Új Néplap, 2000. augusztus (11. évfolyam, 178-203. szám)

2000-08-30 / 203. szám

Holnap, a szeptember 1-jei SZOLNOKI TÜKÖR A VÁTI Kht. elkészítette a szolnoki Szan­­dai-rét szabályozási tervét, illetve a Kos­suth tér környékének módosított szabályo­zási tervét. Ezekről augusztus közepén la­kossági fórumot is tartottak, illetve írott és illusztrált anyagok készültek az érdeklő­dők részére. 7. oldal Gyerekek tüzeskedtek? Közveszélyokozás miatt nyomoz a rendőrség Öcsöd Mint arról hírt adtunk, va­sárnap tűz ütött ki a Hu­nyadi utcában található be­építetlen telken. A helybeli­ek és a tűzoltók idejében megfékezték a lángok terje­dését, így kár nem keletke­zett, de a szomszédos ház komoly veszélyben volt. Már a helyszínen tevékenykedő tűzoltók sem zárták ki, hogy va­laki felgyújtotta a lakatlan portán magasodó, elszáradt növényze­tet. A veszélyhelyzet részben ab­ból adódott, hogy a lángok terje­dését elősegítette a szomszédos ingatlan irányába fújó szél. Nem beszélve arról, hogy annak az ud­varán egy jókora szalmakazal áll, amelynek meggyulladása belát­hatatlan következményekkel jár-Drágult Budapest A brojlercsirkékért a felvá­sárlók továbbra is 160-190 forintot fizetnek kilogram­monként — áll a Földműve­lésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium kisállatte­nyésztésről készült legutób­bi összegzésében. A csirkéért júniusban 170-190 fo­rintot fizettek a felvásárlók, míg a szabadpiacon az ár 220-280 fo­rint volt kilogrammonként ugyanebben a hónapban. Július­ban azonban a magánvágóhidak esetenként már csökkenő árat, 230-260 forintot is fizettek a vá­góállatokért. A tojás mindenütt drágult júliusban, darabonként 17-20 forint között lehetett besze­hatott volna. A Kunszentmártoni Rendőrkapitányság közveszély­okozás alapos gyanúja miatt nyo­mozást rendelt el ismeretlen tet­tes ellen. Mint megtudtuk, a rendőrség vizsgálódása során olyan információkra bukkant, amelyek szerint nem kizárt, hogy gyerekek játszadoztak a gazzal dúsan benőtt területen, és a ke­zük ügyébe került gyufával tü­zeskedtek. A nyomozók több 7-13 éves legénykét meghallgattak szüleik jelenlétében, akik ez idáig nem szolgáltak egyértelmű magyará­zattal a történtekre. Az eljárás mindenesetre tovább folyik. Ha végül bebizonyosodik, hogy a tü­zet ezek a srácok okozták, a nyo­mozó hatóság nem tehet mást, mint az „elkövetők” korára való tekintettel megszünteti a nyomo­zást. H. GY. a tojás rezni, míg júniusban 11-17 forint között volt az ára. A pecsenyekacsa-kereslet a brojlerhez hasonlóan alakul, a feldolgozók kilónként 170-180 fo­rintot fizettek júliusban a vízi szárnyasokért. A liba kilójáért a felvásárlók júliusban 210-325 fo­rintot adtak minőségtől függően, míg egy hónappal korábban még 300-325 forintot. A megnöveke­dett takarmányár miatt a libamáj­tömők elvesztették nyereségü­ket, a toll iránt viszont élénkült a kereslet. A pulykanevelők általá­ban kilónként 210-225 forint kö­zött tudták állataikat értékesíteni a múlt hónapban, míg júniusban 200-225 forintot kaphattak értük, így a telepeket nulla körüli, vagy csak igen szerény nyereséggel képesek üzemeltetni. MTI A kőtelekiek ismét a gátért izgulnak Több százezer köbméter földet mozgatnak meg Erőgépek zaja veri fel a Tisza-part csendjét Kőtelek és Tiszasüly között. A Kötiviép szakemberei néhány napja szinte éjt nappallá téve dolgoznak a ta­vaszi árvíz idején megcsúszott töltések helyreállításán. A kőtelkiek azonban attól félnek, kicsit későn indultak meg a munkálatok. Kötelek- November közepéig kellene elkészülniük a gátaknak. Ám a Tiszával senki sem be­szélte meg, hogy addig nem lesz újabb ár­hullám — mondja a község jegyzője. Bozsó­­né Pravda Erzsébet állítja, a faluban volt, aki - félig tréfásan, félig komolyan - azt kérdezte: van-e értelme újjáépíteni a háza­kat, vagy jövőre elviszi az egész falut a víz. Az emberek félelmét az táplálja, hogy úgy tudták, a töltések helyreállítása már május­ban elkezdődik, ám a község határában csupán néhány napja jelentek meg a gépek. Ráadásul sokak számára most derült ki, a védmű nem lesz magasabb, mint volt, sőt erősebb is csupán azokon a szakaszokon, hol tavasszal megcsúszott a rézsű. Az ipari parkban bíznak Kunszentmárton Ahhoz, hogy az ipari park befektetőket fogadhasson, elengedhetetlen volt az ön­­kormányzat egyik múlt he­ti határozata, mely szerint a Gazdasági Minisztérium­hoz benyújtandó pályázat­hoz vállalja az önrész elő­teremtését. Az ipari park területén a közmű­vek kiépítése több mint százmil­lióba kerül. A pályázati önerő előteremtése az amúgy is forrás­hiánnyal küszködő városnak komoly áldozatvállalás lesz, de mint dr. Czuczi Mihály polgár­­mester lapunknak elmondta, ez az egyetlen lehetősége a város­nak az előrelépésre.- Ma a cégek csak olyan helyre jönnek, ahol van kiépített infrastruktúra. Mi ezt igyek­szünk megteremteni, az önkor­mányzaton nem múlhat semmi — fogalmazott a polgármester. PE A hivatástudat hajtja a tűzoltókat Százmillió forintos elmaradt járandóságukra várnak A szolgálati törvény életbe lépését követően, ’97 novembe­rétől járna a tűzoltóknak az éjszakai, a délutános pótlék, a távolléti díj, valamint a készenléti díj. Mindezek helyett maximum jó szót kapnak. A herényi tűzoltóságon dolgo­zóknak mostanra elegük lett a várakozásból. A munkaügyi bíróságra ma érkezik meg keresetük, melyben elmaradt pótlékaik visszamenőleg történő kifizetését, valamint a to­vábbiakban a pótlékok bérbe épített kifizetését kérik. Az érintett 57 tűzoltó igénye együttesen 80-100 millió forint. JÁSZBERÉNY Gregor István szakszer­vezeti vezető elmondta, hogy a jogaikat és köte­lességeiket összegző szolgálati törvény betűje szerint járó pótlékok kö­zül csak a veszélyességi pótlékot kapják kézhez havi bérükkel együtt. A szakszervezet és a tűzol­tóság országos vezetői között gyakorlatilag a pótlékok elmaradásától fogva vita van azok jogosságáról. Az ellen­tét alapja a szolgálati törvény kü-Képiink illusztráció FOTÓ: M. J. lön pótlékokat meghatározó passzusainak eltérő értelmezésé­ből adódik. A herényiek először májusban a helyi parancsnokhoz fordultak. Nagy István tűzoltó alezredestől kérték, hogy állítsák be illetmé­nyükbe a pótlékokat, illetve fizes­sék ki nekik elmaradt járandósá­gaikat. A parancsnok, elismerte kérésük jogosságát, de anyagi fe­dezet híján nem tudta teljesíteni. Megkeresték Jászberény polgár­­mesterét is. Dr. Magyar Levente ezt követően, mint a Kisvárosi Önkormányzatok Országos Ér­dekszövetsége elnöke levélben fordult júniusban a belügymi­niszterhez. Pintér Sándor mi­niszter figyelmét felhívta arra, hogy az önkormányzatok egy ré­széhez átkerültek az intézmé­nyek, de a tűzvédelmi törvény szerint a rendszer működtetésé­nek finanszírozása az állami költségvetésből a Belügyminisz­térium feladata. Ebbe pedig bele­tartoznak a bérek és a pótlékok a járulékokkal együtt. IFOLYTATÁS A 3. OLDALON) Eligazítás a gát tövében fotó: bugány j. ' A Közép-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság (Köti­­vízig) szakembere érdeklő­désünkre megerősítette, a Dobapuszta-Akolhát kö­zötti 17 kilométeres gátsza­kaszon helyreállítási mun­kákat végeznek. A felméré­sek már hónapokkal ko­rábban elkészültek, és amint a pénz is rendelke­zésre állt, kiírták a közbe­szerzési pályázatot. Annak elbírálása után, augusztus elején Akolhátnál kezdő­dött meg a helyreállítás. A munkákat nehezíti, hogy még mindig magas a talaj­víz. A kivitelező Kötiviép helyszínen lévő szakembe­re elmondta, igyekszenek kihasználni a jó időt. Szó szerint látástól vakulásig, kora reggeltől késő délutánig dolgoznak a markolók, dózerek. Kőtelek közelében néhány nap alatt több mint egy kilométeres szakaszon elbontották az 1930-as években épült, alaposan megrongálódott hullámverés elleni védelmet szolgáló kőfa­lat. Most a rézsű építését végzik a gépek, ehhez több százezer köbméter földet kell megmozgatni.___ t. j. OLASZ FIATALOK KUNHEGYESEN. A Mobilitás Ifjúsági Szolgálat pályázati támogatásával az Ilosvai Varga István Városi Művelődési Központ az olaszországi Beneventóból tizenkét fős cso­portot lát vendégül. Az egyhetes program során az olasz fiatalok megismerkednek a Kunság ha­gyományaival, népművészetével és mesterségeivel is. Képünkön a szövést próbálják ki. _______________________________________________________________________________________________________________FOTÓ: MÉSZÁROS Egyedi látnivalók kellenek A turizmusban hatalmas a konkurencia Hannover — Szolnok A Hannoveri Világkiállítá­son a Magyar Turizmus Rt. és a regionális idegenfor­galmi bizottság képvisele­tében két idegenforgalmi szakember járt megyénk­ből: Katona Ilona mar­ketingigazgató és Marsi Gabriella marketingmene­dzser. Az Észak-alföldi Regionális Mar­keting Igazgatóság munkatársai mindössze három napot tölthet­tek a világkiállításon, azonban sok új tapasztalattal gazdagod­tak. Benyomásaikat Katona Ilona marketingigazgató foglalta ösz­­sze:- A magyar pavilon igazán csodálatos, a látogatottságát te­kintve az első három között sze­repel. Július végén már az egy­­milliomodik látogatót köszönt­hették. A pavilon nagyon jól be tudja mutatni Magyarország jel­legzetességeit, arculatát, hangula­tát. Egy 8-10 perces filmben mu­tatkozott be az ország, természe­tesen idegenforgalmi nevezetes­ségek is szerepeltek benne. Ami az észak-alföldi régiót ületi, több turisztikai sajátosságunk is meg­jelent az országbemutatón, pél­dául a Hortobágy, a lovak, a pusz­ta, a vizeink. Nemcsak a magyar pavilonról, hanem a többiről is el­mondhatjuk, hogy minden or­szág igyekezett a saját arculatát bemutatni, azt, hogyan alakult ki a kultúrája, mit tudott adni a vi­lágnak.- Az idegenforgalommal fog­lalkozó szakemberek számára mi a tanulság a világkiállítás­ból?- Egyértelműen az a vélemé­nyünk, hogy sem az ország, sem a régió, sem Jász-Nagykun-Szol­­nok megye nincs könnyű hely­zetben, amikor az idegenforgalmi kínálatról van szó. A világkiállítá­son is kitűnt, hogy hatalmas a konkurencia. A turistát, legyen az bármilyen nemzetiségű, számta­lan ország számtalan lehetősége csábítja. A programok is, az árak is vonzóak a pihenni vágyóknak. Aki nyaralni, kikapcsolódni megy, nagyon is megnézi, hogy a pénzéért mit kap. A világkiállítá­son még egyértelműbbé vált, hogy csak akkor tudjuk a vendé­get idehozni, ha minél egyedibb látnivalókat vonultatunk fel, mi­nél magasabb színvonalon. P. É.

Next

/
Oldalképek
Tartalom