Új Néplap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-19 / 167. szám

' if MH 2000. Július 19., SZERDA 7. OLDAL Szoborról szavaznak Jászárokszálláson 2001. május 1-jén, a város napján szervezik meg a település millenniumi ünnepségét. A jeles napon szeretnének egy köztéri szobrot felállítani a város központjában. Az önkormányzat pályázatot írt ki a szobortervek elkészítésére. A határidő lejártáig négy pályamunka érkezett a polgármesteri hivatalba. A zsűrizést követően a négy szobortervet a művelődési otthonban állították ki. A tervekről véleményt alkothatnak a helyiek, és szavazatukkal támogathatják a nekik tetsző alkotást. A Tárnától a Vízipókig Jászjákóhalma—Budapest Szabó Szabolcs, a „Vízipók — csodapók” rajzfilmsoro­zat megalkotója, rendezője, Jászjákóhalma szülötte. A neves filmrendezőt budai otthonában kerestük fel.- A Jászságban születtem, de hajdú vagyok - kezdte a rendező. Édesapám - Szoboszlai Szabó Je­nő - még használta a Hajdúszo­boszlóra utaló előnevet. 1924-ben került Jákóhal- mára gyógyszerésznek, és 1931-ig volt ott.- Vannak emlékei a faluról?- 1927-ben szület­tem. Négyéves korom­ból emlékszem a szem­ben lakó főjegyzőékre, az akkor már álló első világhábo­rús emlékműre. Legnagyobb él­ményem az volt, amikor a közeli óvoda hátsó ajtaján át kilógtam, és a Tarna-parton elindultam a határba. Egy asszonynak tűntem fel, az irányított vissza szüléim­hez.- Szereti a természetet, erről meggyőződhetünk, ha szétné­zünk háza környékén: fák, bok­rok, teknősök, halak mindenfelé. Talán ez is az oka, hogy elvállal­ta a Vízipók megalkotását?- Ezek megszerettetése is cé­lunk volt a filmmel, de előtte még történ egy s más. Szüleim szeret­ték volna, ha orvos leszek, én azonban a képzőművészet felé vonzódtam. A főiskolát mégsem tudtam befejezni, mert kirúgtak. Rákosi felesége ott járt, és a hall­gatóknak egységesen el kellett volna ítélni Mindszenty herceg- prímás tevékenységét. En voltam az egyetlen, aki tartózkodott a szavazásnál... Mindezek után kerültem kap­csolatba a rajzolással, a rajzfilm­mel. Több stúdiónál is tevékeny­kedtem. Bálint Ágnes író hívta fel figyelmemet arra, hogy valami olyan könyvet kellene írni, il­lusztrálni, mely megszeretteti azokat a ronda kis álla­tokat: pókokat, boga­rakat. Az ő könyveit il­lusztráltam, majd egy 39 részes rajzfilmsoro­zat született Vízipók - csodapók címmel.-Eza sorozat rend­kívül ismertté tette munkásságát.- így igaz. Ma sem lehet úgy végigbillentyűzni a tévéprogra­mokat, hogy valahol - esetleg egy távoli arab országban — ép­pen ne a Vízipókot látnánk. Számtalan országba eljutott, és ma is vetítik. Most készül a negy­venedik rész. Ezt már nem én csi­nálom, de még ma is felkérnek kisebb segítségre. Ezenkívül számtalan könyvet is illusztrál­tam. Meghívás alapján kerültem ki Ausztráliába, ahol két évig raj­zoltam, de csináltam reklámfil­meket is.- 1989-ben szülőfaluja dísz­polgára lett.- Nagy megtiszteltetés volt számomra, át is adtam a helyi könyvtárnak több általam illuszt­rált könyvet. FODOR ISTVÁN FERENC Királyi és főúri szakács A jászberényi születésű, jelenleg Jászapátin dolgozó if j. Tukacs Ist­vánnak (segédei: Rusvai László és Pócs Róbert) igencsak jól sikerült a bemelegítés. A nemrégiben Abonyban megrendezett Kinizsi-birtok főszakácsa elnevezésű nemzetközi szintű szakácsversenyen a fel­szolgált XVII—XIX. század korabeli ételeivel egy aranyérmet és két ezüstérmet szerzett meg. Nagy erővel készülnek ezután az augusz­tus 5-én Nagyszakácsiban megrendezendő szakácsversenyre, ahol Mátyás korabeli étkeket kell megalkotni. Óriási keletje van a népviseletnek JÁSZAPÁTI Újra divatba jött a népviselet. Főleg ünnep­ségek alkalmával kerülnek előtérbe az egy­kori ruhák. A jászapáti illetőségű Tajti Er­zsébet ezt a divatot próbálja kihasználni, né- piruha-készítőként tevékenykedik műhelyé­ben. — A Jászapáti Népi Együttesbe jártam táncolni, Csikósáé Kökény Erzsébet vezette akkor a cso­portot. Általa nyertem betekintést ebbe a világ­ba. Láthattam a táncot, hozzá a zenét és a visele­teket.- Mindig népiruha-ké- szítő akart lenni?- Középiskolásként fogalmam sem volt arról, hogy mihez kezdjek. Bio­lógia-földrajz szakos ta­nárnak jelentkeztem, de nem vettek föl. Egy évig dolgoztam adminisztrá­torként, de az nagyon nem tetszett. Beiratkoz­tam az apáti ipari iskolá­ba. Akkor anyum már ta­nított varrogatni, illetve a barátnőimmel is állandó­an varrtunk, kötöttünk, ragasztottunk, ajándéko­kat gyártottunk. Az ipari­ban nőiruha-készítőként egy országos verse­nyen vettem részt, és az ott elért eredményem­mel szabadultam fel. Nagyon jó kezekben vol­tam, a gyakorlati oktatóm Nagy Istvánná, az el­méleti tanáraim pedig Nyitrai Gyuláné és Pethő Lajosné voltak. A szakmai gyakorlati helyeimen rájöttem, hogy a konfekciómunka nem tetszik. Viszont a hajtást megtanultam.- Mikor jutott el a népviseletek készítéséig?- Az ipari iskolában szakoktatóként helyez­kedtem el. Ott tíz évet töltöttem, most május 31-én búcsúztam el a kollégáktól. ’95-ben java­solta Hortiné Bathó Edit, a Jász Múzeum igaz­gatója, hogy elevenítsük fel a jász viseletét. Ak­kortól kezdtem mindinkább kacsingatni a mú­zeum, a népi viseletek világa felé. A történeti, néprajzi szakmai tanácsokat Bathó Edit adja, amihez hozzáteszem az én szakmai ismeretei­met. Azóta már saját vállalkozásban készíti a meg­annyi népi viseletét. Képtelenség volna megszá­molni azt, hogy hány rend ruhát állított össze A már elkészült szebbnél szebb ruhák együtteseknek, gyermekcsoportoknak. Legújab­ban pedig már a néptánccsoportokon, pávakörö­kön túl a vendéglátóipar is felfedezte magának a népi ruhákat. A minap olyan munkaruha terve­zésére kérték fel — képünkön —, mely jellegé­ben a jász viseletét hordozza, de azért a napi munka során sem kényelmetlen. Jellemző, hogy a frissen kialakított műhelyére még nem tette ki a cégtáblát, mivel idén decemberig előre meg­van a munkája. Játék az élet Hagyományos anyagból mo­dern játékot készíteni. Ezt sze­rette volna megvalósítani az árokszállási Szabó Sándor, ami­kor egy évvel ezelőtt fajátékok készítésébe kezdett. Műszerészként sokáig csak hobbiként, saját szórakoztatásá­ra farigcsált. Egy évvel ezelőtt azonban megalkotta „fagó” név­re keresztelt logikai építőjátékát. Azóta a szabadalmi hivatalban védelem alá került az ötletes já­ték. Mostanra a fafaragás gyer­mekkorból megmaradt szeretete mindennapos munkává vált. Emlékház a festőnek Alattyán Nagyon szerette volna, mégsem érte meg a századik évét. Gecse Árpád 99 évesen halt meg, más­fél évvel ezelőtt. Az utódok azon­ban tudták, mennyire készült a nagy ünnepre, ezért megtisztel­évtizedes aktív művészpálya so­rán 120 kiállításon vett részt, kö­rülbelül 1600 olajfestményt, több száz grafikát, oltárképeket, szob­rokat, domborműveket, plakette­ket alkotott. Szerette az életet, a festészetet, a zenét, a kertet, a szőlőt, de mindenekfelett a jász­ték a falu világhírűvé vált szülőt- sági tájat és az itt élő embereket, tét. Születésének századik évfor- Az emlékházban megtapasztal- dulóján emlékházat avattak a fes- ható, az alattyáni családi sírhely tőművésznek. Festmények soka- csak a testét őrzi, szellemisége sága tanúskodik arról, nem volt tovább él- tétien életében a művész. A nyolc ____________________________S H amza-kép a Nemzeti Galériában Jászberény Augusztusban a Hamza Múze­um fennállásának 5. évfordulója alkalmából egy Hamza Dezső Ákos által készített festményt ajándékoznak a Nemzeti Galéri­ának. A festőművész, filmrendező hagyatéka Jászberény tulajdo­nában van, így a városatyák döntöttek arról, hogy az ajándé­kozás előkészítését megkezdhe­ti a múzeum. B. Jánosi Gyöngyi igazgató szerint több szempont­ból is fontos az ajándékozás. Az értékes életműből soha egyetlen darab sem került a hazai köz- gyűjteményekbe, mivel több mint három évtizeden át kül­földön alkotott, a háború előtt készült munkái pedig megsem­misültek. Festményeit a művész a Jászságnak adományozta. Ha a Nemzeti Galériában kiállíta­nák egyik munkáját, azzal je­lentősen nőhetne Hamza D. Ákos és Jászberény ismertsé­ge, illetve sokat számítana a Jász Képtár létrehozásának fo­lyamatában is. Az adományozás a Jászberé­nyi nyár keretében történik majd. Jászberényi Nyár 2000 Jászberény ismét nagy feszti­válra készül. A Jászberényi Nyár 2000 tervezett programso­ra ismét számos kulturális, sport- és zenei rendezvénnyel várja majd a helyieket és a tele­pülésre érkező több ezer ven­déget. A fesztivál hivatalos prog­ramja a Jász expóval augusz­tus 3-án, illetve augusztus 4-én a Csángó fesztivál résztvevői­nek esti felvonulásával kezdő­dik. Mindezek előtt azonban július 29-én már megnyitja ka­puit a XIX. nemzetközi tánc­ház és zenésztábor, illetve au­gusztus 1-jén, 2-án és 3-án a már Jászberénybe érkezett külföldi csoportok lépnek fel a főtéren felállított kamaraszín­padon. Azután megkezdődik a programok kavalkádja. Bő egy hét alatt közel hatvan rendez­vényt tartanak a városban. A szervezők ebben az évben is megpróbáltak ügyelni arra, hogy a közel egy időpontban kezdődő programok más-más közönségcsoportot célozzanak meg. Villanymotor adás-vétel Szívó­és merülőszivattyúk javítása, forgalmazása. Jászberény, Jókai Mór u. 30/a TeL/fax: 57/410-831 . 06-60/353-508 Az oldalt szerkesztette: Banka Csaba A fotókat készítette: Sárközi János (X) Mercedes-Benz akció! minden raktáron lévő autóra akár bruttó 30 % kezdő befizetéssel kamat, 1 kezelési költséggel elvihető. KaLaMo Márkaképviselet és Szerviz 5100 Jászberény, Jákóhalmi út 11. Telefon/fax: 57/400-400. o%: A jászárokszállási Deák Ferenc Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola 2000/2001. tanévben nappali tagozaton középfokú szakmai képzést indít pénzügyi ügyintéző „ képesítés megszerzésére vállalkozói szakon (OKJ azonosító szám: 52 3432 01), valamint gépíró és szövegszerkesztő képesítés megszerzésére (OKJ azonosító szám: 33 3404 02) a 18-23 éves korosztály részére. Jelentkezési feltétel: középiskolai érettségi bizonyítvány Tervezett képzési idő: 1 év A képzés díjtalan. A tanulmányi idő alatt a résztvevők diákigazolványra jogosultak. Jelentkezési határidő: 2000. augusztus 20. Jelentkezés az intézmény gondnokságán. Levélcím: 5123 Jászárokszállás, Deák Ferenc u. 59. * Telefon: 57/431 -360 Fax: 57/432-112 P

Next

/
Oldalképek
Tartalom