Új Néplap, 2000. október (11. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-14 / 242. szám

2000. Október 14., szombat MEGYEI TÜKÖR 5. OLDAL Nézőpont Lélektani Átléptük a tízszázalékos lélektani határt az inflációt tekintve, tudhattuk meg a hírekből. Mivel a dolog szeptemberben történt, mond­hatnám azt is, hogy észre sem vettük, hiszen iskolás gyereket nevelő családban aligha van olyan szeptember, amikor nem mutat mínuszt hó végén a családi kassza. Szeptemberben tehát nagyon könnyű tíz százalék fölé men­ni, mert az ember úgyse tudja már, hogy miért is érez olyan drágának mindent a boltban, azért, mert túl sokat kifizetett a beiskolázásra, vagy azért, mert év eleje óta igencsak megugrot­tak az árak. Szóval mondhatnám azt, hogy észre se vettük, de nem igaz. Mert észrevettük, csak azt nem tudtuk hirtelenjében, hogy ez ... .............. .... már az infláció tíz százalék fö­l ötti része, vagy pedig a fizetést nem tudjuk beosztani rendesen. Évről évre tapasztalhatjuk, hogy az év elején megemelt fi­zetés körülbelül szeptembertől kezdve rohamosan egyre keve­sebbet ér. Amit az áprilisi bérből megengedhetett magának az ember, azt az októberiből már kevésbé. Ami ennél még szomo­rúbb, az az, hogy a tíz százalék igencsak kevésnek hangzik. Az ember ugyanis jóval többet érez, főleg az alapvető élelmiszerek árainak emelkedése miatt. Mindig eltűnődöm azon, hogyan le­het nálunk az infláció ilyen alacsony, amikor egy-egy árucik­kért, szolgáltatásért (nem is olyan ritkán) száz százalékkal ma­gasabb árat fizetünk, mint tavaly vagy tavalyelőtt. Ha az infláció átlépi a tíz százalékot, lélektani határról be­szélnek a szakemberek. Szerintem azt már régen átléptük. Azok a családok, akik például az idén se tudtak üdülni menni, már nyáron túl voltak a lélektanin. Meg akkor lépik át (függetlenül a bejelentett infláció mértékétől), amikor azon problémázik a csa­lád, hogy cipőt kell venni (már megint) a gyereknek, de finan­ciálisán nem talál rá megfelelő időpontot. Mert az a bizonyos határ először az egyre gyorsabban ürülő pénztárcáknál jelentkezik. Csak azután lélektanilag. De a sokkot nem a tíz százalék jelenti. Van, akinek már öt százaléknál elsza­kad a cérnája, ha alapvető, szükségleti dolgokat nem tud megfi­zetni. A sokkot nem a tíz százalék jelenti QöüjJLŐ­U£\ V(X_ Egy rablóüldözés szomorú utóhatásai Augusztus elsején fegyveres rablás történt Szolnokon az Interfruct áruházban. Ta­kács András biztonsági őr volt éppen szolgálatban, fegyvertelenül. Természe­tesnek tartotta, hogy a pisz- tolyos elkövető után eredt. Abban reménykedett, utol­éri, gázspray-vel lefújja. Utol is érték üldözés köz­ben. Jó hét méterre lehetett az ismeretlentől, amikor az pisztollyal célzott lövést adott le rá.- Egy ütést éreztem, a golyó a hasamon hatolt be, és a combon távozott. Akkor nem fájt, inkább zsibbadt mindenem, miközben képtelen voltam megmozdulni. Amikor hordágyra fektettek, na­gyon véreztem - emlékezik visz- sza a lelőtt biztonsági őr.- Eszméleténél volt?- Mindvégig, amíg az altató injekciókat be nem adták. Az életveszélyes állapotot egy bonyolult, többórás műtéttel szüntették meg. Ami biztos, ez­zel a kálváriának koránt sincs vé­ge, hiszen Andrásra újabb műtét, esetleg műtétek várnak. Az életét is kockára tevő biz­tonsági őrt kitüntették, pénzjuta­lomban részesítették. így tett a belügyminiszter, Szolnok város polgármestere, illetve a cége, az Alba Security. Jól jött a kapott fo­rint, de el is ment, mert a lakhe­lyén, Rákóczifalván egy speciális fürdőszobát kellett kialakítani. Azért, hogy tisztálkodni tudjon, A szolnoki Interfruct rak­táráruházát augusztus elsején egy kecskeméti, 26 éves fiatalember rabolta ki. Fegyverével könnyebben megsebesítette az egyik pénztáros hölgyet, az üldözésére induló biztonsági őrt pedig súlyos, életveszé­lyes sérülést okozva meglőtte. A rendőrök végül gépkocsis üldözés során, fél óra alatt, Kőtelek határában fogták el a gyanúsítottat. azért, hogy a sebei el ne fertőződ­jenek. Azóta hetek teltek el, és tulaj­donképpen egyik baj követte a másikat. Takács Andrásáé, Mar­git, a felesége ezt így összegezte:- Ráadásul október elsején én is kikerültem az utcára, magyarul munkanélküli lettem. így nekem sincs keresetem, miközben a pá­rom lelövése, augusztus elseje óta egyetlen fillér táppénzt nem kapott. Pedig gyűlnek a kifizetet­len számlák, jön a hideg, az ősz, ráadásul két apróságot nevelünk.- Kórházba mikor megy továb­bi operációra, esetleg operációkra a harminckét éves párja?- A hónap végén, noha mi már padlóra kerültünk. Semmi jövedelem, csak a családi pótlék, ami havonta kilencezer felett van valamivel. Még új pizsamát se tu­dunk neki venni, pedig mondták, többhetes kórházi benntartózko- dás várható. Mivel ennek az őrző-védő cég­nek a bejegyzett székhelye Szé­kesfehérvárott található, felhív­tuk az ottani megyei egészség- biztosítási pénztárat, mikorra várható a nehéz anyagi körülmé­nyek közé került családnak az el­ső havi táppénz kiküldése. Rövid keresés, vizsgálódás után közöl­ték: pénteken, azaz 13-án postáz-' zák az első összeget. Ha a posta is úgy akarja, a család talán ked­den, esetleg szerdán egy kis lé­legzethez, forinthoz jut. Ami ugyan térdig ha elég, de jobb a semminél. Miközben Andrásnak egyre sűrűbben az jár a fejében: a rabló üldözése révén tiszte­letet, megbecsülést kapott, meg jutalmakat. A jutalom már régen beépült a fürdő­szobába, és vajon ki a meg­mondhatója annak: ez a ko­rábban életerős fiatalember visszanyeri-e valaha az egészségét? Hogyan tartja el a családját, miközben a fele­sége is munkanélküli? Hoz­zátéve, a gyerekek még ki­csik, nagyon kicsik, kilenc- meg hatévesek... ________ _____ D. SZABÓ MIKLÓS L elket-testet gyógyító lovak v A terápia szinte minden szempontból fejleszti a gyerekeket Az állatok közül a lovat elsőként házi- asította az ember. Ez a derék négylábú kimagasló szerepet játszott a történe­lem alakulásában, amit nekünk, ma­gyaroknak, azt hiszem, aligha kell kü­lönösebben ecsetelni. Arra viszont, hogy a ló gyógyítani is képes, csak jó­val később jöttek rá. Manapság a világ számos pontján használják e gyönyö­rű állatokat gyógyításra. Megyénkben — tudomásunk szerint — Tiszafüreden és Szolnokon foglalkoznak lovasterápiával. Magyarországon Mária Terézia idején szü­letett rendelet a gyógyító lovaglásról, aztán hosszú ideig majdnem feledésbe merült. Európában fél évszázada, nálunk pedig egy évtizede kezdtek el ismét mélyebben foglal­kozni e témával, sőt manapság már lovaste- rápia-szövetség is működik. Alapvetően két csoportra bontható e tudományág: létezik gyógypedagógiai, valamint gyógytestneve- lési célú lovasterápia. E kettő persze a gya­korlatban rendszerint összekapcsolódik. A szakemberek szerint a lovasterápia korha­tártól lényegében függetlenül alkalmazha­tó, kétéves kortól nyolcvanéves korig bárki nyeregbe pattanhat. Mnszkolai Hedvig, a szolnoki nevelési tanácsadó gyógypedagógusa 19 éve lova­gol, bevallása szerint imádja ezeket a kifi­nomult mozgású, roppant értelmes patáso- kat. Néhány éve ismerkedett meg a lovaste­rápia alapjaival. Talán mondani sem kell, hogy fejlesztő pedagógusként rögtön ráér­zett az ebben rejlő lehetőségekre. A súlyos értelmi fogyatékosoknak bizo­nyítottan jót tesz a lovaglás, erre Tiszafüre­den számos példát találni. Muszkolai Hed­vig elsősorban azokat a gyerekeket vette „szárnyai alá”, akik magatartási zavarokkal küszködnek, képtelenek huzamosabb ideig figyelni az iskolában. — Ezekkel a gyerekekkel személyre sza­bott, meghatározott gyakorlatsorokat csi­náltatok a ló hátán, ami teljesen leköti a fi­gyelmüket - magyarázza a terápia lénye­gét. Hozzáteszi: a foglalkozás részét képezi az állat gondozása is, hiszen a lóval való tö­rődés során mély kapcsolat alakul ki a gye­rek és a négylábú között, ami önmagában is kedvező változást idéz elő a lurkók visel­kedésében. A gyógypedagógus tapasztalatai szerint a lovasterápia fejleszti a gyerekek térbeli tá­jékozódását, emlékezetét, önbizalmát, ön­fegyelmét, önismeretét, egyensúlyérzékét, akaraterejét, valamint felelősségérzetét ön­maga és mások iránt. A lovon, a lovak kö­zelében eltöltött foglalkozások után a gye­rekek kapcsolataikban nyíltabbak és tole- ránsabbak lesznek, így a terápia a szociali­zációjukat is elősegíti. Miután a lovaglás az ember minden por- cikáját megmozgatja (az összes izomnak át kell vennie a ló mozgását), azt sem ne­héz elképzelni, hogy számottevően javul a gyerekek tartása, mozgása is. Nem egy esetben a szülők is meglepődtek azon, hogy mennyit változott jó irányba gyerme­kük. — A siker záloga a célra alkalmas ló — ál­lítja Muszkolai Hedvig. - A kiszemelt állat­nak nyugodtak, kiegyensúlyozottnak, megbízhatónak kell lennie. Ezért magától értetődik, hogy mielőtt a gyerekek pattan­nának nyeregbe, a pedagógus úgymond teszteli a négylábút. Mit lehet mindehhez még hozzátenni? Talán azt, hogy patások hátán „élő” őseink vélhetően mit sem sejtettek a lovasterá­piáról. Ám bizonyára nem is volt közöttük annyi figyelemzavaros és más problémák­kal küszködő ember, mint a mai társadal­munkban. LACZI ZOLTÁN A legnehezebben kezelhető gyerek viselkedése is látványosan megváltozik a lóháton és az istálló közelében eltöltött fog­lalkozások után Miért nem lett Szolnokon Mol-központ? Beszélgetés a volt vezérigazgató-helyettessel elképzeléseiről és elbocsátásáról A Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat (NKFV) központja 1991-ig Szolnokon volt. A vállalat akkor beleol­vadt a Mól Rt.-be. Ez a vállalat termelte a hazai kőolaj és földgáz döntő többségét, és az importálttal együtt értékesí­tette. A vállalat vezérigazgatója ár. Szalóki István volt, aki 1994 végéig tagja volt a Mól Rt. igazgatóságának, és 1995 februárjáig vezérigazgató-helyettesként irányította a bá­nyászati divíziót. 1990 nyarán az energetikai államtitkár tőle és dr. Rákosi Ernőtől, a Dunai Kőolajipari Vállalat ve­zetőjétől kért együttes előterjesztést az olaj- és gázipar szervezeti korszerűsítésére. Azt kérdeztük tőle, mi volt ja­vaslatuk lényege és mi lett annak sorsa.- Az új szervezeti felépítésre szá­mos lehetőség kínálkozott. A többség által támogatott két el­képzelés egyike a megvalósított, jogilag egyszintű szervezeti for­ma volt, míg a másikként a jogi­lag kétszintű — holding vagy konszern - elgondolás szere­pelt. Mi az utóbbi szervezeti formát javasoltuk.- Miért lett volna előnyösebb ez a szervezeti forma?- Az azóta eltelt évek igazol­ták a megvalósítottnál előnyö­sebb voltát. Javult volna példá­ul az irányítás, ami önmagában is döntő tényező. Nagyobb sze­repet kaptak volna a gazdasági­ak mellett a szakmai szempon­tok. Az utóbbi években a Mólón belül hátrányos helyzetbe ke­rült a bányászati tevékenység, hogy másra ne utaljak, „hirte­len” feladták a külföldi kutatást, kiváló szakembereket bocsátot­tak el. A rövid távú gondolkodás a bányászat területén nem lehet eredményes. A javaslatunk szerinti szerve­zet kialakításával ezek a problé­mák kevésbé érvényesültek vol­na. Megmaradtak volna az integ­ráció előnyei, mint például a tevé­kenységek stratégiai összehango­lásának, a fejlesztési források op­timális felhasználásának lehető­sége, az együttes nagy tőkeerő. Mindezek a privatizálás után az egyes rt.-k tulajdonosai érdekeit is szolgálták volna. A befektetők mellett az államnak is jelentős Dr. Szalóki István előnye származott volna abból, ha a részvénytársaságok privati­zálására vagy a részvények eladá­sára időben és mértékben eltérő­en lett volna lehetőség.- Ön a kőolaj- és földgázbá­nyászati rt. központját Szolnokon akarta kialakítani. Mi a vélemé­nye a Mól jelenlegi szolnoki részle­gének helyzetéről?- Gyorsan, problémamente­sen megoldható lett volna a szol­noki központ kialakítása. Ez nemcsak az én véleményem volt. Itt adottak voltak a legfontosabb feltételek: az infrastruktúra, a jó szakemberállomány, a kutatási, termelési tapasztalatok. Eltávolí­tásom után megkezdődött Szol­nokon a leépítés, illetve a buda­pesti centralizáció. A maradék szolnokiak helyzetét - a többi vi­dékiekéhez hasonlóan - siral­masnak tartom. Megdöbbentett, amikor azt hallottam, hogy egy magas beosztású Mol-vezető sze­rint „Szolnokot fel kell szántani, s behinteni sóval, még ha milliár- dokba is kerül”. Miért? Mi az oka annak, hogy azt, ami kész van, felszámolják, drágán áthe­lyezik Budapestre, ahol az irá­nyítás még messzebb van a ter­melő tevékenységtől? Politikai oka van ennek, vidékellenesség vagy egyéb? A helyzet megvál­tozni látszott 1999-ben. Három legilletékesebb Mol-vezető is ki­jelentette - ami a sajtóban is megjelent -, hogy a hazai bá­nyászati divízió központját Szolnokra telepítik. Nem lett be­lőle semmi. Ellenkezőleg! Néha az az érzésem, mintha valaki a Mól vonatkozásában eladta vol­na Szolnokot. A város korábbi polgármestere tiszteletre méltó módon harcolt a Kőolajkutató Rt.-ért. Az ugyan a város szem­pontjából fontos cég, de „csak” egy olajipari szervizcég, mely az olajvállalatok megrendeléseit tel­jesíti. Gazdasági jellemzésül: ki- lenc-tíz évvel ezelőtt, amikor az országban a legnagyobb gazdasá­gi eredményt produkáló cég az NKFV volt, ugyanabban a sorban a Kőolajkutató a századik helyet foglalta el, noha akkor még a ha­zai kútfúrások felének kivitelező­je lehetett.- Évekkel ezelőtt, amikor a Mól vezérigazgató-helyettesi be­osztásából dr. Szabó György vezér- igazgató eltávolította, a sajtóban nem indokolta döntését. Tudható- e már, hogy miért „rúgták ki”, ahogy ön nyersen fogalmazza a történteket?- Mint akkor, ma is csak sej­téseim vannak. 1994 végén a Mól igazgatóságába visszavitt volt OKGT-vezetők korábban a centralizációra törekedtek. A Mól egyszintű szervezeti felépí­tését szorgalmazták. A másként gondolkodókat nem nézték szí­vesen. Az OKGT visszatért volt vezérigazgatója kijelentette: há­rom emberrel nem kíván együtt dolgozni. Azok között voltam én is. A nyomósabb ok azonban más lehetett. Talán bizonyos vál­lalati, ezáltal személyes érdeke­ket is sérthetett a milliárdos kivi­telezéseket végző vállalatok — általam elvárt - versenyezteté­se. Részletekbe ne menjünk be­le. Erről egyébként is volt mun­katársaim tudnának részletekkel szolgálni. Eltávolításom ellenére évek múltán is drukkolok egyko­ri munkahelyemnek. Szívesen elviselném, ha az esetenként el­hangzó, a jövőre vonatkozó pesszimista megjegyzéseim „nem jönnének be”. Szerintem egy olajipari vállalat csak az eredményes kutató-termelő te­vékenységgel együtt boldogul­hat. Igazán nagy gazdasági ered­ményt csak jelentős készletek felfedezése és annak kitermelése hozhat. Ezt egy Mól nagyságú cég a nagyokkal társulva, a koc­kázatot csökkentve, az ered­ményt megosztva érheti el.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom