Új Néplap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)
2000-07-18 / 166. szám
6. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2000. Július 18., kedd RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2000. július 17.) Borsodchem 8 650 Ft ti Fotex 303 Ft O Matáv 1800 Ft 8 Mól 3 800 Ft ti OTP 14400 Ft ű Rába 2 250 Ft 0 Richter 13 300 Ft ti Zalakerámia 2 500 Ft ű BUX: 8117,03 (1 egységre, forintban) Angol font 414,50 Euró 260,11 Német márka 132,99 Osztrák Schilling 18,90 Svájci frank 167,98 USA-dollár 276,83 A tárcák többletigénye AZ IPARI TERMELES ALAKÚ LAS A 1999 MÁJUSA ÓTA növekedés összt vfilamosgép-, műszergyártás vegyi anyag, -termék papírgyárt., kiadás, nyomdai tev. gumi- és műanyag termékek járműgyártás textilipar élelmiszer, ital, dohány gép és berendezés kőolaj-feldolgozás Budapest A tárgyalások első körében a minisztériumok mintegy 700 milliárd forinttal igényeltek többet annál, mint ami rendelkezésre áll a jövő évi költségvetésben - közölte vasárnap Varga Mihály pénzügyi államtitkár. A legmagasabb többletigényt ezúttal is Torgyán József földművelési és vidékfejlesztési miniszter nyújtotta be. Varga Mihály nem állított sorrendiséget a tárcák igénye között, de kiemelte a Széchenyi-tervet, amelynek hat területe mindenképpen elsőséget élvez a jövő költségvetésében. Az államtitkár úgy vélte, a parlament nagy valószínűséggel még ebben az esztendőben dönt az elkövetkező két év államháztartási számairól. Azt már technikai kérdésnek tartotta, hogy mikor célszerű elfogadni a 2001-2002. évi költségvetést. A legmagasabb összegű, mintegy 115 milliárd forintos igényt a többletre idén is az FVM nyújtja be. Torgyán József szerint ezt az összeget az aszályos időkben nélkülözhetetlen szükségtározók kialakítására, az öntözés ingyenessé tételére, a biogazdálkodás támogatására, az erdősítési program megvalósítására, az élelmiszer- és feldolgozóipar korszerűsítésére, valamint a Nemzeti Földalap rendezésére szeretnék fordítani. A Belügyminisztérium 89 milliárddal kért többet, az Egészségügyi Minisztérium húszmilliárd forinttal. A Közlekedési és Vízügyi Minisztérium egyelőre titokban tartja többletköveteléseit, de - a tervezett jelentős fejlesztések miatt - a mostaninál lényegesen többet szeretne annak ellenére, hogy a hírközlés más hatáskörbe került. Az Oktatási Minisztérium a tárca 148 milliárdos keretét 45 milliárd forinttal szeretné növelni, a honvédelmi tárca pedig 2001-2003 között rögzített pénzügyi támogatásban részesülne, amely évente a GDP 1,51 százalékát teszi ki. Ez jövőre megközelítően 223,6 milliárd forin- tot jelentene. _________________________________■ L ehet, hogy eddig nem a legjobb helyen próbálkozott? Postabank Lakáshitelek most ajándékutalvánnyal Kiegészítő kamattámogatással nyújtott hitelek új lakás építésére és vásárlására l’^ri-'CT kamattal Vissza nem térítendő állami lakásépítési kedvezmények és adó-visszatérítési támogatások Piaci kamatozású hitelek telek, lakás vásárlásához, építéshez, felújításhoz már 16,5% kamattól Augusztus 1-től december 1-ig havonta hat hitelfelvevőnket, egyenként 200 000 Ft értékű Keravill-utalványban részesítjük.* További információ: Hitelinfo: (06 40) 44-22-00 www. postabank, hu Posta Bank és Takarékpénztár Rt *A kiválasztás módjáról szóló Tájékoztató megtekinthető a bankfiókokban Drágul a liszt és a kenyér A kereskedők szerint is indokolt az áremelés Budapest Augusztustól várhatóan 120-130 forintba fog kerülni egy kilogramm kenyér, és a lisztért csaknem 80 forintot fogunk fizetni. Ezúttal a kereskedők is indokoltnak tartják az áremelést. Az aszályos időjárás miatt az idén gyenge lesz a búzatermés, ami megdrágítja a gabonát. A kenyérnek való búzáért jelenleg tonnánként 30 ezer forintot fizetnek a malmok, ezért a liszt ára várhatóan 25-30 százalékkal emelkedik. A drágább lisztből j nem lehet olcsó ke- { nyeret sütni, a pékek | 25 százalékos áremelést terveznek. Bánki László, a Magyar Pékek Ipartestületének elnöke szerint száz forintból ma már nem lehet előállítani egy kiló kenyeret, nem szólva az egyéb rárakodó költségekről: áfáról, kereskedői árrésről. így várhatóan 120-130 forint körül alakul majd egy kiló átlagos minőségű fehér kenyér ára. Az energia, az üzemanyag- árak folyamatosan növekednek, a megemelkedett költségeket - és az inflációt - a sütőipar évek óta nem képes áraiban érvényesíteni. Tavaly mindössze egykét százalékos áremelést tudtak elérni, áz idén kétszer - tavasz- szal és nyáron - rugaszkodtak neki, de a kereskedők meghiúsították szándékukat. Most azonban már a kereskedők is indokoltnak látják az áremelést. Ebben a hónapban öt-hét százalékkal emelkedett a liszt ára, a Gabona Terméktanács szerint pedig a magas búzaárak miatt augusztustól további 14-15 százalékos emelésre lesz szükség. A malomipar eddig kilónként 40-42 forintért adta át a sütőiparnak a zsákos kiszerelésű lisztet. A 28-30 forintos búzaár már nem teszi lehetővé, hogy ezt az átadási árat a molnárok tartani tudják. Várhatóan 50-52 forintra emelik a kenyérnek való őrleményt. A boltokban kapható liszt átadási árát augusztustól 60 forintra akarják emelni a malmok, amire még 12 százalékos áfa, valamint kiskereskedelmi árrés rakódik. A vásárlók - az előzetes számítások alapján - 80 forintot fognak fizetni a liszt kilójáért. A gabonadrágulás az állattartóknak is gondot okoz, mert a takarmány ára is tovább menetel felfelé. így a második fél évben feltehetően tovább nő majd a sertés- és baromfihús ára is. - uo Környezetkárosító üzemek Feltérképezték a Tisza menti veszélyforrásokat Az európai uniós normák szerint térképezték fel a Tisza magyarországi vízgyűjtő területének összes ipari üzemét, szolgáltató szervezetét, mezőgazdasági szennyezőforrását, valamint a patakok, csatornák állapotát. A szakemberek a 447 objektum adatainak feldolgozása után a veszélyes anyagok használata, a technológiai eljárás és egyéb uniós szempontok figyelembevételével 261-et értékeltek úgy, hogy potenciálisan károsítja a környezetet Budapest Románia hasonló listáján 40 olyan üzem szerepel, amely veszélyezteti a Tiszát. Várhatóan hamarosan az ukránok és a szlovákok is elkészítik veszélylistájukat és azokat átadják egymásnak. A négy nemzeti lajstrom alapján őszre sorrendbe rakják a legerősebb be- | avatkozást igénylő helyszíneket. A felmérés egy tava- | szí megbeszélés alapján készült el, amelyen a négy állam környezetvédelmi miniszterei elhatározták, felmérik a Tisza-medencét károsító forrásokat. Később abban is megállapodtak, hogy a négy ország szakemberei egységes vízminőségvizsgálati rendszert dolgoznak ki, és azonos paramétereket alkalmaznak a szennyezőforrások meghatározásánál. Alvízi országként Magyarországnak különösen fontos a határokon átterjedhető szennyező források számbavétele. Az Országgyűlés egy júniusi határozatában ezért felkérte a kormányt, hogy uniós és más nemzetközi finanszírozási lehetőségek igény- bevételéhez közös program készüljön a szomszédos országokkal. Már az 1992-ben, Helsinkiben megkötött egyezmény is az elővigyázatosság elvét tette kötelezővé. Ez „a szeny- nyező fizet” elvet hangsúlyozza, és leszögezi, indokolt esetben - ha az ökológia szempontok megkövetelik - be kell tiltani az ilyen tevékenységet. ____________________________________(STS) Eurofit-program a kis- és középvállalatoknak Az Európai Kis- és Középvállalkozások Szövetsége (EMSU) által készített Eurofit nevű program megvalósítására körülbelül negyvenmilliárd forintra lenne szükség, amelyet PHARE-segé- lyek és kormányzati támogatások biztosítanak majd a tervek szerint - mondta Bisztray György, az EMSU alel- nöke hétfőn, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara bizottsági ülésén. Bisztray György kiemelte: a program a tervek szerint már az idén elindul. Célja az EU-tagálla- mok vállalatait érintő feladatok, jogok, kötelezettségek és a szakmai működés feltételeinek megismertetése a magyar kisvállalkozókkal. Az alelnök szerint a kamara lehetne az Eurofit program kamarai feladatrészeinek koordinátora. Hozzátette: a 3-5 év alatt megvalósítható program keretében a tervek szerint évente 300-500 ezer vállalkozót készítenek majd fel az EU piaci elvárásainak való megfeleli lésre. Az EMSU alel- ! nöke hangsúlyozta, | hogy az osztrák mintára készült terv azért fontos, mert a Magyarországon működő körülbelül 760 ezer kis- és középvállalkozás 2004-ben várhatóan már a GDP 50 százalékát állítja elő majd. A magyarországi kis- és középvállalkozások jelenleg a munkavállalók 55-58 százalékát foglalkoztatják. * * * ¥ * * uropai
