csak négyszer kell írogatni azt a fránya pincenaplót. AZ ÚJ BORTÖRVÉNY UTÁN. KEDVES NAPLÓM, kedves pénzügyőrség! Ma másfél deciliter bort megittam. ŐSTERMELŐ. - Nem a mennyiség, a minőség számít. Ketten dumálnak Nehéz szakma — An-tan-té-nusz, szó-raka-té- nusz, szó-raka tiki-taka, ala-ba- la... — Stop! Legyen az a zöld BMW - mondta Spiller, és fino­man megpöcögtette a hosszab­bik csavarhúzót. — Te vagy a főnök — vont vál­lat a Kisgerlák. Tíz perc múlva már Siófok fe­lé süvítettek az M7-esen. A mag­nóból bömbölt a kokodzsámbó, Spiller a műszerfalon verte a rit­must. A Tavirózsánál álltak meg ka- jolni. Mindig ott szoktak. Dupla hamburgert kértek, sok kecsap- pal. — Bazmeg, főnök - szakadt ki a Kisgerlákból, amikor kilép­tek az üvegajtón. - Valami ge- nya beújította a verdánkat. — Vakegér zsaruk — sziszegte a Spiller. - Ülnek a szemükön. Majd előhúzta a hosszabbik csavarhúzót, és gondterhelten elindult a parkoló felé. _________________________m KEZDŐ AKVARISTA. - És inni mit adjak neki? Kakas-hírek- Ezentúl a korrupt országok nem részesedhetnek Világbank­hitelekben, árulták el munkatár­sunknak az IMF vezetői, némi kenőpénz ellenében.- Rockenbauer Zoltán sze­rint a kultusztárca felkészült ar­ra az esetre, ha Csúcs László be­váltja ígéretét, és a jövőben a kultúrával kíván foglalkozni.- Áder János a nyugodt hangnemű, érzelmi kirohaná­soktól mentes parlamenti fel­szólalásokra ösztönző beszéde közben váratlanul elaludt.- A rendkívül ingatag költ­ségvetésű Budapesti Fesztivál- zenekar anyagi nehézségek mi­att a koncertévad végéig egyet­len Beethoven-szimfóniát sem tud befejezni.- Tamás András, az emléke­zőképességét fokozatosan visz- szanyerő utolsó magyar hadifo­goly tegnap délután rövid této­vázást követően rendezte a kár­tyaadósságait. _________________________________(WALTER) I DEGENBEN. Tanár: Na, fiúk, mit jelent az, hogy MC a négyzeten? Móricka: Este a tévében meg­ismételték a Magyarok Cseleke­deteit. Marci: Nem akarok hízelegni, de te nagyon hülye vagy, Móricka... Karcsi: Miért, szerinted mit je­lent az, hogy MC-négyzet? Marci: Ezeregyszáz, római számokkal, de nagyon felgyorsít­va, mert a nyomunkban vannak a besenyők. Julis: Adj Isten, Maris! Maris: Hogy az én istenem ne áldjon meg, te Julis! Julis: Miért vagy ilyen epés, Maris? Maris: Mert pletykálkodtál ró­lunk, Julis... Julis: Ééén? Én ugyan nem nyújtogatok nyelvet senkire, Maris! Maris: Te ugyan nem, csak köp­ködsz a másikra, Julis. Azt terjesz­ted, hogy mi rosszban vagyunk a Dömével, a hites urammal, tán a szüret után szét is ugrunk. Julis: Ugyan, ugyan, téged a Döméről lóvakaróval sem lehetne levakarni, Maris! Maris: Hát nem is, mert mi szeretjük egymást, Julis! Julis: Szeretitek nem látni egy­mást, ugye Maris! Maris: Járjon csak a lefcses szád, Julis! De október elsején, az Lajcsi: Szerintem az MC a Mo- kány Ciliké monogramja. Tanár: Atyavilág! Mi lesz belőletek ilyen fizikatudás­sal? Móricka: Fizikai munkás. Karcsi: Vagy feltaláló. A nagy­bátyám például minden helyzet­ben feltalálja magát. Marci: Szintén fizikus? Karcsi: Fenét! Nőcsábász. Méghozzá utolérhetetlen! Tanár: Hogyhogy? öregek világnapján a Döme még fel is köszöntött engem. Julis: Oszt mit vett neked, Ma­ris? Egy új sodrófát, amivel eltán­gál minden sátoros ünnepen? Maris: Azzal csak téged szo­kott ünnepelni az urad, Julis! No, de legalább az idősek ünnepén ne simfeljük egymást... Julis: Még hogy idős! Idős a Mátra, meg te, Maris. Én a szüre­ten is a borprést húztam... Maris: Meg a rövidebbet az urad­tól... Legalábbis azt csiripelték a ve­rebek, Julis. Mert úgy becsiccsantot- tál a szüret végére, hogy a féijed- urad helyett tévedésből a Csöröge Janit smároltad le, aki segített a sző­lőt szedni. Csak azt tudnám, mit eszel a Csörögén, aki olyan vén, hogy sánta is, meg vak is. Julis: Még hogy én pletyizek?! Te rosszabb vagy, Maris, mint a Csu­Karcsi: A legkritikusabb pilla­natokban is fénysebességgel me­nekül. Lajcsi: És még sohasem bukott te? Karcsi: Egyszer pórul járt. Ép­pen két nőci között ingázott... Móricka: Elverte a felsége? Karcsi: Az nem kifejezés... Tanár: És mi lett a nagybá­tyádból? torás Teri, aki a Miatyánk helyett is pletykázik a nagymisén! Ha mán itt tartunk, én bizony megválogatom az öreglegényeket... Hallom, ti is le­szüreteltetek a hét végén... Aztán mennyi mustot pancsoltatok össze? Maris: Pancsolt ám az ámeri- kás nagynénikéd, Julis! Három hektóliter lett a leányka. Julis: Én úgy tudom, csak egy leányka volt a szüreten..., a tiné­dzserkorú Nagyfranc Rózsi, a ma­ga alig hetven évével... Akit a Dö­méd szorongatott az otellótőkék között, mint Othelló a Dezdenó- mát, csakhogy nem a nyakát! Maris: No, nyújtsunk egymás­nak békejobbot, Julis! Legalább az idősek napján ne perlekedjünk! Julis: All az alku, Maris. Javas­lom, szívjunk egyet, no ne a bé­kepipából, de a jóféle békepiából! (Mindketten el a kricsmi felé.)- Napot, uram!- Magának is. A sydneyi olim­pia?- Főleg a második fele érde­kelt...- A pia, mi? Kis szeszkazán!- Bort se láttam, amióta beve­zették a borilletéket!- Mit szól az új közmondás­hoz: Ki korán kel, nyolc aranyat lel?- Nem rossz! Magának melyik szám tetszett? A ví­vás?- Ühüm, a Nagy Timcsi. Jobb, mint a három muské­tás... Az Athos, Portos, Aramis csak kardhordozó lehetne mel­lette!- A gyűrű?-Akkor láttam legutoljára gyűrűt, amikor a nejem meggyű­rűzött, meg most a Csollánynál... De, istenemre jobban csinálta, mint az asszony!- Azért a nyolc arany nem rossz, mi?- Uram, nekem csak egy ara­nyom van, a nejem, de a Csollány jobban tud gyűrűzni...- Mondja, maga miben indult volna az olimpián?- Lovaglásban.- Galopp?- Nem, ugratás.- Maga ugrat?- Nem én magát, a feleségem engem.- Szóval... Sydney...- Meghiszem, szokott szidni, ha nem ugrok neki rögvest.- Én inkább sörföztem vol­na...- Vízen szörfözött volna?- Először: nem szörf, hanem sörf, másodszor: nem vízen, ha­nem sörözőben...- Most aztán négy évig várha­tunk a következő olimpiára... Tudja, Athénben lesz?- Én ugyan nem várok!- Hogyhogy?- Uram, ha már nincs olimpia, van pia, megyek a sarki kricsmi- be... És dobok...- Mit? Gerelyt?- Frászt! Három stampedli jó­féle snapszot! Mert tudja: a rész­vétel a fontos... pláne a kricsmi- ben! donkó LÁSZLÓ Karcsi: Torziós inga. J«T) LELKI FELKÉSZÍTÉS. - Puskás öcsi vagy! Kapura törsz! Mersz lőni! Julis és Maris- meg az idősek világnapja

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom