Új Néplap, 2000. október (11. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-17 / 244. szám

2000. Október 17,. kedd 1 7. OLDAL m A * Ahol ideális döntés nincs Amikor egy család válságba kerül, minden döntésnek nagy súlya van. Nem csak a szülők, de gyakran a kiszol­gáltatott gyermek sorsa függ attól: hogyan ér véget a konfliktus. Alig akad nehe­zebb dolog az életben, mint felvállalni ennek felelőssé­gét. Egyetlen azonban bizto­san létezik. Amikor kívülál­lóként kell beavatkozni ilyen krízishelyzetekbe. Mert szinte lehetetlen min­denki számára kedvező döntést hozni. A család-, illetve gyermekvéde­lemért felelős szervezetek, hiva­talok tevékenysége pontosan ilyen felelősséggel és nehézsé­gekkel járó feladatot ró az ott dol­gozókra. Ebbe a „nagy családba” tartozik a szolnoki gyámhivatal is, amelynek osztályvezetőjével, Balogh Pállal a város gyámügyi helyzetéről, az 1997. november 1-je óta érvényben lévő gyermek- védelmi törvény eddigi tapaszta­latairól beszélgettünk.- Lassan három év után a vá­ros mindenben megfelel az új jog­szabály előírásainak?- Túlnyomó többségében igen, és az országos állapotokkal összevetve ez jelentős eredmény. Önkormányzatunk időben eleget tett rendeletalkotási kötelezettsé­geinek, és megtörténtek a szük­séges szervezeti-szervezési in­tézkedések az új feladatok ellátá­sa érdekében. Mindössze a gyer­mekek átmeneti gondozásának biztosítása terén van némi lema­radás, ám ennek részben anyagi, részben az önkormányzattól füg­getlen szervezési okai vannak.- Pillanatnyilag hogyan áll össze ez a rendszer?- Az új jogi szabályozás a ko­rábbinál élesebben választja ket­té a segítő-szolgáltató és a ható­sági feladatokat. A családban élő gyermek veszélyeztetettségének megelőzése vagy a veszélyezte­tettség megszüntetése érdekében segítő-szolgáltató tevékenységet végző szervezetek között köz­ponti szerepet töltenek be az újonnan felállított gyermekjóléti szolgálatok. E szervezetek a szo­ciális munka módszereire tá­maszkodva családgondozást vé­geznek, valamint az adott problé­ma megoldásában segíteni képes egyéb szervezetek, intézmények szolgáltatásait közvetítik. Szol­nokon a Humán Szolgáltató Köz­pont, illetve — az önkormányzat­tal kötött ellátási szerződés kere­tében - két civil szervezet mű­ködtet gyermekjóléti szolgálatot. Ezek mára kiépítették kapcsola­taikat a gyermekvédelmi feladat­körrel is rendelkező szervezetek­kel - így a védőnői hálózattal, családsegítő szolgálatokkal, okta­tási intézmények gyermekvédel­mi felelőseivel, nevelési tanács­adóval stb. -, amelyek érzékelik a beavatkozást igénylő helyzete­ket, és feladataik ellátása során a gyermekjóléti szolgálattal is együttműködnek. A gyermekvédelmi törvény fontos intézkedése volt a városi gyámhivatalok felállítása. A tele­pülési jegyzők hatáskörében ma­radtak az egyéb megítélésű és az ügyféllel rendszeres személyes kapcsolatot igénylő gyámhatósá­gi teendők. A nagyobb felkészült­séget igénylők viszont - néhány, korábban a bíróság, megyei köz- igazgatási hivatal, megyei önkor­mányzat vagy a Gyivi hatásköré­be tartozó ügykörrel kiegészülje - a városi gyámhivatalok felada­tai lettek. A polgármesteri hivatal humán szolgáltatások főosztá­lyán belül felállított Szolnok Vá­rosi Gyámhivatal 14 település mintegy 110 ezer lakosára kiterje­dő illetékességgel látja el munká­ját, és évente 3-4 ezer családot érintő, 6-7 ezer ügyben jár el.- Ha az új egységek működé­sének kedvező és negatív tapasz­talatait összehasonlítja, merre billen a mérleg nyelve?- Határozottan a pozitívumok irányába. A gyermekjóléti szol­gálatok működése például nem csak hasznos adatokkal, de a problémák felkutatásával és a se­gítő szakemberek orientációjával is segíti, megalapozza a gyámha­tóság intézkedéseit. A gyermek- jóléti szolgálatok működésének, valamint a gyermekvédelmi in­tézményrendszer munkájában bekövetkezett szemléletválto­zásnak köszönhetően - bár nem a korábban remélt ütemben - néhány kedvezőtlen adat lassú javulást mutat. így az elmúlt idő­szakban valamelyest csökkent az átmeneti nevelésbe vett gyer­mekek száma, és ezzel egy idő­ben növekedett a családba visz- szahelyezésük esélye. Ez talán az új törvény és a betartásán dol­gozók legnagyobb eredménye, hiszen azt jelenti: a szülők, hoz­zátartozók felelősségérzetét fel­keltve és folyamatosan ébren tartva képesek vagyunk a csalá­dokkal együtt gondolkodni, és olyan konfliktusokat, válság- helyzeteket is megoldani, ame­lyek eddig a gyermek (ek) életé­ben visszafordíthatatlan törés­hez vezettek.- Végezetül a gyámhatóság pa­lettájáról említene olyan jogkört, amely szokatlan, vagy valami­lyen okból különösen érdekes?- Úgy gondolom, abból a szempontból valamennyi érde­kes lehet az olvasó számára, hogy a gyámsági, gondnoksági ügyektől az örökbe fogadáson át a kapcsolattartásig mind rólunk, az életről szól. Sajátságos példa erre, amikor az ismeretlen szü­lőktől származó gyermek anya­könyvezéséhez szükséges adato­kat a gyámhivatal állapítja meg. Ritka, Szolnokon 2-3 évente elő­forduló eset, hogy felderíthetet- len szülők által elhagyott csecse­mőt találnak, vagy az iratai nél­kül szülésre jelentkező, ismeret­len anya a kórházban „felejti” gyermekét. Ilyenkor a hivatal ad nevet a gyermeknek, és a képzelt szülők adatait is megállapítja. Szerencsére az ilyen sorsú gyer­mekek általában rövidesen örök­be fogadó szülőkre találnak, ám amennyiben nem ez történik, vagy e kötelék később felbomlik, előfordul hogy a gyermek azok­kal a személyi adatokkal éli le az életét, amelyeket valaha egy gyámhivatali ügyintéző képzele­te szült. ______________ BUGÁNY JÁNOS UTAK. A tervezett ütemben folyik Szolnokon az útépí­tés, még a tél beállta előtt sok utca kap aszfaltburkolatot. Képün­kön az aszfalt leterítése után a feltöltődött, elgazosodott vízelveze­tő árkot teszik rendbe a Sás utcában. fotó: m. j. Iskolai felmérések 14 millióért Javultak a szakmai munka feltételei Forrongásban van az iskola Magyarorszá­gon. Az új jogszabályok, kezdeményezések, átszervezések hatása azonban nem csupán az iskolákban, de az intézményfenntartók­nál is jelentkezik. Erről beszélgettünk Tóthné Jász Máriával, a művelődési és okta­tási osztály főmunkatársával. 1984 februárja óta dolgozik az oktatás irányításában, előtte négy és fél évig ál­talános iskolában tanított. Tapasztalata­it a hivatali munkában is hasznosíthat­ja, hiszen tizenhat éve egyfolytában a város általános iskoláival foglalkozik. A hivatali létszám csökkent, ennek előnye és hátránya is van. Előnye, hogy most kényszerűségből olykor óvodai és középiskolai ügyekkel is kell foglalkoznia, így az alap- és középfokú ok­tatás teljes városi vertikumát áttekintheti, egy­séges rendszerben láthatja a közoktatást. Véleménye szerint az önkormányzat hagyja érvényesülni a szakmai önállóságot, feladatá­nak elsősorban az oktatásügy menedzselését tartja. A minőségbiztosítás keretében a fenntar­tó és az intézmények közötti jobb, kiszámítha­tóbb kapcsolatokra törekszenek. Ez azért sem egyszerű, mert vannak jogszabályi bizonyta­lanságok, a törvények nem minden esetben épülnek egymásra. Előfordul, hogy kijön egy jogszabály, és a vonzatát csak később kezdik vizsgálni. Például jogszabály írta elő, hogy az iskolákban szabad­idő-szervezőket kell beállítani, de központi for­rást erre nem biztosítottak, az önkormányzatok többségének pedig nem volt rá pénze. Később ez a jogszabály „felpuhult”, végrehajtását 2003- ra halasztották. A jelenleg legfontosabb folyamatokra, fejlemé­nyekre vonatkozó kérdésre elsőként azt említet­te, hogy az oktatáspolitikai koncepcióra épülve elkészült a város intézkedési terve. Az oktatás­ban bekövetkezett bizonyos konszolidáció, ami lehetővé teszi, hogy az iskolák fokozot­tabban foglalkozzanak minőségi, tartal­mi kérdésekkel. Korábban igazgatók panaszkodtak arról, hogy idejük jó ré­szét a működés gazdasági feltételeinek biztosítása köti le. Hamarosan megjelenik a Comenius III. minőségbiztosítási pályázat, így újabb intézmények léphetnek be, ami hozzájárul az iskolai munka pezsgőbbé válásához. Folyik a helyi pedagógiai programok és a kerettantervek összehangolása, hiszen a kerettanterveket 2001 szeptemberétől beveze­tik. Ez tartalmi változásokat is hoz, sokat vár­nak tőle. Mindez együtt jár a tankönyvjegyzék áttekintésével és felülvizsgálatával. Az önkormányzat 14 millió forintot nyert pá­lyázaton az Oktatási Minisztériumtól, amit öt te­rületen elvégzett fölmérésekre, értékelésre fordí­tottak. Többek között vizsgálták a város oktatási intézményeiben a nyelvtan-helyesírási ismerete­ket és több felsőbb évfolyamon az olvasás-szö­vegértést, de értékelték a vezetői munkát is. Nemrég újabb pályázatot nyújtottak be, mivel az ilyen fölméréseknek akkor van igazán értelmük, ha időnként megismétlik őket. Szigorúbb szabályozás Üzletnyitás előtt érdemes tájékozódni Október 21-én lép hatályba az üzletek működéséről és a kereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló kormányrendelet mó­dosítása. Arra kértük Vadá­szi Tibomét, a hatósági és ügyfélszolgálati osztály ve­zetőjét, hogy adjon tájékoz­tatást olvasóinknak a módo­sítás néhány közérdekű vo­natkozásáról. Mint Vadászi Tibomé elmondta, több jelentős változás is történt a rendeletben, s ezek a szigorúbb szabályozás, a szorosabb ellenőr­zés irányába hatnak. így például az üzemanyag értékesítéséhez szükséges működési engedély megszerzéséhez az eddigi kettő helyett öt szakhatóság engedélyé­re lesz szükség. Ha garázsból vagy lakásból alakítanak ki üzle­tet, ezután vizsgálni kell, hogy a funkcióváltás nem jár-e építésien- gedély-köteles munkával, illetve az építési hatóság adott-e ki enge­délyt a változtatáshoz. Az építési hatóság engedélye hiányában a működési engedély nem adható ki. Előfordul azonban, hogy az üzletet ennek ellenére megnyit­ják. Korábban ilyenkor jogosulat­lan kereskedés miatt maximum ötvenezer forintos bírságot lehe­tett kiszabni. Volt lehetőség az árukészlet elkobzására is, de ez­zel sohasem éltek. Most az enge­dély nélkül megnyitott üzlet az engedély megszerzéséig azonnal bezárható. Vadászi Tiborné hozzátette, hogy aki üzletet akar nyitni, érde­mes előzetesen tájékozódnia, eh­hez az osztály minden segítséget megad. Aki viszont engedély nél­kül nyit üzletet, azzal szemben kénytelenek eljárni, tekintet nél­kül arra, hogy mennyi anyagi esz­közt ruházott be a vállalkozásba. Vannak bizonyos védett intéz­mények, amelyek kétszáz méte­res körzetében nem lehet szeszes italt kimérni. A kétszáz métert eddig az intézmény főbejáratától számították, most bármely bejá­ratától számítják. Az intézmény nyitvatartási idején túli szeszáru­sítást a jegyző engedélyezheti széles körű mérlegelés, valamint a rendőrség és a vámhatóság vé­leményének megkérése után. Változatlanok az illetékek, új engedély kiadása esetén ötezer, módosítás esetén pedig kétezer forintot kell fizetni. Változott vi­szont, hogy mi minősül módosí­tásnak. Egyes korábbi módosítá­sok helyett most új engedélyt ad­nak ki, például ha az üzlet mű­ködtetője változik. Az eddigi gyakorlattal ellentét­ben be kell jelenteni az üzletek nyitvatartási idejét és az esetleges változást is. A már működő üzle­teknek is kötelező ezt megtenni­ük november 20-ig. A szükséges formanyomtatvány az ügyfélszol­gálati irodában vagy a Kossuth tér 1. II. emelet 211-es szobában be­szerezhető. Voltak bizonyos szolgáltatá­sok, például a cipőjavítás, az óra­javítás, az elektromos háztartási cikkek javítása, egyes járműfajták kölcsönzése, termelői bor kimé­rése, amelyekhez eddig nem kel­lett működési engedélyt kérni. Az újonnan kezdett ilyen jellegű szolgáltatásokra október 21-től kell engedélyt kérni, a már műkö­dőknek pedig 2001. április 1-ig kell ezt megtenniük. A kérelem­hez csatolni kell a szakhatósági engedélyeket. Szolnokon a nyitva tartás bejelentésére kötelezett üz­letek száma mintegy 1800, azok­nak a szolgáltatóknak, üzletek­nek a száma pedig, akiknek-ame- lyeknek most engedélyt kell kér- ni, 200 körül van. ■ A kedvezmény ára Kertes ház, vagy legalább egy gázfűtéses lakás — ez manapság szinte minden család álma. Nem csoda, ha a panel bérlakások egy­kori bérlői áldják a jó sor­sukat, ha olyan áron sike­rül megszabadulniuk ott­honuktól, melyből nem csak egy kisebb költségen fenntartható lakásra futja, de még pénz is áll a ház­hoz. Ám ilyen esetekben az adásvételi szerződés megkötését követő örömöt gyakran üröm váltja fel. így volt ezzel az a család is, amelyik Szolnok egyik lakótele­pén már régóta hirdette három­szobás otthonát. A családfő ugyanis némi osztás-szorzás után rájött, hogy a pár évvel ko­rábban megvásárolt önkor­mányzati lakás fenntartása kö­zel sem olcsó mulatság. A közös költség az egekbe szökött, a táv­fűtés pedig jóval többe kerül, mint ha gázparapet melegítette volna a lakást. Ezért is örült, mi­kor vevő akadt a lakásra. Az üz­letből azonban nem lett semmi, a lakásért kapott pénz jó részét ugyanis a város kasszájába kel­lett volna fizetni. Mindez jogszerű, csak sok bérlőből tulajdonossá lett család figyelmét elkerülték az adásvé­teli szerződés ezen passzusai - állítja az önkormányzat lakás­ügyi és intézményfenntartási osztályának vezetője. Szakali Erzsébet érdeklődésünkre el­mondta, hogy 1995. november 30-a után az önkormányzati la­kások bérlői jelentős kedvez­ménnyel vásárolhatták meg ott­honaikat. így például egy két­millió forintot érő lakást már öt­százezerért megszerezhetett az a bérlő, aki vállalta, hogy egy összegben kifizeti a vételárat. De akinek nem volt ennyi pén­ze, az is fél áron — tíz százalék előleg befizetése után — 25 évi részletre hozzájuthatott lakás­hoz. Ám ők is újabb, 40 százalé- j kos kedvezményre számíthat­tak, ha a törlesztőrészleteket | egyszerre kifizették. Mindennek azonban „ára” van. A jogszabály szerint, aki öt éven belül a lakást részben vagy egészben eladja, elcseréli vagy elajándékozza, a kapott áren­gedményt, illetőleg a hátralékra kapott engedményt egy összeg­ben köteles az önkormányzat­nak visszafizetni. A lakás adásvétel és csere cí­mén történt elidegenítése esetén egyedi kérelemre a tulajdonos a visszafizetési kötelezettség alól fölmentést kaphat, ha a saját méltányolható lakásigénye ki­elégítése céljából lakás vásárlá­sához, építéséhez használta, il­letve használja föl a vételárat. ______________ T.J. T örök Lajos, a szolnoki pol­gármesteri hivatal gépkocsi- vezetője milliomos. Hogy pén­ze mennyi van, azt nem kér­deztem, de megtett kilométe­reinek száma valahol kétmil­lió, két és fél millió között le­het, maga sem tudta egészen pontosan megmondani.- Régebben ezt számon tartották- mondta -, egy bizonyos számú megtett kilométer után plakettet kapott a gépkocsivezető, de mos­tanában már nem divat. Azelőtt se nagyon erőltettem, nem foglal­koztam vele.- Hogyan választotta ezt a munkát?- A szüleim mindketten trakto­rosok voltak, talán tőlük örököl­tem a gépek szeretetét. Tiszaföld- váron születtem 1951-ben. Ahogy lehetett, megszereztem a jogosít­ványt. Az első munkahelyem a szajoli Vörös Csepel Tsz volt, ahol szó szerint mindent kellett csinál­nom: az autóvezetés mellett sze­reltem, de vezettem még kombájnt is. Ezután az Áfor következett, A milliomos gépkocsivezető ahol tankautóval szállítottam az üzemanyagot a benzinkutakhoz. Az Áfor után a Nefagnál dolgoz­tam, ahol buszvezető és anyagbe­szerző is voltam egyszerre.- Azt mondta, valahol két-két és fél millió körül lehet a megtett kilométereinek a száma. Volt-e balesete?- Harminckét évig nem volt, most az idén, május elsején volt az első. Abonyban történt, Buda­pestről jöttem hazafelé, és elém vágott egy biciklis, nem lehetett elkerülni az ütközést. Szerencsé­re a baleset nem volt súlyos, a ke­rékpáros nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedett, de az eset így is nagyon megviselt lelkileg. Néhány hónapig gyak­ran álmodtam is róla. - Ismerek olyan gépkocsivezetőt, aki bus­szal jár, és csak akkor ül kocsiba, ha muszáj. Nem fáradt bele a ve­zetésbe több mint három évtized alatt?- A fél életemet az országuta­kon töltöttem, de nem untam meg, most is ugyanúgy szeretek vezet­ni, mint harminc éve.- A gépkocsivezetők­nek sokat kell várakoz­ni, amíg utasaik az ügyeiket intézik. Nem unalmas a várakozás?- Nem, mert gyakran megbíznak engem is ilyen­olyan ügyeyk elintézésé­vel, és így eltelik az idő.- Azt mondta, a fél életét az országutakon töltötte. A család hogyan viseli el a távollétet?- Nem szokták meg, de beletö­rődtek. Amióta rádiótelefonom van, könnyebb elviselni, mert gyakran hazaszólok tudják merre járok, mikorra várhatnak haza.- Amikor éppen nem vezet, mit csinál legszívesebben?- Horgászom. Összterületi engedélyem van, az egész me­gyében járunk a horgászhelyek­re. Szerencsére a feleségem meg a gyerekek is szeretnek horgász­ni, így együtt vagyunk.- Ki vezeti olyankor a családi autót?- Én, mert csak ne­kem van jogosítvá­nyom.- Nagy a család?- Két házasságból öt gyerekem van, három fiú és két lány, a legki­sebb hétéves. Ő is sze­ret horgászni, csak nem mindig elég türelmes.- A nagyobbak közül tervezi valaki, hogy a gépkocsivezetést választja foglalkozásnak?- Senlti. Bár az egyik fiam au­tószerelő, így elég közel áll a szakmája az enyémhez.- Neki sincs jogosítványa?- Nincs. Ez tényleg elég fur­csa, de így van.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom