Új Néplap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-03 / 153. szám

2000. Július 3., hétfő SPORT 9. OLDAL Wimbledoni esélylesők Az idén is kapitális meglepetéseket hozott az év talán legnagyobb, de min­denképp a legtradicionálisabb tenisz- versenye, a wimbledoni. A fűre termett vitézek közül többen igen ha­mar elvéreztek. Hewitt, Kafelnyikov, Szafin, Rusedski, valamint a dél-amerikai pampák legújabb bikája, Guga Kuerten immáron ott­honában elmélkedhet azon, vajon mit és mikor hibázott el. Viszont áll még Sampras és Agassi büsz­ke vára, Rafter, az ausztrál szamuráj pedig legszebb napjaira emlékeztetőén takarítja el sorozatban az elé kerülő ellenfeleket. Több, eddig nem sokat mutató játékos - a német Popp, Prinosil, Ferreira és az olasz Érdekesebb eredmények: Férfiak, harmadik forduló: Rafter (ausztrál, 12.)-Schüttler (német) 6:2, 7:6 (7-2), 6:3, Sampras (amerikai)-Gi- melstob (amerikai) 2:6, 6:4, 6:2, 6:2, Popp (német)-Kuerten (brazil, 4.) 7:6 (8-6), 6:2, 6:1, Rosset (svájci)-Haas (német) 6:4, 3:6, 6:3, 3:6, 9:7, Prino­sil (német)-Damm (cseh) 7:6 (7-2), 3:6, 7:6, (7-0), 6:4, Agassi (amerikai 2.)-Golmard (francia) 6:3, 6:3, 6:4. Nők: Davenport (amerikai, 2.)-Schal- ken (holland) 6:4, 6:2, Szeles (ameri­kai, 6.)-Pitkowski (francia) 6:0, 6:3, Capriati (amerikai)-Basuki (indonéz) 7:6 (7-4), 6:0, Dokic (ausztrál)-Ripp- ner (amerikai) 6:2, 6:1, V. Williams (amerikai 5.)-Dechy (francia) 6:0, 7:6 (7-4), Sánchez-Vicário (spanyol, 9.)-Nacuk (jugoszláv) 3:6, 7:6 (7-5), 6:2. Női páros: De Swardt, Navratilova (dél-afrikai, amerikai)-Po, Sidot (ameri­kai, francia, 13.) 4:6, 6:3, 7:5. Az ausztrál Rafter simán nyert nagypapa, Pozzi úr - viszont úgy érezheti, hogy talán most eljött az ő idejük is. Ám félő, az előttük tornyosuló sztárok másképp gondolkodnak ezekről. A női mezőnyben a szokásos forgató- könyv szerint zajlottak az események egé­szen addig, amíg a párizsi királylányt, Ma­ry Pierce-t el nem verték, mint jég a határt. A többi esélyes viszont a megszokott mó­FOTÓ: EUROPRESS/EPA dón halad előre. Ahogy Dokics papa is hozta a papírformát: a rendezők ismét ki­vezették a neveletlen szülőt, hiszen ezút­tal lánya meccsén éppenséggel rasszízű megjegyzéseket tett. A nagy visszatérő 43 éves Navratilova még versenyben van ked­venc borításán, bár a rossz nyelvek szerint legalább a pályára választhatott volna ma­gának egy kicsit ügyesebb partnert. ■ Kerékpár Szolnokon a péntek éjsza­kai esőzést követően párás, fülledt levegő fogadta a résztvevőket, akik 11 kor­osztályban a vártnál keve­sebben, mindössze hatvan­nyolcán álltak rajthoz a ha­gyományos Süvegcukor Ku­pán. Az időfutamversenyben a Postás bringása, Szórádi Balázs maga­biztosan verte a mezőnyt, fölé­nyére jellemző, hogy a második Szabó János 23 másodperccel fu­tott gyengébb időt a győztesnél. A hölgyeknél már izgalmasabban alakultak a küzdelmek, Filutásné csupán 2 másodperccel bizonyult jobbnak Fiilöp Andreánál Ebben a versenyszámban is nyeregbe szállt a két egykori magyar baj­nok, a szolnoki Ivánfi Brigitta és a mosoni Páré Veronika, ők ma csu­pán kedvtelésből tekernek, in­kább a civil életben keresik boldo­gulásukat. Az utóbbi az ötödik, míg Brigitta közvetlen előtte fu­tott be. Délután már a mezőnyverseny- nyel folytatódott az egynapos vi­adal, a hölgyekre 75 km várt a Szolnok-Csataszög-Kőtelek- Tiszasüly—Besenyszög útvona­lon, míg a férfiak kétszer tették meg ugyanezt a távot. Nem volt könnyű dolga a kerekezőknek, ugyanis először hátszél segítette, majd visszafelé az ellenszél tette próbára őket. Végül is a hölgyek­nél a pécsi Ispán Laura csak jobb hajrájával tudott nyerni Páré és Ivánfi előtt. A férfiaknál, sokak meglepetésére, a hazaiak 23 esz­tendős kölcsönkerekese, Bartha Gergely izgalmas befutóban har­colta ki a győzelmet. A második helyen Szórádi végzett, aki végül az összetett elsőséggel vigaszta­lódhatott. A szenioroknál a szol­nokiak örökifjú bringása, La- bancz István fiatalokat megszé­gyenítő 38 km-es átlaggal tekerte le a 75 km-es távot, nem talált le­győzőre. A győztesek és a dobo­gósok között a rendező Cukor­gyár Rt. stílszerűen kristálycuk­rot osztott szét. Az összetett csa­patversenyt, tehát a Süvegcukor Kupát, a hazaiak nyerték a buda­pesti vasutasok előtt. Eredmények, férfiak. 10 km- es időfutamverseny: 1. Szórádi Balázs (Postás-Matáv) 14:18, 2. Szabó János (Szolnoki Cukor­gyár) 14:41, 3. Nagy Gyula (Haj- dú-Velocipéd) 14:49. 140 km-es országúti viadal: 1. Bartha Ger­gely (Szolnoki Cukorgyár) 3:47.09, 2. Szórádi Balázs, 3. Áb- rok Norbert (Cornix-Invest) azo­nos idővel. Az összetett vég­eredménye: Szórádi Balázs 4:01.27, 2. Kiss Miklós (Tipográ­fia) 4:01:59, 3. Krutek László (Cornix-Invest) 4:02:06, ...5. Kiss László 4:02:.20, 6. Bartha Ger­gely 4:02:28 (mindkettő: Szolno­ki Cukorgyár). Nők, 10 km-es időfutamver­seny: Filutásné Halasi Katalin (FTC-Bonaldo) 15.59, 2. Fülöp Andrea (Szeged) 16:01, 3. Tör­zsök Ildikó (BVSC)-16:36. 75 km- es mezőny verseny: 1. Ispán La­ura (Cornix-Invest) 2:08:15, 2. Páré Veronika (Mosoni Sí), 3. Ivánfi Brigitta (Szolnoki. Cukor­gyár) azonos idővel. Összetett végeredmény: Filutásné 2:24:14, 2. Fülöp 2:24:16, 3. Törzsök 2:24:34, 4. Ivánfi 2:24:51. Süvegcukor kupa, összetett csapatverseny : 1. Szolnoki Cu­korgyár 29 pont, 2. BVSC 16, 3. Mosoni Sí 16. _____________________________________(VÉCSÉ) R emiztek a felek Kosárlabda Az elmúlt hét végi szolno­ki kulturális rendezvény- sorozat szerves részeként nem mindennapi kosárlab­da-ütközetre került sor az Olaj-csarnokban. Az Olaj­bányász öregfiúk csapata a parlament válogatottjával mérte össze a tudását. Mindkét együttesben hemzseg­tek az ismert nevek, ezúttal a vendégeknél kapott helyet Sza- lay Ferenc polgármester, aki egy­koron játékosa, majd edzője is volt a szolnokiaknak, sőt Várhe­gyi Attila államtitkár is beszállt a játékba. Az Olajnál többek kö­zött pályára lépett Mészáros „Sziszi”, Szabó „Joci”, a '91-es bajnokcsapat kapitánya, Tóth Zoltán és a legendás center, Mol­nár Gábor. Nem akármilyen nagy csata alakult ki az érdekel­tek között, a küzdelem hevessé­gére jellemző, hogy szinte min­den labdáért csúsztak-másztak a játékosok. A találkozón szinte végig az országháziak vezettek, ám mint kiderült, még a tízpon­tos előny is kevésnek bizonyult számukra a végjátékban. Ven­déglátóik ugyanis a hajrában pontról pontra megközelítették őket, sőt Tóth Zoltán két jól kivi­telezett büntetőjével az utolsó másodpercekben döntetlenre mentették a találkozót. A nagy érdeklődést kiváltott összecsapást megelőző techni­kai értekezleten ugyan arról volt szó, hogy egálnál követke­zik a hosszabbítás, ám ebből nem lett semmi, elfogyott ad­digra a szufla mindkét oldalon. Olajbányász öregfiúk— Parlamenti válogatott 75-75 (33-43) Vezette: Tóth T„ Módos. Olaj: Mészáros 9, Molnár 15, Abonyi 13, dr. Nyerges 8, Tóth Z. 16. Csere: Váradi 8, Szabó 6, dr. Karsay. Edző: Ökrös Imre, dr. Pataki Mihály. Parlamenti válogatott: Vár- konyi, Gulyás-Kovács 26, Gyürk 26, Várhegyi 6, Szalay 9. Csere: Váyer 1, Kiss 4, Balsay 3. Edző: Bállá György. ____________v.cs. Elrajtol a mezőny fotó:b.j. Itthon maradt a kupa Neveztek a földváriak Férfi kézilabda A minap az terjedt el sport­ág berkeiben, hogy az NB I/B Keleti csoportjának baj­noka, a Tiszaföldvári VSE — a megadott határidőig, júni­us 29-ig — nem nevezett be a legfelsőbb osztály küzdel­meibe. Lapunk utánajárt a dolognak, és rákérdeztünk Cseuz Györgynél, a földvá­riak szakosztályvezetőjé­nél.- Szeretnék megnyugtatni min­denkit, a TVSE benevezett az NB I. küzdelmeibe, június 29-e volt a beadási határidő, mi azon a na­pon elpostáztuk a pakszust a Ma­gyar Kézilabda Szövetség címére. Indulni fogunk tehát a legmaga­sabb osztályban, ám jól tudjuk, hogy ez anyagilag is komoly fel­adatokat ró majd a klubra. Ennek érdekében előrehaladott tárgyalá­sokat folytatunk cégekkel, vállal­kozókkal, nem titkoljuk, komoly támogatókat akarunk megnyerni a földvári kézilabdának - jelezte a szakosztályvezető. A csapattal kapcsolatban any- nyit tudtunk meg, hogy két hét múlva, július 17-én a régi-új Sándor Csikar, a legendás jobbszélső godtan játszatott volna világbaj­noki döntőt. Ha már a balsze­rencsénél tartunk, 1964-ben a spanyolországi Eb-n sérülés mi­att nem szerepelhettem. Bene Feri játszott a helyemen. Na lát­ja, milyen érdekes, hogy ez a csodálatos tehetségű újpesti csa­tár most 56 éves, én meg 72. És mi még játszottunk együtt a vá­logatottban.- Ki volt a kedvenc edzője?- Nézze, az MTK nekem ugyanúgy hozzátartozik az éle­temhez, mint a családtagjaim. Természetesen a kék-fehérek óriási tudású mestere, Bukovi Márton az, aki a rangsorban az első. De Sós Károlyról, Lakat Karcsiról, Jávor Pali bácsiról is csak tisztelettel beszélhetek. Mindegyik ragyogó szakember volt. Nem véletlen, hogy példá­ul Bukovi hajdani játékosaiból, Kovács Imréből, Kovács Feriből mind-mind kiváló trénerek let­tek.- Hogy van a család?- Hála istennek jól. A felesé­gem 53 éve eltűri a rigolyáimat, a kis Karcsi meg nyelveket tanul és zongorázik.- Ki volt a legjobb partnere a pályán?- Hidegkúti Nándi. Milyen re­mek jobbszárnyunk volt! Ez a zseni mindig úgy adta nekem a labdákat, hogy meg sem tört a lendületem futás közben. Akko­riban azért voltak nagy párosok: az Újpestnél Egresi Csöpi és Szusza Feri, a Honvédban Budai Laci és Kocsis Sanyi. De minek nosztalgiázni, ez csak az öreg emberekre jellemző. Amúgy több mint fél évszázada járok budapesti törzshelyeimre. Most itt, a Móriban beszélgetünk a Pozsonyi úton, de a korábbi presszókban sem volt az asztal- társaságban egyetlen MTK- drukker sem. Mit csináljak, ilyen társaságban érzem jól ma­gam. QYENESANDRÁS Az MTK és a magyar válo­gatott legendás jobbszélső­je, a változatlanul népszerű Csikar 72 éves. 1949 és 1964 között hetvenötször szerepelt a nemzeti tizen­egyben.- Mit szól a drámai fordulatokkal teli Európa-bajnoksághoz?- Az olaszoknak drukkolok, hiszen focijukkal mindig is szimpatizáltam. Nem tudom, hogy ez miből fakad, de az tény, ha két teniszező játszik a televí­zióban, kiválasztom az egyiket, és ha nem ő nyer, megfájdul a fe­jem.- Nem azért rokonszenvezik velük, mert annak idején Olasz­országba hívták profinak?- Valóban kaptam olasz csapa­toktól ajánlatot 1956-ban is, de engem hazahívott a honvágy. A hatvanas évek elején is szerződ­tetni akart a Torino, mert ott ré­gi barátom, Österreicher Emil volt a menedzser, ám végül nem kaptam meg a sporthivataltól az engedélyt a szerződéskötésre. Hamar túltettem magam az egé­szen, mert világéletemben gyű­löltem utazni. Ami a maiakat il­leti: a hollandok elleni büntető­párbajjal végződött meccsen ka­pusuk, Toldo a mennybe ment, és a korábban bírált Dino Zoff szövetségi kapitány most nem­zeti hős. Nekem van egy rossz beidegződésem, amit sok régi futballista ismer: kapusból so­hasem lesz jó edző. Azt hiszem, ez alól Zoff sem kivétel, de hát világklasszisok játszanak nála, és a védelem egyszerűen áttör- hetetlen.- Tudja, hogy ezen megsértőd­nek most a kapusok?- Ez a véleményem. Egyszerű­en más dimenzióban látják a já­tékot. Hátulról nem olyan a foci, mint a középpályáról vagy elöl­ről.- Ön peches volt, mert nagy vi­lágversenyekről maradt le.- Valóban, 1952-ben eltört a térdkalácsom, de meggyőződé­sem, ha egészséges vagyok, ak­kor sem visz ki Sebes Gusztáv az olimpiára. 1954-ben sem neve­zett engem a vb-re. Ez életem szívfájdalma, lévén a németek balhátvédjét, Kohlmeyert - iste­nemre mondom - nekem talál­ták ki. Nagy szomorúságom ez a mellőzés, de azt hiszem, Sebes Gusztávnak sokkal keserűbb volt ez a bukás... Két vb-n ját­szottam: 1958-ban és 1962-ben Chilében. Utóbbi csapat a ké­pességei alapján szerintem nyu­edző, Váczi Sándor irányításával kezdik meg felkészülésüket az elkövetkező évadra. Az előzetes tervek szerint 16 játékossal fog­nak majd szerződést kötni. A bajnokcsapatból Berkó Lajos és Jordán Gusztáv jelentette be tá­vozását, ők ketten Gyöngyösre igazolnak, ugyanis felvételt nyertek az ottani főiskolára. Ke­retük megerősítésére egykori debreceni játékosokkal, Vágó Zsolttal, Dayka Istvánnal, vala­mint a nyíregyházi Szabó Csabá­val vették fel a kapcsolatot. Raj­tuk kívül a szívesen látnák sora­ikban a — még szabadúszó — Szolnokon és az Elektromosban is megfordult balszélsőt, Szép Kis Róbertét. Sőt képbe került náluk a legutóbb Kiskőrösön ké­zilabdázó orosz irányító, Vlagyi­mir Golovin is. Technikai veze­tőnek pedig a több mint negyed­századon át Szolnokon tényke­dő Horváth Józsefet akarják megnyerni. Elmondta továbbá a szakosz­tályvezető, hogy maradnak a jól bevált, kiváló műanyag borítású homoki csarnoknál, melynek le­látóját némi átalakítással ezer fé­rőhelyesre fogják kibővíteni a bajnokság nyitányára. ivargai

Next

/
Oldalképek
Tartalom