Új Néplap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-28 / 175. szám

IH 2000. Július 28., péntek HAZA 5. OLDAL T U K O R Kiegészítő családtámogatás Budapest Több mint háromezer forin­tos egyszeri kiegészítő támo­gatást kap félmilliónyi isko­lás gyerek családja. A Szoci­ális és Családügyi Miniszté­rium (SZCSM) a tanévkez­dést akarja megkönnyíteni a legrosszabb anyagi körül­mények között élőknek. A rendszeres gyermekvédelmi támogatás 13. havi kiegészítése nem érint mindenkit, aki egyéb­ként havonta kapja a pénzbeli se­gítséget. Harrach Péter, a tárca vezetője hangsúlyozta, hogy a 830 ezer gyerek közül csak az is­kolások után jár a kiegészítő tá­mogatás. A kiegészítés így több mint félmillió gyermeket érint or­szágszerte. A jogosult szülőknek nem kell külön kérvényt benyújtaniuk, mert a pénzt a települési önkor­mányzatok igénylik és a szep­temberben esedékes támogatás­sal együtt folyósítják. A juttatás az idén 3320 forint. A megvalósí­tásra a központi költségvetésből 1,7 milliárd forintot fordítanak. A miniszter a sajtótájékozta­tón beszélt a személyes gondos­kodást nyújtó szociális ellátó- rendszer fejlesztésére kiírt pályá­zatok eredményéről is. Harrach Péter közölte, hogy a tárca a 2000. évben négy témakörben hirdetett meg pályázatokat: szo­ciális szak- és alapellátás, lakó­otthonok kialakítása és korszerű­sítése, a falugondnoki hálózat, valamint a hajléktalanokat ellátó intézményrendszer bővítése. A beérkezett 902 beadványból 464 kapott támogatást. A nyertesek többnyire állami szervezetek, de a civil szféra, továbbá egyházi in­tézmények, illetve szervezetek is részesültek a most megítélt 1,33 milliárd forintból. - ré ­Segély gyermekeknek Budapest A következő tanévre is megvan a pénzügyi fedeze­te annak, hogy a rászoruló iskolás és óvodás korú gyermekek étkeztetéséhez támogatást nyújtson a Nem­zetközi Gyermekmentő Szolgálat. Csütörtökön 22,5 millió forintnyi adományt vettek át egy nemzetközi nagyvállalat képviselőitől.- A lelkiismeretes pedagógusok­nak köszönhető, hogy észreve­szik azokat a gyermekeket, akik reggeli és tízórai nélkül érkez­nek az iskolába, s szüleiknek az ebédjük befizetésére sem futja - mondta Kuncze Gábor szabad- demokrata politikusra Nemzet­közi Gyermekmentő Szolgálat alelnöke. - Ilyenkor a tanárok, az óvónők tollat ragadnak és nem restek írni a szervezet címére. 1999-ben összesen csaknem 42 millió forintot osztottak szét, de ez sem volt elegendő vala­mennyi igény kielégítésére. Mintegy 4000 gyermek iskolai, illetve óvodai étkezési díját vál­lalta át a szolgálat. A szociálisan rászoruló gyermekek többsége vidéken, az árvíz sújtotta terüle­teken él. A gyermekmentők te­vékenységét segíti Kimberly Tufo, az Egyesült Államok ma­gyarországi nagykövetének fe­lesége is. Az adományát most átnyújtó nemzetközi nagyvállalat New York-i képviselője lapunknak el­mondta, hogy az éhezés vissza­szorítása céljából a világ 180 or­szágában nyújtanak hasonló se­gítséget. Kuncze Gábor hangsúlyozta azt is, hogy az adományozó cé­gek évről évre visszatérnek, mert az elszámolásokból látják, hogy az általuk nyújtott támogatás jó helyre, a ténylegesen rászorulók­hoz kerül. Az étkezési hozzájá­rulásokat minden esetben köz­vetlenül a gyermekek nevére, az adott iskolába, illetve óvodába utalják. N. ZS. Gála Zemplénben Immár kilencedik alkalommal rendezik meg a Zempléni Művé­szeti Napokat - a vidék legrango­sabb kulturális fesztiválját - je­lentették be tegnap a főtámogató Antenna Hungária Rt. a székhá­zában. A rendezvény idei jelleg­zetessége az lesz, hogy a millen­nium tiszteletére elsősorban ma­gyar művészek közreműködésé­vel tartják meg, s több mint húsz település adja a helyszínt. A nyi­tókoncert augusztus 18-án Sáros­patakon lesz a vár udvarán, s a pataki református templomban tartják a záróhangversenyt au­gusztus 26-án. A zenei esemé­nyek mellett számos kiállítást nyitnak meg, kirándulásokat szerveznek a térség nevezetes helyeire, de alkalmat adnak arra is a látogatóknak, hogy megis­merkedjenek Zemplén és a törté­neti korszakok jellemző étkeivel. A füzérradványi Károlyi-kastély­ban kortáncbemutató és bál várja a mulatni vágyókat. Temetőfejlesztések várhatók Iskolapadba ülnek a kegyeleti parkok üzemeltetői A temetők sem kerülhették el a belvizet FOTÓ: EUROPRESS A Magyarországon található mintegy 8500 temető 52 százaléka egyházi és 48 százalé­ka önkormányzati kezelésben van. Az idei rendkívüli időjárás és a természeti csapá­sok ugyancsak megviselték sírkertjeinket. A nagy szárazság miatt kőkeménnyé vált talaj nehezítette a sírgödrök kiásását, ahol pedig ár- vagy belvíz volt, a temetők nagy része használhatatlanná vált. Munkatár­sunk a kialakult helyzetről érdeklődött. Budapest- A régészeti ásatások azt bizonyítják, hogy őseink lehetőleg magaslaton, domboldalban temetkeztek - mondja Horváth Csaba belügy­minisztériumi főosztályvezető. - A tavaly októ­berben hozott temetkezésekről szóló törvény már előrelátóan úgy rendelkezik, hogy az új temetők telepítése során tekintetbe kell venni a domborzati viszonyokat, nem szabad olyan helyre telepíteni temetőt, ahol 250 centiméter fölé emelkedhet a talajvíz. A sírgödör mélysé­gét 200 centiméterben írja elő a törvény. A to­vábbiakban azt is előírja a jogszabály, hogy öt éven belül valamennyi temetőben ravatalo­zónak, utaknak kell épülnie, és a temetőt kerí­téssel kell körülvenni. A gyakorlatban még nincs magánkézben lévő temető, noha a törvény nem tiltja ilyenek létesítését.- Nem titkolt szándékunk, hogy a temetőket szakszerűen gondozott kegyeleti parkká alakít­suk át. Ezért a végrehajtási utasítást tartalmazó kormányrendelet előírja, hogy ez év október elsejétől csak az üzemeltethet temetőt, akinek magának vagy egyik felelős munkatársának kertészeti szakképesítése van. Hamar jelent­keztek az érintett főiskolák, hogy hajlandók ilyen szaktanfolyamokat indítani. A Kecskemé­ti Kertészeti Főiskolán néhány napon belül megindul az első két hónapos temetőüzemelte­téssel foglalkozó szakképzés. Magyarországon a nyolc és fél ezer temetőt mintegy 800 vállal­kozó üzemelteti, közülük van olyan, amelyik­nek 50 kegyeleti park tartozik a hatáskörébe. Október 1-jéig valamennyiüknek meg kell sze­reznie a parkgondozói képesítést - mondta a belügyminisztériumi főosztályvezető. KOÓS Még mindig zárva a dosszié Az ORFK-n egyelőre nem árultak el részleteket arról a postabankos nyomozati anyagról, amelyet nemrégiben vádemelési javaslattal adtak át az ügyészségnek. Egy korábbi információ szerint Princz Gábor ex-vezér- igazgatót és társait ötféle bűncselekménnyel vádolják. Budapest Majd egy éve húzódik az úgyne­vezett Postabank-ügy. Mint isme­retes, kormányzati kezdeménye­zésre a Pénzügyminisztérium, az ÁPV Rt., a bank új menedzsment­je, a Kormányzati Ellenőrzési Hi­vatal és az Állami Számvevőszék is feljelentette az állítólag 154 mil­liárdos tisztázatlan veszteséget felhalmozó pénzintézet volt veze­tőit, közöttük Princz Gábort. A külön e célra létrehozott vizsgáló- bizottságok számos gyanús ügy­letet tártak fel, így a vádak is sok­félék: gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének visszaélése, hűtlen kezelés, csalás, sikkasztás, tartozás fedezetének elvonása, számviteli fegyelem megsértése. Hogy mindebből mire találtak koníáét bizonyítékokat a nyomo­zók, azt nem tudni, mert az ORFK szóvivője elzárkózott a nyilatko­zattól. Ázt mondta: napokon be­lül sajtótájékoztatón ismertetik az ügyészségnek átadott anyag tar­talmát. Azóta két hét telt el, de az ORFK még mindig hallgat. Kuncze Gábor, az SZDSZ frak­cióvezetője szerint a nyomozás közben sorra megdőltek a vádak. Pintér Sándor belügyminiszter állításával ellentétben - miszerint öt bűncselekményre alapos a gyanú - csupán egy ok miatt ma­rasztalhatok el Princzék: a bank mérlegéről folyamatosan félretá­jékoztatták az ellenőrző szerve­ket. Kuncze elmondta: még eny- nyit sem tudni arról a tavalyi SZDSZ-es beadványról, amely­ben 1 milliárd forintnyi postaban­kos pénz Fideszhez vándorlására hívják fel az ügyészség figyelmét. Igaz, 1999 őszén - még Györgyi Kálmántól - kaptak egy levelet, amelynek az volt a lényege, hogy az ügyészség összevonva kezeli a teljes postabankos dossziét, ám azóta semmi sem történt. Mint ismeretes, az SZDSZ ta­valy nyáron sajtótájékoztató-so­rozaton igyekezett bebizonyítani, hogy Princz és csapata a Mahir és számos más cég közbeiktatásával mintegy egymilliárd forintot adott a Fidesz választási kampá­nyára. TAKÁCS MARIANN EGYETÉRTÉS. Mintegy 185- 190 milliárd forint lenne szüksé­ges a jövő évi költségvetésből tényleges agrártámogatásra - mondta Máhr András, a Mező- gazdasági Szövetkezők és Ter­melők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára csütörtökön. A MOSZ vezető tisztségviselője ál­tal ismertetett támogatási igény­nyel lényegében egyetértett Mészáros Gyula, a Magyar Agrárkamara főtitkára is. REÁLÉRTÉK MEGŐRZÉSE. A szocialista Lamperth Mónika szerint itt az ideje annak, hogy a kormány megtartsa ígéretét és a tervezettnél magasabb infláció ellenére is biztosítsa az önkor­mányzati költségvetések reálér­tékének megőrzését. Az MSZP alelnöke szerint vissza kell adni az önkormányzatoknak és az ál­lami intézményeknek legalább azt a 38 milliárd forintnyi támo­gatási összeget, amelyet az árví­zi veszélyhelyzet miatt vontak meg tőlük. MDF-JAVASLAT. A Magyar De­mokrata Fórum egyetért a Pénz­ügyminisztérium által az adótör­vények módosítására elkészített javaslatok többségével, öröm­mel üdvözli a családi adóked­vezményeket, viszont némi vál­toztatást kíván a személyi jöve­delemadóról szóló előterjesztés­sel kapcsolatban - jelentette be csütörtökön Font Sándor frak­cióvezető-helyettes. Elmondta: azt szeretnék, ha a 30 százalé­kos adókulcs felső határát 1 mil­lió 50 ezer forintról 1 millió 200 ezer forintra emelnék. PEDAGÓGUS-BÉROLLÓ. Az MSZP szorgalmazza, hogy az egészségügyi dolgozók és a pe­dagógusok bérének 30, illetve 20 százalékos, felzárkóztató célú emelése után a közszféra egé­szére egy háromelemű bérrend­szert vezessenek be az európai bérek utolérése és a bérolló zárá­sa érdekében. Erről Kiss Péter szocialista ügyvezető alelnök beszélt csütörtökön Budapesten. Az ellenzéki politikus utalt arra, hogy a magyar keresetek öt­nyolcszoros mértékű elmaradás­ban vannak az uniós átlagtól, a közszférában pedig még ennél is jelentősebb a különbség. BIRTOKVITA. A Csillebérci Gyermektábort a Magyar Úttö­rők Szövetsége (MUSZ) nem birtokolhatta el, az érvényes jogszabályok ezt csak 2001 júni­usában tennék lehetővé - jelen­tette ki az Ifjúsági és Sportmi­nisztérium sajtófőnöke, Morvái Katalin szerdán. A MÚSZ elnö­ke, Rácz Péter elmondta: nem ők állították azt, hogy az úttörő­szövetség elbirtokolta az ingat­lant. Korábbi álláspontjuk egyébként nem változott - mint jelezte -, továbbra is az ingatlan jogos tulajdonosának tartják a MÚSZ-t. ■ Elnöki utak Budapest Tegnap bemutatták azt a riportköte­tet, amely Göncz Árpád huszonkét külföldi útjáról készült. A szerzők az Axel Springer Magyarország ki­adó két lapjának munkatársai, a Békés Megyei Hírlap és a Somogyi Hírlap újságírói, akik összesen 34 országba kísérték el az elnököt az elmúlt tíz év során. A riporterek kö­zelről láthatták az államfői proto­kollt, bekukkanthattak a díszvacso­rák menükártyáiba, beszélhettek vi­lághírességekkel, körülnézhettek egzotikus tájakon, s megtudhatták, mit tudnak rólunk, magyarokról más országok lakói. Az írások főszereplője természe­tesen a leköszönő Göncz Árpád, aki vendégeskedett királyi, császári és államfői rezidenciákban, tárgyalt kormányhivatalokban és találkozott hazájuktól távol élő magyarokkal. A kötetet dr. Árpási Zoltán főszerkesz- tő (képünkön) szerkesztette. ______ F OTÓ: EUROPRESS/KALLUS GYÖRGY Drágulhatnak a magánfőiskolák Tiltakoznak mindenféle további korlátozás ellen Bizonytalanná válhat a hazai magánfőiskolák helyzete, ha a kormányzat előtt fekvő tervek valóra válnak és tilos lesz a tandíjakat az inflációnál nagyobb mértékben megemelni. Az intézmények költségeinek változása ugyanis nem feltét­lenül azonos a pénzromlás arányával. Budapest A nyereségorientált főiskolák csak egyféleképpen tudják kivé­deni a tandíjemelés korlátozásá­nak kedvezőtlen hatásait úgy, hogy amíg szabad, az infláció­nál sokkal nagyobb mértékben drágítják szolgáltatásaikat. így nem lenne baj később, ha csak kisebb mértékben növelhetnék a képzés árát. Ugyancsak prob­lémát jelent, hogy jövő évtől nem kérhetnek költségtérítést azoktól a hallgatóiktól, akiknek oktatásához az állam is pénzt ad. A kieső bevételek pótlására ezért várhatóan megemelik a fi­zetős diákok tandíját. A draszti­kus emelések viszont elriaszt­hatják a jelentkezőket, ami szin­tén nehéz anyagi helyzetbe hoz­ná az iskolákat. A vállalkozókat azonban a je­lek szerint nem ijesztik el a felso­rolt gondok: a közeli jövőben há­rom további, gazdasági alapon szerveződő intézmény szeretné megnyitni kapuit a diplomára vágyó fiatalok előtt. Jelenleg egyébként a hallga­tók fele nem a képességei, ha­nem a pénze miatt kezdheti el felsőfokú tanulmányait. Az ok­tatási tárca szakemberei éppen ezért szeretnék mindenki szá­mára kötelezővé tenni a felvéte­li vizsgát, hogy ne süllyedjen to­vább a felsőoktatás színvonala. A magánintézmények élénken tiltakoznak az elképzelés ellen. Úgy vélik, elfogadhatatlan, hogy ha valaki az állam pénze helyett a sajátján akar tanulni, akkor megtagadják tőle ezt a le­hetőséget. Miért ne képezhetné magát valaki, ha van pénze megfizetni a tanárt? - teszik fel a kérdést a tervezet ellenzői. A képletet bonyolítja, hogy a főis­kolákra való bejutást érintő új szabályozás csak néhány évig marad fenn, mert 2005-től az oktatási tárca szándékai szerint a felvételit kiváltja a kétszintű érettségi.- w-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom