Új Néplap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-26 / 173. szám

2000. Július 26., szerda 7. OLDAL Eltáncolt történelem Romanap külföldi fellépőkkel Karcag Hírhozó A Soros Alapítvány támogatását is elnyerte a Kisebbségi Jogvédő Egyesület új programja, mely a cigány önkormányzatokban dolgozó képviselők konfliktus- kezelő és -megelőző képességei­nek fejlesztését tűzte célul. A tervek szerint augusztus 12-én induló képzés keretében neves szakemberek tartanak majd elő­adásokat. így többek között ka­tedrára áll dr. Furman Imre, a NEKI igazgatója, dr. Kerékgyártó T. István szociológus, dr. Pálfi Miklós ügyvéd, Csilléi Béla isko­laigazgató, Kökény Kálmán bűnmegelőzési előadó. * * * A Tiszaburai Cigány Kisebbségi | Önkormányzat és a Fiatal Romák Országos Szövetsége roma faluna­pot szervezett a közelmúltban. A több mint kétezer érdeklődő szá­mos program közül választhatott. A hét határra szól falunapról nem hiányzott a helikopteres bemuta­tó, a rendőrségi akcióparádé, a fo- citoma, erős emberek versenye és a szépségkirálynő-választás. A színpadon pedig neves művészek váltották egymást, hiszen fellépett a Kaly Jag és a Fekete Vonat is. * * * Immár negyedik alkalommal ta­lálkoztak a megye cigány ki­sebbségi önkormányzatainak képviselői a Kisebbségi Jogvédő Egyesület közéleti képzési szak­mai konferenciáján. * * * Általános iskolás gyerekeknek szervezett tábort Balatonszeme- sen a CÉSZ megyei szervezete és a Kisebbségi Jogvédő Iroda. A majd egyhetes tábor költségeihez a Nemzeti Etnikai Kisebbsége­kért Közalapítvány és a kulturális 'I minisztérium is hozzájárult. ■ Büntetnék a közösség elleni izgatást A kirekesztő, rasszista megnyilvá­nulások hatékonyabb büntethető­sége érdekében a Büntető tör­vénykönyvbe (Btk.) kellene iktat­ni a faji sértés, illetve becsmérlés tényállásaként a közösség elleni izgatást is - véli a parlament em­beri jogi bizottságának elnöke. Kósáné Kovács Magda elmondta, az igazságügyi tárcánál megkez­dődött a Btk. áttekintése, de a ter­vezett módosítás nem tartalmazza az Európa Tanács által is szorgal­mazott új tényállást. A bizottsági elnök szerint, bár a kormány nem ért egyet egy átfogó antidiszkrimi- nációs törvény megalkotásával, a parlament emberi jogi testületé tárgyalni fog a témáról. Kiss Gábor MSZP-s képviselő úgy vélte, hogy Magyarországon szaporodnak a rasszizmusra utaló jelenségek, po­litikusi megnyüatkozások és em­beri viselkedésmódok formájában egyaránt. Űj jelenségnek nevezte, hogy a rasszizmus gyakran a pat­riotizmus álarcában jelenik meg, illetve, hogy a szegények is egyre inkább a támadások középpontjá­ba kerülnek. ■ Macedóniából, Hollandiá­ból, sőt a tengeren túlról, az Amerikai Egyesült Államok­ból érkezett együttes is fel­lépett a karcagi romanapon. A Napsugarak Kulturális, Szabadidősport- és Érdekvé­delmi Egyesület rendezvé­nyének középpontjában a cigány kultúra állt, a szín­padon fellépő művészeknek azonban együtt tapsolt ro­ma és nem roma. Az egész napos program - me­lyet a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 150 ezer forinttal támogatott — kora délelőtt kispá­lyás labdarúgóversennyel vette kezdetét. A torna résztvevőit a szervezők nevében Nagy Szilárd, a Napsugarak egyesület elnöke köszöntötte. A csapatok csatáját a karcagi Északi Brazilok nyerték. A focistáknak, de a szurkolók­nak sem volt sok idejük, hogy ki­pihenjék a meccsek izgalmait. Délután ugyanis a VI. sátoraljaúj­helyi nemzetközi vándorcigány- fesztiválon részt vevő csoportok váltották egymást a színpadon. A karcagiak nagy tapssal jutalmaz­ták a macedónok műsorát, akik törökös, balkáni jellegű kólót és harci táncokat is hoztak. Az ün­neplésből bőven kijutott a hol­land együttesnek is, amelyet ma­gyar származású cigány férfi, Ba­lázs Gusztáv vezet. A tulipánok országából érke­zett művészek egy kerek történe­tet adtak elő, indiai, török, egyip­tomi, görög és magyar táncokra jellemző elemekkel felidézve a vándorlásukat. A közönség elé lé­pett egy amerikai, nem cigány együttes is. A New Orleans-i ze­nészek, táncosok műsorában hallhattak az érdeklődők dzsesszt, indián zenét, láthattak néger táncot. A produkció végén igazi karneváli hangulatot vará­zsoltak a színpadra a tengerentú­li művészek. Míg a szólt a zene, pörgött a tánc, a Magyar Művelődési Inté­zet munkatársát a romafesztivá­lok jelentőségéről kérdeztük. Szász János elmondta, külföldön már az archaikus cigánytáncot szakemberek koreográfiába ál­modták, míg nálunk a romatán­cot előadó csoportok többségé­nek nincsenek szakmai segítői. Bár az intézet igyekszik filmre venni ezeket az eredeti táncokat, de a mentés mellett el kellene kezdeni a művészeti megformálá­sát is. D. E. Munkanélküli helyett vállalkozó Az önkormányzat is vele készítteti az ablakokat JÁSZÁROKSZÁLLÁS Jó régen volt már, hogy a jászárokszállási Czuczu Sándor valamelyik szombatot vagy vasárnapot a pihenésre fordította. Asztalos vállalkozóként keresi kenyerét már 1990 óta. Egyik legnagyobb munkáját ezekben a napokban fejezi be, a felújítás alatt álló he­lyi városháza nyílászáróit készítette el. Munka közben beszélgettünk vele, amikor épp a helyi Deák Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola ablakait javította. Budapesten tanulta ki a bútorasztalos mestersé­get, s jó néhány árokszállási munkással sok éven át ingázott a fővárosba nap mint nap. Épí­tőipari szövetkezeteknél dolgozott, végül a rend­szerváltásig az IKV-nál. 1990-ben aztán meg­szűnt a bejárás lehetősége, a létszámcsökkenté­sek őt is elérték, el kellett jönnie a vállalattól. Nem volt mit tennie, dolgoznia kellett, hiszen nagy család várta odahaza. Vállalkozásba kez­dett: a bútorkészítés mellett korábbi munkahe­lyein kitanulta az épületasztalos és az üveges szakmákat is, így szélesebb körből veheti fel a megrendeléseket. Czuczu Sándornak van kire keresnie, hiszen hat gyermeke van: egy fiú és öt lány. A két leg­nagyobb lány már férjhez ment, a legkisebb vi­szont még csak 17 hónapos. Az első unoka is megérkezett, a kisfiú most egy hónapos.- Ahhoz, hogy ekkora családról gondoskod­jon, keményen kell dolgozni.- Valóban, éjjel-nappal, szombat-vasárnap is van mit csinálni. De az iskoláztatásra, a ruhára, főleg pedig az ételre valót meg kell keresnem, azt pedig csak sok munkával lehet elérni.- Mióta dolgozik a szakmájában? . - Nagyszüleim neveltek fel, nagyapám prí­más volt, vendéglőkben zenélt. Mindig azt mondta, hogy a megélhetéshez szakmát kell a kezembe kapnom. O adott a szakmunkásképző­be. Egy hete voltam tanuló, mikor már plusz­munkát vállaltam, jól jött a kiegészítés. Mióta megkaptam a szakmunkás-bizonyítványt és fel­szabadultam - huszonöt éve -, folyamatosan munkaviszonyban vagyok, először építőipari szövetkezeteknél, aztán az IKV-nál dolgoztam, tíz éve pedig vállalkozó vagyok, ha kell, besegí­tenek a családtagok, a rokonok.- Hogyan tud kikapcsolódni?- Szabadidőmben is dolgozom, a munkám a hobbim. Azért sokszor érzem, hogy belefára­dok, belefásulok abba, amit csinálok, de ha egy­szer elvállaltam egy feladatot, akkor annak kész kell lennie időre. Szeretem, ha meg vannak elé­gedve azzal, amit kiadok a kezemből. Úgy gon­dolkodom, hogy inkább elvállalok három mun­kát olcsóbban, mint egyet drágán. Arra törek­szem, hogy folyamatosan legyen megrendelé­sem, mert csak úgy van rendszeresen bevétele a családnak. Feleségem otthon van a gyerekekkel.- Nem kis munka volt a városháza új ablaka­inak elkészítése, a régiek javítása. Czuczu Sándor varázsolta újjá a Deák Ferenc gimnázium ablakait is FOTÓ: SÁRKÖZI JÁNOS- Általában egy kft. alvállalkozójaként ka­pom a megrendelést. így került hozzám a pol­gármesteri hivatal ablakainak elkészítése is, re­mélem, elégedettek a munkámmal. _____________________ ________BANKA CS. K udarcra kárhoztatva TELEKI JÓZSEF Az iskolázottságát vizsgáló felmérések szerint a romák csupán egyetlen „kategóriában” körözik le a nem cigányokat, az írástudatlanok számában Nemrég kiderült, a 142 ezer felvételiző keve­sebb mint harmada jutott be valamelyik egye­temre vagy főiskolára. Arról azonban nincs pontos adat, hogy mennyi lesz szeptembertől az előadótermek padjában újonnan helyet foglalók között a cigány származású. A jelent­kezési lapokból ugyanis aligha olvasható ki: ki a roma és ki nem. Mondhatnánk, szerencsére, hiszen így a gyanúja sem merülhet fel annak, hogy valakit származása miatt utasítottak volna el. No, nem mintha oly sok cigány fiatal to­longana a felső- oktatási intéz­mények kapujá­ban. Többsé­gük, sajnos, el sem jut a felvételiig. Egy nemrégen napvilágot lá­tott felmérés szerint a cigányság iskolázottsági mutatói minden téren elmaradnak a többségi társadalométól. A romáknak mind­össze 1-2 százaléka rendelkezik diplomával, de az érettségizet­tek és szakmát szerzők aránya is jóval kisebb a cigányoknál. Csupán egyetlen „kategóriában” körözik le a nem cigányokat, az írástudatlanok számában. Pedig egy másik, közelmúltban készül felmérés szerint a ci­gány szülők döntő része azt szeretné, ha gyermeke legalább az érettségi bizonyítványt megszerezze. De akkor miért szorulnak ki még ma is igen nagy számban a cigány fiatalok az oktatási intéz­ményekből? A válasz kézenfekvőnek tűnik: a roma diákok több­sége nem tanul, elégségesekkel pedig nem is álmodhatnak gim­náziumról, főiskoláról. Az iskolai sikertelenség, kudarcok magya­rázatát leginkább a kedvezőtlen családi háttérben leljük megtalál­ni. Tagadhatatlan, ahol a család egyetlen szobán kénytelen osz­tozni, ott a gyermek is nehezen tud felkészülni a másnapi órákra. Ugyanakkor ritkán merül fel a magyarázatok között, hogy sok­szor már az iskolába lépés pillanatában megbélyegzik a roma gye­rekeket - mondván, úgysem fognak tudni lépést tartani társaik­kal. így a cigány gyerekek jelentős része szegregált, elkülönített oktatásban részesül. Ők alkotják az eltérő tantervű (régebben ki­segítőnek nevezett) osztályok többségét. így nem csoda, ha sok lurkó számára már az iskolakezdés kudarcélményt jelent. Csakhogy az üyen a kudarcok az egész társadalom jövőjét meghatározhatják. Ha ugyanis az iskola nem csökkenti, hanem növeli a romák amúgy is meglévő hátrányait, akkor a leszakadó társadalmi csoportok helyzete tovább romlik. Parlamenti vita a romákról? A szocialisták azt javasolják, hogy a parlament ősszel tartson vitanapot a magyarországi ci­gányság helyzetéről, amelyre ed­dig csak egyszer, 1996-ban volt példa. Az MSZP képviselői ugyanis nem látnak politikai aka­ratot a kormányban arra, hogy ér­demben foglalkozzon a cigány­ság problémáival. Az MSZP or­szággyűlési határozati javaslat­ban fogja kezdeményezni, hogy a parlament évente tárgyaljon vita­nap keretében a kérdésről, és hogy a 10 éves romaprogramot pártközi egyeztetések során az ellenzék számára is támogatható módon dolgozzák ki. A szocialisták egy országos és néhány regionális módszertani központ létrehozását sürgetik, amelyek alapítványi kezelésben segítenék, hogy a cigányok meg­felelően megírt pályázatok be­nyújtásával hozzá tudjanak jutni a romáknak szánt támogatások­hoz. A szocialisták értékelése sze­rint az Orbán-kormány elmúlt kétéves tevékenységét a haloga­tás jellemzi cigányügyekben, mert ez a terület a „futottak még” kategóriáját képezi a kabinet szá­mára. Különösen nagy problémá­nak tartják, hogy azok a romák sem kapnak megfelelő segítséget, akik változtatni szeretnének sor­sukon. Pozitívumnak tartják vi­szont, hogy a kormány folytatja a középtávú romaprogramot. Szabados Tamás országgyűlé­si képviselő bírálta, hogy a cigá­nyok nem tudtak hozzáférni az oktatási tárca Arany János tehet­séggondozó programjához, amely összesen évi 260 millió fo­rinttal támogatja azokat, akiknek a továbbtanulása tőlük független okokból nem biztosított. Rá­mutatott: a 700 felvett jelentkező közül mindössze 21 cigány szár­mazású. Szerinte a támogatást zömmel jó anyagi helyzetű családokhoz tartozó gyerekek kapták meg, te­hát a program nem tölti be erede­ti rendeltetését. Kapcsolatok — mindenek fölött Cigányvilág gyermekszemmel Egyiknek sikerül, a másik­nak nem — szól a régi san­zon. A dal sajnos megyénk kisebbségi önkormányzatai között még mindig sláger le­hetne, hiszen vannak sike­res és számos problémával küszködő képviselő-testüle­tek. Most induló soroza­tunkban — pont azért, hogy előbb-utóbb mindenki való­ra válthassa elképzeléseit — arra próbálunk választ ke­resni: az önkormányzatok mit tekintenek sikernek, és mi kell(ene) hozzá. Példa értékű a kisebbségi és a te­lepülési önkormányzat között a kapcsolat - állítja a jászberényi cigány önkormányzat elnöke. Rácz Tamás szerint ez annak is köszönhető, hogy a képviselők már bizonyítottak. Ez ugyanis a második ciklus, amit szinte válto­zatlan összetételben dolgozik vé­gig a testület. De nem csak a vá­ros vezetőivel építettek ki jó kap­csolatot, hanem a Jászság más te­lepülésein működő romaszerve­zetekkel is. A testvérönkormány­zatoktól szerzett tapasztalatokat pedig igyekeznek felhasználni. No, persze van, amiben már a jászberényiek szolgálhatnak ta­náccsal. így például az oktatási intézményekkel való együttmű­ködésben. Rácz Tamás nem kis büszke­séggel mondja, sikerült elérniük, hogy a város szinte összes 3-6 esztendős roma csemetéje járjon óvodába. A települési önkor­mányzat, a pedagógusok segítsé­gével újra indult a dolgozók isko­lája is. Á nyárra pedig tábort szer­veztek az általános iskolás cigány gyerekeknek. Alapítványi támogatásuknak köszönhetően 28 diáknak tudtak egy héten át önfeledt szórakozást biztosítani. A fiúk és lányok a tá­borban játékos formában tanul­tak is: egészséges életmódot, ci­gány népismeretet. Rácz Tamás nem tagadja, sze­rencsések, hiszen a város amiben tudja, támogatja munkájukat. Iro­dájukért például egy fillér bérleti díjat nem kell fizetniük. De biz­ton számíthatnak a polgármester és a jegyző segítségére is. Igaz, a képviselők maguk is mindent fel­áldoznak a sikerért. Tiszteletdíjat sem vesznek fel, azon a pénzen inkább korszerű számítógépet vásároltak az önkormányzati iro­dába. A közelmúltban jelent meg a Tiszabőn 1992-1996 kö­zött működött Freinet- műhely osztályújságjának, a Palacsintának írásaiból összeállított könyv. A cikk megjelenése utáni visszajel­zések arra ösztönöztek ben­nünket, hogy rendszeresen szemelgessünk az írások­ból, vagy ahogy a műhely­ben nevezték, a szabad szö­vegekből. Úgy hisszük, nem minden tanulság nélküli az, ahogyan a cigány gyerekek látták a világot. Lepakolás után mentünk ebé­delni, aztán fürödni a Balaton­hoz. Nem volt nyitva a strand, és elmentünk máshová. Én vol­tam az első, aki bement a vízbe. Jó hideg volt. Feri rövidnadrág­ban fürdött, mert nincs fürdőru­hája. (Mága Gabi) Tegnap este én és a lányok na­gyon féltünk, és valaki lehúzta a paplant, nagyon féltünk, és meg­ijedtünk, és este megint lehet, hogy jön és lehúzza a paplant, és én reszketek. (Mága Erzsi) Reggel amikor felkeltem, Ernő az orromra tette a zokniját és a Balázsnak is. Nagyon idegesek lettünk, és jól megvertük Ernőt, és másnap mi is visszaadtuk ne­ki, mi is az orra alá nyomtuk a mi zokninkat. (Mága Barna) Este meg diszkóztunk a kerepestarcsiakkal. Mága Teri meg kényeskedett, hogy ő tud táncolni. Pedig más jobban tud mint ő. És a Teri mindig csak egy gyerekkel táncolt és kényeskedett is előtte. Én akkor nagyon megutáltam. (Gombik Gyöngyi) Mikor vége lett a diszkónak, a Romano Glaszoval még bemen­tünk a könyvtárba és beszélget­tünk. Fél óra múlva mindenki le­feküdt. Este még nem tudtunk el­aludni. Az együtes egyik része ott aludt a melletünk lévő szobában. Ahogy nevetgéltünk, átjöttek, hogy csendesebben, de mi to­vább nevetgéltünk és akkor meg átkopogtak és mi visszakopog­tunk. Nagy nehezen abbahagy­tuk a nevetgélést és a beszélge­tést, és elaludtunk. Reggel fölkel­tünk és megreggeliztünk, az együttesnek el kellett menni. In­tegettünk nekik, és nem voltunk valami vidámak. (Mányi Etelka)

Next

/
Oldalképek
Tartalom