Új Néplap, 2000. október (11. évfolyam, 231-255. szám)
2000-10-24 / 249. szám
Hl 2000. Október 24., kedd G A Z D A S A G I T Ü K Ö R 9. OLDAL Ladányi kolbász import húsból JÁSZLADÁNY A település egyik húsipari családi vállalkozása évek óta foglalkozik a húsfeldolgozással, legfőbb termékük a házi kolbász, szalámi előállítása. Sok érdeklődő látogatta meg a „ladányi kolbászos” sátrat fotó: sj A Jász Kofa Kft. által készített termékeket főleg az ország észak-keleti területein ismerhetik az emberek. A napokban megtartott Ladány expón érdekes dologról számolt be a vállalkozás képviselője: eddig mindig csak magyar alapanyagból, tehát hazai húsból állították elő termékeiket. A cég fejlődött, így sikerült megvalósítaniuk egy komoly fejlesztést, mely nyomán a legmodernebb technika áll a rendelkezésükre. Egy gond van, hogy a kapacitásukat a hazai alapanyagból már nem tudják kihasználni, ráadásul a honi hús jóval drágább, mint a külföldi. Ezért a jövőben külföldről importálják majd a ladányi házikolbász alapanyagát... Feszültségek előtt az agrárágazat A munkaadók csak abban az esetben támogatják a 40 ezer forintos minimálbér bevezetését, ha azt a kormányzat 100 milliárd forint körüli összeggel kompenzálja - hangzott el egyebek között az Országos Munkaügyi Tanács (OMT) legutóbbi ülésén. Budapest A Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (MEDOSZ) képviselői felhívták a figyelmet arra, hogy az 57 százalékkal emelkedő legkisebb bér bevezetése a mezőgazdaságban jelenti a legnagyobb terheket. A kompenzálásban szerepet játszhatna a munkaerő-piaci alap is. Ha nem kapják meg a kompenzációt, akkor csak mintegy 30 ezer forintos minimálbér bevezetését tartják méltányosnak és kivitelezhetőnek anélkül, hogy a kevésbé tőkeerős vállalkozók tömegei ellehetetlenüljenek. Csökkenő foglalkoztatottság Bereczky András, a MEDOSZ főtitkára lapunknak elmondta: a szakszervezeti szövetség támogatja a minimálbér emelését, de látni kell, hogy felgyorsult a foglalkoztatottak számának csökkenése, s nem történt előrelépés a mezőgazdasági béraránytalanságok csökkentése terén sem. így a minimálbér 57 százalékos emelése és az annak következtében kialakuló béraránytalanságok mérséklése akkora többletterhet jelent, amekkorát az ágazat nem képes kigazdálkodni. Bevezetésének anyagi feltételeit a kormányzatnak kell megteremteni. Ezért javaslatot tettek a kormánynak a minimálbér bevezetéséből adódó többletköltségek megtérítésére, az agrárfoglalkoztatás támogatására. A MEDOSZ képviselője rámutatott: közel nyolc év után az idén végre sikerült elérni a minimálbérnek a többi ágazattal azonos időben történő bevezetését (korábban a mezőgazdaságban folyamatosan késve növekedett a legkisebb bér összege). Azt azonban sajnálatosnak nevezte a főtitkár, hogy az idén sem történt érdemi előrelépés a más nemzetgazdasági ágazatokkal szembeni kereseti lemaradás csökkentésében. A minimálbér 40 ezer forintra történő emelése nemzetgazdasági szinten az átlagkeresetek 41 százalékát, míg az agrárágazatban a 60 százalékát éri el. Nyílik a bérolló A legkisebb bérek után fizetendő munkaadói többletteher egy munkavállalóra vetítve éves szinten 233 ezer forintot tesz ki. Az Országos Munkaügyi és Módszertani Központ számítása szerint az agrárágazatban ez összesen 20-25 milliárd forintot jelent. A terhek jelentős kormányzati kompenzációja nélkül bérfeszültség keletkezik, tovább növekszik az ágazati keresetek lemaradása a többi szférához képest, csökken a foglalkoztatottság színvonala, nő a vidéki munkanélküliség és a feketemunka-végzés. A szakszervezeti szövetség számítása szerint az mezőgazdaságban - a kormány javaslatával szemben - az 57 százalékos minimálbér-emelés 8 milliárd forint többletterhét a munkaadói társadalombiztosítási járulék két százalékpont helyett legalább 6 százalékpontos csökkentése és a 3900 forint fix összegű egészségügyi hozzájárulás 3000 forintra történő mérséklése vagy 3 százalékos mértékben történő megállapítása kompenzálná. Költségek és árak A Magyar Agrárkamara (MÁK) adatai szerint az ágazatban az átlagkereset idén az első félévben alig több mint bruttó 55 800, nettó 38 893 forint volt. A munkavállalók 30-40 százaléka ma is a legkisebb kereseten van bejelentve. Mészáros Gyula, a MÁK főtitkára szerint a minimálbér itt jelentheti a legnagyobb gondot. A kérdés csupán az, hogy a növekvő költségekből mennyit lehet majd érvényesíteni az árakban. A szakember szerint ugyanis csaknem biztos, hogy a minimálbér-emelés az élelmiszerek további drágu- lását vonja majd maga után. ____________iujvárq M EGNEVEZÉS AGRÁRGAZDASÁG NEMZETGAZDASÁG Bruttó MinimálbérBruttó Minimálbérátlagkereset arány átlagkereset arány eFt/hó/fö % eFt/hó/fö % Fizikai 56 71,4 69 57,9 Szellemi 102 39,2 135 29,6 Összesen 66 60,1 97 41,2 BÁT-összefoglaló Pangó húspiac Budapest A Budapesti Árutőzsde határidős pénzpiacán 7,7 milliárd forint, a gabonapiacon 4,23 milliárd forint értékben kereskedtek az elmúlt héten. A húspiacon üzletkötés nem volt, az árak sem változtak. Az elmúlt héten az euró és a dollár volt a legkeresettebb. Az amerikai deviza egyhetes és novemberi határideje egyaránt 310,80 forinton, az euró novemberi lejáratra 263,80 forinton zárt. Jelentős árváltozás az angol font piacát jellemezte, a novemberi lejáratú font több mint 10 forinttal zárt magasabban, pénteken az elszámolóértéke már 451 forint volt. A gabonapiacon a takarmánykukorica árai nem változtak jelentős mértékben az elmúlt hét alatt. A novemberi lejárat 300 forinttal 31700 forintra gyengült, a decemberi 240 forinttal 32 810 forintra erősödött. Az elmúlt hét keddjén jelentős mértékben estek a tengeri jegyzései, amit többek között az exportkorlátozásokról felröppentett hírek okoztak. A keddi áresés a búza piacán is negatív irányba mozdította el a jegyzéseket. Sokan ezt az időjárási tényezőkkel magyarázzák, hiszen az elmúlt napokban került az őszi vetés a földbe, jelentős hatása lehet a csapadék mennyiségének a jövő évi termésre. A búza decemberi ára 33 ezer forinton állapodott meg pénteken. A takarmánybúza decemberre 31200 forintra drágult. A napraforgó piacán a novemberi lejárat ára 500 forinttal 47 500 forintra csökkent. A szója decemberi ára változatlanul 74400 forint, a takarmányindex elszámolóára decemberre 35 ezer, márciusra 36 600 forint maradt. ■ ELNÖKI LÁTOGATÁS. Az Európai Unió és a tagjelölt országok között fel kell gyorsítani a csatlakozási tárgyalásokat, ez kulcskérdés, mert a nehéz problémák megvitatása még hátravan - mondta Mádl Ferenc köztársasági elnök a Joint Venture Szövetség rendezvényén pénteken Budapesten. A köztársasági elnök aláhúzta: ha nem sikerülne felgyorsítani a tárgyalásokat, az csalódást váltana ki a tagjelölt országokban, és az Európai Unió államaiban is. ____________________________________fotó: europress/kallus györgy L eállt a sertésexport Az elmúlt hetekben megélénkült az állatpiac. A juh- és kecstenyésztők állományuk fejlesztését fontolgatják. Leállt viszont a sertésexport - derül ki egyebek mellett a földművelésügyi tárca (FVM) jelentéséből. Budapest Lendületet adott a hústermelő ágazatnak a minisztérium támogatási rendelete. Sok kistenyésztő élt a lehetőséggel, és tejelő tehenét hústípusú bikával termékenyíttette. így nemcsak a támogatást vehette fel, de fokozatosan áttérve a húsmarhatartásra, megszabadul a tejtermelés gondjaitól, a szállítástól, hűtéstől is. A földművelésügyi hivatalok jelzései szerint az elmúlt hetekben megélénkült a kereslet a hústlpusú tenyészüszők iránt. A növendék bika ára kilónként 240-260, a növendék üszőé 200-240, a tehéné 160-210 forint között mozgott. A sertéságazatban a támogatások megvonása után kilónként 5-20 forinttal csökkentek a felvásárlási árak. Az export gyakorlatilag leállt. A feldolgozók korábbi felvásárlási körzetüket bővítve új területekről próbálják a vágóhidak részére szükséges mennyiséget beszerezni. A nagy súlyú és a selejt kocák értékesítése folyamatos, az átvételi árak is emelkedő tendenciát mutatnak. A felvásárlók 10-50 forinttal többet fizetnek a jószágért. A juh- és kecskeágazatban a gyenge nyereségszintre panaszkodnak az állattartók, bevételük nem elegendő költségeik fedezetére. Ennek ellenére nem érzékelhető a tartási, tenyésztési kedv csökkenése. Sokan érdeklődnek a juh- és kecsketenyésztés lehetőségeiről, s azoknak a száma is nő, akik az állomány fejlesztését, a termékek feldolgozását tervezik. Emelkedett a brojlercsirke ára, kilónként 180- 190 forint között mozog. Megélénkült a kereslet a vágóbaromfi iránt is, ugyanakkor a termelői kedv stagnál. A hizlalók jelentős része nem tud - vagy nem akar - még dönteni arról, hogy újratelepítse-e óljait, vagy inkább szüneteltesse tevékenységét. A tojás ára az elmúlt hetekben darabonként 17-20 forintra emelkedett. A pulykát kilónként 200-220, a kacsát 170-180, a libát 310-320 forintért veszik át a termelőktől. - ug A termelők is fizetnének Közös költséggé válna az agrármarketing Budapest Már tárcaegyeztetésen van az agrármarketing-törvény tervezete, amelyet várhatóan a jövő év első felében tárgyalhat az Országgyűlés - közölte Bercsényi László, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) Agrármarketing Centrumának (AMC) vezetője. Elmondta: a törvényre azért van szükség, hogy a magyar agrár- marketing az Európai Unióéhoz hasonló feltételek közé kerülhessen még Magyarország csatlakozása előtt. Ez elsősorban a finanszírozási rendszer megváltoztatását, több lábon állását teszi szükségessé. A törvény ugyanis módot adna a termelői hozzájárulás bevezetésére, a közösségi marketingprogramok finanszírozására. Jelenleg ezeket a projekteket százszázalékos állami támogatással hajtják végre. Bercsényi László leszögezte: a termelői hozzájárulás a marketingköltségekhez nem lenne adójellegű, de mindenképpen azt az elérendő célt szolgálná, hogy azok a termelők is vállaljanak részt anyagilag saját piaci pozícióik erősítéséből, akik eddig ezt nem tették meg. A termelői hozzájárulás Bercsényi szerint ezrelékekben lenne mérhető, és nem terhelné meg túlzott mértékben az áru előállítóit, ám a szakmai szervezetek ily módon jobban beleszólhatnának a támogatások elosztásába. Az AMC vezetője szerint az első időben a hozzájárulás mértéke az összes közösségi marketingkiadáson helül mintegy öt-tíz százalék között mozogna, ami annyit jelent, hogy néhány százmillió forinttal járulnának hozzá az áru-előállítók a marketingköltségekhez. Az Agrármarketing Centrum idén éves szinten 3,2 milliárd forintot fordíthat a közösségi marketingprogramok támogatására^ ________________■ K amarák önkéntes alapon Budapest A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) országos választási bizottsága a hét végén befejezte belső jogszabályalkotó munkáját - jelentette be Vereczkey Zoltán elnök vasárnap. Az országos választási bizottság döntése szerint a már új szabályozás alapján, önkéntes kamarai tagsági elven szerveződő MKIK- küldöttközgyűlést október 30-án 10 órakor tartják a Kossuth téri kamarai székházban. A bizottság határozott arról is, hogy az MKIK küldöttközgyűlése 235 főből áll. Az MKIK országos elnöksége harminchat tagú lesz. Az október 30-i küldöttközgyűlés napirendjén általános tisztújítás szerepel, ahol a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökét, általános alelnökét, három alelnö- köt, harminchat tagú elnökséget, héttagú ellenőrző bizottságot és huszonhárom tagú etikai bizottságot választanak. Vereczkey Zoltán elmondta, hogy a huszonhárom területi kereskedelmi és iparkamarában befejeződött a tisztújítás, tizenhárom kamaránál a korábbi elnököt, tíznél pedig újat választottak. ■ Népszerű utcai árusok Egyre többet költünk ruházatra Budapest Még mindig nagyon népszerűek a piaci és utcai árusok: Magyarországon minden második család innen öltözködik. Viszont ritkábban vásárolunk már használtcikkboltokban. Magyarországon első ízben az idén kezdték el figyelni a ruházati cikkek vásárlását, az év első felében 100 milliárd forintot költöttek az emberek ruházati cikkekre, összesen 75 millió ruhadarabot és cipőt vásároltak. A téli bevásárlásokkal, karácsonyi ajándékozással együtt az éves forgalmat 200 milliárd forintra becsülik a piackutatók. Népszerűek a piaci és utcai árusok, a válaszadóknak közel a fele ezen az értékesítési csatornán keresztül öltözködik. Kedveltek az általános ruházati szaküzletek is; az emberek egyhar- mada költi el itt a pénzét. A cipö- szaküzleteket és a kínai boltokat viszont már jóval kevesebben keresik fel. Az áruházakkal szemben a vásárlók előnyben részesítik a hipermarketeket. Az elmúlt félévben a családok tíz százaléka legalább egyszer vásárolt használtruha-üzletekben. A piackutatók szerint átrenAZ ADOTT ELADÁSHELYEN A HÁZTARTÁSOK MEKKORA HÁNYADA VÁSÁROLT LEGALÁBB EGYSZER 2000 ELSŐ FÉLÉVÉBEN Eladáshely Százalék Piac, utcai árus 49 Általános ruházati szaküzlet 38 Cipöbolt 19 Távol-keleti bolt 19 Hipermarket 16 Cash & Carry 13 Áruház 12 Használt ruhák boltja 10 Fehérnemű-szaküzlet 7 Sportruházati szaküzlet 6 Postai csomagküldés 5 deződik a családok költekezése. Míg a kiadásokból egyre kevesebb jut élelmiszerre, addig a vásárlóerő növekedésével a ruházati forgalom nagyarányú fellendülése várható. iujvárd Változik a Mól Budapest A Mól Rt. pénteki rendkívüli közgyűlése leválasztotta és külön cégekbe szervezte a vállalat gázüzletágát. A részvényesek az alapszabály módosításával szigorították a felvásárlási szabályokat. Az igazgatóság tagjává választották Andrási Miklóst, az ÁPV Rt. vezérigazgató-helyettesét és Csányi Sándort, az OTP elnök-vezérigazgatóját. A jövőben a vállalat százszázalékos tulajdonában lévő, zárt körű részvénytársaságához tartozik majd a földgáz tárolása, szállítása és a kereskedelem lebonyolítása is. Az olajipari cég gázüzletágának leválasztása a kormány július elsejei, 6 százalékos gázáremelésről szóló döntése nyomán vetődött fel. Ezen a héten végül is a Mól beleegyezett abba, hogy a lakossági gázárak a következő néhány évben csak kis mértékben dráguljanak, míg a kormány hozzájárult ahhoz, hogy novembertől az ipari fogyasztók jelentősen, 43 százalékkal többet fizessenek a földgázért.
