Új Néplap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-27 / 174. szám

4. OLDAL A SZERKESZTŐS É G POSTÁJÁBÓL 2000. JÚUUS 27., CSÜTÖRTÖK Természetjárók a megye népszerűsítéséért A természetjárók a megye ide­genforgalmának népszerűsítésé­ért és a kunhegyesi szélmalo­mért indított teljesítménytúrán hetvenhárom résztvevő teljesí­tette a Kunhegyes-Karcag kö­zötti távot, kifejezve ezzel az al­földi táj iránti szeretetét és a szélmalmok megmentésének fontosságát. Az ország minden részéből érkezett természetjárók többsé­ge kerékpárral, tíz résztvevő pe­dig gyalogosan vágott neki a harminc kilométernek, bizo­nyítva, hogy a gyalogtúrázásnak is van létjogosultsága a Nagy­kunságban. A legnagyobb sikert a szélma­lom árnyékában tartott „reggeli piknik” aratta, ahol a Kunhegye­si Falusi Turizmus Egyesület tagjai zsíros kenyérrel és teával várták a túrázókat. Hogy a „szélmalomharc” nem szélmalomharc, arról a rendezvényt megtisztelő Her- bály Imre országgyűlési képvi­selő és Kontra József, Kunhe­gyes polgármestere rövid kö­szöntője adott biztatást a jelen­lévőknek. SOMODI MÁRIA Ecet helyett gyümölcssav Táplálékunk annál jobb, minél kevésbé van izgató hatása. A mustár, a bors, a csípős ételíze­sítők, az ecet jellegüknél fogva izgatják a gyomrot. Egy teáska- nálnyi ecet elegendő ahhoz, hogy megakadályozza az elfo­gyasztott táplálék keményítőjé­nek megemésztését. Az ecetnek a májra és érrendszerre is ked­vezőtlen a hatása; a vér lúgossá­gát csökkenti; hajlamossá teszi a savasságra. A gyermekek nyughatatlan viselkedésén különösen jól ta­pasztalható az ecet és más izga­tó anyagok hatása. Míg az ecet­sav a gyomorban nem bomlik le, a gyümölcssavak jól emészt- hetőek. Ezek a természetes íz­anyagok jótékonyak. Kedvező élettani hatását figyelték meg a citrom kifacsart levének. Bátran alkalmazhatjuk ecet helyett, sőt gyomorégés egyes eseteiben is hasznosabb, mint például a keksz. Mire használjuk a megma­radt ecetet? Például kitűnő fertőtlenítő­szer. Jó a bőrgombásodásra, edények, gyökérzöldségek nyer­sen való fogyasztást megelőző­en 5-10 százalékos oldatban va­ló csírátlanításra, jó vlzkőoldó, de közömbösíti a mosószerek maradványait is, ha az öblítővíz­be néhány kanállal teszünk be­lőle. ____________________________C. L, SZOLNOK Ú JRA EGYÜTT. A tiszai áradás a Zagyva mentén élő rékasiakat is próbára tette, de a település lakói­nak példás összefogása megmentette a kis község lakóit. E győzelem sikerére a Zagyva-hídtól a falu­széli gátőrházig a gátépítés oroszlánrészét vállalók a közelmúltban egy hangulatos, reggelig tartó ze­nés vacsoraesetet rendeztek, emlékezve a kritikus napokra, a fegyelmezett, példás helytállásra. Felvé­telünk az emberpróbáló napokon összekovácsolódott, ma már méltán vidám csapat egy csoportjáról készült. (BEKÜLDÖTT FOTÓ) ELŐSZÖR TALÁLKOZTAK. A Kunhegyesi Baráti Kör és a Kisújszállási ’48-as Olvasókör tagjai a kö­zelmúltban közös kirándulást szerveztek. A Bogácson eltöltött idő jó alkalmat kínált a két kör tagjai­nak az ismerkedésre. A közös programot videofelvétel is megörökítette. A társaság tagjai elhatározták, kapcsolatukat ápolják, s legközelebb októberben Kisújszálláson találkoznak, ahol kunsági birkapapri- kással látják vendégül a Kunhegyesi Baráti Kör tagjait. __________________________________ ■ N em lehet kilátni A szolnoki Orosz György úton van egy útsza­kasz, ahol hetente legalább két baleset történik. A baleset okozója egy rossz helyre ültetett, s az­óta már „felnőtté” cseperedett fa. Ettől a fától nem lehet belátni az útkereszteződést, csak tip­pelni lehet, hogy jön-e valami. Egészen ponto­san ez a szakasz az Orosz György úti tízemele­tesek előtti részről fordulna jobbra, a garázsso­rok felé. Ahhoz, hogy a kereszteződést be lehes­sen látni, jól előre kell gurulni az autóval. De ha kimerészkedünk, akkor az autó orra annyira ki­lóg, hogy az egyenesen jövő autó már el is vitte az elejét. Akad még egy rész a Széchenyin, ahol szintén a fa a „hibás”. Ez pedig az aluljárónál van: ha jobbra szeretnénk kanyarodni a város felé, nem lehet belátni az útszakaszt, a balról jö­vő forgalmat. Szerintem legalább annyit megérne a dolog, hogy az illetékesek megnéznék, mennyire iga­zam van. De ha netán tennének is valamit, ak­kor már megérte, hogy szóltam róla. _____________ P. M. M., SZOLNOK A többértelműség buktatói Mindennapi nyelvünk Nyelvünk rendkívül gazdag, és ezt nem csak mi, magyarok mondjak, hanem azok is, akik most tanulják. A nyelvi gazdag­ság sokszínűséggel társul. Néha egy-'egy szó más szövegösszefüg- ' gésben újabb jelentésekkel bővül. A jelentést a szövegösszefüggés módosítja, és gyakran kelt humo­ros hatást. Az alábbi mondatok csupán nyelvtanilag helyesek, a nyelvi szabatossággal baj van. A Bodri juhász felesége, mióta a férje meghalt, csak a kutyájára számíthatott. Ficsor meglátogatja Vízyéket, hogy ajánlatot tegyen a ház asz- szonyának. A szeretett nőnek kell bemele­gíteni, mert hideg őszi idő van. Az első két mondatban a szö­vegösszefüggés miatt a kiemelt szavak önálló életre kelnek, és a közlő szándékától eltérő, humo­ros hatást keltenek. A harmadik mondatban egy rokon értelmű szó használata lenne megfele­lőbb: a bemelegít helyett befűt. DÓSA LAJOS TANÁR, KUNHEGYES FÉL ÉVSZÁZADA JÁRTAK ISKOLÁBA. Osztálytalálkozót tartott a Kengyeli Általános Iskola ötven évvel ezelőtt elballagott nyolca­dik osztálya. Az 1949/50-ben végzett egykori diákok közül sajnos sokan már nem lehettek jelen, az eredeti osztálylétszámnak csu- pán a fele köszönthette egymást.________________(beküldött fotói A szolnoki muzsikusokat állva ünnepelte a közönség Az ausztriai Clausban, a gyönyö­rű hegyekkel övezett vidék egyik hegycsúcsán, a Bergkirchében, a katolikus templomban évek óta nagyszabású koncertsorozatot szerveznek hazai és külföldi elő­adóművészekkel, együttesekkel. A kilenc előadásból álló nyári koncertsorozat vendégeként a Szolnoki Kamarazenekar is hangversenyt adott Báli József karnagy vezényletével. A szolnoki muzsikusok első alkalommal tizennyolc évvel ez­előtt kaptak meghívást erre a ran­gos fesztiválra. A barátságtalan, hideg, esős nyáresten sokan jöt­tek fel a hegyre a gyertyafénnyel övezett kaptatón. A zenekedvelő és zeneértő közönség Bach, Sali­eri, Mozart, Rosetti szimfóniáiból bemutatott zeneművek elhang­zása s a harmadik ráadás után állva ünnepbe a szolnoki művé­szeket. Fekete Borbálának, a szolnoki Bartók Béla Zeneiskola tanárának érzékeny, meggyőző fuvolajátéka magával ragadta a hallgatóságot. Ezen az estén for­ró hangulatú ünneplésben volt része a zenekarnak. A szép muzsika, a lelkes kö­zönség kellemes zenei élményt adott valamennyi résztvevőnek, muzsikusoknak és a hallgatóság­nak egyaránt. Jó volt ezen a zenei esemé­nyen Ausztriában szolnokinak lenni. _______________________B. M.-NE. SZOLNOK A levelekből válogatunk. A kiválasztott írások - a levélíró előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójának tiszteletben tartásával — szerkesztett, rövidített formában jelennek meg. Az itt olvasható vé­lemények nem feltétlenül azonosak a szerkesztőség álláspontjával. Névtelen vagy címhiányos írások közlését mellőzzük. Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a meg nem rendelt cikkeket is olvasói levélként kezelje. Az oldalt szerkeszti: Kácsor Katalin A kunok nyelvéről „Mén söjnip ajtiredim sizge tengri sözi, til bilmem tolmács jók. (Sze­rettem volna nektek Isten szavát adni, de a nyelvet nem ismerem, és nincs tolmács.) Az olaszországi Velence város Szent Márk-székesegyháza híres könyvtárában sok más értékes anyag között egy igen fontos, nyelvtörténeti szempontból egye­dülálló anyag is található. Ez a 164 lapból álló gyűjtemény jelentős emlék a kun nyelvről, melynek alapján ennek a világ­kereskedelemben és a kelet-európai tör- : énelemben is fontos szerepet játszó, má­ra már a magyarságba beolvadt népnek rekonstruálhatjuk ősi nyelvét. Feljegyzések szerint az utolsó, aki még részben beszélte e nyelvet, bizonyos Varró István nevű karcagi jegyző volt az 1700-as évek második felében. A velencei kun nyelvemlék, közismer­tebb nevén Codex Cumanicus keletkezé­sének, megmaradásának körülményeiről számos változat van jelenleg is érvény­ben. A nyelvemlék átfogó feldolgozása a 19. század második felében gróf Kuun Géza munkássága folytán ért el jelentő­sebb előrehaladást. A témával foglalkozó tudósok körében komoly viták folytak ar­ról, hogy a kunok eredetileg is magyarul vagy nem magyarul beszéltek-e. Kiemel­kedett a magyarnyelvűség mellett állást foglalók közül a Jászkunok története cí­mű munka szerzője, Gyárfás István. A velencei kun nyelvemlék, melynek szó­szedetében - gróf Kuun feldolgozása alapján - több ezer kun szó található, azonban egyértelműen bizonyítja, hogy a kun egy nagy, török nyelvű nép volt, szemben a jászokkal, akik a Kaukázus­ban lakó oszétokkal állnak nyelvileg is közeli rokonságban. 1957-ben Fekete Nagy Antal egy jász szójegyzéket talált, amelyet Németh Gyula dolgozott fel. E szójegyzék az Or­szágos Levéltárban található. A jász szó­jegyzék jelentős mértékben előrevitte, korrigálta a jász nyelvvel kapcsolatos hi­ányos ismereteinket. Az azonban még máig sem tisztázott történelmileg, hogy a jászok pontosan mikor és miként ér­keztek Magyarországra. Nagy valószí­nűséggel egyes csoportjaik szórványo­san már korábban, jelentősebb csoport­juk pedig a kunokkal települt az ország területére. Mint ismeretes, Kuthe (Kötöny, Ko­ten) kun vezér a tatárok inváziója elől menekülve, negyvenezres népével letele­pedést kért IV. Béla királytól. A mai Nagykunságon, illetve Kiskunságon tör­tént a kunok jelentősebb letelepedése 1239-ben, majd IV. (Kun) László király későbbi törvényei a széttelepedést írták elő, mely arra is szolgált nagy valószínű­séggel, hogy meggyorsuljon a magyar néppel történő asszimilálódás folyamata, az elmagyarosodás. Talán ez gyorsította meg végül is a kun nyelv vártnál gyorsab­ban történő kihalását is. A kunok nyelvének utóbbi időben legjelentősebb kutatója a fiatalon el­hunyt Mándoky Kongur István turkoló- gus volt. A karcagi származású tudós tervei között szerepelt egy kun nyelv­könyv összeállítása is. Fájdalom, hogy korai halála e nemes tervet nem hagyta megvalósítani. A Velencében őrzött eredeti kun nyelvemlék magyarországi másolatát azonban gróf Kuun Géza készítette el először, 1880-ban. Voltaképpen ez az út­törő vállalkozás rette lehetővé, hogy bő­vüljenek ismereteink a kun nyelvről. Munkájának egyedüli hátránya, hogy az latin magyarázatokkal, fordításokkal és a kunok történetiségére vonatkozó szö­vegekkel készült, s így az csak a latinul értők számára válik tanulmányozhatóvá. Nagyon fontos lenne az anyag magyar ér­telmező szövegekkel (kun-magyar fordí­tás) történő feldolgozása, amely köze­lebb vinné az érdeklődőket a kun nyelv átfogóbb megismeréséhez. A Codex Cumanicus kun nyelve, illet­ve a magyarországi Kun Miatyánk (Be- zén Attamiz) elemzései azt igazolják, hogy dialektusában jelentős eltérés ta­pasztalható a két nyelvemlék között, ami természetes, hisz a mai magyar nyelvben is jelentősek a tájnyelvi eltéré­sek országrészenként. A kunok nyelvé­nek ezen írásos anyagáról Tomasini olasz tudós már 1656-ban említést tett, majd 1769-ben Comides Dániel 22 lapot Velencében lemásolt, és Magyarország­ra hozta. A Codexet 1980-ban, az első magyar- országi megjelenés centenáriuma alkal­mából reprint kiadásban vékony, kék kö­tésben a Körösi Csorna Társaság révén Li­geti Lajos jelentette meg már jelentős an­gol nyelvű előmagyarázattal. Ligeti ezzel kapcsolatban megemlíti, hogy a Codex tökéletes feldolgozása széles körű isme­reteket követel. Ezért nem meglepő ta­lán, hogy még eddig senki sem mert vál­lalkozni a benne található nyelvi anyag teljes elemzésére. Fontos volna tehát, hogy a török nyelvhez annyira közelálló, kihalt kun nyelv rekonstruálása terén előrehaladjon a tudomány, a nyelvészet. Különösen értékes volna ez éppen Jász- Nagykun-Szolnok megyében, ahol en­nek a magyarrá lett egykori keleti nép­elemnek legjelentősebb populációban él­nek utódai. A nagykunsági iskolák tanulói számá­ra sem közömbös ez a kérdés. KUN SÁNDOR, ÚJSZÁSZ NYUGALMAZOTT PEDAGÓGUS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom