Új Néplap, 2000. augusztus (11. évfolyam, 178-203. szám)
2000-08-02 / 179. szám
2000. Augusztus 2., szerda 3. OLDAL MEGYEI KÖRKÉP A borról A bor jövedéki termékké válása más-más kötelezettséget ró a kereskedőkre és a vendéglátókra. A részletekről Vinkóné Kovács Eszter, a megyei kereskedelmi és iparkamara kereskedelemfejlesztési vezetője számolt be lapunknak. A nagykereskedelmi tevékenységet folytatóknak a már meglévő jövedéki engedélyüket kellett június 30-ig kiegészíteni a borral, vagy jövedéld engedélyt kellett kérni a borra, ha más jövedéki termék forgalmazásával nem foglalkoztak korábban. A kiskereskedőknek, akik működési engedéllyel rendelkeznek, amennyiben az üzletköri jelzőszám alapján az elmúlt évben, illetve jövedéki engedély alapján az azt megelőző évben jövedéki termékeket forgalmaztak, most nem kell leltárt felvenni és nyilvántartást sem kell vezetni. Bor vásárlásakor azonban az okmányokat be kell szerezniük a származás igazolására. A 200-as üzletköri jelzőszámú vendéglátóhelyeknek viszont július 31-i fordulónappal leltárt kellett készíteniük és a továbbiakban vezetniük kell a 22/2000 PM (V. 18.) rendelettel módosított 35/1997 (XI. 26.) PM rendeletben meghatározott napi vagy műszakonkénti nyilvántartást. A bort kimérni lehet palackból, kannás bornál kimérőeszközből, tégelyből, hordónál engedélyezett és hitelesített átfolyásmérőn. A bor a vevő által hozott edénybe, flakonba nem értékesíthető. ■ A többség kiállt... (Folytatás az 1. oldalról) így az elmúlt hét végén a falu minden házába becsengettek, azt tudakolva, „a községben kialakult áldatlan állapotok rendezéseként akarják-e, hogy a képviselő-testület feloszlassa önmagát”. A kérdésre a falu több mint 1300 választásra jogosult polgárából alig több mint 600-an adtak feleletet. A válaszolók döntő többsége úgy vélte, nincs szükség új választásokra. A válaszadók többsége - információink szerint - elégedett volt Horthy Csaba polgármester munkájával, kifogást inkább a képviselők tevékenységében találtak. A faluvezető érdeklődésünkre elmondta, közel annyian válaszoltak a feltett kérdésre, mint amennyien két éve a helyhatósági választásokon leadták voksukat. Úgy érzi, a falu megerősítette tisztségében. Éppen ezért a korábbi megegyezéshez híven hiszi, hogy az ellenzéki képviselők betartják szavukat, és nem bojkottálják ismét az önkormányzat üléseit, tovább dolgoznak a falu érdekében. t. j. Nem lesz ingyentankönyv JÁSZLADÁNY Bár már tavaly megkezdődött a tanítás a jászladányi új iskolában, a munka igazából csak ebben az évben fejeződött be a sportudvar átadásával. A szép iskolaépület miatti örömet azonban csökkenti, hogy az előző évekkel ellentétben ebben az évben nem lesz ingyenes tankönyvellátás a nagyközségben. Mint Balog János, a Nagyközségüzemeltetési és Vagyonkezelő Intézmény vezetője elmondta, a 16 tantermes új iskola tavalyi átadásakor már nem maradt pénz az udvar rendezésére és a sportudvar kialakítására. Ez csak ebben az évben történt meg saját erőből és a területfejlesztési tanács támogatásából, mintegy ötmillió forintos költséggel. így azután az ősszel kezdődő tanév előtt nincs szükség igazán nagy felújításokra, korszerűsítésre, a tisztasági meszelés elegendő lesz, hogy az iskola felkészülten várja a diákokat. Az ő, illetve a szüleik számára azonban rossz hír, hogy ebben az évben nem lesz a tavalyihoz hasonló ingyenes tankönyvellátás a nagyközségben. Lajkó Terézia jegyző úgy tájékoztatott, hogy csupán a rendszeres nevelési segélyben részesülő gyermekek kapnak plusz egy havi segélyt tanszervásárlásra. Ennek az öszszege jelenleg 3320 forint. S hogy ez sem lesz kis teher a nagyközség „pénztárcája” számára, az abból tudható, hogy a 6198 lakost számláló Jászladányban 1086 gyermek részesül rendszeres nevelési támogatásban. Sok a munkanélküli, alacsonyak a jövedelmek, ezért ilyen magas az anyagi szempontból veszélyeztetett gyermekek száma. BA TÁRLAT A MOZIBAN. A jászberényi Hamza Stúdió tíz fiatal művészének színvonalas tárlata tekinthető meg augusztus 6-ig a herényi moziban____________________________________________fot6= sj Korszerűbb lámpák Pénzt takaríthat meg a város Kisújszállás A város közvilágítási költségei az elmúlt évtizedben majd négyszeresére emelkedtek. 1990-ben még 5,6, tavaly pedig már 19,2 millió forintos terhet rótt ez az önkormányzatra. A város szűkös pénzügyi lehetőségei miatt a képviselő-testület is foglalkozik a közvilágítás korszerűsítésével. A kiadások növekedése, valamint az önkormányzat pénzügyi lehetőségeinek csökkenése miatt a városatyák még tavaly döntöttek arról, hogy a közvüágítás korszerűsítésére megvalósíthatósági tanulmányt készíttetnek. Az elmúlt hónapokban Palágyi Gábor polgármester több cégnél és önkormányzatnál is tájékozódott arról, milyen új lehetőségeket kellene megvalósítani. A szakemberekkel történt konzultációból kiderült, hogy jelentős energiaköltség-megtakarítás érhető el a jelenlegi lámpatestek teljesítményének csökkentésével, a meglévő lámpatestek korszerű, kis teljesítményű, de nagy fényt adó fényforrások felszerelésével. A szakemberek célszerűnek tartják és javasolják, hogy a korszerűsítés valamennyi közvilágítási lámpa esetében történjen meg. Ezzel a képviselők is egyetértettek, és megbízták a polgármestert, hogy válassza ki a legkedvezőbb ajánlatot tevő céget, melynek ajánlatát véleményezik az önkormányzati bizottságok, majd a képviselő-testület is, és csak ezután köthetnek szerződést a megfelelőnek nyilvánított céggel. A korszerűsítés 156 közvilágítási lámpát érintene, és a szükséges összeget kedvezményes bankhitel felvételével biztosítja majd az önkormányzat. DE Sok jelentkező * 11 Szolnok Idén is sok jelentkezőt kellett elutasítania a Szolnoki Főiskolának, hiszen alig több mint 3 ezer diák felvételére volt lehetőségük. Tizennégyezer-hetvenöt végzős középiskolás gondolta úgy ebben az évben, hogy a Szolnoki Főiskola valamelyik szakán kíván tovább tanulni. Több mint 11 ezer jelentkezést azonban el kellett utasítaniuk, összesen 3 ezer 31-en nyertek csak felvételt. Ebből több mint kétezer-háromszáz hallgató a költségtérítéses formában, 668 pedig az állami finanszírozott formában tanulhat. A diákok többsége nappali tagozatra jelentkezett. Legtöbben az idegenforgalmi és szálloda szak nappali tagozatát ostromolták, szám szerint kétezer-ötvennégyen. Az intézmény bővíteni szeretné a képzési lehetőségeit, újabb szakirányokkal, illetve szakokkal. p. é. VÉLEMÉNY LACZI ZOLTÁN Rózsaszínű határ Lehet, hogy a fővárosból másképp látszik, de itt, a „végeken” egészen mást mutat a határ. „Odaföntről” azt halljuk, hogy soha nem tapasztalt mértékben fejlődik a mezőgazdaság, ám ez a politikusi optimizmus aligha érzékelhető, legalábbis itt, az Alföld közepén. Persze az is elképzelhető, hogy nem tökéletes a látásunk. Mert ennyi gyomot, elhanyagolt, elvadult területet talán soha nem láttunk még, s magunk sem hisszük el, amit a szemünk közvetít agyunknak. Nem kell mezőgazdásznak lenni ahhoz, hogy megállapítsuk: nem egészen úgy mennek a dolgok az agráriumban, ahogy ezt megszoktuk. Ennek legnyilvánvalóbb jelét a pénztárcánkon érezzük, amikor tejért, húsért, kenyérért, zöldségért, gyümölcsért állunk sorba, s hitetlenkedve szemléljük az az egyre nagyobb számokat jelző árcédulákat. Az élelmiszer-árrobbanásnak pedig még messze nem látjuk a végét. Mindezért kétségtelenül okolhatjuk az év eleji belvizet, az árvizet, majd az aszályt, azonban ez túl egyszerű lenne. Az agrárium szereplői ellehetetlenülésének folyamata ugyanis nem most kezdődött, az agrárolló nem máról holnapra nyílt ki, a piaci anomáliák is rendre megismétlődnek hosszú évek óta, és a beruházások roppant alacsony szintje sem új keletű probléma. Az évtizedek óta felgyülemlett gondok következményeit nemcsak a fogyasztók, főként a kisgyermekes családok és a • nyugdíjasok teszik szóvá halkan, hanem a gazdálkodók is morognak magukban, függetlenül attól, hogy saját vagy bérelt földet művelnek, egyénileg igyekeznek boldogulni vagy társas vállalkozásban. Többségük régen elfelejtette már, mi a növények optimális tápanyagellátása, de sorolhatnánk tovább, hogy a termeléstechnológia mennyi eleméről kell részben vagy egészben lemondani a pénz, a tőke hiánya miatt. Vannak ugyan üdítő kivételek megyénkben is, mind az egyéni gazdák, mind a társas agrárvállalkozások köréből, ám számuk sajnos elenyésző. Országunk állítólag már felkészült az Európai Unióhoz történő csatlakozásra - legalábbis ezt halljuk a hivatalos csatornákon. Aki viszont ismeri a közösség agrárgazdaságát és nyitott szemmel jár idehaza, inkább azért fohászkodik, hogy az integráció ne következzék be túl gyorsan. Mert akkor a Lajtán túli paraszt - a termelés jelenlegi feltételrendszerét és szabályozását alapul véve - már az első menetben kiütéssel győzi le a honi gazdálkodót, aminek a következményei ma még beláthatatlanok. Nem egészen úgy mennek a dolgok az agráriumban, ahogyan ezt megszoktuk. Ezer fa a Széchenyin (Folytatás az 1. oldalról) A vezérigazgató hangsúlyozta, hogy a Nefag Rt. folyamatos és állandó minőség elérésére törekszik. A közelmúltban a cég hároméves minőségfejlesztési tevékenységét értékelték, mely igen kedvező képet fest. A részvénytársaság reményei szerint a közelgő EU-csatlakozás újraindíthatja az ország, ezen belül az alacsony erdősültségű Alföld fásítási programját, amelyben meghatározó integrációs szerepet kíván betölteni. Mondta mindezt annak ellenére, hogy a gazdaság területein nem megfelelőek az erdőtelepítésre a klíma- és talajviszonyok. Dr. Tamás Károly államtitkár kifejtette: az agrárium szerves része az erdészet. Az erdő az ország tüdeje, tüdő nélkül pedig nincs élet. Nem csupán a favagyonra van szüksége a nemzetnek, hanem turisztikai, vadgazdálkodási, környezetvédelmi és vidékfejlesztési szempontból is fontos az erdő léte, gyarapítása. A Széchenyi-terv tízéves erdőtelepítési programja perspektívát jelent az olyan gazdaságoknak is, mint a Nefag, mivel ennek a tájnak az erdősültsége 5,6 százalék az országos 19 százalékos átlaggal szemben. Ebben a megyében tehát fokozottabb erdősítést kell megoldani. A jubileumi ünnepségen az is kiderült, hogy a szolnoki Széchenyi-lakótelepen szeptember elsején 1000 fa ültetésével avatják fel a millenniumi emlékparkot. MÉSZÁROS G. Parkolásban korlátozott sérültek Gépjárművüknek nincs kijelölt helyük az SZTK-nál Szolnok A város számos pontján van kijelölt gépjármű-parkolóhely a mozgáskorlátozottak számára, amely sok esetben üresen árválkodik. Akad azonban egyetlen terület, amelynél igen nagy szükségük lenne autóparkolóra, de a Hősök téri rendelőintézetnél nem vehetik igénybe a megkülönböztető igazolványukat. Az „SZTK”-hoz legközelebb eső, mozgássérültek számára kijelölt autóparkoló a Tiszavidék áruház tövében van. Mint azt Simon Jánosné, a mozgássérültek szervezetének megyei titkára lapunknak elmondta, nem ők, hanem a város jelöli ki a mozgáskorlátozottak gépkocsijainak a várakozási helyeket. A jogszabály szerint a közintézmények előtt kialakított parkolóhelyekből egyet kötelező a sérültek számára fenntartani. Egyébként számos más panasz is érkezett már a szervezethez, melyek egy részét jogosnak tartották. A parkolóőrök ugyanis több esetben is megfizettetik a betegeket annak ellenére, hogy az igazolvány felmutatása ellenében ingyenesen vehetnék igénybe a „megállósávot”. A rendelőintézet előtti helyrendezés ügyében a napokban eljuttattak egy kérvényt az illetékeseknek. Hegyes István városüzemeltetési főmunkatárs azt hangsúlyozta, hogy osztálya rugalmasan kezeli ezeket az ügyeket. Mivel eddig nekik nem jelezték a problémát, hivatalosan még nem tudták azt megvizsgálni. Azonban szükség esetén találnának megoldást, csupán egyetlen gond van, hogy a rendelőintézet bejárata előtti területen rendkívül szűkös a megállásra kialakítható hely. Hajba Gábor parkolóőr szerint a legtöbb baj az állítólagos mozgáskorlátozottakkal van. Pontosabban azokkal a fiatalokkal, akik fürgén ugranak ki a kocsiból, s bőszen mutogatják a szélvédőre tapasztott igazolványt. Csak amikor az őr szeretné azt ellenőrizni, akkor derül ki, hogy az a sérült papa vagy a nagymama nevére szól. Hajba Gábor pedig többnyire hiába hangoztatja, hogy a mozgássérülteknek fenntartott parkolót nem az autó, hanem maga a beteg veheti igénybe... MÉSZÁROS G. ÚJJÁVARÁZSOLJÁK. A napokban elkezdődött az általános iskola átfogó rekonstrukciója Tószegen, s ennek következtében az épület egyes részei alaposan megváltoztak. Képünk az egyik öltözőhelyiségben zajló munkákat örökítette meg.________________________________________________________________________fotói b. j.
