Új Néplap, 2000. augusztus (11. évfolyam, 178-203. szám)

2000-08-11 / 187. szám

M ■ 2000. Augusztus 11., péntek 7. OLDAL KERTBARÁTOK BEMUTATÓJA. A Jász Kertbarát Klub ebben az évben is nagy sikerrel rendezte meg terménybemutatóját a hét vé­gén. A klub mintegy harminc tagja kertjének legszebb terméseit gyűjtötte össze, hogy megmutathassa, mit eredményez, ha valaki sok szeretettel és nagy hozzáértéssel nyúl a növényekhez. Mint zsák a foltját Igazi különlegességgel rukkoltak elő ebben az évben a Jász Szín­folt Foltvarró Klub tagjai. Nem egyszerűen a folton-folt techniká­ban rejlő, s ügyes kezek által elő­hozható szépséget kívánták be­mutatni. Vállalkoztak arra, hogy rávezessék az embereket: vajon mindezt a szépséget miképpen hasznosíthatják otthonaikban. Megmutatják, hogyan teremthe­tünk varázslatos, s nem utolsó sorban esztétikus környezetet az olvasósarokban, a gyermekszo­bában, vagy akár a nappaliban is. Ki-ki elgondolkodhat azon, hogy a látottakból mit valósít meg oda­haza. A tetszetős „ötlettárat” vasár­napig tekinthetik meg az érdeklő­dők a Klapka György Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola első emeleti termeiben. A fesztivál a maga útját járja A herényiek ismerik úgy mint képzőművészt, s több­ször találkoztak már vele, mint a Hódorog Luca emlé­kére rendezett énekverseny zsűritagja. Mégis Petrás Má­ria a legtöbb helybéli szá­mára úgy tűnik fel, mint az a moldvai énekes, aki a csángó fesztivál megnyitó­ján a csángó himnuszt énekli. Szívből, szívhez szó­lóan.- Mikor került először Jászbe­rénybe?- Akkor jártam először itt, amikor Hódorog Lucát eltemet- gyón jól esik nekünk, s bátorítást ték. Jászberény belopta magát a is jelent a számunkra. Mindaddig szívünkbe-lelkünkbe, nem csak jönni fogok, míg a helyiek szíve­­az enyémbe, hanem nagyon sok sen látnak, s ha méltó vagyok a csángóéba. megtiszteltetésre, a himnuszun­- Honnan érkezett ide? kát is eléneklem.- Mindig azt mondom, hogy - Énekesnek, népművésznek, két faluból származom. Édes- vagy inkább iparművésznek tart­anyám klézsei, édesapám diószé- ja magát? ni. Mindkét falut szeretem, bár - Elsősorban Petrás Máriának Klézsét egy kicsit jobban. tartom magamat. Az előbb felso­- Minden évben elénekli a rolt dolgokat pedig mind szere­csángó himnuszt itt a Jászság fő- tem csinálni. Köszönöm a jó is­­városában... tennek, hogy az tudok lenni,- Sok minden összekavarodik aminek születtem. bennem ilyenkor. Mindig re- - Mit gondol a herényi feszti­­ménykedem, hogy egyszer foga- vál jövőjéről? natja lesz a himnuszban megfő- - Az elmúlt tíz év azért sokat galmazott könyörgésnek. Egyfaj- elmond. Biztos, hogy nem csak ta biztonságot jelent nekünk a egy szalmaláng volt. Nem hi­­jászberényi rendezvény. Renge- szem, hogy az itt meggyújtott teg fesztivál indul, nagy lelkese- láng valaha is kialszik. A csángó déssel beharangozzák, végül rö- fesztivál már annyira elindult a vid idő alatt el is múlik a lelkese- maga útján, hogy nem lehet, s dés, abbamarad a rendezvény, szerintem nincs is senkinek a Az, hogy Berényben ez a feszti- szándékában megállítani... vál egyre nagyobbá nő, ez na- ___________________________1 Petrás Mária Hívják, várják őket mindenütt Amikor a rendszerváltást követően újult erőre kapott hazánkban a hagyományőr­zés, a lokálpatriotizmus, ak­kor, pontosabban 1991-ben alakult meg a Jász Lovas­bandérium. Azóta nagy utat jártak be a szó szoros, és át­vitt értelmében egyaránt. A Jászság fővárosában alig múl­hat el hagyományőrző rendez­vény, vagy fesztivál anélkül, hogy a jász huszárok meg ne jelenné­nek díszes öltözékükben. A cso­port vezetője először Bolla János volt, aki egyben a Városvédő és Szépítő Egyesületet választott el­ső embere is. A bandérium jól megalapozott hírnevét négy éve Molnár János huszár Őrnagy vezetésével öreg­bítik tovább. A XII. Nádor Huszárezred kor­hű ruháit viselő lovascsapat a he­rényi fesztivál programjaiból is kiveszi részét. A csángó fesztivált megnyitó felvonuláson természe­tesen ott voltak, de „saját” prog­rammal is jelentkeztek. A kisebb- lovaskarusszel-bemutatóval meg­­ségek találkozója idején verték fel tűzdelt műsorukat sokan meg­­huszártáborukat a Margit-sziget csodálták, mellett, a Zagyva partján. Bárki . - Először a lovak, a lovaglás megcsodálhatta öltözéküket, fel- szeretete verbuválta össze a csa-Látványos csatajelenetekkel is megtűzdelik bemutatóikat szállhatott a lovakra, elbeszélget- patot. Azután jött a hagyomány­­hetett a modern kor huszáraival, őrzés fontossága, a huszárélet fel- A látványos csatajelenetekkel, elevenítése - mondta a bemuta­­egy kis leányrablással, no meg tót követően kissé fáradtan, de annál lelkesebben Molnár János, miközben átadta Csinos nevű lo­va gyeplőjét az egyik gyermek­nek.- Sokat próbálnak, gyakorol­nak a bemutatókra?- Hetente egyszer jövünk ösz­­sze. Tagjaink között vannak dózsaiak, felsőszentgyörgyiek is. Vannak változó elemek is a be­mutatóban, de nagy vonalakban már jól összegyakoroltunk min­dent az évek során.- Merre jártak már jász hu­szárként?- Magyarországon alig tudnék olyan várost mondani, ahol leg­alább egyszer meg ne fordultunk volna. Külföldön pedig már jár­tunk Szlovákiában, Németország­ban, Olaszországban, Horvátor­szágban. Abban, amit csinálunk, remekül ötvöződik a sport és a hagyománytisztelet. S hogy ezt nem csak mi gondoljuk így, bizo­nyíték rá, hogy egyre-másra ala­kulnak meg a történelmi lovas egyesületek szerte az országban. „Bejáratott” programok Teltházas koncertek, elővétel­ben elkelt jegyek, óriási érdeklő­dés mellett zajló programok. Mindez azt jelenti, hogy való­ban „bejáratottá” kezd válni a Jászberényi Nyár Vigadalmi Na­pok programsora — értékelte a fesztivál első néhány napját Sas István, a Déryné Művelődési Központ igazgatója, a rendez­vény fő szervezője. Az önkormányzat költségve­tésében a vigadalmi napokat hatmillió, míg a csángó feszti­vált 2,5 millió forinttal támogat­ta. A programszervező szerint mindez biztos alapot nyújt ah­hoz, hogy saját erőként felhasz­nálva pályázati pénzekből, szponzori támogatásokból, vala­mint a jegy, és egyéb bevételek­ből színvonalas, több mint het­ven eseményt magában foglaló programsort kovácsoljanak. A jegyárakat idén is megpró­bálták a lehető legalacsonyabb szinten tartani, hogy minél töb­ben vehessenek részt a progra­mokon. Figyelembe veszik, hogy anyagi lehetőségeik miatt sokaknak ez a fesztivál nyújtja az egyetlen kikapcsolódási, szó­rakozási lehetőséget egész év­ben. Az oldalt írta és szerkesztette: Banka Csaba Fotó: Sárközi János Cégcsoport titkárnőt keres • középfokú szakirányú végzettség • angolnyelv-tudás • gyors- és gépírás • felhasználói szintű számítógépes ismeret •jó szervezőkészség •jó együttműködő és kommunikációs készség • konfliktuskezelés, diszkréció • nagy munkabírás • műszaki affinitás •jó, kulturált megjelenés Amit ajánlunk • önálló, felelősségteljes munka •jó szellemű, dinamikus csapat. A kézzel írott fényképes pályázatokat, fizetési igény megjelölésével kérjük leadni 2000. augusztus 20-ig a jászberényi szerkesztőségbe (Jászberény, Thököly út 9.) „Cégcsoport” jeligére. Haditorna, nem csak fiataloknak A Koronás Főnix Hagyo­mányőrző Haditorna Egye­sület tartott bemutatót a mi­nap a város főterén. A cso­port tagjai magukra öltötték a XIV. század Magyarorszá­gának viseletéit, felvonultat­ták Károly Róbert korának fegyvereit, de nem marad­hatott el a táncok, az egyko­ri zene felelevenítése sem. Az egyesület 1996-ban alakult. A csoport vezetője, Bank Richárd megfogalmazásában olyanok al­kotják a Koronás Főnix hagyo­mányőrzőket, akik egyfajta vírus­­fertőzéssel élnek. A fertőzés ered­ményeként nem felejtették el, hogy gyermekkorukban fakard­dal játszottak, mogyorófa vessző­ből íjat készítettek. Roppant egyszerű és gyakorla­tias oka van annak, hogy Anjou Károly korát idézik fel műsoruk­ban. A honfoglalás korát csak úgy eleveníthették volna meg, ha lo­vaik is vannak, de ezt anyagi le­hetőségeik nem teszik lehetővé. Egy későbbi korban pedig már teljes páncélzattal küzdöttek a lo-Harcolnak a bajvívó, lovagok vágok. Az 1300-as években azon- nár, mérnökember, akik általában ban még minden megtalálható. A hobbiból foglalkoznak a történe­­bőrvért, a félpáncélok, a sodrony- lemmel. A bemutatóhoz használt ingek, a különféle vértek, sisa- fegyvereket vásárolják vagy ké­kok. Úgy találták, hogy ebben a szíttettik. A viseletét viszont korban még nagy változatosságot mind maguk, illetve családtagjaik mutattak a fegyverek is. szabják és varrják. Műsorukkal Mintegy 20-25 fő az állandó nem indultak országjáró körútra, taglétszámuk. Soraikban megta- de bárhová szívesen ellátogatnak, lálható általános iskolás diák, ahová meghívják a lelkes gárdát, egyetemi hallgató, valamint ta- ___________________________S Az egyediség a kézművesek sajátja Újat csak a hagyományokra építve lehet létrehozni Saját kétkezi mesterségük legapróbb fogásait is jól is­merik azok a kézművesek, akiknek a munkáit kedd délelőttől tekinthetik meg az érdeklődők az egykori Gyermekek Háza (az előre­haladott tárgyalások szerint talán nemsokára: ipartestü­leti székház) épületében. A Jászberény és Környéke Ipar­testület tagjainak alkotásaiból be­rendezett bemutató kiállítás meg­nyitójára az Ipartestületek Orszá­gos Szövetségének elnöke, Szűcs György is ellátogatott. Megnyitó beszédében rámutatott: napjaink­ban, a tucattermékek, a tömeg­cikkek korában a különlegessé­get, az egyediséget adják meg a kézművesek olykor művészi szintet is elérő munkái. Az elnök szerint a kézművesség mindenki­nek modellt, követendő példát je­lenthet, mert megmutatja szá­munkra, hogy újat és szebbet csak a népi hagyományokra és a mesterségbeli tudásra építve, azt továbbfejlesztve lehet létrehozni. Mindezek pedig felfedezhetők a herényi iparosok munkáin. A nagy aprólékossággal berende­zett tárlat a Jászberényi Nyár ide­jén látható. Az elnök lapunknak nyilatkoz­va elmondta, hogy a vállalkozók számára az egyik legnagyobb gond, hogy fejlesztéseikhez kép­telenek forgóeszköz-, illetve be­ruházási hitel felvételére. Miután az IPOSZ szerződést kötött egy kereskedelmi bankkal, lehetőség nyílt arra, hogy egy és tíz millió forint között a szervezeten ke­resztül vegyenek fel hitelt tagjaik. Hozzátette, szeretnék, ha a kis­vállalkozók is részesedhetnének az előkészítés alatt álló Széche­­nyi-terv lehetőségeiből. Egy belső beruházási programon keresztül a legnehezebb helyzetben lévő építőipari vállalkozók is kilábal­hatnának gondjaikból, és maguk után húzhatnák a többi kisvállal­kozót. Az IPOSZ mindezek mel­lett azon is dolgozik, hogy mi­lyen, a vállalkozók számára is el­viselhető formában lehetne vég­rehajtani a tervezett minimálbér­emelést az elkövetkező két év­ben. •1136■ Kézműves munkák a jövőbeni „iparosházban”

Next

/
Oldalképek
Tartalom