Új Néplap, 2000. augusztus (11. évfolyam, 178-203. szám)
2000-08-22 / 196. szám
2000. Augusztus 22., kedd 3. OLDAL MEGYEI KORKÉP Áramkimaradás Szolnok A nagy hőség az élőlényeken kívül igencsak megviseli a gépeket, berendezéseket is. Nem csoda, ha olykor-olykor áramszünet fordul elő, ahogyan erre a napokban többször is volt példa. Legutóbb tegnap délután is „elment ” az áram. A belváros egy részén bekövetkezett áramkimaradás érintette az UPC Magyarország Szolnoki Kirendeltségének szolgáltatását is, vagyis nem volt adás a kábeltévé-hálózatban. Mint Csaba Ferenc területi üzemeltetési igazgatótól megtudtuk, a gyakori áramkimaradások miatt a terhelést nem bírják akkumulátoraik, képtelenek „regenerálódni”, így voltak kénytelenek „adást szüntetni”. A Titász hibabejelentőjén elmondták, a hőséget nem bírják a trafók olajoskapcsolói, amelyekben az olaj szinte felforr, így a szerkezetek „levernek”. A hibák elhárításán minden esetben nagy erőkkel dolgoznak a Titász szakemberei. ta Testvérközségre leltek Rákócziújfalu Az önkormányzat régi terve vált valóra, amikor a hét végi ünnepre Erdélyből érkezett magyarhelymányi vendégekkel szó esett a testvértelepülési megállapodás lehetőségéről is, amelyet a tervek szerint még ebben az évben aláírnak a két település vezetői. ■ Javuló fegyelem (Folytatás az 1. oldalról) Olyan azonban nem volt, aki egyszerűen megtagadta volna a szolgálatot. Jónás József alezredes elmondta, a mostani bevonulás alkalmával igen fegyelmezettek voltak a fiatalok, igazolatlanul senki sem maradt távol a kiképzőhelyektől. Az újoncok közül egyébként 205-en korlátozás nélkül, 41-en pedig valamilyen korlátozásokkal alkalmasak a katonai szolgálatra. A kiskatonák már az elmúlt hét végén haza is mehettek eltávozásra. A múlt heti bevonulást követően a hadkiegészítők már a következő, szeptember 15-i sorozásra készülnek. A bizottságok elé ezúttal főként az 1979-es születésű legényeket várják, valamint azokat, akik az előző alkalommal ideiglenesen alkalmatlan minősítést kaptak. Mint megtudtuk, korlátozott létszámban ugyan, de a sorozáson még mindig lehet jelentkezni a honvédség által támogatott teher- és személygépkocsivezető-képzésre. hoy Szeszt is isznak a vezetők Lakott területen 147-tel száguldott Közlekedési információ Bár az elmúlt hét végén az ünnephez kötődő programok miatt a szokásosnál nagyobb volt a forgalom az utakon, a balesetek száma szerencsére az óriási hőség ellenére sem nem volt magasabb az átlagosnál. A nagy melegben azonban a járművezetők közül sokan megkockáztatták, hogy fröccsel vagy sörrel a gyomrukban üljenek a volán mögé-Az utóbbi, kánikulával jellemezhető héten tíz sérüléssel járó közlekedési baleset történt a megyében, közöttük egy halálos is volt - tájékoztatta lapunkat a megyei rendőr-főkapitányság forgalomellenőrző alosztályának vezetője, Kaizer Attila százados. Ez a szám azonban nem mutat túl az átlagos adatokon. A helyzet nem volt rosszabb a hét végén sem, az augusztus 20-ai rendezvényeken sem történt kirívó eset, rendbontás. Nem úgy, mint azon az éjszakai közlekedési ellenőrzésen, amelyet az elmúlt héten péntek éjszakáról szombatra virradóra szervezett meg a szolnoki rendőrség. A kapitányság közlekedésrendészeti osztályának helyettes vezetőjétől, Nyakó Imre őrnagytól megtudtuk, traffipaxos forgalomellenőrzést végeztek a megyeszékhelyen. A gyorshajtáson rajtakapott autósok közül az a járművezető állította be a rekordot, aki az Abonyi úton - tehát lakott területen belül - 147 km/óra sebességgel száguldott. A szolnoki közlekedési rendőrök egyébként az elmúlt héten is rajta tartották a szemüket a vezetőkön, a szabályokat megszegők, így például az ittas járművezetők sem lehettek nyugodtak felőlük. Az ellenőrzés sajnos azt igazolta, hogy a kitikkadt vezetők nem csak ásványvízzel vagy üdítőitallal csillapították szomjukat: 25 esetben kellett ugyanis intézkedniük ittas járművezetés szabálysértése vagy bűncselekménye miatt. A tűzoltók ügyeletétől kapott információnk szerint a lánglovágok „hagyományosan” az avar- és szeméttüzek oltásával vannak elfoglalva leginkább napjainkban iS. HGY Talpuk alatt izzik a talaj A Nagy szél megfektette a pusztaszőlősi lángoszlopot Szinte óráról órára változik a helyzet a pusztaszőlősi lángoló gázkút környékén. A hét végén megérkezett a „Nagy szél” névre hallgató speciális tűzoltó technika, de az ehhez szükséges vízgyűjtéshez időre volt szüksége a szakembereknek. Tegnap feltöltötték a kisebbik víztározót, az oltást végző berendezések pedig oltási gyakorlatot tartottak a gázkút mellett. Pusztaszőlős függőleges és vízszintes irányba is mozgatható MiG-hajtóműből áll a jármű) üzempróbáját hétfőn délelőtt elvégezték, délután pedig sor került a „Nagy Szél” első bevetésére is. A szakemberek a berendezéssel „megfektették” az 50-60 méter magas lángoszlopot, hogy meg tudják ál-Az elmúlt negyven évben tizennyolc gázkitörést jegyeztek fel a krónikások, a nyolcvanas években volt a csúcs, akkoriban sok dolguk volt a kitörésvédelem embereinek. Most is rájuk hárul a legfelelősségteljesebb munka Pusztaszőlősön. A tűzoltókkal kiegészített mentőegység, vagy ha úgy tetszik, bevetési egység maximum 20 percet tud a tűz közvetlen közelében tartózkodni, mert talpuk alatt izzik a talaj, szervezetük a különleges védőfelszerelés ellenére is képes két liter vizet is veszíteni ilyen rövid idő leforgása alatt. A tűz közvetlen közelében dolgozók háromfős csapatokban váltják egymást, és állandó orvosi felügyelet alatt dolgoznak a pokoli hőségben. A mentést végző kitörésgátló brigád már több hasonló tűznél bizonyította tudását, eddig még személyi sérülés nélkül. A védekezésben részt vevők a hét végén elkészültek azokkal a víztározó medencékkel, amelyekbe képesek annyi vizet összegyűjteni, ami majd elegendő lesz a Nagy szél bevetésekor a hűtésre, az oltásra. Hétfőn reggel egy harcjárművel megközelítve a tüzet, sikerült kiemelni a lángok közül a fúróberendezést, délután négy órára pedig feltöltötték vízzel a kisebbik, ötezer köbméter befogadóképességű víztározót - tudtuk meg Antalffy Krisztinától, a Mól helyszínen lévő sajtófőnökétől. — Egyelőre nekünk az a jó, ha ég a gáz. A kitörő gáz 80, 90 százalékban metánt tartalmaz, melynek fűtőértéke 40 megajoule. A kiáramló, nagy tisztaságú gáz mellett sokkal balesetveszélyesebb lenne dolgozni, ha nem égne - nyilatkozta Bokor Csaba, a Mól mentést irányító szakembere. Az úgynevezett turbóreaktív oltóberendezés (T-34-es harckocsialvázra felszerelt két, lapítani a kútfej sérüléseit. A „Nagy szél” a tűz oltásánál percenként 25 ezer liter vizet porlaszt majd nagy nyomással a gázkútra. A berendezés és két kisebb turbinával felszerelt gép hétfőn főpróbát tartott a gázkút mellett. - Gyakorolni kell, hogy a gépek hogyan fognak majd együtt mozogni a területen. Nem szabad semmit a véletlenre bízni - mondta a helyszínen tartózkodó Gáti Zoltán tűzoltó alezredes, a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője. A lángoló gázkút környékéről a szakembereknek tegnap sikerült a berendezési tárgyakat, fém iszaptárolókat és raktárbódékat eltakarítani. A terület megtisztítása előfeltétele volt, hogy a tűz oltása és a mentesítési munkák elkezdődhessenek. A 800 Celsius-fokkal égő (ezt a hőmérsékletet a láng külső felületén mérték) gázkút mellől több mint 20 különböző méretű fémtárgyat távolítottak el. A gázkúthoz legközelebb lévő úgynevezett terméscsőállomány elolvadt a tűzben. A munkák tervszerűen, nyugodt ütemben zajlanak.___________________________cs. i.-k. a. Közérzetünk PAULINA ÉVA Ünnep után Több helyen folytatják a megemlékezéseket Véget ért a színpompás tűzijáték, ami az augusztus 20-i ünnepségeket lezárja. A millenniumi megemlékezések tagadhatatlanul e köré a nap köré szerveződtek. A legtöbb település megyénkben is erre a napra igyekezett „ldrukkolni” valamivel. Zászlót adtak át, címert, szobrot avattak, falunapot tartottak, neves személyiségeket hívtak meg. Millenniumi események, megemlékezéseit persze év közben is adódtak, de a gondolkodásunkban, a szervezkedésünkben augusztus 20-a volt az igazi millenniumi ünnep. Az államiság, Szent István tevékenysége körül forgó gondolataink, nemzeti érzéseink hagyományosan kapcsolódnak ehhez a naphoz. Nem véletlen tehát, hogy városokban, falvakban is erre a napra koncentráltak. A millenniumi év persze tart tovább, lesznek még ünnepségek, kisebbek, nagyobbak, a fő rendezvény azonban, úgy érezzük, már megvolt az elmúlt hét végén. Több helyen nagyon helyesen úgy vélik, hogy ez után a nap után is nyújtani kell valamit, és folytatják a megemlékezéseket. Bár ezek már talán szerényebbek, kevésbé nagyszabásúak, mint az elmúlt hétvégén, a szellemiséget azért viszik tovább. Mint ahogy remélni lehet azt is, hogy a tűzijáték hamvadó fényeivel nem felejtődik el az ünnep az emberek fejében-szívében, nem kerül át a „letudott” dolgok kategóriájába. Bajban a szövetkezetek? Megyei információ A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) a szövetkezetek elleni újabb, politikailag motivált, alkotmányellenes támadásnak minősíti a kormány augusztus 15-i ülésén elfogadott, a mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészről szóló törvényjavaslatot. A jogszabálytervezet megyénkben 33 mezőgazdasági szövetkezet jövőjét kérdőjelezi meg. Az érdekképviselet szerint az új törvényjavaslat a sokadik kísérlet a szövetkezetek alkotmányos védelmet élvező autonómiájába való durva beavatkozásra. A politikai szándékot, elfogultságot egyértelművé teszi a javaslatnak a mezőgazdasági szövetkezetekre szűkítése. A szövetkezeti törvénynek az üzletrészekre vonatkozó rendelkezései nem tesznek különbséget a fogyasztási-értékesítő, ipari és a mezőgazdasági szövetkezetek között, mint ahogy a szövetkezettől idegen üzletrész bevezetése ugyanolyan problémákat okozott mindhárom szövetkezeti ágazatban és a törvényalkotó nem tehet ilyen önkényes megkülönböztetést az üzletrész-tulajdonosok között. Várnái Csaba, a Jászkun Teszöv titkára úgy véli, a javaslat elfogadása egyértelműen fizetésképtelenné tenné és ezzel a felszámolásra juttatná a mezőgazdasági szövetkezetek túlnyomó többségét. Az üzletrész-tulajdonosok kifizetése ugyanis súlyos- százmilliárdos nagyságrendű- tőkekivonást jelentene a mezőgazdaságból. A megyében az elmúlt időszakban kilenc mezőgazdasági szövetkezet kft.-vé, tíz pedig rt.vé alakult át, további négy átalakulása pedig folyamatban van. A jogszabály-tervezet a már átalakult szövetkezeteket nem érinti, ám a régi szövetkezeteket — a megyében jelenleg 33 gazdaság működik ebben a formában - gyakorlatilag felszámolásra ítéli, aminek az érdekképviselet szerint katásztrofális gazdasági és szociális következményei lennének. A MOSZ számítása alapján országosan százötvenezer munkahely szűnne meg az amúgy is munkanélküliséggel sújtott falvakban. Nem lesz, aki haszonbérbe vegye a kis parcellákat, így a tulajdonosok elesnek a haszonbértől, ami sok esetben az egyetlen jövedelmük. A tömeges felszámolás során az eszközöket csak az értékük töredékéért lehet eladni, így az üzletrész-tulajdonosok - akik a több hitelező után csak a maradékhoz jutnak - gyakorlatilag nem kapnak semmit, legyenek akár tagok, akár külső tulajdonosok. Jutalom a véradásért SZAJOL Jutalom és véradás. Ez a két szó manapság nemigen találkozik. A véradásért nemhogy jutalmat nem adnak a munkáltatók, de sokszor el sem engedik a dolgozójukat. Persze azért vannak kivételek. Mint például az ÁTI Depó Rt.- Sok dolgozónk szajoli lakos, a községben pedig mozgalmas a véradó élet - mondja Polgár György közraktár-igazgató. - En magam is, ha tehetem, részt veszek a véradáson. Annak ellenére, hogy magáncég vagyunk, támogatjuk a véradóinkat. Ez egy szemléletből ered. Nemcsak a saját profitunkat nézzük, nyitottak vagyunk minden olyan dologra is, ami a környezetünket érinti. Én magam is lokálpatrióta vagyok, azt vallom, hogy ami csak lehet, az az érték maradjon itt. Úgy érzem, Szajolban még megvan az emberekben a közösségi érzés, a faluban hagyománya van a véradásnak is. Pedig az ÁTI sincs könnyebb helyzetben, mint más cégek. Mint az igazgató elmondta, a több lábon állást próbálják megvalósítani. Áruk belföldi tárolása, vámügynökségi munka, közraktárjegy-kibocsátás - néhány a tevékenységeik közül. Tudnának csatlakozni a Polgár György igazgató is elmegy vért adni martfűi, szolnoki ipari parkhoz is. Nem azért karolják fel tehát a véradókat, mert „ráérnek”. Hanem azért, mert úgy gondolják, meg kell becsülni azokat, akik másokon segítenek. Ezért a véradóiknak alkalmanként pénzjutalmat adnak. Nagy Tibor rendész több mint 20 éve véradó, huszonháromszoros. Arra a kérdésre, hogy miért vesz részt a mozgalomban, így felel:- Ha tud az ember segítem másokon, akkor tegye meg. Ezenkívül úgy érzem, hogy jó hatással van az egészségi állapotomra is. PÉ Nagy Tibor huszonháromszoros véradó FOTÓ! CSABAI Megkongatták a vészharangot A rizstermelők a szaktárcához fordultak segítségért (Folytatás az 1. oldalról) Veres János, a legnagyobb hazai rizstermelő gazdaság, a kisújszállási Nagykun 2000 Mezőgazdasági Rt. elnök-igazgatója az ágazat szereplőinek nevében tegnap levélben kért támogatást a szaktárcától. A kisúji szakember lapunknak elmondta, idén áprilisban 620 hektáron vetettek rizst, s eddig 125 milliót költöttek a termesztésre, bízva abban, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan a jó termés tisztes eredményt hoz majd a gazdaságnak. A remény azonban az év második felében szertefoszlott, miután a felvásárló a tavalyi 60 ezer forint helyett csupán 45 ezer forintot ajánlott az idei termés tonnájáért, aminek hátterében nyilvánvalóan az importliberalizáció, a vámmentes rizskvóta áll. (Összehasonlításképpen az olasz termelő tavasszal a tőzsdén egy tonna hántolatlan rizsért több mint 80 ezer forintnak megfelelő összeget kapott, plusz az EU agrárbüdzséjéből hektáronként 318 eurót vágott zsebre.) A15 ezer forintos felvásárlásiár-csökkenés, négytonnás termésátlagot feltételezve 37,2 milliós árbevétel-kiesést okoz csak a Nagykunban, s az ágazat vesztesége a betakarítás előtt, annak költségeit nem számolva is már meghaladja a 13 milliót. Persze más rizstermelő gazdaságokban sem jobb a helyzet, a hektáronkénti 55-80 ezer forintos veszteség lényegében borítékolható. Ezért nem csoda, hogy a Nagykunság fehér aranyával foglalkozó termelők - ha nincs állami segítség —, jövőre kénytelenek lesznek felszámolni a rizstermesztést. Holott a magyar rizs költségoldalról versenyképes az olasz áruval. A magyar gazdák abban reménykednek, hogy a majdani EU-csatlakozásig a szaktárca támogatni fogja az 1500 ember megélhetését biztosító ágazatot. Ebben az évben az importliberalizáció hatásának mérséklésére hektáronként 60 ezer, az aszály miatti többletköltségek fedezetéül pedig hektáronként 20 ezer forint egyszeri támogatást tartanak indokoltnak. A 200 millió forintos költségvetési támogatás az idén pusztán a veszteséget kompenzálná, nyereséget nem biztosítana a gazdálkodóknak.
