Új Néplap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-25 / 172. szám

2000. Július 25., kedd 7. OLDAL Adomány belvíz után Mezőtúr A vöröskereszt segítségével ed­dig hat család jutott pénzbeli tá­mogatáshoz a városban ahhoz, hogy a lakásukban esett kárt va­lamelyest enyhíteni tudják. Ezen családok között hatszázezer fo­rintot, illetve az építkezéshez szükséges anyagot osztottak Szét. Emellett említést érdemel az a százezer forintos támogatás is, amelyet tavaly októberben ka­pott meg egy idős mezőtúri la­kos, Gácsi Jánosné, Rózsika néni. A felajánló ebben az esetben Bán Teodóra művésznő volt, aki ösz­szesen öt idős, egyedül élő bel­vízkárosulton segített az ország­ban. Rózsika néni idén már a lti- lencvenedik évébe lép. Három gyermeke közül két fiát még fia­talon elvesztette, jelenleg egye­dül él, tehát igen jól jött a segít­ség. A pénzt — aminek egy ré­szét már fel is használta - Szol­nokon vette át, egy nagy ünnep­ségen. A ház, ahol jómaga több mint harminc éve él, már 150 év­nél is idősebb, így aztán volt mit felújítani rajta. A belvíz csúnyán feláztatta az alap nélküli, vályog­ból készült falakat, amiket már aláfalaztak, hogy ne jöjjön olyan könnyen fel a nedvesség. Mint el- j mondta, vannak még kisebb-na- gyobb munkálatok, de abból már új ház sosem lesz. Közben a ka­pott pénzből bevezettette a tele­font is, ami nagyon hasznos, hi­szen Rózsika néni számára ez nagy biztonságot nyújt. Amikor megtudta, hogy segítenek rajta, nagyon megörült, hiszen még so- j ha semmilyen segítséget nem ka­pott, és a mai na- | pig meghatódva emlegeti az át­adás perceit. Be­szélgetésünkkor elmesélte azt is, hogy 62 éves ko­rában kezdett el munkahelyen dolgozni, és tíz évet töltött egy helyen, büszkén | mutatva meg a | búcsúzóul ka­pott kiváló dolgo­zó emléklapot is, amivel elismer­ték munkáját. A mezőtúri vöröskereszt egyébként folya­matos segítséget nyújt a város la­kosainak, rend­szeres véradáso- j kát szervez a nyári hónapok­ban is, ruhákat, adományokat ad át, legutóbb pél­dául a megyei árvízkárosultakon segített bútoradománnyal. A me­gyei vöröskereszt Semmelweis- díjban részesült nemrégiben szé­les körű tevékenysége elismeré­seként, amelyben a munkájukat látva nagy szerepe volt a vidéki szervezeteknek, köztük termé- j szetesen a mezőtúrinak is. Gacsi Jánosné, Rózsika néni a mai napig meghatódva emlegeti a segély átadásának perceit Az oldalt írta: Rácz Szilvia A fotókat készítette: Forgács Éva és Takács Antal Bővülhet a strand A strandon áprilistól októberig tart a szezon Túrkeve Már csak a kivitelező személye és a kezdés időpontja kétséges, hi­szen elméletben már megvan a pénz a strand új épületének fel­építéséhez. A Phare-program ke­retében 67 millió forintos pályá­zati összeg áll rendelkezésre, hogy a fürdő udvarán megépül­jön egy olyan központi épület, amely különböző kiszolgáló- és gyógyászati létesítményeknek is helyet adna. Addig a vendégek­nek be kell érniük az öt meden­cével és az ugyancsak öt faház­ból álló kempinggel. Mint azt Nádudvari István, a létesítményt üzemeltető kft. vezetője elmond­ta, náluk áprilistól októberig tart a szezon. Több állandó visszaté­rő vendégük van, többek között hollandok, németek, osztrákok, lengyelek és persze hazai turis- J ták, akiket a gyógyvíz mellett a csend, a halászati és vadászati le­hetőségek csábítanak Túrkevére. A fürdő kiveszi a részét a külön- J böző városi rendezvényekből is. j így lesz ez például augusztus 20- án is, amikor a millenniumi prog­ramok egy részének ad otthont a strand területe. Javuló helyzetben a költségvetés Mezőtúr — Több munkahelyteremtő beruházás is megvalósulhat a közeljövőben a városban — tudtuk meg dr. Bagdán Piroska polgármes­ter asszonytól. Nemrégiben adták át a Ráfi új üzemcsarnokát, amelynek terüle­tét az önkormányzat kedvezmé­nyesen biztosította a vállalkozók számára, illetve amennyiben a Földművelésügyi és Vidékfejlesz­tési Minisztérium támogatja a vá­rosba költöző biodízel-előállító céget, jövőre már megkezdődhet az alapanyagok termelése. Jó úton halad az ipari park megvaló­sítása is, hiszen az első vállalko­zóval már megkezdődtek a tár­gyalások, és augusztus végéig várják a visszajelzést. Mindezek­ből úgy tűnik, hogy apró lépések­kel, de csökken a régóta nagy gondot jelentő munkanélküliség a városban. „Javulóban” van Mezőtúr költségvetése is, amelyben már több éve állandó bevételként szere­pel a Bánhorváthy-kastély értékesítéséért járó ösz­szeg, azonban ez idáig hiába. Most végre úgy tűnik, komoly vevő jelentkezett rá. A napokban megérke­zett az ÁPV Rt.-től a belterületi földek után járó mintegy 20 millió forint, ami már több éve esedékes volt. A belvízkárok enyhítésére az állam a felméré­sek utáni összeg felét, majdnem 50 millió forintot fizet Mezőtúrnak, amely összeget önkormányzati rendelet alapján osztják szét hamarosan a rászo­rulók között. Ebből egyebek mel­lett több sérült önkormányzati tu­lajdont is felújítanak, így a Kos­suth úti és az Újvárosi iskola épü­letét is. A további tervek között szere­pel, hogy a Csokonai út szilárd burkolatot kap, ígéret van a köz­úti híd felújítására is, illetve né­hány, a városból kivezető út már új burkolatot kapott. Több ren­dezvény is várható augusztus hó­napban: a hagyományos túri vá­sár mellett Mezőtúr is átveheti a millenniumi zászlót, megrende­zik a Szivárvány Népzenei Egye­sület népzenei találkozóját, s ek­kor tartják a Badár Balázs-díj átadását és a fazekas triennálét is. Dr. Bagdán Piroska polgármester asszony Emlékek a tanyasi iskolákról Mezőtúr Két évvel ezelőtt jelent meg a Pacsirtadal című könyv, amely egy középiskolai ta­nár emlékeit idézte fel, azo­kat a személyes élményeket, amelyek őt ahhoz a tanyasi iskolához kötik, ahol diák­éveit töltötte. Akkor még a szerző sem gondolta, hogy lesz folytatás, és nem csak a homoki iskola történetét ír­ja meg, hanem a még 23, va­lamikor Mezőtúr környékén működő, mára már csak emlékké szépült épület tör­ténetét is. Tóth Boldizsámé, Boldog Teréz munkája nyomán néhány napja jelent meg a második kötet, A pa­csirta újra szól címmel.- Hogyan jött a második kötet ötlete?- Igazából nem csak az én öt­letem volt. Az első kötet egy nosztalgikus visszaemlékezés fia­talkoromról, amelyben csak egy iskolát idéztem, ahová én jártam. Sokan olvasták a könyvet, és töb­ben megkerestek, felajánlottak dokumentumokat, fényképeket egykori iskolájukról, tanáraikról. Lassan összeállt egy újabb kötet­re való anyag. Ennek az a külön­legessége, hogy 24 iskolát mutat be, úgy, hogy az induláskor senki sem tudta, hogy ennyi működött a környéken. Mindez csak a be­szélgetések folyamán derült ki. Érdekes volt, hogy mindenki szí­vesen nyilatkozott, meghatódva emlékezett vissza a diákévekre, akár pedagógusként, akár diák­ként járt az iskolák falai közé. Ta­lán ez az oka, hogy ennyien ma­gukénak érzik ezt a könyvet. Nem csak ezért jelentős ez a két kiadott kötet, hanem a város szempontjából is, hiszen kultúr­történeti és művelődéstörténeti vonatkozásban is egyedülálló, mivel még senki sem gyűjtötte össze a tanyasi iskolákat ilyen pontosan a környéken.- Milyen érzés volt felidézni az emlékeket?- Az egykori tanyasi iskolák­nak varázsuk volt, ugyanúgy az épületnek, mint a tanároknak. Minden megszólaló diák és még élő pedagógus örömmel és elszo­ruló szívvel emlékezett azokra az évekre. Nagy szigorúságban, de nagy-nagy szeretetben neveltek és tanítottak bennünket a tanító­ink. A fő hangsúlyt akkor a haza- és emberszeretetre, a becsületre és a hitre fektették. Olyan tartást adott az a hely, hogy máig is érez­zük a hatását.- Milyen a visszajelzés?- Nagyon sokan mondanak köszönetét ezért a munkáért, és úgy tűnik, újra sok embert össze­hozott, hiszen találkozóról is tu­dok, amelyeket a közeljövőben szerveznek egy-egy iskola egyko­ri tanulói. Talán a könyvnek is köszönhető, hogy nem merültek feledésbe az emlékek.- Mi van most az egykori épü­letekkel?- Mára már sajnos mindössze három épület áll, a Csíderberek, a Csehalom és a Csalicsárda iskola. Amíg a könyv készült, többször Tóth Boldizsámé ellátogattunk a helyszínekre, és bizony elszorult a szívünk, ami­kor csak a helyét találtuk az épü­leteknek. Mára már sok helyen semmi sem jelzi, hogy ott valami­kor tanítás folyt. Talán még meg­menthető lenne valamelyik még álló épület, jó lenne egy iskola­múzeumot kialakítani az egyik­ben.- Lesz-e folytatása a kötetek­nek?- Már kéziratban van egy újabb könyv, amely ugyancsak a tanyasi élethez kötődik, a parasz­ti életvitelt, gyermekkori élmé­nyeket idéző novellagyűjtemény, továbbá készül egy családregé­nyem és egy, a mezőtúri cserké­szetet bemutató könyv is. Talán hamarosan ezeket is olvashatják Mezőtúron. Nagyok a veszteségek Agrárinformáció A térségben több helyen már vé­geztek a betakarítás nagy részé­vel. A túrkevei Búzavirág Nö­vénytermesztő Kft. ügyvezetője, Bodnár Miklós szerint komoly veszteségeket okozott a belvíz idén is, hiszen legalább 200 hek­tárnyi ilyen területük volt. Ebben az évben egébként összesen 850 hektár területet vetettek be. Már betakarították az őszi árpát és bú­zát, illetve a repcét. Az őszi árpá­ból mintegy 50 hektárt vágtak le 3,6 tonnás hektáronkénti hozam­mal. A repcéből 110 hektáron 1 tonnás átlagot, míg őszi búzából 650 hektáron 3 tonnás átlagot tudtak betakarítani. Mint meg­tudtuk, a három említett kultúrán legalább 25 millió forint vesztesé­get könyvelhet el a kft. Még ez­után kerül sor a napraforgó beta­karítására, amely idén ugyancsak rosszabb képet mutat, mivel a belvíz miatt mindössze 300 hek­táron tudták elvetni, a kukoricát pedig a nagy aszály viselte meg. Ugyancsak komoly gondokkal küzd a mezőtúri Mentész Rt. Nagypál Ferenc ügyvezető leg­alább 100 millió forintos veszte­ségről számolt be. Eddig a beta­karítás 99 százalékban megtör­tént, és az eredmények gyászos képet mutatnak. A téli hónapok­ban a belvízelvezetés mintegy négy hónapig tartott, mégis meg­sínylette a termés. Ezt mutatja az is, hogy a 86 hektáron elvetett repcét mind ki kellett tárcsázni, az 1140 hektáron elvetett búzából 400 hektár pedig ugyancsak telje­sen elpusztult, így a termésátlag hektáronként alig éri el a 2,5 ton­nát. Ennek a minősége is változó, nagyjából fele malmi, a megma­radó része pedig euro minőségű. Egyedül az őszi árpát kímélte meg a rossz idő, abból az elvetett 53 hektáron 3,4 tonna termett át­lagosan. Mindezek mellett a 60 hektá­ron elvetett napraforgó még csak most kezdett kibújni a földből. Nagy veszteséget jelentett itt is a belvíz mellett a hónapok óta tartó aszály, hiszen csak az öntözés­hez szükséges gázolaj napi 100 ezer forintba kerül. Hiába a szak­szerű talaj-előkészítés, a jó minő­ségű vetőmag, a belvízelvezetés megoldása és nagy összegű támo­gatás nélkül komoly veszélybe kerülnek a környék mezőgazda­sággal foglalkozó cégei. A Men­tész Rt. már a jövő évet tervezi, J abban reménykedve, hogy akkor talán nyereség is lesz, nem csak újabb aszály és belvíz. A Takács-tanya német vendégei ________Mezőtúr A német testvérvárosból, Weidából érkeztek vendégek a Takács-tanyára. Néhány kelle­mes napot töltenek el öten a festői, nyugodt környezetben. Itt-tartózkodásuk alatt lehető­ségük nyílik megismerkedni a város és a környék nevezetessé­geivel, illetve az itt élő embe­rekkel. Látogatást tesznek töb­bek között a zsinagóga épületé­ben, a Fazekas Múzeumban, Lóránt János Demeter helyi fes­tőművész és Györfi Sándor kar­cagi szobrász műtermében is. Mivel a vendégek rajztanárok, így ez alatt a néhány nap alatt lehetőségük nyílik megörökíte­ni a mezőtúri tájat, a peresi víz­partot és a Takács-tanya kör­nyékét. Úgy tűnik, a tanya be­váltotta a hozzá fűzött remé­nyeket, folyamatosan fogad vendégeket az ország különbö­ző pontjairól, akik továbbíthat­ják a nemrégiben felújított épü­let jó hírét másoknak is. Kaszinó-remény Mezőtúr _ Többéves enyészet után végre megoldódni látszik a Túri Kaszi­nó sorsa. Nemrégiben egy békés­csabai cég mondta vissza úgy a szerződést, hogy semmit sem csinált az épülettel. Most egy Me­zőtúrról elszármazott vállalkozó tett ajánlatot az önkormányzat­nak, aki eredeti állapotába állíta­ná vissza azt. Lakatos István, a Schlosser Kft. ügyvezető igazga­tója mezőtúri születésű, a kaszi­nóval szemben, a Szegedi Kis Ist­ván Református Gimnáziumban érettségizett. Mint elmondta, ere­detileg a szállodával voltak ter­vei, ám amikor meglátta a vala­mikor szebb napokat látott épü­let mostani állapotát, úgy dön­tött, hogy helyreállítja azt. Rög­tön megtette a szükséges lépése­ket, felkereste a polgármester asszonyt, majd a felújításhoz szükséges hatóságokat. Az ön- kormányzattal a tárgyalások után már megkötötték a szerző­dést, illetve a vállalkozó ígéreté­hez híven letétbe helyezett 10 millió forintot a város javára, ha mégsem tudná elkezdeni, illetve befejezni a munkát a tervei sze­rint. Az ingyenes használat fejé­ben három év alatt történne meg a teljes helyreállítás, amely 2003. augusztus 5-re fejeződne be. Az új tulajdonos ígéretet tett arra is, hogy még idén rendbe teszi a te­tőszerkezetet, és zárhatóvá teszi az épületet. A kivitelezést már két héten belül szeretnék elkez­deni, és mint elhangzott, műiden korabeli fotó vagy dokumentum nagy segítségükre lenne az ere­deti állapot visszállításához. Úgy tűnik tehát, hogy a számtalan ígéret és felbontott szerződés után mégis lesz valaki, aki ezt a patinás épületet rendbe hozza, és a tervek szerint benne egy ér­telmiségi klubnak adna helyet. Népművészek, népzenészek Mezőtúr Szombaton a Mezőtúriak a Hol­napért 2001 Alapítvány szervezé­sében népművészek, népzené­szek adtak egymásnak randevút a Royal Klubban. Gyerekek és felnőttek egyaránt érdekes prog­ramokon vehettek részt, helyi ze­nészek, különböző kézművesek társaságában. Kipróbálhatták a korongozást és a gyöngyfűzést is. Helyi és vidéki gyűjtésből kü­lönböző régi tárgyak kiállítása mellett zárásként Nagy István tá­rogatójátékát hallgathatták meg a népzenekedvelők.

Next

/
Oldalképek
Tartalom