Új Néplap, 2000. október (11. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-28 / 253. szám

2000. Október 28., szombat MEGYEI KÖRKÉP 3. OLDAL Együtt a megye fejlesztéséért Célj a gazdaságélénkítés és a befektetésösztönzés Megyei információ Eddig nem tolongtak a me­gyehatáron a működőtőke­befektetők, és a térség gaz­dasági szereplőinek jelen­tős része is szerényebb ütemben fejlődik, mint ar­ra számítani lehetne a jel­lemző, országos folyama­tok tükrében. A kedvezőt­len trendet megfordítani összetett feladat, az érintettek szoros együttműködését feltételezi. A me­gyeházán tegnap aláírt megállapo­dás lényegében a lemaradás felszá­molását tűzte ki cé­lul. Egyesek szerint eleve megkésett a papíron szentesített együttműködés, hiszen a gazda­ságfejlesztés előmozdításában érintettek, érdekeltek összefogá­sa már régóta szükségszerű len­ne. Koncepciók persze eddig is készültek, átütő sikerekről vi­szont aligha értesülhettek a tér­ségben élők. Mostantól azonban a megyei és a szolnoki önkormányzat, a gazdasági kamarák, a kistérségi társulások, a vállalkozásfejlesz­tési alapítvány, valamint az ipari parkok - összesen 19 szervezet — vezetői, képviselői az együtt­működés kereteit rögzítő doku­mentum aláírásával arra „esküd­tek fel”, hogy egymással kom­munikálva, együtt gondolkodva végre tartós növekedési pályára segítik ezt az ellentmondásosan fejlődő megyét. Az együttműködés kiterjed többek között az ágazati, szak­mai kérdések összehangolására, területi gazdaságfejlesztési kon­cepciók kidolgozására, közös kezdeményezések, tervek, pályázatok ké­szítésére. A dokumentum a gazdaságélénkítés, a befektetésösztönzés és a munkahelyterem­tés fontosságát hang­súlyozza, mint a leglé­nyegesebb célokat. A megvalósítás érdeké­ben konkrét feladato­kat, illetve eszközöket is meg­említ a megállapodás, így példá­ul az infrastruktúra fejlesztését, üzleti információs bázisok létre­hozását, beszállítói hálózatok kialakítását, a minőségbiztosítá­si rendszerek széles körű beve­zetését, a képzési és átképzési tevékenység összehangolását, valamint az Európai Unió prog­ramjaiban, azok előkészítésé­ben való együttes részvételt, de szó van benne területi marke­tingről és vállalkozói klubok működtetéséről is. LZ. Leállt a baromfikeltető (Folytatás az 1. oldalról) Hogy az üzem - amelyben 21 ál­landó dolgozót, illetve szezonáli­san kisegítőket foglalkoztattak — meddig fog állni, véglegesen vagy csak néhány hónapra zár-e be, erről a tulajdonos Hajdú-Bét Rt.-t ajánlotta megkérdezni az ügyve­zető. Valóban, a Hajdú-Bét Rt. tulaj­donában volt a szolnoki üzem, ám szeptember 30-ától a tulaj­donjog átkerült az OTP Ingatlan Rt.-hez - mondta el érdeklődé­sünkre Orto István, a Hajdú-Bét Rt. gazdasági vezérigazgató-he­lyettese. A Hajdú-Bét jelenleg visszabérli az üzemet, és így to­vábbadhatják azt üzemeltetésre is. Mint Orto István elmondta, a Hortobágy-Szolnok Kft. annak idején a Hajdú-Bétből vált ki, és a szakmai tapasztalatai miatt is üzemeltethette a keltetőt (idén már megversenyeztették a kelte­tőt, és a kft.-től érkezett a legjobb ajánlat). A kezdeti időszakban a Hajdú-Bét száz százalékig ellátta megrendelésekkel az üzemet, ám úgy gondolkodtak, hogy idővel a bérlő kft. új piacokat, új megren­delőket is keressen magának, hi­szen az rt. a végtelenségig nem tud megrendelést biztosítani ne­kik. Ez részben meg is történt, de mint a fentiek mutatják, nem úgy sikerült végül, ahogy azt a kft. tervezte. A vezérigazgató-helyettes a keltető jövőjéről elmondta, hogy decemberben jár le a szerződése a jelenlegi bérlőnek, így novem­ber közepe táján leülnek vele tár­gyalni a továbbüzemeltetésről. Azt azonban hangsúlyozta, hogy a Hajdú-Bét önmagában üzemel­tetni nem kívánja, csak bizonyos kapacitást tudna lekötni. Decem­berig már biztosan nem fog üze­melni a keltető, de sajnos elkép­zelhető az is, hogy később sem. Elvileg a keltető eladását sem zár­ta ki Orto István. Mint mondta, lehetőségként az is szóba jöhet, hogy kisebb ráfordítással más ba­romfifajok keltetésére is alkal­massá tehetnék. Példaként meg­említette, hogy idén nagyobb pulykatojás-behozatal is volt az országba - amelyet más kelte­tőkben keltettek ki. Erre pedig a szolnoki üzem is képes lenne egy kis átalakítással... _________________________________________BOY Olcsó a virág, meglepően kevés a vevő (Folytatás az 1. oldalról) A koszorúk között is hatalmas a választék. Kicsit már 150-180 fo­rintért lehet kapni. Az egyik piaci pultnál egy idősebb nénike szin­te könyörög, vegyenek már tőle, mert - mint mondta - a hely­pénz naponta, koszorúnként 15 forint, s ha a harmadik napon is rajta marad a sok áru, még a be­fektetése is odalesz. A nagyobb koszorúkért már 350-1200 forin­tot is elkérnek az árusok, ezek műanyag változatára 300 forint­ról lehet alkudni. Egy virágos pa­vilonban arról beszél az eladó hölgy, hogy a tavalyi árakon van­nak a portékái, így sem kelnek el: — Tudják az emberek, hogy szép is a virág, illene is venniük, de nincs nekik miből. Inkább vesz­nek gyertyát, s azt meggyújtják otthon. Az árakat a vásárlóerő határozza meg, úgyhogy nekünk néha olcsóbban kell ldnálnunk, mint tettük azt az elmúlt évben — szomorodik el. Ha már a gyertyáknál tartunk, azokkal is tele van manapság a piac. Tíz forinttól hosszú, lapos, csavart is kapható, 80 forinttól pedig a mécsesek - szinte min­den színben. Utóbbit 800 forintos áron is árultak, igaz, ez már üvegházzal borított. Tegnap még kevesen érdek­lődtek a piacon. Ám az is lehet, hogy mivel munkaszüneti nappá nyilvánították november elsejét, többen szerdára halasztják a megemlékezéseket. Akkor vi­szont tumultusra számíthatnak az árusok. M. O. Sorokban A TUDOMÁNY NAPJÁN. A szolnoki Tudomány és Techni­ka Házában idén is november 3- án rendezik meg a hagyomá­nyos tudománynapi előadásso­rozatot. Három szekcióban 27 előadást hallgathatnak meg az érdeklődök. A referátumok sok­féle témát ölelnek föl, az orvos- tudománytól a régészeten és a vidékfejlesztésen keresztül a hadtudományig. JÁRDÁK, KÖZUTAK. Meg- j szűnt Törökszentmiklóson a Vá- | rosüzemeltetési Centrum. így a közutak, járdák felújítása, létesí­tése, és a csapadékvíz-elvezetés feladata a polgármesteri hivatal­hoz került. Jobban odafigyelnek Balesetmegelőzés Mezőtúron tartotta kihelyezett ülését a Megyei Baleset-megelő­zési Bizottság pénteken. A helyi kapitányság és a bizottság idei 3/4 éves beszámolója mellett szóba került a megye rövid távú, új baleset-megelőzési koncepci­ója is. Elhangzott, hogy a rendőri eszközökkel végzett baleset­megelőzési tevékenység ellené­re továbbra is problémát okoz az ittas járművezetők száma és aránya a sérüléssel járó balese­tekben. További nagy probléma a kerékpárosok által okozott bal­esetek számának emelkedése, valamint a kezdő vezetők meg­engedettnél nagyobb kockázat- vállalása. A bizottság ezért a jö­vőben több tájékoztatást nyújt a közlekedőknek a bekövetkezett balesetek, tragédiák okairól, kö­vetkezményeiről, felhívja a fi­gyelmet a balesetekből szárma­zó emberi és anyagi vesztesé­gekre, közismertté teszi a ki­szabható bírsághatárokat, pro­pagálja a szabálysértések szank­ciórendszerét. A bizottság célszerűnek lát­ja, ha egy adott évben egy-egy célcsoportra koncentrálva veze­tik be a fokozott célellenőrzést. Elsőként jobban ‘„ráfigyelné­nek” a kerékpárosokra, majd nagyobb hangsúlyt kapna az it­tas járművezetők kiszűrése, il­letve a személygépkocsi-veze­tők, ezen belül a kezdő vezetők ellenőrzése. Nem botlottak bűnbe Kétnapos országos rendőrségi akció Szerdán és csütörtökön or­szágos ellenőrzést hajtott végre a rendőrség. Az első­sorban bűnügyi jellegű ak­ció legfőbb megyei tapaszta­lata az, hogy a bűnözőkre amúgy igen veszélyes „el­lenőrző-áteresztő pont” (EÁP) csütörtöki alkalma­zása során egyetlen bűncse­lekménnyel vagy elkövető­vel sem kerültek kapcsolat­ba a nyomozók. Ez nem feltétlenül rossz - tudtuk meg a szóban forgó csütörtökön délutántól késő estig „üzemelte­tett” EÁP parancsnokától, Kapo- csi Zoltán alezredestől. Az akció egyik célja ugyanis épp a bűn- megelőzés volt. Vizsgálták persze a forgalomban részt vevő gépko­csikat és a bennük ülő személye­ket is, de sem lopott kocsi, sem bűncselekmény elkövetése miatt körözött személy nem akadt fenn a meglehetősen szűk „rostán”. Az ellenőrzés-sorozatban a bűnügyi nyomozók mellett minden lehet­séges jogsértéssel kapcsolatos in­tézkedésre felkészülve természe­tesen részt vettek a közlekedés­rendészet, valamint az idegen- rendészet munkatársai is, nekik a különféle szabálysértések miatt több intézkedni valójuk akadt bűnügyes kollégáiknál. Volt pél­dául olyan autós, aki még úgy is belefutott a traffipaxba, hogy a rendőri akciót előre jelezték, sőt sötétedés után, hogy ezzel is fel­hívják a közlekedők figyelmét, még a járőrkocsik kék villogó lámpáját is bekapcsolták a rend­őrök. Az ellenőrzés során ezúttal a Budapest felől Debrecen irányá­ba tartó forgalom résztvevőit vizsgálták úgy, hogy az egyéb­ként is lelassított forgalomból a rendőrök kisorolták azokat az au­tókat, amelyeket valamilyen szempontból szükségesnek tar­tottak tüzetesebben szemügyre venni. Az ezzel járó negyedórás várakozási idő általában nem okozott problémát a feltartózta­tott járművezetőknek, csupán egy esetben lázadozott igen heve­sen ez ellen egy férfi. Ő még kár­térítési perrel is megfenyegette a rendőröket, mondván, hogy a vá­rakozás miatt a kocsijában szállí­tott, piacra szánt virágok tönkre­mennek. Szerencsére valójában nem lehetett komoly oka az aggo­dalomra. A gépkocsi átvizsgálása során ugyanis kiderült: művirá­got fuvarozott... HGY A fejlesztés kulcsa a jó ötlet Idegenforgalom Az idegenforgalmi szezon értékelése és a további fel­adatok volt a témája a me­gyeházán tegnap tartott me­gyei turisztikai fórumnak. Az idegenforgalmi szakem­berek és vállalkozók részvé­telével tartott fórumon elő­adások hangzottak el a me­gye, illetve a régió turizmu­sáról. Fejér Andor, a megyei közgyűlés alelnöke ismertette, a megye ide­genforgalmát idén visszavetették a természeti katasztrófák. Ez azért is jelentős, mivel a Tisza és a Tisza-tó a legfontosabb turiszti­kai adottságaink közé számít. A tapasztalatok szerint azokon a ti­szai településeken esett vissza je­lentősen a turizmus, ahol nem szerveztek programokat. Dr. Lengyel Márton, a Magyar Turizmus Rt. elnökségi tagja hangsúlyozta, hogy a turizmus jelentősége végre elismerést kap, ezt mutatja az is, hogy a Széche- nyi-tervben kiemelt ágazatának számít. Dr. Lengyel kifejtette, a turizmusban az adottságok, a vonzerők határozzák meg a fej­lesztéseket, nem elsősorban a gazdasági lehetőségek. A fejlesz­tések kulcsa, hogy jó ötletek szü­lessenek, amelyhez szakszerű program társul, és legyen egy megfelelő ösztönzés (támogatási rendszer) a továbblépésre. Az Észak-alföldi régió rendelkezik ugyan ismert nemzetközi hatókö­rű vonzerővel, de még nincsenek kellőképpen kifejlesztve a piacon értékesíthető turisztikai termék­ké. PÉ A reformáció ünnepén Mezőtúr Feljegyzések szerint Túr la­kói 1530-ban fogadták el az új eszméket, a reformáció tanait, s nagyjából innen számítható korszerű, maga­sabb képzést adó iskolájá­nak nevezetes történelme is. Hétvégén emlékeznek meg a re­formáció elterjedéséről ország­szerte. Ebből az alkalomból Me­zőtúron is ünnepséget rendez­nek, hiszen a Berettyó-parti város több évszázada az elsők között csatlakozott a reformációhoz. A mezőtúri református egyház XVI. és XVII. században vezetett anya­könyve 1705-ben Ónodra került, és azóta sem találták meg, sőt a te­lepülés 1692 előtti jegyzőkönyvei is elvesztek. így csak később kelt feljegyzésekből lehet megállapíta­ni a református vallás elterjedését Mezőtúron. A városban már a re­formáció előtt kőből épült iskola és templom volt, rendes plébá- nussal, így érthető, hogy a túri if­jak, a reformáció kezdete előtt is nagy számban mentek külföldi egyetemekre, Krakkóba, Wittem­bergbe és Heidelbergbe. Az első reformátorok, Thúri Sánta Jakab és Thúri Szabó Lukács voltak, akik 1530 körül tértek vissza a vá­rosba. Mezőtúr harmadik refor­mátora Kálmáncsai Sánta Márton volt. Ezt követően Szegedi Kis Ist­ván másfél éves munkálkodásá­val, 1551után befejeződött a város reformációja. Az iskola a reformá­torok idejében kezdett virágozni annyira, hogy hamarosan kollégi­ummá és gimnáziummá fejlődött. A XVII. sz. második felében már messze földön híres volt az iskola. Mi a véleménye az óraátállításról? Immár évtizedek óta gyakorlat hazánkban is, hogy az órák nyári és téli időszámítás szerint ketyegnek. A hét végén ép­pen az egyik ilyen fordulónaphoz, a téli időszámítás kezde­téhez érkezünk. Ennek kapcsán lapunk arról érdeklődött, mennyire befolyásolja mindez az emberek életritmusát. Megkérdeztük Takács And­rás, 53 eszten­dős szobafes- tő-mázoló és tapétázó:- Engem nem zavar különö­sebben az egyórás elto­lódás. Mivel azonban korán kelő vagyok, an­nak örülök, hogy az egyre rövidü­lő nappalok ellenére az átállás kö­vetkeztében egy darabig még idő­ben vüágosodik. A késő délután és az este pedig már úgyis a pihe­nésé, úgyhogy nem számít, ha korábban köszönt be a sötétség. Nagyné Koltai Ágnes, 25 éves háztartásbeli:- Egész nap otthon va­gyok, így az időmet is ma­gam osztha­tom be. Ennek köszönhetően szinte észre sem veszem az egyórás eltérést. A lényegen úgysem változtat, hi­szen e miatt egy darabig még ko­rábban világosodik majd, de az esték már úgyis egyre hosszab­bak lesznek. Kovács Lajos, 31 esztendős szervező: — Sem a nyári, sem a té­li időszámítás­ra való átállás nem szokott különösebb hatást gyako­rolni az életemre. Azon kívül, hogy otthon minden órát újra be kell állítanom, igazán oda sem fi­gyelek erre, hiszen már régen megszoktam. Energiatakarékos­sági szempontokból persze min­den bizonnyal kimondottan hasz­nos találmány, attól függetlenül, hogy nekem ettől még nem lesz kevesebb a villanyszámlám. Szilágyi Béláné, 64 éves nyugdí­jas:- Számom­ra már nem fontos, meny­nyit mutat az óra, otthon annyi munkát végzek el, amennyi az időmbe belefér. A fi­ataloknak azonban, akik dolgoz­nak, vagy éppen iskolába járnak, valószínűleg nem mindegy az az egy óra ide vagy oda. Akinek szo­ros időbeosztás szerint zajlik a napja, azt egy ideig biztosan meg­bolygatja az átállás. BUGÁNY A tartalomból: •Forradalom és tokaji • Vetkőztetós rablás • Világbajnoki bronzérmesek HOLNAP IS MEGVÁSÁROLHATÓ A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom