Új Néplap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)
2000-07-25 / 172. szám
illNflil 2000. JÚLIUS 25., KEDD MEGYEI KÖRKÉP 3. OLDAL Pénzükre várnak (Folytatás az 1. oldalról) Szerencsés István hozzátette, hogy minden valószínűség szerint perközösséget alakítanak, melyben részt vesznek az árok- szállási, dózsai, tarnaörsi gazdák, illetve a mezőgazdasági szövetkezet és a dózsai mező- gazdasági részvénytársaság. A bizonyítási eljárás több mint egy év távlatából már nagyon nehéz, de ahogy ezt a dózsai vezető elmondta, kétszáz százalékig tudják igazolni állításaikat követelésük jogosságáról. A konkrét lépésig még szeretnének tárgyalni a szakminisztérium képviselőivel ezen a héten, ha ez sem vezet eredményre, várhatóan a jövő hét első napjaiban ülnek össze az érintett gazdák, és együtt adják be keresetüket az Évízig ellen, de ha kell, akár az államot is perlik. A polgármester elmondta még az ügy kapcsán, hogy véleménye szerint az Évízig nem korrekt módon járt el. Ráadásul tavaly szeptemberben ígéretet tett arra, hogy száz százalékban kártalanítják a gazdákat, mostanra ebből csak tíz százalék lett. Mint ígérte, mindenképpen határozott lépéseket tesznek annak érdekében, hogy hozzájussanak a szerintük nekik járó összeghez. _____________BANKA CS. H allgatók ugrása a mélységbe (Folytatás az 1. oldalról) Összesen hat ugrást hajtanak végre a többnapos kiképzés során, az utolsót teljes harci díszben, fegyverrel, felszereléssel hajtják végre. A július 28-ával záruló kiképzést egyébként a szolnoki MH 34. Bercsényi László felderítő zászlóalj biztosította a hallgatók részére. Az ugrások felépítése, követelményrendszere azonos a NATO- országokéval, végrehajtása után a különböző szakképzettségű állomány képessé válik akár harci alkalmazási feladatban való részvételre is. TA Felfüggesztett támogatás (Folytatás az 1. oldalról) Égyébként, mint mondta, az APEH a napokban feloldotta a felfüggesztést, miután minden egyes dolgozót és telephelyet alaposan ellenőrzött. A júniusi bérek kifizetése folyamatosan megkezdődött, így remélhetően a napokban mindenki megkapja a juttatását, és felveszi a munkát. Az viszont, hogy az adóhatóság vizsgálata milyen végeredménnyel zárul, még mindig kérdéses. MÉSZÁROS G. Magyaros csikós virtus Az Eldorádó Holding lovas különítménye már több mint tíz éve színesíti az abádsza- lóki nyarat programjaival. Több híradás szólt már a hagyományőrző pünkösdölő, a látványos huszár- és csikósbemutató sikereiről. Idén azonban ismét egy figyelemreméltó huszárcsínyt hajtott végre a nyeregbe termett huszárcsapat. Abádszalók Az történt ugyanis, hogy alig hathetes gyakorlás után megnyerték a franciaországi Saint Amand- ban megrendezett lovasíjász-versenyt, ráadásul idegen lovakkal, és úgy, hogy a lovasok többsége két hónappal előtte húzott ki először nyílvesszőt a tegezből. A májusi siker akkora hajtóerőt adott a tehetséges fiatal lovasoknak, hogy elhatározták, a honfoglaló magyarok hagyományait megőrző lovas íjászattal is bővítik repertoárjukat. Nos, azóta kiderült, hogy a huszár- és csikósbemutatók mellett talán ez a legközönségcsjilo- gatóbb programjuk. Mi legutóbb a tiszaburai romanapon kaptuk lencsevégre Árpád ügyesen nyilazó abádszalóki utódjait, akik az augusztus első hétvégéjén megrendezendő abádszalóki lovasfesztiváljukra várják azokat, akik kíváncsiak az igazi magyaros csikós virtusokra.________ rm. Veszélyes épület „szomszédsága” _______Rákóczi falva_____ A z életveszély miatt lezárt egykori iskolaépület sok bosszúságot okozott már a polgármesteri hivatalban. Nem elég, hogy nem akar fizetni a belvízkárokra a biztosító, még a lebontásra sincs pénz. Több fákóczifalvi olvasónk jéléz- te már, ném érzi igazán biztonságban magát az egykori Mészáros iskola szomszédságában, hiszen az elvileg bármikor leomolhat. Szerintük már régen le kellett volna bontani a veszélyes házat. Mint arról korábban már írtunk, tavaly nyár végére életveszélyesen megsüllyedt a nemrégiben felújított intézményi épület, így kényszermegoldásként állami támogatásból új szárnnyal bővült a helyi iskola. A régi, különálló Mészáros iskolát pedig lezárták. A lebontással Bodács István polgármester is egyetértett, az önkormányzat is ezt szeretné, csak a hivatalt más dolog is megköti, ez pedig a pénzhiány. Addig is, amíg nincs végső megoldás, lekerítették az iskolát, a gyalogos- és kerékpáros-forgalmat pedig elterelték. Egyébként lapunk úgy tudja, hogy bíróság fog dönteni a biztosító és az önkormányzat vitás ügyében, s emiatt többek között^ újra megvizsgálja szakértő is azx' egyszer már életveszélyessé nyilvánított épületet. ____________pe Kö zérzetünk TELEKI JÓZSEF Mélyrepülés „Ne adjunk a kezükbe olyan veszedelmes játékszert, mint a filozófia meg a társadalomtudományok, melyek segítségével a tényeket esetleg kapcsolatba hozhatják egymással.” Ray Bradbu- ry kisregényének, a Fahrenheit 451-nek a sorai az idei főiskolai és egyetemi felvételi pontszámok böngészésekor jutottak eszembe. Áki ugyanis vette a fáradságot és valamelyik országos napilapban vagy éppen az interneten végigböngészte a több újságoldalt kitevő adathalmazt, az megdöbbenve érhette tetten a humán műveltség leértékelődését. Míg azoknak, akiknek már az egyetemi évek is csupán anekdoták, egykoron az elérhető 120 pontból 115-öt kellett teljesíteniük, ha valamely egyetem bölcsészkarára vagy egy tanítóképző padjaiba szerettek volna bekerülni, ma már elegendő a maximális tudás háromnegyede is. Mindez azt is sejteti, hogy a jobb képességűek, a felkészültebbek ma messze elkerülik a közvetlenül nem forinto- sítható tudást. Félő, beigazolódik: az intellektuel szóból szitok lesz Nincs ezen mit csodálkozni, mondhatnánk, hiszen épeszű ember nem áll éhbérért tanárnak, kutatónak. Csak hát a rendszerváltoztatás kezdetén sem a pedagógusok zsebelhették be a legnagyobb összegeket. Mégis sokszoros túljelentkezés volt az irodalom, a történelem, a filozófia, szociológia és más, humán műveltséget adó szakokon. De akkor miért most lett csábítóbb a bankári pálya a történészinél? Vajon a mostani fiatalok pályaválasztásában nem az „élj a mának” szemlélet köszön vissza? Kérdések, amikre a következő évek társadalomtudósainak kellene választ adniuk, azoknak, akik ma kerülnek az egyetemekre. Ahogy a mai, az elődeiknél hiányosabb tudással az egyetemi padokba ülőknek kell majd néhány év múlva tanárként felkészítem a jövő tanárait. De vajon mennyire tudják az egyetemi évek alatt bepótolni a hiányzó tudást, mennyire lesznek képesek diákjaikra hatni és megállítani az igaz értékek devalvációját? Félő, beigazolódik Bradbury utópiája: „az intellektuel szóból szitok lesz”. De legyünk optimisták. Higgyük, hogy a bölcsészkarokon a pontszámok „mélyrepülése” mögött csupán az egyetemek szélesre tárt ajtaja, a hallgatói létszámok növelése áll. Higgyük, hogy egy lépéssel közelebb kerültünk mai vezető politikusaink régi álmához, hogy akárcsak az óceán túlpartján, egyszer majd nálunk is a népesség fele diplomát tudhat a zsebében. Mert a messzi Amerikában - állítólag - a szakácsok, a bolti eladóak is főiskolát végeztek. Igaz, diplomájuk annyit is ér. A keveseket, a valódi, gondolkodó értelmiséget méregdrága elitegyetemeken nevelik. Apropó, Bradbury az ötvenes évek Amerikájáról mintázta a könyveket égető tűzőrt középpontjába állító kisregényét... Kevesen lesznek kamarai tagok? A megyei szervezet képzési centrumot létesít Megyei információ Az elmúlt héten Szolnokon tartotta kihelyezett ülését a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöksége. A vezetőség a szervezet körüli változásokat tárgyalta, kiemelve a kötelezőből önkéntes tagsággá alakulás folyamatát. Dr. Sziráki András, a kamara megyei elnöke arról számolt be az ülést követő sajtótájékoztatón, hogy Jász-Nagykun-Szolnok megyéből 854 tag jelentkezett be június 30-ig önkéntesen. Ez a korábbi létszámnak mindössze a 4,77 százalékát teszi ki, mely adattal, mint az elnök megjegyezte, nem lehetnek túlzottan büszkék. Igaz, hogy a megyei szervezet alig marad el az országos átlagtól, amely 5 százalék, azonban ennél több jelentkezőre számított. Az elnök szerint a november elsejei határidőig ez a szám még jócskán megnövekedhet. A korábbi kamarai tagok közül egyébként Tolna megyében regisztrálták a legmagasabb létszámú megerősítést (10,38 százalék), míg Pest megyében, valamint a fővárosban a legszerényebbek az adatok (2 százalék). A továbbiakban dr. Sziráki András szólt arról is, hogy megyénk szakmunkáshiánnyal küszködik. Különösen Szolnok, a felső-jászsági területek és Török- szentmiklós szűkölködik a fém- megmunkáló szakemberekben, s ennek ellensúlyozására a megyei kamara már keresett is megoldást. A szervezet a megyeszékhely testvérvárosának, Reutlin- gennek a társszervével közösen pályázik egy oktatási centrum létrehozására, melyben a hiányszakmákra képeznének, illetve átképeznék a jelentkezőket. Erre a tervek már elkészültek, s az intézmény Szolnokon a korábbi 605-ös szakiskola helyén működne, ahol a legkorszerűbben felszerelt műhelyekben folyna a képzés. A kunok évszázadai Karcag A millennium évében egy kun-magyar történelmi játékot ír Körmendi Lajos, József Attila-díjas karcagi író. Mint megtudtuk, a szerző a honfoglalástól napjainkig jeleníti meg a darabban a magyar és a kun történelmet jellemző legnagyobb tragédiákat, illetve a kevesebb, örömre okot adó eseményeket. így talán az egyórás oratorikus játékban helyet kap például a kunok bejövetele, IV. Béla és Kö- töny kán találkozása, a mohácsi vész, a török világ pusztításai, a Rákóczi-szabadságharc, az 1848- as események, a világháborúk és a mai történések. Körmendi Lajos arra törekszik, hogy a sok száz évet úgy tömörítse össze a darabban, hogy az látványos, érthető és szép legyen. A fellépők korhű ruhái már készülnek, s a karcagiak augusztus 20-án tekinthetik meg a történelmi játékot, melyben közreműködik Csíkos Sándor Jászai-díjas színművész, Mészáros István, a Szigligeti Színház művésze, Kobzos Kiss Tamás előadóművész, Bartha András, Baranyai Anita, Ferenczi Béla, Kolostyák Gyula előadóművészek, Brehó Mónika tanuló és a debreceni néptáncegyüttes és a népzenekar. Az oratorikus játék előtt kun történelmi lovasjátékot rendeznek majd tahitótfalui, ópusztaszeri, kisújszállási és karcagi lovasok részvételével. D. E. „Levelező” kórustagok Szolnok A Járműjavító Férfikara idén ünnepli alapításának 125. évfordulóját. Ezúttal arról érdeklődtünk Zsák Miklóstól, a kórus vezetőségének és az alapítvány elnökségének tagjától, hogy a nagy múltú énekkarban hogyan biztosítják a folyamatos megújulást, a nemzedékek zökkenőmentes cseréjét.- Amikor ’92-ben a Járműjavító kft.-vé alakult, csökkent a létszám, a kórus tagjai közül is sokan megváltak az üzemtől. Az énekkar tagjainak száma is megfogyatkozott, a korábbi 45-ről 30- 35-re, egyúttal pedig fölmerült a fiatalítás igénye is. Az utánpótlás több forrásból származott: a Kodály Zoltán Ének-Zene Tagozatos Általános Iskolából, ahol a kórus jelenlegi karnagya, Juhászáé Zsá- kai Katalin tanít, az üzemből, illetve a kórustagok gyermekei közül is többen énekelnek nálunk.- Hogyan illeszkednek be az újonnan jött fiatalok az ötven-hatvanéves idősebbek közé ?- Nincsenek különösebb gondjaink. A fiatalok példaképet, követésre méltó magatartásformákat találnak a kórusban, közös munkára, rendszerességre, következetességre neveli őket maga a kqzös éneklés. A tizenévesek és a hatvanévesek megtanulják becsülni egymást. A mutáló hangot alig elhagyó fiatalok éneklése itt forr ki, itt ismerik meg a közös éneklés és a siker örömét, utaznak, barátokra találnak. Vannak végzett középiskolásaink, akik egyetemre, főiskolára mennek, de a kórusból nem akarnak kimaradni. Őket levelező kórustagoknak hívjuk, mert levélben kapják meg a felkészüléshez a kottát, levélben értesítjük őket a programról, azokról a próbákról, amelyeken föltétlenül ott kell lenniük. A fiatalok szüleit nem csak a hangversenyekre hívjuk meg, de a közös ünnepségekre, fogadásokra is. Sokat számít, hogy a szülők örülnek, ha gyermekük a kórusba jár, hiszen tudják, hogy jó társaságban van.- Hogyan változott az énekkar, amióta a létszám jelentős része ti- zen-huszonévesekből áll? „Járműs” fiatalok egy vasutas kórusfesztivál összkari próbáján- Színesebb lett az élete, a fiatalok több derűt, vidámságot visznek bele. Újdonság például, hogy rendszeresen futballmérkőzéseket is vívnak a különböző rendezvények alkalmából a bel- és külföldi vendéglátókkal vagy a vendégekkel, sőt néha a kóruson belül is, például a házasok a nőtlenek ellen.- A 125 éves Járműjavító Férfikar tehát nem küzd utánpótlásgondokkal, ebből a szempontból biztosítva van a jövő?- Igen, és ez azért jó, mert nincsenek nagy váltások, nem kell újrakezdeni csiszolatlan hangú új gárdával, a csere folyamatos. Sajnos, mint minden más, a hang is megöregszik, s az idősebbek helyére fiataloknak kell lépni. Ez az alapja annak, hogy a 125 éves kórus mindig megújulva tovább működjön. B. A.
