Új Néplap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)
2000-07-22 / 170. szám
1 > 111 MB 2000. Júuus 22., SZOMBAT 7. OLDAL Mivel permetezzünk a biokertben? Olvasóink kérték: közöljünk néhány olyan permetezőszert, melyeket a biokertben is szabad alkalmazni. íme néhány rovar- és gombaölő szer receptje: Spiritusz-szappan emulzióval például a levéltetvek ellen lehet eredményesen küzdeni. Oldjunk fel 350 gramm kenőszappant (festékboltban kapható) meleg vízben, és öntsük fel fél liter spiritusszal. Ezt 10 liter vízzel hígítsuk fel. Hatását növelhetjük egy- egy evőkanál mésztej és konyhasó hozzáadásával. Takácsatkák és tetvek ellen egy napig hatásos a 2 százalékos vizes kenőszappanoldat. Mezei zsurlóból gombásodást megelőző permedé készíthető. Egy kilogramm friss vagy 15 deka szárított zsurlót 10 liter vízben 24 óráig áztassunk, majd főzzük fél óráig. Szűrés és 1:5 arányú hígítás után száraz időben permetezhetünk vele. Magas kovasavtartalma fokozza a növények ellenálló képességét. Gyomtalanítás Nincs olyan gyomirtó szer, melyet a biokertészetben alkalmaznának! Hiába tüntetik fel a gyártók az egyes herbicidek biztonságáról és ártalmatlanságáról szóló ajánlásokat. Mindez nem elég meggyőző azon kertészek számára, akik a természetszerű gazdálkodás hívei. A biokertész ugyanis tudja, hogy a talaj egy egységes, rendkívül érzékeny élő szervezet. Évtizedek kellenek ahhoz, hogy a biológiai egyensúly visszaálljon egy-egy vegyszer alkalmazása után. A vegyszeres gyomirtásnak összehasonlíthatatlanul több a hátránya, mint az előnye, bár kétségtelenül kevésbé munkaigényes. Szintetikus gyomirtók helyett inkább a természeteseket válasszuk! A legtöbb bosszúságot a tarackbúza, illetve a karógyökerű vagy a húsos gyökerű vadnövények okozzák. Vannak gyomnövények, melyek akár évtizedekig is megbújnak a talaj mélyebb, szárazabb részein. Csak akkor bújnak elő, ha a felszínre kerülnek, vagy ha a túl sok csapadék kedvez gyökérA legismertebb permetlevek közé tartozik a csalánlé. Levéltetvek ellen egy kiló friss vagy 20 deka szárított csalánból készítsünk levet úgy, hogy 10 liter vízben 24 órán át áztatjuk, majd kihűlés után leszűrjük. Közvetlenül, oldás nélkül, a fertőzött növényekre permetezzük. Trágyalevet úgy kapunk a csalánból, ha 14 napig áztatjuk. A lé megerjed, elforrja habját. Tíz liter vízzel oldva, a töveket öntözzük vele. Piretrin rovar- porvirágból: fél kiló virágzó növényt 10 liter vízben 20 napig kell áztatni, majd 1:10 arányban hígítani. A legtöbb rovar ellen hatásos. Kivonatából készül a piretrin. Hatása hasonló a Chinetrin 25 EC és a Decis 2,5 EC vegyszeréhez. Engedélyezettek még a réztartalmú gombaölők, mint a bordói lé, valamint az elemi ként tartalmazó szerek - mindkettő peronosz- póra, lisztharmat és rozsdabetegség ellen jó. természetesen zetük fejlődésének. Gondoljunk csak arra, hogy tavaly és az idén a belvízzel borított földeken újra feltört a nád ott is, ahol 40 éve nyomát sem látták. Ha a kertet gyommentessé kívánjuk tenni, egyszerre több furfangos módszert kell alkalmaznunk. Minden zöld növénynek fényre van szüksége. Ha megvonjuk tőlük a napfényt, egyszerűen nem kelnek ki. Alkalmazhatunk fekete fóliát, faforgácsot, fűrészport, felaprított fenyőgyökeret, kavicsot vagy zúzott követ a talaj takarásához. Ültethetünk olyan növényeket, melyek elborítják a talajt, vagy olyan illó anyagokat bocsátanak ki, melyek elnyomják a gyomokat. A parlagon heverő földet ássuk fel, és többször forgassuk meg a talaj- felszínt, ezután azonnal takarjuk fóliával vagy egyéb mulccsal. A második évben burgonyát termesszünk, amit feltöltögetünk. Kiváló gyomfojtó a spenót és a zsázsa is. A legmakacsabb mezei szulák gyökerét szúrjuk ki. Újabb támogatás a sertéstartóknak A Pénzügyminisztérium jóvá- MTI. A rendelet szerint a minősé- hagyta a sertéstartóknak szánt gi támogatás az első három miminőségi támogatásról készült nőségi kategóriában kilogram- rendeletet, amelyet a Földműve- monként 39 forintot jelentene a lésügyi és Vidékfejlesztési Mi- sertéstartóknak, nisztérium készített - értesült az ___________________________■ A harmadik húsüzemet létesíti JÁSZLADÁNY Kólya Pál kitűnő életkorba jutott, hiszen eddigi éveit, korát csupa ötös testesíti meg. Az ötvenöt betöltött éve ellenére sem egyértelműen felhőtlen az élete, amelyről ez a szerény írás is igyekszik tájékoztatni mindazokat, akik arra tették fel jövőjüket, hogy jó dolog-e ma sertéseket tartani, netalán- tán feldolgozni, illetve értékesíteni. Kólya Pál hentes, immáron harmincnyolc éve. Ehhez ért, ezt csinálta 1962, azaz felszabadulása óta. Dolgozott téeszhúsboltban, volt áfészboltvezető is, a rendszerváltáskor a téesszel vagy ahogyan ma hívják, a szövetkezettel együtt létesült egy húsüzem. Ez nem egészen négy és fél év alatt szépen, de határozottan kimúlt. így azután a kilencvenes évek derekán oda jutott, ahová öt évvel korábban: kereste a lehetőségeket. Azt, hogy hogyan tovább, hiszen szeretett volna megélni a saját szakmájából. Volt a községben a belterületen, a Jókai úton egy létesítmény. Átalakították húsfeldolgozóvá. Nem egészen öt év alatt kiderült róla, szűkek a lehetőségek. Benn a belterületen, a lakások, házak szorításában aligha életképes egy olyan üzem, amelyik nem csak a jelennek, de a jövőnek is épül. Ez pedig olyan helyre kell hogy kerüljön, amelyik lakott területen kívül re, zöld övezetbe települ. így nem zavarja sem a szomszédokat, sem a környezetet, ami ebben az esetben erdőt, szabad területet jelentett. így kezdett Kólya Pál nem is olyan régen egy harmadik húsfeldolgozó üzem létesítéséhez, építéséhez. Mostanság már kész az épület, és a szakhatóságok hozzájárulásával elkezdődött a próbaüzem. Nyolc embert foglalkoztatnak, és a feldolgozásra szükséges alapanyagokat magyar hízótartóktól, Kiskunfélegyházáról, Tahi- tótfaluból szerzik be. Vágott, szét- Az új üzem a szedett állapotban kerülnek ebbe a ladányi üzembe a hajdani röfögök, amelyekből kétféle kolbász, illetve nyersen érlelt, füstölt termékek készülnek. A nem egyszerű és olcsó létesítmény megvalósításában segített a Magyar Tudományos Akadémia egyik intézete. Jelenleg sertéseket itt nem vágnak, pedig lehetne szó erről is. Most a próbaüzemnél tartanak, bár arról sem illik elfeledkezni, hogy rendelkeznek harmincmilliós adóssággal. Ezt mindenképpen ki kell gazdálkodnia a nyolc megyébe szállító, családi legszigorúbb európai uniós normáknak is megfelel fotó; m. j. alapon tevékenykedő kft.-nek. Amelynek megálmodója, létrehozója, szellemi atyja Kólya Pál, aki harmincnyolc éve teszi a dolgát a húsos szakmában. Ezek után aligha meglepő, hogy a kedvenc étele a sütemény, de a töltött káposztát sem sokáig hagyja a tálban. D. SZABÓ MIKLÓS Regisztráció, támogatások, hitelek Megyei információ A gazdálkodóknak több támogatási, illetve hitellehetőségi forma áll vagy állt rendelkezésükre. Megyénkben ezekre sokan nyújtottak be igényt. A jelenlegi helyzetről, illetve a gazdaregisztrációról Kasza Antal, a megyei FVM-hivatal vezetője tájékoztatta lapunkat. Június 30-ával lezárult a termelők regisztrációs lehetősége. Megyénkben tavaly összesen 11 274- en regisztráltatták magukat, míg idén 12 129-en, ez átlagosan nyolcszázalékos emelkedést jelent. (A kistérségek értékeit lásd a táblázatban) A hivatalvezető példaként kiemelte a Jászságot, ahol Jászapátiban 28 százalékkal, Jászdózsán 33 százalékkal, Jász- szentandráson 47 százalékkal, míg Jásziványon 100 százalékkal többen regisztráltatták magukat, ami átlagosan e négy települést tekintve plusz 37 százalékos növekedést jelent. A támogatások közül a földalapú támogatások igénylése — többszöri hosszabbítás után — július 15-ével járt le. E támogatási lehetőség során 1999-ben 6404- en nyújtottak be igénylést, míg idén 8535-en, ez plusz 33 százalékos növekedést jelent. Az előbbi példánál maradva, ez a jászsági kistérségben Jászapáti esetében 55 százalékos, Jászdózsán 28 százalékos, Jászszentandráson 59 százalékos, míg Jásziványon 35 százalékos növekedést mutat, ami átlagosan 37 százalékos emelkedés e négy település esetében a földalapú támogatások igénylésében. A belvíz, árvíz okozta károkkal kapcsolatban 3400 termelő adott be kártérítési igényt, összesen 90 836 hektárra. Kártérítésre országosan mintegy hárommilliárd forintot szán a szaktárca, ennek a lebontása azonban egyelőre még nem ismert, ám napokon belül megjelenhet róla a rendelet - mondta a hivatalvezető. Aszálykárral kapcsolatban július 20-áig 533 termelő nyújtott be kárigényt, összesen 23 490 hektárnyi tavalyi esztendő hasonló időszakában volt. A példaként felhozott jászsági kistérségben egyedül Jásziványon 300 százalékos az emelkedés, ezzel szemben Jász- apátin, Jászdózsán visszaesés tapasztalható. A hivatalvezető kitért a minőségi termelést szolgáló vetőmag- és műtrágyavásárlást segítő hitelre is. Mint mondta, e területen változások voltak, hiszen immár 10 ezer forint hitellehetőség jut műtrágyavásárlásra, míg vetőmagnál 15 ezer forint hektáronként. Eddig megyénkben összeA REGISZTRÁLT TERMELŐK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA Kistérségek 1999 2000 Növek.-csökk. (%) Jászsági 2511 3025 +20 Szolnoki 1731 1953 + 13 Kunszentmárt. 1563 1721 + 10 Abádszalóki 1671 1575-6 Törökszentm. 1644 1724 +5 Kisújszállási 2158 2131-1 Összesen 11274 12129 +8 területre. Kasza Antal hangsúlyozta: kérnek mindenkit, hogy az igényüket mindenképpen még a termésbetakarítás előtt nyújtsák be, mivel a betakarítás után benyújtott aszálykárigényeket a hivatalnak nem áll módjában befogadni. A géptámogatási igénylésekre tavaly 458 támogatási kérelmet nyújtottak be a gazdálkodók, 601 millió forint értékben. Idén eddig 428 ilyen igénylés érkezett, amely 562 millió forintot von maga után. Egyébként ez már most emelkedést mutat, hiszen ez az igénylésmennyiség több, mint a * sen 848 tonna, foszfor és kálium hatóanyagú műtrágya megvásárlására 157 fő jelentkezett a Tisza- menti Vegyiműveknél. Kasza Antal jelezte azt is, hogy az agrárkibontakozási és gazdahitelekkel kapcsolatban nemrég minden megyei pénzintézeti vezetővel elbeszélgetett arról, hogy miként látják a hitelkonstrukciók kivitelezését a gazdák részére. Ez alapján elmondható, hogy eddig ötven kibontakozási hitelkonstrukcióval, illetve két gazdahitellel kapcsolatos igényt fogadtak be a pénzintézetek. Dinnyedömping A dinnyedömping következtében kialakult alacsony felvásárlói árak miatt kritikus helyzetbe kerültek a dinnyetermesztők, ezért a Zöldség-Gyümölcs Terméktanács segítségért fordult az agrártárcához — közölte Mártonffy Béla, a terméktanács ügyvezető igazgatója. A terméktanács arra tett javaslatot, hogy a főleg aszály sújtotta területeken termesztők vetőmaghoz, illetve palántához támogatást igényelhessenek. A segítségről várhatóan szeptemberben születik tárcaközi döntés, mintegy 50-60 millió forintos nagyságrendben. Mártonffy Béla elmondta: az idei kedvezőtlen időjárási feltételek miatt a dinnye piacán zavar állt elő. A problémát az okozta, hogy Magyarországon az aszály miatt két héttel korábban megkezdődött a dinnyeszezon, és a gyümölcs minősége, szállíthatósága romlott. A korai szezonkezdés miatt az európai piacon a magyar termék összetalálkozott a mediterrán dinnyeszállítmányokkal, amelynek hatására a magyar termelők lehetetlen helyzetbe kerültek. A dinnye fel- vásárlási ára jelenleg kilónként 11-13 forint, a költségek felét sem fedezi. (Tavaly ugyanebben az időszakban 40-45 forint körül mozgott az ár). Az oldalt összeállította: Laczi Zoltán A minőséggel gondok vannak Jászapáti A mezőgazdasági szövetkezetben a napokban befejezik a búza aratását. A gabona termésátlaga viszonylag jónak mondható, hiszen hektáronként négy-öt tonna búza kerül a tárolókba. Ám az egyes táblák között nagy a különbség, attól függően, hogy az időjárás viszontagságai menynyire viselték meg a növényeket - tudtuk meg dr. Tajthy Józseftől, a szövetkezet elnökétől. A mennyiséggel ezek szerint nincs gond Apátin, a minőség azonban jóval szerényebb, mint azt a helyiek megszokták. Malmi búza kevesebb van, zömében euró minőségű a szövetkezet gabonája, de akad nem egy olyan tábla, ahonnan csak takarmánynak való kalászost tudtak aratni. A legizgalmasabb kérdés mostanság már a kenyérnekvaló ára. Jelenleg tonnánként 26-28 ezer forint körül mozog az ár. Akinek nincs lehetősége a tárolásra, az szeretne minél előbb túladni a termésen, akinek viszont sikerül lefednie a búzát, az kivár, hátha még feljebb kúszik az ár. Az elnök szerint azonban óriási árugrásra már nemigen lehet számítani. BANKA CS. Ahogy fogy a lábon álló kalászosok mennyisége, úgy növekednek a szalmabálahegyek FOTÓ; SÁRKÖZI JÁNOS Jól vizsgáztak az Mv-búzák Hektáronként tizenkét tonnás termés is előfordult Martonvásár Az idei szélsőséges időjárási viszonyok között is jól vizsgáztak a martonvásári nemesítésű búzák. Ezúttal is igazolták kedvező tulajdonságaikat az úgynevezett javító minőségű fajták: az Mv Magdaléna, az Emma és a Csárdás egyesítette a kiváló minőséget, a magas sikértartalmat és a bő terméshozamot — mondta el Bedő Zoltán, az MTA Martonvásári Mezőgazda- sági Kutatóintézetének igazgatója. Az Mv Magdaléna - amely három év alatt az egyik vezető kenyérgabona-fajta lett - hektáronként 6-7 tonnás átlagtermés mellett világviszonylatban is figyelemre méltó, 14 százalékos fehérjetartalmat produkált. A hazai búza-vetésterület 55 százalékán termesztett martonvásári fajták idei rekordere a betakarítás eddigi eredményei alapján az Mv Martina lett. A korai érésű kenyérgabona mindenütt bő termést hozott, egy nagyüzemben pedig jó termesztési körülmények között hektáronként 12 tonnás átlagterméssel fizetett. A hosszan tartó aszályt jól viselte a martonvásári kenyérgabonák többsége, ami annak az eredménye, hogy a kutatók a nemesítés során nagy figyelmet fordítottak az előállított fajták szárazságtűrő képességének a javítására hangsúlyozta az intézet igazgatója. Az idei betakarítás a hozamok és a minőség tekintetében egyaránt szélsőséges eredményeket hozott - számolt be az eddigi országos tapasztalatokról Bedő Zoltán. Mint elmondta, a kiugróan magas termésátlagok mellett nem ritkák a nagyon gyönge, 1,5-2 tonnás hektáronkénti hozamok sem. A legalacsonyabb átlagok a belvizes területeken, valamint a sekély termőrétegű táblákon voltak. A Dunántúlon pedig általában jobbak a hozamok, mint az alföldi megyék nagy részén. A fajták közül ezúttal a késői érésű, úgynevezett nyugat-európai típusú búzák hozták a legkisebb termést. A
