Új Néplap, 2000. augusztus (11. évfolyam, 178-203. szám)

2000-08-04 / 181. szám

8. OLDAL TÜKÖR 2000. AUGUSZTUS 4., PÉNTEK Az élet egyetemét járta ki Hiányoznak neki a meghitt, baráti beszélgetések A zene, a muzsika szeretetét Simontornyáról hozta FOTÓ: M. J. Vezseny A most nyolcvanegy éves Pá­pai József világéletében dok­tor szeretett volna lenni. Igen ám, de ehhez valamelyik or­vostudományi egyetemet kel­lett volna elvégeznie, ami az ő fiatalkorában a hozzájuk hasonlóknak sokba, nagyon sokba került. Csak az a bök­kenő, nekik efre nem volt anyagi lehetőségük, így Józsi bácsi életében a doktori cím megszerzése ábránd, örök ábránd maradt. Pedig kitűnő tanuló volt. A gyökerei messze távolba nyúl­nak. Az édesapja burgenlandi, az anyja Vas megyei, és ő Simontor­­nyán született. Iskoláit követően az ottani méltóságos úrnál volt ki­futó, és ha az uraság nem volt ott­hon, sűrűn nyúzták a zongorát, .harmóniumot. Ami nem mellé­kes, egyre jobban játszott, ami­nek végül is a mai napig hasznát veszi. Ha már doktor nem lehetett, az orvosok körül, az egészségügy­ben talált munkát. Onnan vitték el a háborúba, ahol végül sza­kaszvezető lett. Eljutott Kijevig, és akkor is azt vallotta, amit most, ha valakit ápolnia kellett, és neta­­lántán ellenség volt, akkor azt már nem ellenségnek, hanem se­besültnek tekintette. És éppúgy segített neki a gyógyításban, mintha magyar lett volna. Állítja, ma is sok sebesült, pontosabban fogalmazva sérült ember él az or­szágban, akiken segíteni kellene. A szó, a szeretet, a törődés erejé­vel, hiszen nagyon sok az erre rá­szoruló. Miközben egyre idege­nebbek a mindennapok, idege­nebb a vüág. Visszatérve, a Köjálnál talált elhelyezkedési lehetőséget, és több mint harminc évig dolgozott az egészségügyben. Közben az első házasságából két gyereke született. Az újabb házassága maradan­dó, hiszen harminckét éve jóban­­rosszban összetartanak. Marika, a párja többdiplomás, de már nyugdíjas. Mivel a lánya Vezseny­­ben lakik, Szabadszállásról ők is a Tisza menti faluba költözték. Távol áll tőlük az unalom, hiszen ott jártunkkor is a négy unoka kö­zül egy a nagyikát nyúzta. Józsi bácsi őszintén mondja, valaho­gyan itt nehezen találja a helyét. Mert kocsmázni, inni nem szeret, meg nem is szokott, ő inkább a baráti beszélgetéseket, összejöve­teleket kedveli. Azok meg valaho­gyan hiányoznak. Éppen ezért egyre többször ül le az asztal mö­gé, és írja a verseit. Nagyon sok van már, és az sem titok: tervezi, hogy egyszer kiadhassa. Mert ta­lán tudna velük valamit mondani a világnak. Azután vah még egy sajátossá­ga. Noha katolikus, sűrűn eljár Fábián Zoltán tiszteletes úr refor­mátus templomába. Merthogy a faluban ez az egy templom van, és katolikus létére tiszteli, becsü­li Fábián urat. Olykor pedig elme­reng az életén: atyaisten, milyen gyorsan elrohant ez a nyolcvan­egy esztendő! Mindig orvosi egyetemre készült, és tessék, he­lyette neki az élet egyeteme ju­tott. Osztályzatot ugyan ezért nem kapott, de végigjárta becsü­lettel. Simontornyától Kijevig, Szabadszállástól Vezsenyig. Es még az út vége nem is látszik... D. SZABÓ MIKLÓS Játék az öt karika jegyében ön is a győztesek között lehet, ha három egymást követő hátén megvásárolja a Tvr-hét csatáik músormagazint! Nem kel mást termi«, mint kivágni a Tvr-hét ZNO/XL, S3, és 34. számában található pályázati szelvényeket, és egyetlen levelezőlapra felragasztva a megadott határidőig beküldeni. ívrhci Olvassa is nyerjen! Életfa, Boldogasszony papucsa Milyenek voltunk egykor, milyen volt környezetünk? Budapest Megelevenítették a mesék és mondák természeti vilá­gát, Árpád-kori életképbe foglaltan a Magyar Termé­szettudományi Múzeum millenniumi kiállításán. A mesék kertjében, annak is a kellős közepén áll a magyarság életfája. Egy hatalmas, nyolc mé­ter magas, nyolcvanöt centiméter törzsátmérőjű, háromágú kocsá­nyos tölgy. Tízezer levéllel, tör­zsén húsz négyzetméternyi mo­hával. A fa lehetne akár igazi is, de ez egy speciálisan készített má­solat. Körötte szelíd őzek, szar­vasok, barnamedve, vadmacska, farkas, aranysakál, vaddisznó, uhu, haragos sikló, kormorán, fülemüle, egerészölyv, és egy fa­törzsben darázsfészek. Odébb ásványok, drágakövek csillog­nak. Sárkányok meresztik ijesz­tő fogukat. Bányamanó világítja meg az utat. így jutunk el az emberlakta vidékre. Az Árpád-kori faluba, a korabeli temetkezési helyre. Tör­ténelmi növények, veszélyezte­tett fajok közé. A Magyar Termé­szettudományi Múzeum Aki a vi­lágot szered - A Kárpát-medence természeti kincsei című, két évig látogatható millenniumi kiállítá­sán együtt van tudomány, művé­szet és ökológia. Mindazok a ter­mészeti kincsek, amelyek a me­sékben, mondákban, legendák­ban, irodalomban, művészi alko­tásokban, népdalokban is jelen vannak. Mindez természettudo­mányos magyarázatokkal, ám vi­lágosan, játékosan előadva. Az élettelen, az élő, a mesék, és a meséket kitaláló ember világa ele­venedik meg itt a tudomány pon­tosságával, a gyerekek számára is élvezhető módon. A tudományos gyűjteményekben őrzött tárgyak és kizárólag e kiállításra készített rekonstrukciók segítségével ele­venedik meg a mondabeli termé­szet. A múzeum valamennyi tára — az Állattár, a Növénytár, az Ás­vány- és Kőzettár, az Embertani tár, a Föld- és Őslénytani tár - legnevezetesebb magyar vonat­kozású anyagát prezentálja a nem mindennapi kiállításra. Az életfát körülölelő, festett, tájakat, erdőket, folyópartokat ábrázoló falakkal körülvett térben sétálva elsőül egy sziklafalba vájt falfül­kében a Szent Korona ékkövei­nek ásványait csodálhatjuk meg. Továbblépve egy kincsesbányá­ban találjuk magunkat, fluoresz­káló ásványok között. A gyerekek egy szűk lyukú fa­lon, a felnőttek ezt megkerülve juthatnak a középkori Európát idéző állatkertbe, ahol igazi sár­kányokat, álsárkánycsontokat, valódi ősmaradvány-rekonstruk­ciókat nézhetnek meg. A csepp­kövekkel keretezett barlang há­rom részre oszlik. Az egyikben a népi legendák állatainak - sárkányok, barlangi medve, gyapjas orrszarvú - csontjaival szembesülünk. Itt van a leghíresebb magyarországi fosszilis, a 210-230 millió évvel ezelőtt, a hazánk területét akkori­ban borító tengerben élt Kavicsfo­gú álteknős (Placochelys placo­­donta) másolata is. A második egység a hajdani városkapuk fe­lett függő óriáscsontokat prezen­tálja a győri és pásztói mamut­csontokkal. A harmadik témakör a magyar történelemhez fűződő legendák­ból állít példát. Szent László pén­ze, az a 40-50 millió éves óriás egysejtű, amelynek egyméteresre felnagyított másolata jól példáz­za, honnan erednek a természeti mondák. Árpád-kori életkép: őse­ink tudományos hitelességgel konstruált arcmásaival. Temetke­zési szokások, ásatási rajzokkal.. Öt életnagyságú, régészeti ásatá­sok alapján rekonstruált férfi- és nőalak, ruhalelet alapján készült öltözetben. Egy ezer évvel ezelőtti falu, ve­remházzal, ménesével, állataival, mezőgazdaságával. Látványos herbárium: jellegzetesen magyar virágokkal (úgy 20-30 faj lehet), mint a Boldogasszony papucsa, a Magyar nőszirom. A sztyeppékről, az Alpokból az ország területére leereszkedő növények, meg olyan marad­ványnövények, mint a jégkori Tőzegeper — és más különleges, nálunk honos növények gyűjte­ménye. És itt vannak az endemi­kus (bennszülött) állatfajok, köztük a veszélyeztetett fajok tárlói is. _________________________K- Hl. |MTH»BESS) A hímevet Cecília hozta Mezőtúr Már 12 éve foglalkozik pekingi palotakutya tenyésztéssel a Borzi család. Ez alatt az idő alatt min­den elismerést megszereztek négylábúikkal, amit az országban lehet. Mint azt a legfiatalabb te­nyésztőtől, Tibor­tól megtudtuk, édesanyja több éve kapott egy pa­lotapincsit aján­dékba, később megkedvelték a fajtát, a kiállítások alkalmával azon­ban egyre szebb kutyákkal talál­koztak, így akadt meg a szemük a mostani kedven­ceken. Egy hód­mezővásárhelyi te­nyésztő három ku­tyáját „örökölték” meg, majd egyre jobb vérvonalú A híres kutyák Borziékkal kennelekből vásá­roltak. Azóta már hoztak kutyát Angliából, Németországból. Mint megtudtuk, egy kenderesi család­dal, Banáékkal mára már szinte egyedül az országban ők tenyész­tik ezt az érdekes és nagyon mu­tatós kutyafajtát, amely számta­lan elismerést hozott számukra. A legenda azonban egy kutyus­­hoz kötődik, aki meghozta nekik az európai elismerést, a rengeteg országos kupa és kitüntetés mel­lett: Ciráda Cecília nevű kutyájuk lem, hiszen szinte családtagok­nak tekintik őket. Mindennap igénylik a gondoskodást (látva szőrüket, ez nem is csoda). A hosszú évek sikeres munkájáért időközben aranykoszorús te­még ma is több külföldi lapban szerepel, pedig ő már sajnos el­pusztult. Ahhoz, hogy ilyen kutyák ke­rüljenek ki egy kennelből, Borzi­­ék szerint elengedhetetlen a vég­telen szeretet, és a nagyfokú türe-FOTÓ: TAKÁCS ANTAL nyésztő címet is kiérdemelték, így mára már csak egy cél ma­radt: minél szebb és tökéletesebb vérvonalú kutyákat tenyészteni, és továbbvinni a Ciráda-kennel hírnevét. ■vl0*l2000 3160g, * -a' e»,;v \ * ------*Cfr Ve-J \ CL O % ® O 2 £ \VvC°»ÁV,,I 1 S3 'wvNX \ ABN AMRO 3 hónapos lekötött betét 9,75% kamat* *"'*"•« ”'«Oo ...... «00, '*’«« *'0, ‘’'Joooso °0*M ^a o 0° *■£' Kamatsáv (Ft) 20 000-499 999 500 000-1 999 999 2 000 000-4 999 999 5 000 000 felett Éves kamat (%) 9 9,25 9,5 9,75 Keresse fel Személyes tanácsadónkat! A kamat 5 millió forint feletti összegre érvényes a három hónapra lekötött lakossági betétek ese­tében. A bank a kamatváltoztatás jogát fenntartja. További részleteket a Hirdetmény és az Üzletszabályzat tartalmaz. Az EBKM egyszeri lekötés esetén meg egyezik a sávra érvényes kamattal. f) 06 40 444 444 ABN AMRO Bank Bankfiókjaink: Jászberény, Szabadság tér 1. Tel.: 57/411-422 • Szolnok, Kossuth Lajos u. 16. Tel.: 56/511-013 1 Törökszentmiklós Kossuth Lajos u. 125. Tel.: 56/390-784

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom