Új Néplap, 2000. október (11. évfolyam, 231-255. szám)
2000-10-21 / 248. szám
9. OLDAL 2000. Október 21,. szombat Készüljünk a télre! Azokban a gyümölcsösökben, melyekben vadkárokra lehet számítani, már most meg kell tennünk az óvintézkedéseket. Régebben dróthálóval, manapság már olcsóbb, könnyebben kezelhető vaskos szálú, rácsos szerkezetű műanyaggal védjük meg a gyümölcsfák törzsét és kérgét a vadtól. Előzőleg azonban a törzset és a vastagabb ágakat kenjük be agyagos habarccsal. Ha magunk készítjük el, adjunk az agyaghoz friss tehéntrágyát, kevés meszet és csontlisztet. A gyümölcsfák alá kiszórt néhány maroknyi csontliszt távol tartja az apróbb rágcsálókat is. A fák koronája alól összegereblyézett lombot használjuk a szabadon maradt zöldségágyak talajtakarójaként vagy komposztáljuk. Ha talajtakaróként használjuk fel, fölé szórjunk annyi homokot (vagy földet), hogy az a lombot „megfogja” a széltől. A nagy halomba rakott lomb- és egyéb növényi hulladékot öntözzük meg, majd deszkákkal takarjuk le. így gyorsabbal erjed. A téli almát és körtét időben szüreteljük le, ne várjuk meg, hogy lehulljon. Ez azonban nem vonatkozik a magvaváló, lekvárnak való apró szilvára. Igazán jó lekvárt ugyanis abból a szilvából lehet főzni, mely már a fán elkezd aszalódni, ráncosodni. A birsből is úgy főzhető jó sajt, ha minél tovább (egészen sárgára) érik a fán. A zöld birs viszont kompót- nak kitűnő. A díszkertben a tu- ják szétálló ágait vékony zsineggel kössük szorosan a törzs köré, hogy a hótömeg ne nyomja szét. Örökzöldet és rózsát is késő ősszel célszerű ültetni. A töveket hagyjuk felkupacol- va addig, amíg tavasszal az első levelek előbújnak. Az értékesebb gumós, hagymás egynyári dísznövényeket (Canna, Dahlia, gumós Begónia, Gladiolus) szedjük fel, tisztítsuk meg a földtől, majd fagymentes száraz helyen teleltessük. A muskátlit cserepestől vagy ládástól együtt rakjuk a pincébe, és csak kéthetente öntözzük kevés vízzel. A futómuskátli csak üvegházban vagy lakásban teleltethető. Októberben ültessük el a krókusz, a tulipán, a nárcisz, a jácint és a hóvirág hagymáját. Diplomával az istállóban Méreg lett nyereségből Tiszasüly A tógazdasági haltenyésztésben máig érezteti negatív hatását a tiszai ciánszeny- nyezés. Az első hónapok katasztrofális kereslet-visz- szaesése után valamelyest növekedett ugyan a halfogyasztás, ám még így sem éri el a tavalyi szintet. Mindez a tiszasülyi Tisza- halker Kft. idei bevételeit is jelentősen csökkenti. A cég két halszaküzletet üzemeltet Szolnokon, egy mozgó bolttal pedig a megye néhány települését járja. Tavaly egészen jó évet zártak és már-már a halfogyasztás országos fellendülésében bíztak, amikor ez év februárjában a tiszai cianid- és nehézfémszennyezés minden reményt romba döntött - tudtuk meg Kovács Zoltán ügyvezető igazgatótól.- A katasztrófát tetézte - emlékeztetett a vezető —, hogy a médiában minden híradást haltetemek sokaságának látványa kísért. Mindez arra vezetett, hogy az emberek mindenféle haltól hosszú időre megundorodtak. Cégünk forgalma a megelőző időszakhoz képest egyik napról a másikra negyedére zuhant, és közel fél éven keresztül a tavalyi eredményünk ötven százalékát sem tudtuk elérni. A kft. ettől függetlenül a legkritikusabb időszakban sem zárta be üzleteit, holott ezzel veszteséget termelt. A nyitva tartásnak azonban volt értelme, mert bizonyítani akarták, hogy a tógazdasági halakban a napi 4-5 hatósági ellenőrzés sem találhat kivetnivalót. Időközben az ország távolabb eső részein lassú „eszmélésnek” indult a hazai piac, ezért a cég igyekezett ezeken a területeken új vevőkör után nézni. Ennek és a megyei halfogyasztás lassú, de folyamatos emelkedésének köszönhetően mára az értékesítési mutatóik megközelítették a tavalyi eredmény 80 százalékát. Ezt azonban csak úgy tudták elérni, hogy áraikat egész évben nem emelték, sőt a ponty jelenleg is valamivel kevesebbe kerül, mint az előző esztendő hasonló időszakában. A tervezett nyereségnek viszont csak a töredékére számítanak. A jövőbeni kilátásokról szólva Kovács Zoltán elmondta: a világ fejlettebb országaiban jelenleg 18-20 kilogramm halat fogyaszt egy ember évente. Hazánkban ez a mennyiség alig éri el a három kilót, holott a halhús az egyik legegészségesebb húsféle, és számtalan módon elkészíthető. Az ügyvezető véleménye szerint tehát annyi minden szól a halfogyasztás mellett, hogy erről a mélypontról már csak felfelé vezethet az út. BUGÁNY JÁNOS A faluban, a Kossuth út végén jókora porta. Hátul hatalmas kazlak nyújtózkodnak, mellette, előtte ólak, jószágokkal tele. Itt lakik a szüleivel a 24 éves Fazekas Szabolcs, aki Debrecenben, az agrártudományi egyetemen szerezte diplomáját. Sőt ha minden jól megy, jövőre meglesz a második oklevele is. Nem esik le a gyűrű az ujjáról, ha almozni kell, esetleg szántani, traktort vezetni. Szabolcs sose akart innen elmenni, hiszen itt a föld, mégpedig 190 hektár. Egy darabban, tizennyolc aranykorona körül. Tomajmonostora Ügy vették a táblákat szépen, sorban, egymás után. Aranykoronánként kétezertől tizenötezerig adtak értük. Még most is vesznek, ahogyan mesélték, háromezer körül lesz az ára aranykoronánként. Egyébként jól felszerelt a gazdaság, van két erőgépük, kombájnuk is, mindenfajta eszközük. Csupán három embert foglalkoztatnak, meg ott vannak ők is ketten az édesapjával. Szabolcs a főnök, ő mesél. Az idei év olyan volt, mint az időjárás, vegyes: a búza huszonkét mázsa körül fizetett, de a rosz- szabb földekbe került. A kukorica jó közepesnek mutatkozik, a tök gyenge, a napraforgó is lehetne jobb. Egyébként a takarmánynövényeket feletetik, eladni egy dekát sem adnak el. Igyekeznek több lábon állni, ezért a növénytermesztésen kívül jószágokkal is bajlódnak. Tehén, borjú vagy nyolcvan kérődzik, még legelnek, de etetni is kell őket. Napi négyszáz liter tejet fejnek. A szaporulatot, mármint az üszőket megtartják. Tovább folytatva a sort, sertés is akad, hiszen tizenkét anyakoca mintegy háromszáz malacát nevelik, etetik. Egyébként arrafelé a hízót lábon most 297-ért veszik kilónként. Ami a családi felállást illeti, Szabolcs az őstermelő, anyukája a „pénzügyminiszter”. Az öccse Debrecenben tanul, húszéves és a bátyja nyomdokain halad, hiszen agronó- mus szeretne lenni. Édesapjukról mondják, hogy ott és úgy segít, ahol éppen szükség van rá. Nem unatkoznak, ez a munka Szabolcs szerint január 1-jétől december 31-ig tart, és utána minden kezdődik elölről. Ébresztő fél ötkor, és bizony mikorra mindennel végeznek, elmondják a TV Híradót. Szabolcs bosszantónak, őrülten nagynak, soknak tartja a bürokráciát, a könyvelést, az iratgyártást. Fejleszteni mérsékelten tudnak: azokat a gépeket, amelyek a föld megmunkálásához, betakarításához kellenek. De csak csínján, mert az alkatrészek hovatovább egy vagyonba kerülnek. A gázolajról nem is beszélve, hiszen ez az emelkedés jószerével mindennek növeli az árát. Az sem véletlen, hogy nagy a tőkehiány, éppen ezért hitel szinte mindig lesz, marad az embernek. Mintegy tíz százalék haszonnal dolgoznak, ebből tud nak fejleszteni. Szabolcs úgy látja, hogy öt év múlva, mondjuk Tomaj határában egy kézen meg lehet majd számolni a jelentős gazdákat. A jövő a nadrágszíjparcellák helyett a hatalmas tábláké, amelyekhez nagy gépek kellenek. Egyébként az Európai Unió is földkoncentrációt vár tőlünk, hiszen piacképes gazFazekas Szabolcs egy csodaszép kis bocival az udvaron. FOTÓ: M. J. dálkodást öt-húsz hektárokon aligha lehet folytatni. Hogy mi a hobbija? A föld, a mezőgazdaság, a kalkuláció: mit, miért és hová kell vetnie, és ami legalább ennyire fontos, az értékesítés. Kikapcsolódásképpen olykor-olykor elmegy a barátnőjével valahová vacsorázni. De nem messzire, sokáig, mert ő is tanul. Ráadásul a vekker semmiféle kikapcsolódásról nem vesz tudomást, így fél ötkor változatlanul csörög. Minden egyes napon... D. SZABÓ MIKLÓS Nyugdíjasként végre saját főnöke lehet Karcag Az oldalt összeállította: Laczi Zoltán Az agrárágazat területén kifejtett kiemelkedő munkája elismeréséül a közelmúltban miniszteri élismerő óklevelet vett át dr. Torgyán Józseftől Fazekas Sándor.- Húszéves koromig tanyán nevelkedtem. Gyerekként az volt az elképzelésem, hogy szőlőt telepítek. Aztán 1951-ben, amikor beléptettek bennünket a szövetkezetbe, világossá vált előttem, hogy régi elképzelésemet nem tudom megvalósítani — idézte fel a múltat Fazekas Sándor. Amikor elvitték Veszprémbe katonának, elhatározta, hogy továbbtanul, és beiratkozott a karcagi gimnázium esti tagozatára. Az elismert gazda, Fazekas Sándor a szőlőjében Érettségi után a tsz-ben rizstelepvezetőként ő irányíthatta az újabb telep építését. Soha nem félt a kihívásoktól, de nem szégyellte megkérdezni a szakembereket, mielőtt belevágott az új munkába. 1958-ban a kísérleti intézet kisújszállási telepén folytatódott a pályája. Telepvezetőként 60 hold kisparcellás kísérleti telepért felelt és hozzá tartozott a 800 holdas nagyüzem felügyelete is. Közben elkezdte a debreceni egyetem agrár- mérnöki szakát. 1961-ben megnősült, majd 1965-től a karcagi felsőfokú technikumban tanított. Amikor megszűnt ez a fajta képzés, ismét válaszút elé került. Az abád- szalóki Lenin Tsz főagronómusa lett. Ma már bevallja, nagyon kemény volt az a munka, 16 órákat dolgozott, kismotorral járta a több ezer hektáros területet. Amikor felkérték a kenderesi szövetkezet vezetésére, igent mondott. Később a szakiskolában kezdett tanítani, majd elvállalta az iskola vezetését. Sikerült szakmailag megerősítenie az iskolát, s ez idő alatt kezdtek hozzá a kastély felújításához is. A két gyermekes apa 1982-ben ismét váltott: Karcagon a HAGE-nál anyaggazdálkodási osztályvezető lett. Egy évtizede nyugdíjas. Az édesapjától örökölt kertben aztán elkezdhette megvalósítani régi álmát: a szőlőtermesztést. Borkereskedést nyitott, ahol végre saját főnöke lehetett. A közelmúltban átadta a stafétabotot János fiának. Sanyi bácsi szaktanácsaira ma is odafigyelnek a kertszomszédok és gyermekei. Ha nincs mit tenni a kertben, akkor sem unatkozik, hiszen szakkönyveket olvas, sőt, szeretné megírni emlékiratait. Nyugdíjas napjait bearanyozza három unokája: Sándor, Bence és Enikő. Velük még számtalan terve van a nagypapának, szeretné őket megtanítani a kerti munkára, az oltásra, a szemzésre, a fiúkat a fafaragásra. Madársaláta és metélőhagyma Agrárvilág Télen sem kell lemondanunk a friss salátáról. Nem kell feltétlenül és kizárólag savanyú káposztával, uborkával, vegyes savanyúsággal pótolnunk szervezetünk C-vitamin szükségletét. Ablak- párkányon, illetve nagyobb mennyiségben üvegházban termeszthetünk például saját szükségleteinkre kerti zsázsát vagy mustárt. Mindkettő gyorsan és egyszerűen, vékony tálcákban csíráztatható. A 3-4 centiméter magasra megnőtt kis csíranövényeket fogyasszuk. Egész Európában széles körben ismert a madársaláta, mely hazánkban még nem terjedt el kellőképpen. Levelei vitamindúsak, szénhidrátokban és kalóriában gazdagabbak, mint a fejes salátáé. Különösen sok B1-, B2- és C-vitamint tartalmaz ez a rendkívül olcsón termeszthető növény. Környezeti igénye közel áll a fejes salátáéhoz, bár a madársaláta még igénytelenebb. Őszi vetés esetén ugyan felfagyhat, de viszonylag jól kitelel, ha a kemény fagyok idején gyengén takarjuk fóliával és szalmával. Ha már kikelt és megerősödött, szinte öntözés nélkül is jól megterem. Valamivel lassabban csírázik, mint a többi leveles saláta. A csíranövények 10-14 nap alatt bújnak ki a földből. Másodnövényként, a zöldségfélék után is termeszthető. A magot 10-15 centiméteres sor- és 5 centiméteres tőtávolságra vessük 1-2 centiméter mélyre október közepén. Télen is szedhető. Ez esetben a hótól melegágyi ablakkal vagy fóliával kell megvédeni. Nagyon kemény fagyok esetén éjszakára a fólia fölé kerüljön a szalmabálás takarás. Sűrű vetéssel és gondos ápolással egy alkalommal négyzetméterenként akár 80-90 dekagramm madársalátát is szedhetünk. Leveleit a fejes salátához hasonlóan kell elkészíteni. Magja a hazai kereskedelemben kapható. A metélőhagymát a fagyok beállta előtt, földlabdával együtt szedjük fel és rakjuk cserépbe vagy más edénybe. A hagymákból kellő öntözés mellett gyorsan kifejlődnek a kellemes ízű, sűrűn álló zöld szárak. Októberben vetőládába magról is vethetjük, bár ez a hajtatási mód kevesebb eredménnyel jár. AGRÁRFINANSZÍROZÁS. A Magyar Bankszövetség szerint az agrárium finanszírozhatóságához a jelenleginél jóval nagyobb állami támogatásra lenne szükség, ennek érdekében az agrárreorganizációs hitelkonstrukcióba be kellene vonni a nagyobb agrártermelőket, illetve az éven belüli hiteleket is. Erdei Tamás elnök sajtóbeszélgetésen kitért arra, hogy az agrárszektorban szükség volna a tőkepótlás megoldására is, illetve a korábbi hitelek normatív alapon történő konszolidálására. A mezőgazdaságba a jelenlegi 260 milliárdos hitelállomány dupláját is ki lehetne helyezni, ha az ágazat fizetőképessége javulna. EXPORTSTOP. A kukorica kivitelének leállítását kezdeményezi november elsejétől jövő év június végéig a Gabonaszövetség. Makay György főtitkár elmondta, mindez azért indokolt, hogy megakadályozzák a hazai takarmányhiányt. Az exporttilalomra azért van szükség a szövetség szerint, mert csupán 4,5 millió tonna kukoricára lehet számítani az idén, ami 200 ezer tonnával kevesebb, mint a minimális hazai takarmányszükséglet. MARKETING. Európa legnagyobb idei mezőgazdasági kiállításán, a párizsi SIAL-on 33 magyar kiállító vesz részt több mint 500 négyzetméteren. Bercsényi László, az FVM Agrár Marketing Centrumának (AMC) vezetője elmondta: a magyar részvétel azért is fontos, mert az uniós csatlakozás legkényesebb pontja a mezőgazdaság, és e területtel kapcsolatban a legtöbb támadást, aggályt a francia termelők fogalmazzák meg. Az AMC a magyar kiállítókat 35 millió forinttal támogatja a kiállításon való részvételben. ENYHÍTI A NÁTHÁT. Amerikai kutatók felfedezték, amit a nagymamák már nemzedékek óta tudtak: a tyúkhúsleves enyhíti a náthát és az influenzás megbetegedést. A nebraskai egyetem orvosi karának kutatócsoportja a levesben található anyagok hatékonyságát mérte fel. A laboratóriumi elemzés során megállapították, hogy a tyúkhúsleves a benne található hatóanyagok segítségével enyhíti az orrnyálkahártya duzzanatát, és csökkenti a köhögési ingert.
