Új Néplap, 2000. augusztus (11. évfolyam, 178-203. szám)

2000-08-19 / 194. szám

2000. Augusztus 19., szombat

ÁLLAM ALAP ÍTÁ SUNK

ÜNNEPÉN

5. OLDAL

Nézőpont

bjabb sorsforduló előtt

Véletlen, de a szimbólumok kedvelői akár különös jelentőséget is tulajdoníthatnak annak, hog) a magyar állam megalapításának ezredik évfordulóján ismét olyan változások előtt állunk, amilyen maga az államalapítás volt. Bár, éppen a Szent István-i mű eredményeként,

Magyarország ezer éve Európa része, mindaz, amit ma magyar kultúrának nevezünk a szó legszélesebb értelmében, már az európai talajból sarjadt ki, csatlakozásunk az Európai Unióhoz minőségileg mégis más tartalmat ad európaiságunknak. Az európai egység gondolata most, a harmadik évezred küszöbén ugyanolyan modern gondolat, mint a kereszténység volt ezer évvel ezelőtt. A nemzeti bezárkózás, különállás erői pedig ugyanazt a retrográd szerepet játsszák, mint Vata pogányái játszottak a maguk idejében.

Szent Istvánról egyetlen korabeli ábrázolás maradt fönn, a koronázási paláston, de az sem olyan egyéní- Ezer evvel ezelőtt a döntést tett portré, amely alapnekiink kellett meghozni, ma ián fö1 lehetne idézni

rólunk hozzak meg masok vonásait IstFván valódi

énjére tetteiből lehet következtetni: igazának és történelmi szerepének tudatában határozottan cselekvő politikus király, aki fiát az Intelmekben őszintén türelemre inti, de maga nem habozott fegyvert ragadni és büntetni, aki szembeszállt vele. Tetteit a mű sikere igazolta.

Mai korunkban csak a sorsforduló jelentősége hasonlítható az ezer évvel ezelőttihez. Akkor Európa befogadott minket, többek között azért, mert a befogadástól békét és nyugalmat remélt önmaga számára. Itthon volt nehezebb elfogadtatni a változásokat, a kereszténység szava és a fegyverek ereje kellett hozzá. Ma az Európai Unió szavakban ugyan a befogadásunk mellett van, de a tettek, vagy azok hiánya, bizonytalanságról, kételyekről árulkodnak. Ma nincs Magyarországon olyan számottevő politikai erő, amely a kimaradást tűzné zászlajára. Ezer évvel ezelőtt a döntést nekünk kellett meghozni, ma rólunk hozzák meg mások. Az illúziók foszladozóban vannak mindkét oldalon: kezdjük reálisabban látni egymást, ott azt, hogy sem piaccal, sem gazdasági potenciállal nem fogjuk számottevően erősíteni az Uniót, itt pedig azt, hogy a belépés után sem hull majd euró az égből, csak a lehetőséget kapjuk meg a felzárkózásra. És ha őszinték vagyunk, nem is mondhatjuk, hogy érthetetlen a nyugati polgárok jó részének idegenkedése az Unió bővítésétől: nálunk ugyan hányán vállalnák szívesen életszínvonaluk akár csak kis mértékű csökkenését is, hogy mondjuk Albánia vagy Grúzia fölzárkózzon hozzánk?

Látszólag messzire kanyarodtunk augusztus 20-tól és a millenniumtól, de ez valóban csak a látszat. Az ünnep igazi jelentőségét akkor tudjuk érzékelni, ha nem csak szép szavakkal idézzük föl mindazt, amit ünnepelünk, hanem máig tartó hatását, a jelennel fölmutatható párhuzamait vesszük számba. így válik a történelem eleven valósággá, az élet tanítómesterévé.

i

Siker volt a megmaradás

(Folytatás az 1. oldalról)

Szent jstván és az őt követő nagyjaink örökségét úgy tudjuk a legjobban megbecsülni, ha folytatjuk. A millenniumi zászlónak ez a szimbolikus jelentősége, üzenete a jelennek és a jövőnek. A zászlót Búsi Lajos vette át, majd dr. Fábiánná dr. Kocsis Lenke szalagot kötött rá, végül az egyházak képviselői megáldották a zászlót.

Ezután Búsi Lajos átadta a megyei díjakat. Jász-Nagykun- Szolnok Megyéért Díjban részesült dr. Baksai István, a Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet főigazgató főorvosa, dr. Nagy István, a Közép-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója, dr. Tolnai Gábor kandidátus, nyugalmazott középiskolai tanár, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Karnagyok Kamarakómsa, a zagyvarékasi „Kékibolya” Népdalkor és Műkedvelő Csoport. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Gazdasági Díjat kapott dr. Deme Pál, a Közép-tiszai Mezőgazdasá-Részvénytársaság elnök-igaz■ ója, Kelemen Béla, a török:entmiklósi Mezőgazdasági Részvénytársaság vezérigazgatója, Takács János, a jászberényi Electrolux Lehel Hűtőgépgyár Kft. elnök-vezérigazgatója. Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Testnevelési és Sport Díjban részesült Deme Gábor, a jászberényi Nagyboldogasszony Kéttannyelvű Katolikus Általános Iskola testnevelő tanára, B. Nagy Pál nyugdíjas, a mexikói olimpián aranyérmet nyert párbajtőr csapat tagja, Ugrin György, a Jászberényi Tanítóképző Főiskola adjunktusa. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Tudományos Díjban részesült dr. Balogh István, a DATE Karcagi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa, Csányi Marietta, a Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Múzeumok Megyei Igazgatóságának régésze és dr. Pcddi János, a szolnoki Varga Katalin Gimnázium nyugalmazott igazgatója. Az ünnepség művészi műsorral fejeződött be, amelyen részt vett a testvérmegyék küldöttségeinek több tagja is.

* * *

Budapesten is elismeréseket adtak át tegnap az ünnep alkalmából. Rockenbauer Zoltán, a nemzeti kulturális örökség minisztere Népművészet ifjú mestere díjat adományozott Erdélyi Klára törökszentmiklósi hangszeres népzenekutatónak. Kontrát Károly belügyminisztériumi politikai államtitkár A Magyar Köztársaság Bronz Érdemkereszt polgári tagozatával tüntette ki Agócs Lászlónét, a Pusztamonostori Polgármesteri Hivatal főmunkatársát, illetve A Magyar Köztársaság Bronz Érdemkereszt katonai tagozatával Sebe András tűzoltó főtörzsőrmestert, a Szolnoki Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság gépkocsivezetőjét. Nógrádi László közlekedési és vízügyi miniszter a Vízügyért Szakmai Érmet adományozta Fejes Lőrincnek, a Kötivízig vízgazdálkodási csoportvezetőjének.

Az „új kenyér” legyen a régi!

Augusztus 20-a Magyarország első királyának, az Árpád-ház első szentjének emléknapja, az 1000 éves keresztény magyar állam alapításának ünnepe. Egy szintén ősrégi népi hagyomány szerint viszont az új kenyér ünnepe is. Kitüntetett jellegét az adta meg, hogy a falusiak e napon — amikor az aratás és a betakarítás már befejeződött, de a szüret és az őszi munkák még nem kezdődtek meg — megszegték az az évben ért új gabonából elkészített friss kenyeret.

FOTÓ, M. J.

idején. Manapság már a keresztet is néhol „rajzolják rá” késsel a szegésre váró friss kenyérre, pedig az is egy szép szokás. Az öregek hite szerint ugyanis az új kenyér Krisztus teste...

Ilonka ma már csak elvétve süt kenyeret. Mondja, nincs ideje rá, mert mindkét kemencéjében pogácsák és egyéb tésztaféleségek pirosodnak. Azt kívánják elsősorban a vendégek, akik többnyire Német-, Olasz- és Franciaországból, valamint Angliából érkeznek. De ha teheti, megmutatja a külföldieknek is, milyen régi hagyományok szerint készül az igazi magyar kenyér, melynek e földön nincsen párja.

MÉSZÁROS GÉZA

— Tartós, finom kenyeret ma már csak a házi kemencékben, pékségekben sütnek - mondogatják különösen a szépkorú emberek, kiknek emlékében még a foszlásmentes, napokig elálló „pupa” él. De hogyan is készültek ezek a legendás kenyerek, milyen titkokkal elegyül Az öregek hite illatuk? Geszti Jánosáé Ica aszszonyság, a kunhegyesi Falusi Turizmusért Egyesület elnöke több évüzedes receptet használ ez ügyben, mely nagynénjétől és dédszüleitől származik.- Annak idején minden héten egyszer begyújtották a kemencét, ám az augusztus 20-i új kenyér sütésének különös varázsa volt - gyűjtí össze az emlékeket Ilonka. - Valahogy akkortájt mindig a legjobbat, legfinomabbat szerették volna elkészíteni a fehérnépek. A jubileumi új kenyér ünnepén rendre fürgébben sürögtek az asszonyok.

Az előkészületek már előző este megkezdődtek a kófic, azaz a kovász összegyúrásával, a dagasztásra másnap hajnaltól került sor - aznap nem is főztek, sütöttek az

szerint az új kenyér Krisztus teste

emberek, a kenyérkészítés volt a központban. A dagasztás komoly fizikai munka volt, kézzel egy-másfél óráig kellett gyúrni a tésztát. Aztán, ki mekkorára akarta, kiszakajtották a teknőből. Volt, aki ötkilós kenyereket sütött, mert annyira kelendő volt a családban. A gyerekeknek kisebb bucikat, cipókat gömbölyítettek. Emlékszem, ezekből kacsazsírral megkenve hatalmasakat és jóízűeket falatoztunk valaha. A kenyérből pedig még egy hét múlva is tudtunk kanyarítani. Azt gondolom, ma azért száradnak, foszlanak hamarabb a kenyerek, mert a gabona minősége nem a régi. A földeket vegyszerekkel trágyázzák, a tésztát is más eljárással készítik, mint annak

Mit jelent ma augusztus 20-a?

Annyiféle címke, jelző kevés naphoz kapcsolódott, mint augusztus 20-hoz. Volt az új kenyér ünnepe, István király napja, az alkotmány ünnepe, államalapításunk jeles évfordulója. Vajon manapság ez a piros betűs dátum miképpen kapcsolódik mindennapjainkhoz, hogyan él az emberek szívében, emlékeiben?

Sándor János szolnoki nyugdíjas: — Nekem örök, kedves emlék, mert magyar vagyok, katolikus vagyok, és ebben a szellemben neveltek. Ez István király napja. Korábban itt felvonulás, ünnepi beszéd, körmenet volt. Például 1938-ban a Szent Jobbot is elhozták Szolnokra, amit én is láttam. Azután korábban kulturális és sportrendezvények színesítették a napot, hiszen nem csak az idősebbekre, a fiatalokra is gondoltak a szervezők. Összességében ez a hálaadás napja, alkalma volt. Remélem, a régi fényét, tartalmát ismét visszakapja, ami hosszabb folyamat. Ha lesz ünnepség, rövid megemlékezés, arra vállalkozom, hogy túl a nyolcvanon is elmegyek, meghallgatom.

Toldi Katalin húszéves egyetemista: - Szerintem a mai fiatalok jó részének két dolog jut az eszébe erről. Az egyik a tűzijáték, a másik meg az, hogy hallott, tanult valamit I. Istvánról, akit újra Szent Istvánnak hívnak. Hallottam, olvastam, hatvan-nyolcvan éve jeles magyar ünnepnek számított. Kicsik, nagyok ünnepeltek. Szerintem most, ha lesz megemlékezés, a köztisztviselőkön, alkalmazottakon kívül kevesen mennek el. Leginkább talán az öregek meg az értelmiség egy része.

Ami engem illet, nekem ez a nap igazi magyar ünnep. A miénk, nekünk, ennek a tíz-egynéhány milliónak van. Nem olyan, mint a karácsony, az újév, a húsvét, hogy a fél világ ennek a lázában ég. Tetézi az egészet az a kerek évforduló, ami most esedékes. Elgondolkodtató, hogy mire volt jó az elmúlt ezer év. Honnan indultunk, mennyi kitérő akadt közben, és hová jutottunk. Mit kellene tenni a jogok és kötelességek, a mindertnapok terén, hogy többen, sokkal többen jól érezzék magukat ebben a szép országban.

Lipóczki János, a Hotel Tisza Kft. ügyvezetője alighanem egész napos talpalással ünnepel. Mert

így is lehet ünnepelni. — Hosszú évek óta ez egy olyan nap, hogy telt ház van a Tisza Szállóban. Kisebb-nagyobb társaságok foglalnak asztalt, asztalokat, mert a tűzijáték a szomszédságunkban zajlik. Előtte, utána betérnek egyegy italra, esetleg vacsorázni. Reggel fél nyolc körül már benn leszek, és majd hétfőn az éjszakai egy óra visz haza. Mivel akik betérnek hozzánk, azok mind ünnepelnek, nekem nem lehet más a célom, mint hogy István király napján jól érezzék magukat.

Azért annyi kikapcsolódás jut, hogy a tűzijáték idején afféle kávészünetként gyönyörködhessünk ebben a rövid esti programban.

Sági Dóra 21 éves fényképész, Karcag: - Hétközben reggeltől estig dolgozunk, sokszor hét végén is. Most lesz egy kis szünet. Ezért délelőtt valószínű elmegyünk Debrecenbe, megnézni a virágkarnevált. Délután focimeccs következik, játszik a barátom is,

majd este válogatunk a színes helyi programok közül. Nehéz lesz, mert többet is szerveznek, és ezek időben vagy egybeesnek, vagy majdnem összeérnek. Ez a szép, magyar ünnep, remélem az idén a kedves arcát mutatja, ami valami olyasmit jelent, elviselhető lesz a hőség.

Nagy Kálmán református tiszteletes, Kunhegyes: — Mi elsősorban az új kenyeret ünnepeljük. Délelőtt a templomban új kenyér hálaadó istentiszteletet tartunk, úrvacsorával egybekötve. Számomra ez a csodálatos nap a hálaadás ünnepe: az, hogy van államunk, abban a szép országban élhetünk, amelyet Szent István alapított, létesített. Ahol nem csak vetettünk, de Isten kegyelméből arattunk is az árvíz, belvíz, aszály ellenére.

Bottyán Imre mezőgazdasági mérnök, az Alcsi Mg. Rt. vezérigazgatója: - Amióta visszaemlékszem, elég sokféleképpen hívták ezt az ünnepet, és sok mindent volt hivatott jelképezni is. Jómagam augusztus 20-án elsősorban Szent Istvánra emlékezem, illetve'- talán egy kicsit a hivatásomból adódóan is - á legnagyobb mezőgazdasági betakarítási munka, a búza aratásának első eredményét, az új kenyeret ünneplem. A kenyér számomra egyébként is szent, mivel sze-gény helyen nőttem fel, ahol még a morzsáját is megtanultam becsülni.

Szentiványi Zoltánná iskolaigazgató: — Számomra ebben az ünnepben maga a történelem, a hagyománytisztelet a legfontosabb. Az a törekvés, hogy lehetőleg reálisan, valósághűen emlékezzünk meg azokról a személyiségekről, akik számottevően formálták, alakították az ország sorsát és az itt lakók életét. Véleményem szerint ebben komoly hangsúlyt kell kapnia a családnak, amely az ünnephez kapcsolódó hagyományok átörökítéséért, megőrzéséért felelős.

Dr. Sebők András fül-orr-gégész és audiológus szakorvos: - Ezen a napon nekem a hazafiság és az örök megújulás jut eszembe. Azt hiszem, tulajdonképpen erről szól hazánk egész államisága is. Idén pedig különleges jelentőséget kölcsönöz mindennek az államalapítás ezredik évfordulója. Meggyőződésem, hogy ez a kis ország csak azért maradhatott fenn ilyen hosszú időn keresztül, mert mindig képes volt a megújulásra.

D. SZ. M.-B. J.

A tűzijáték „elengedhetetlen része” az ünnepnek archív fotó