Új Néplap, 2000. augusztus (11. évfolyam, 178-203. szám)

2000-08-14 / 189. szám

4. OLDAL GAZDASÁGI T ÖKÖR MŰSOR 2000. AUGUSZTUS 14., HÉTFŐ BÁT - HETI ÖSSZEFOGLALÓ Estek a gabonaárak Budapest A Budapesti Árutőzsde gabona­piacán az elmúlt héten összesen 1,8 milliárd forint értékű áru for­gott a parketten, a határidős pénzpiacon pedig 14 milliárd forintnyi külföldi fizetőeszköz került új tulajdonoshoz - derült ki egyebek között a BÁT hét végi összefoglalójából. A gabonapiacon Összesen 638 kontraktus cserélt gazdát A takarmánykukorica három lejá­rata 210-740 forinttal drágult. A búza márciustól kezdődő lejára­tainak jegyzései 200-700 forint­tal csökkentek. A takarmánybú­zához szeptemberre 330 forint­tal olcsóbban lehetett hozzájut­ni, a takarmányárpa szeptembe­ri árfolyama pedig 710 forinttal zuhant. A napraforgó novembe­ri és decemberi határidejének árszintje - üzletkötések nélkül - 200, illetve 800 forintot esett. A határidős devizapiacon a múlt héten ismét élre tört az euró, a legkapósabb a szeptem­beri lejárat volt. A máskor oly népszerű zöldhasúnál a japán jen és az angol font is jobban szerepelt. A dollár a hétfői nyi­tóárhoz képest keddre kissé megerősödött, pénteken azon­ban 2-3 forinttal alacsonyabb ár­folyamon fejezte be a hetet. A ja­pán jen piacán hullámzottak az árak, a jegyzések végül ugyan­azon a szinten zártak, ahol hét­főn álltak. Az angol fontnál már megszokhatták a brókerek a hirtelen nagymértékű ármoz­gásokat, a múlt héten a legna­gyobb elmozdulás 5 forint volt. A pénzpiacon egyre népszerűbb az egyhetes lejáratú dollár. Míg júliusban összesen 900 kontrak­tus forgalmat regisztrált a tőzs­de, addig augusztus első két hetében már 1600-at. . ._____- uo -Gondot okozhat a drágulás Az élelmiszerárak kérdése uniós csatlakozásunkat is befolyásolhatja A hazai élelmiszerárak jelentős mértékben elmaradnak az európai uniós tagországokra jellemző szinttől. Az alacsony élelmiszer­­árak ugyanakkor veszélyeztethetik Magyar­­ország uniós csatlakozását, drasztikus emelkedésük viszont - egy közeli csatlako­zás esetén - gyarapíthatja a belépést ellen­zők táborát - olvasható egyebek között a Magyar Agrárkamara nemrég elkészült elemzésében. Budapest Magyarországon 1998-ban a lakosság össz­­fogyasztásán belül az élelmiszer-fogyasztás 33,1 százalékot tett ki, az uniós országokban ez az arány átlagosan 13 százalékot képvisel. A hazai­nál Nyugat-Európában kilenc-tízszer nagyobb átlagjövedelem mégis azt jelenti, hogy Magyar­­országon az egy főre jutó élelmiszer-kiadás egy­­hatoda az uniós átlagnak. Egy EU-állampolgár évente 600 ezer, egy magyar 101 ezer forintot költ élelmiszerre - tizedannyi jövedelemből. Növekvő bérek és fogyasztás A fontosabb élelmiszerek egy főre jutó fogyasz­tása szintén jelentős mértékben elmarad az unióbeli átlagtól. Az igények robbanásszerű növekedésére nem számítanak a szakemberek, az viszont tény, hogy a reáljövedelmek emelke­désére az élelmiszer-kereslet rugalmasan reagál. Két évvel ezelőtt például a reálbérek 3,6 száza­lékos emelkedését 4,2 százalékos élelmiszer­­fogyasztás-növekedés követte, ez azt jelenti az elemzők szerint, hogy Magyarországon a lakos­ság többsége jövedelemtöbbletének nagyobb hányadát élelmiszerre költi. A prognózisok sze­rint ez a tendencia - nevezetesen, hogy a kere­setekkel azonos ütemben növekszik az élelmi­szerfogyasztás - várhatóan az 1989. évi fogyasz­tási szint visszaállásáig tart majd. A statisztikai adatok szerint a magyar élelmi­szerárak többsége az EU-tagországok árainak a felét sem éri el. A csontos sertéshús, a cukor, a tej például kétszerese, a fehér kenyér kettő és fél-négyszerese a magyar fogyasztói áraknak. Az elemzők szerint egy közeli csatlakozás ese­tén az élelmiszerár-növekedés okozhatja a leg­súlyosabb problémát. Az árak előreláthatóan egy-két év alatt meg­duplázódnak. Ez azt jelenti, hogy - a felső jövede­lemsávba tartozó kétmillió ember kivételével - a lakosság mintegy felének élelmiszerre kell for­dítania jelenlegi jövedelmének 70-80 százalékát. Egy ilyen radikális terhelés - vélik a kamarai szakértők - próbára teheti a társadalom tűrő­képességét. A csatlakozáshoz kapcsolódó jelentős élelmiszerár-emelés a szavazóképes lakosság többségét szembefordíthatja e történelmi lépéssel. Halasztást nem tűrő feladat Hazánk kis mérete és egyes termékeknél mini­málisra csökkent exporttöbblete miatt az ár­különbség gyors, egy-két év alatti kiegyenlítődé­sére lehet számítani. A kérdés csupán az, hogy milyen ütemben, illetve milyen mértékben. Áz Európai Unió polgárainak összes élelmi­szer-fogyasztása meghaladja a 222 ezer milliárd forintot. A magyar fogyasztás ennek alig 5 ezre­léke. Az élelmiszerárak megugrása miatt a fo­gyasztáscsökkenés akár húszszázalékos is lehet, ez azonban érdemben nem korlátozza az árak változását, mivel annak értéke az uniós fogyasz­tói piacnak mindössze egy ezrelékét teszi ki. Az új kínálat - az árakat és nagyságrendet is figyelembevéve - gyorsan feloldódik e nagy piacon. Nem reális tehát az a várakozás, hogy a belföldi alacsony fizetőképes kereslet miatt az élelmiszerárak jelentős növekedése elmarad. Az Agrárkamara szakértői szerint az élelmi­szerek, ezen belül is az alapvető élelmiszerek fo­gyasztói árának fokozatos felzárkóztatása az Európai Unió normáihoz azonnali, halasztást nem tűrő feladat. Nem nehéz ugyanis belátni, hogy az összfogyasztáson belül jelentős arányt képviselő élelmiszereknek az átlagosnál lényege­sen magasabb árnövekedése milyen hatással van a teljes fogyasztói árszínvonalra. Amennyiben a csatlakozást követő évben az árkiegyenlítődés­nek csak a hatvan százaléka menne végbe, úgy az önmagában a nemzeti inflációt nem hogy két számjegyűre, de húsz százalék közelébe emelné. Negyvenszázalékos árkiegyenlítődés is tíz száza­lék feletti értékben növelné a fogyasztói árakat. A hangsúly tehát a fokozatosságon lenne, amit az infláció csökkenő ütemének megtartása is indokolna. A fájdalmas, de alighanem elkerül­hetetlen „operáción” túl kell esni, és minél előbb, annál jobb volna. Minden év veszteség azzal járna, hogy a csatlakozáshoz közeledve kellene a felzárkóztatási ütemet gyorsítani, az árakat egyre drasztikusabban emelni. u. c. Késedelmi pótlék Sokan nem tettek eleget kötelezettségeiknek Budapest Ezekben a napokban több mint 500 ezer magánsze­mélynek, illetve egyéni vállalkozónak csaknem 20 milliárd forintnyi kése­delmi pótlékról küld értesí­tést az adóhivatal. Aki a megadott határidőre nem teljesíti fizetési kötelezett­ségét, annál megindítják a végrehajtási eljárást. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) szakembereitől megtudtuk, hogy a nyári szabad­ságolások ellenére augusztus vé­géig 870 ezer folyószámla-kivo­natot postáznak. Ezekből értesül­nek az adózók, hogy van-e tarto­zásuk. Azoknak, akiknek kése­delmi pótlékot kell fizetniük, csekket is mellékelnek az értesí­téshez. A tartozások többnyire abból adódnak, hogy az érintettek az adófizetési kötelezettségüknek határidőre nem tettek eleget. Amennyiben a késedelemnek iga­zolható, nyomós oka volt, akkor az adóhivatal a megfelelő szabá­lyok szerint eltekint a pótlék meg­fizettetésétől. A szakemberek szerint a nagy összegű késedelmi pótlék ellené­re az adózók többsége határidőre és elfogadható hibaszázalékkal készíti el bevallását, befizeti tarto­zását. Számítani lehet arra is, hogy a mostani felszólítások nyo­mán sokan kérnek majd fizetési könnyítést. Amennyiben ezt meg­kapják és az új feltételeknek sem tesznek eleget, akkor beindítják a végrehajtási eljárást. Az APEH ál­tal lefoglalt értéktárgyakból tavaly 253 árverést tartottak. A végrehaj­tók szerint ősszel telhetnek meg ismét a raktárak polcai. w. zs. Közmunka Budapest - SZCSM Az idén mintegy nyolcezer mun­kanélküli vonható be átlagosan 5,5 hónapra a közmunkaprogra­mokba, amelyekre 1,6 milliárd forint áll rendelkezésre - közölte a hétvégén a Szociális és Család­ügyi Minisztérium. Az idei keret 2 milliárd forint, de ebből 400 millió a területfejlesztési tanácso­kon keresztül a hátrányos hely­zetű térségekben szolgálja a fel­zárkóztatást, kapcsolódva a köz­munkaprogramokhoz. A 2 milliárd forintot nem a Munkaerő-piaci Alapból, hanem a központi költségvetésből bizto­sítják. A programok alapvető cél­ja, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű személyeknek átmeneti munkaalkalmat teremtsen. Az- képzéssel ezekben részt vevők több mint 80 százaléka már mintegy fél éve regisztrált munkanélküli, s jelen­tős részük - a 80 százalék egy­­harmada - két évnél is több időt töltött munka nélkül. A közmun­kások csaknem kétharmada álta­lános iskolai vagy annál alacso­nyabb végzettségű, szakképesíté­se nincs. A múlt évben először szervez­tek képzéssel kombinált köz­munkaprogramokat. A Munka­erő-piaci Alapból biztosított kép-» zési keretből felzárkóztató tré­ningeket szerveztek a közmun­kaprogramokba bekapcsolódó munkanélkülieknek. Az elmúlt évben 17 akció keretében csak­nem háromezren vettek részt üyen felzárkóztató képzésekben. Mm \M \M \M i i H l U U U 9 4 1 U 9 ■ T ■ j ne i r vj i ivi u 9 w n A il A N 1. V ml RTL KLUB TV2 m2 DUNA TV 5.42. Hajnali gondola­tok, 5.45 Agrárvilág, 6.00 Naprakész, 8.30 Ezredforduló, 8.35 A bestia (sorozat 196.), 9.00 Csak ma! 9:30 Tau bácsi (csehszlovák sorozat), 11.30 Mindent a szerelemért (brazil so­rozat 202.), 12.00 Hír­adó délben, 13.00 Ro­ma Magazin, 13.25 Domovina (szlovák nyel­vű nemzetiségi maga­zin), 13.58 Hírek, 14.05 A Guldenburgok örök­sége (NSZK-sorozat), 14.55 Múlt századok tu­dósa (Pölöskei Ferenc pályaképe), 15.50 Ez­redforduló, 15.58 Hírek. Időjárás, 16.00 Magyar Ház, 16.30 Premontrei rendház Csornán, 16.45 Maradj velünk! 17.00 Seregszemle, 17.35 Szentföldi szent helyek üzenete 6.30 Reggeli, 9.00 Re­cept klub, 9.10 Tele­­tubbies (angol bábfilm­sorozat), 9.35 Az első csók (francia sorozat), 10.00 Helene és a fiúk, 10.30 Top Shop, 11.30 Delelő (Vidám show­­ebédidőben. Benne: Ünnepnaptár (vallási műsor), Recept Klub), 12.50 Mire gondolok? (telefonos villámjáték), 13.00 Hírek, 13.20 Ka­­valkád (nemzetiségi műsor), 13.30 Celeste (argentin filmsorozat. Fsz.: Andrea Del Boca), 13.55 Esmeralda (me­xikói sorozat 136.), 14.20 Senora (soro­zat), 15.10 Kék vér (so­rozat), 16.05 Matlock (sorozat), 16.55 Mire gondolok? 17.00 Sze­retni bolondulásig (so­rozat, 45.), 17.35 Cobra 11 (akciófilm-sorozat) 6.00 Reggeli kiadás, 6.30 Jó reggelt, Magyar­­ország! 8.30 TV2 Mati­né (Mila, a szupersztár, Madison, S club 7), 10.05 7-es csatorna (so­rozat 16.), 10.30 Csupa­­csupa élet (német soro­zat), 10.55 Vadvilág (amerikai természetfilm­sorozat), 11.45 Közvet­­, len ajánlat, 12.10 Riviéra (európai koprodukciós sorozat), 12.35 Gazda­gok és szépek (amerikai sorozat), 13.00 Bűnös szavak (amerikai film), 14.50 Herkules (ameri­kai fantáziasorozat), 15.40 A klinika (német sorozat), 16.30 Sunset Beach (amerikai filmso­rozat), 17.15 Szerelmes álmodozók (mexikói so­rozat), 18.00 Camila (mexikói sorozat), 18.30 Tények 19.00 Szeren­csekerék 18.00 Híradó hatkor 18.50 Alaphangok 19.00 Telemázli 19.30 Hiradó este 20.00112 (bűnügyi magazin) 20.35 A bolygó neve: Föld_______ 21.25 Kettesben 22.10 Aktuális 22.30 Théma_____ 23.20 Tűzvirágok (japán fillm) 18.30 Híradó 18.50 Fókusz 19.25 üzenet 19.35 Csillaakapu (sor.) 20.20 Halálos testőrök (hongkongi akciófilm) 22.00 Vészhelyzet (sorozat) 25.55 Autómánia 23.25 Este 23.45 Adele H. történe­te (francia film) SZOLNOK TV 5.42 Hajnali gondolatok, 5.45 Agrárvilág, 6.00 Naprakész, 8.30 Delta, 9.00 Úton, 9.30 Század­fordító magyarok (Csont­­váry Kosztka Tivadar), 10.20 Az irodalom nyel­ve, 10.30 Tv-klinika, 11.00 Köröndi szépte­remtő, 11.30 English 4U, 12.05 A mi kis csalá­dunk, 13.00 Híradó dél­ben, 14.00 Mosolyajavá­­ból, 16.00 Iskola utca, 17.30 Ugye kicsit isme­rős? 18.00 TS 19.40 Esti mese 4.10 Virradóra, 9.15 Ka- j landok a Galaxisban, 9.40 A titkos küldetés, 10.10 Magyar világ, 10.40 Emlékképek, 11.00 Irány a túlsó part, 12.20 Napóra, 13.05 Es­ti kérdés, 13.15 Miénk a tér, 14.20 Mozgó Kép, 14.50 Duna-táj, 15.20 : Időóra, 16.10 Családi al­bum, 17.00 A rettenthe­tetlen riporterek új ka-: landjai, 17.25 Pocahon-: tas, 18.00 Napóra, 18.55 Barátok a strandon 20.00 Híradó este 20.15 Virtus 20.30 Európa Musicale 20.45 A tenaer titkai 2000 20.55 Tükör 21.25 Függetlenek éj-22.00 Ezredforduló szakája: Hárman 22.05 Sebesséaláz hozzák a halált 22.35 Magyarok a balká­(amerikai film) ni háborúban 22.50 Záróra 1991-97 MR SZOLNOK 19.30 Vad angyal (sorozat)_____ 20.00 Az elveszett erek­lyék fosztogatói (sorozat 9.) 20.55 Huhogok (francia kalandfilm) 23.20 Jó estét, Magyar­orszáa!_____ 0.10 Száguldó bűnö­­zők 0.40 Ablak Európára 1.10 Wolf (sorozat) 9.00 Az augusztus 13-ai, esti adás ismétlése; 13.15 Képes Képújság; 18.00 Célkeresztben; 18.30 Aerobicpercek; 18.45 Meseszőnyeg; 19.00 Aktuális; 19.15 Szolnok Sport; 19.45 Űrkutatás - amerikai filmsorozat 10. rész; 20.15 Aktuális II. kiadás; 20.30 A vadon hívó szava- am. film; 22.00 Aktuális III. kiadás; 22.15 Képes Képújság. 6.00, 7.00 Kossuth krónika; 6.30, 7.30, 12.45, 17.45 Alföldi krónika; 6.45 Napló; 7.20 Előjel; 8.00 BBC-világhíradó; 8.10 Zenés kalendárium; 9.05 Dél­előtt - Rádió Kft.; 11.45 Hírvonal; 12.00 Déli krónika; 13.05 Zenés műsor; 14.05 Kívánság műsor; 15.05 •Alföldi magazin; 17.30 Szóváltás; 18.00 Esti króni­ka; 18.30-22.00 Nemzetiségi műsorok. RÁDIÓ 2000 0.00: 70-, 80-, 90-es évek slágerei; 5.00 Kávé he­lyett; 6.00 Ébresztő. Benne: 6.00,6.30,7.00 Hírek, időjárás; 7.30 BBC világhíradó; 7.45 Helyi informáci­ók, útinform; 8.00 Napról napra. Benne: 9.30 Hírek, időjárás; 12.00 Hírek, időjárás; 12.05 Szieszta; 13.00 Hétfő délután. Benne: óránként hírek, időjá­rás; 18.05 Tőlem, neked; 20.00-24.00 70-, 80-, 90- es évek slágerei. AKTÍV RÁDIÓ Szolnokról: Az elmúlt 40 év legjobb zenéivel! 00.00-2.00 Álomzóna; 2.00-5.00 Zenezóna; 5.00-6.00 Pirkadat; 6.00-9.00 Jó Reggelt, Szolnok! 9.00-12.00 Délelőtti terefere; 12.00-13.00 Kívánságmű­sor; 13.00-16.00 Délutáni Juice; 16.00-18.00 Haza­fele; 18.00-20.00 Élő kívánságműsor; 20.00-21.00 Slágerlisták (MAHASZ); 21.00-23.00 Nagy sláge­rek; 23.00-24.00 Éjféli zenegép NEMERE ISTVÁN: Szerelmes szélhámos (kisregény) 36. Flóri nem kételkedett benne, hogy akkor az addig csöndes és néptelen utca felbolydulna, és legalább százan rohannának elő szenzációra, pletykára éhesen. Ha pedig az öreglány azt kiabál­ná, hogy az idegen meg akarta őt erőszakolni, biztos már a szemé­lye iránti túlzott, mondhatni bete­ges érdeklődés a környékbeliek részéről. Végre zajt hallott. Az egyik ajtó kivágódott, öreg férfihang érdek­lődött:- Ki az...?- Vevő jött - mondta Flóri és közelebb lépkedett. Az ajtó sötét nyílás volt. Félt belépni - mi vár­hat rá odabent? De mivel több kérdés nem érkezett a „fekete lyukból”, megemberelte magát. Némi bűz és kevesebb fény társaságában már látott egy idő­sebb férfiút. Az illető egy székben ült, botjával hadonászott. Arca beesett, borostás volt. Az aszta­lon előtte néhány piszkos edény, pedig még nem volt dél sem. Ezek tegnapi edények, villant Fló­ri agyába, a köröző legyek láttán viszont azt sem zárhatta ki, hogy múlt hetiek.- Miféle vevő? Ki maga? Ezt a kérdést egy vérbeli szél­hámos nem nagyon szereti. Flóri is csűrt-csavart pontos válasz he­lyett:- A nevem most nem számít, különben sem vagyok idevalósi. Megtudtam, hogy van magának egy telke arra kint - intett határo­zatlanul, aztán eszébe jutott, amit a telekkönyvi hivatalban látott térképről olvasott le: - A Szamár­­dűlőben, nem emlékszik rá?- Már hogyne emlékeznék. Nem vagyok én még öreg! — emelte fel görbe ujját figyelmezte­tően; lehetett vagy hetvennyolc, ha nem több.- Hatszázötven négyszögöl — segített Flóri.- Igaz. Annyi a’!- Megvenném.- Most? - z öreg szeme fenn­akadt. Aztán odafordult, és most nézte csak meg a látogatót.- Miért várjunk vele? Nekem most kell - érvelt hősünk nyu­godtan.- Tudja, hatszázötven az nem olcsó mulatság.- Mondjon egy árat, mert sie­tek — Flórinak valósággal égett a talpa alatt a föld. Tisztában volt vele ugyanakkor, hogy az eladó ezt igencsak különösnek találhat­ja. Az effélék szeretik a dolgokat nagy körítéssel terhelni.- Ölenként lehetne... mondjuk... ha jól meg­gondolom...- Mondja már!- Ha úgy eltöprengek rajta... meg hát számít­­gatok is egy kicsit, ugye­bár... Flóri kínjában ide­­oda tekergett, mint egy spirálrugó:- Az árat szeretném hallani, bátyám!- Mert hát nem mindegy ám, mennyi... manapság mások is §1- kérik az árát a telkeknek arrafe­lé... ugyebár...- Szóval mennyi? Az öreg hirtelen kinyitotta a másik szemét is, végignézett Flórin, és más hangon szólott:- Ki mondta, hogy el akarom adni?- Hát ez meleg volt - Flóri a homlokát törölgette. - Ide figyel­jen, kedves uram: nem erről be­szélünk már egy fél órája? Maga eladja, én megveszem, minek kell olyan nagy feneket keríteni?- Maga csak akkor veszi meg, ha én eladom — bölcselkedett az öreg. Flóri gondolt egyet. Elvégre nem véletlenül volt némi gyakor­lata az ilyesmiben, és különösen abban, hogyan kell másokat be­csapni. Az ördögbe is, ha ez a pa­sas arra vár, hogy könyörögjön neki, akkor most megmutatja, milyen a szélhámos-virtus. Le­­horgasztotta a fejét, szomorúan felállt, és az ajtóhoz lépett. A vál­la fölött szólt csak vissza meg­semmisültem letörtem- És én még azt hittem, hogy maga örülni fog pár százezer fo­rintnak! Hát egy hülye vagyok, mondhatom. Tényleg, mit is csi­nálna maga azokkal a százezrek­kel? Hiszen dúsgazdag, mindene megvan egy palotában lakik... No, viszlát. Kilépett, de fülelt. Nem sietett, szándékosan. Elégedett mosoly terület szét az arcán, amikor meghal­lotta az öreget:- El ne menjen már, hé...! Gyűjjön vissza. Kelletlen arccal né­zett be, de nem lépte át a küszöböt:- Mit akar még? Ke­resek egy másik telket arrafelé.- Hát nem az enyémre fáj a fo­ga?- Jó nekem a másé is, ha elad­ja. Talán még jobbat is találok, mint a magáé — ismét megját­szotta, hogy elmegy, erre az öreg már fel is kelt. Kiderült, egészen mozgékony. A következő percekben afféle gyors szópárbaj játszódott le. Most már az eladó sem volt rest. Számok röpködtek. Az egy négy­szögöl árát körülbelül hat perc alatt állapították meg. Aztán Flóri csak ennyit mondott:- Megyek ügyvédért. Ide ho­zom, és rögvest megcsináljuk a szerződést. A borostás öreg szorgosan bó­logatott. _______________________(FOLYTATJUK)

Next

/
Oldalképek
Tartalom