Új Néplap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-17 / 165. szám

4. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2000. Júuus ÍZ, hétfő Ü 1|| Egyszerűsödő pályázatok Új rendszert vezet be a gazdasági tárca A Gazdasági Minisztérium (GM) többféle pályázatot hirdet meg évente. A vállalkozók és a minisztérium álláspontja már régóta megegyezik abban, hogy helyes volna, ha valamennyi pályázatról egy rendszeren be­lül lehetne felvilágosítást kapni, és azokat egy szervezet kezelné. A napokban a tárca ezzel a feladattal a Magyar Vállalkozás- fejlesztési Közhasznú Társaságot bízta meg. Budapest- Miért önök kapták ezt a feladatot? - kérdeztük Barta L. Gyulától, a kht. igazgatójától.- Miután a tárca legnagyobb pályázati rend­szere, a kis-és középvállalkozói pályázatok le­bonyolítását mi végezzük, úgy látták jónak, ha a többi pályázat kezelését is ránk, a minisztéri­um többségi tulajdonában lévő kht.-ra bízzák.- Hol lehet majd megtudni, milyen pályázato­kat írtak ki?- Szeretnénk elérni, hogy a GM valamennyi pályázatához mindenki munkahelyétől 20-25 kilométeres távolságon belül hozzájuthasson. Úgy gondoljuk, hogy a Magyar Fejlesztési Ala­pítvány, valamint a helyi vállalkozói központok mintegy 140 irodájában és a munkaügyi köz­pontokban hozzá lehet majd idejében jutni az információkhoz. De az interneten, a GM hon­lapján is napra készen minden fontos tudnivaló megjelenik.- Ugyanezeken a helyeken lehet majd a pályá­zatokat is benyújtani?- Nem! Naponta mintegy 1000-1500 pályázat érkezik. A határidő előtti napokban ennek a többszöröse. Ezzel az irodákat nem lehet meg­terhelni. Minden pályázatot a kht. címére kell majd beküldeni. Ha az elektronikus aláírásról szóló törvényt a parlament megszavazta, akkor interneten is fogadjuk majd a pályázatokat.- A többi minisztérium a saját hatáskörében és rendszerében szervezi pályázatait. Nem is volna előnyös egy helyen kezelni ezeket az egy­mástól eltérő feladatokat. koós tamás Kevés pénz balesetvédelemre Tavaly százötvennégy embernek azért kellett meghalnia, mert vállalatánál nem voltak megfelelőek a biztonsági beren­dezések - derül ki az Országos Munkaügyi és Munkabizton­sági Főfelügyelőség legfrissebb jelentéséből. Az elszomorító helyzet megváltoztatása érdekében az Országgyűlés szigorí­tani akarja az ellenőrzéseket, és a balesetveszélyes munka­helyek után magasabb járulék fizetésére kötelezné a cégeket. Budapest Hiányzó agrárbankok Torgyán: műtrágyát az adósságért BÁT - ÖSSZEFOGLALÓ Áresés a gabonapiacon Budapest A Budapesti Árutőzsde gabona­piacán az elmúlt héten összesen 3,8 milliárd értékű áruval keres­kedtek a brókerek, míg a határ­idős pénzpiacon 6,3 milliárd fo­rint értékű külföldi fizetőeszköz került új tulajdonoshoz - derül ki egyebek között a BÁT hét vé­gi összefoglalójából. A gabonapiacon 1355 kont­raktust adtak-vettek a kereske­dők. A takarmánykukorica ára - a stabil júliusi termin kivételével - 1300-1880 forinttal csökkent. A búza három lejárata erősö­dött, három pedig 900-1400 fo­rinttal gyengült. Ebből a ter­ményből 575 kontraktus cserélt gazdát. A takarmánybúza két le­járatának árfolyama 700-1400 forintot vesztett az értékéből, a legközelebbiek ugyanakkor emelkedtek. A takarmányárpát szeptemberre 150 forinttal ol­csóbban, decemberre viszont 70 forinttal drágábban lehetett je­gyezni. A napraforgó három leg­közelebbi lejáratának árfolya­mai 1150-2000 forinttal gyen­gültek. A többi termék ára nem változott. A határidős devizapiacon 21452 kontraktussal keresked­tek. A legkeresettebb fizetőesz­köz - 10150 kontraktus kereske­delmével - az euró volt, míg a dollár 5800, a japán jen 800, az angol font 4200, a svájci frank 501 kontraktussal részesedett a forgalomból. Az amerikai dollár minden határidőre 3,90-4,20 forinttal drágult. Az euró négy legtávo­labbi lejárata 0,01 és 1,00 forint­tal gyengébben fejezte be a múlt heti kereskedést. Az angol font piacán 3,20 forinttal erősödtek a jegyzések. A japán fizetőeszköz árfolyamai 0,30 és 3,80 forinttal emelkedtek. - uo ­Főleg a kis- és közepes méretű vállalkozásoknál okoz gondot a balesetvédelem, aminek egyik oka az, hogy ezek a cégek inkább másra költik a pénzüket. Sok esetben a dolgozók sem tiltakoz­nak ez ellen, mert főnökeik vá­lasztás elé állítják őket. Dönthet­nek, hogy mi a fontosabb, a meg­felelő munkakörülmények, vagy a magasabb bérek, a válasz pedig általában nem kétséges. A nagy multinacionális vállalatoknál jobb állapotok uralkodnak, mert munkahelyeiket a nyugati üze­mekben érvényes szabványok szerint alakítják ki. A statisztikák szerint ugyan ta­valy a korábbi évekhez képest ke­vesebb tragédia történt, de ennek a kohászat és a bányászat vissza­szorulása az oka. A kedvezőbb kép kialakulásához ezen kívül az is hozzájárult, hogy a munkálta­tók egyszerűen nem jelentik be a baleseteket. Becslések szerint minden negyedik csonkolással, mérgezéssel, vagy egyéb sérülés­sel járó balesetet eltitkolnak, mert a dolgozó nincs bejelentve. Ekkor a pórul járt feketemunkás sem mer kártérítést kérni. Az évente több tízezer ismert­té váló munkahelyi egészségká­rosodás számának csökkentése és a dolgozók kiszolgáltatottságá­nak megszüntetése érdekében a parlament olyan törvényt készül megalkotni, amely még az egy­személyes vállalkozások számára is kötelezővé tenné a bejelentési kötelezettséget. A munkahelyi el­lenőrzéseket is szigorítani kíván­ják, valamint önálló baleset-biz­tosítási rendszert vezetnének be, amelynek költségeit a kockázato­sabb munkahelyek után szedett magasabb összegű társadalom- biztosítási díj fedezné. A munkál­tatók máris bejelentették, hogy az új elképzeléseket csak úgy tudják elfogadni, ha ezáltal nem kerül többe az emberek foglal­koztatása. -w­Nyírbátor Torgyán József szerint az éghajlati viszonyokhoz iga­zodó termelési feltételeket kell végre kialakítani a magyar mezőgazdaságban, gyorsítani szükséges a meg­kezdett termékszerkezet­váltást és a minőségi terme­lésre való áttérést. A földművelésügyi és vidékfej­lesztési miniszter erről szomba­ton beszélt, miután a szabolcsi kisváros környékén megszemlél­te a belvíz és az aszály sújtotta földeket, s látta a 30-50 százalé­kos terméskárt. A tárca vezetője hangsúlyozta: elengedhetetlenül fontos az ár- és belvíz elleni védművek kiépítése, illetve megerősítése. Az öntözé­ses termelés kialakítását szintén sürgős feladatként említette, a mostani 84 ezer hektáros terület­tel szemben 800 ezer hektár föld öntözhetőségének megteremté­sét szorgalmazta. Budapest A Pénzügyminisztérium (PM) tervei szerint jövőre ismét válto­zik az illetéktörvény. Többet kell majd fizetni a gépjárművek átírá­sáért, és illetékköteles lesz az or­vosi praxis. Varga Mihály, a Pénzügymi­nisztérium politikai államtitkára elmondta: a gépjármű-átírási ille­tékek esetében a jelenlegi mérték (10 forint/köbcentiméter) 12 fo- rint/köbcentiméterre emelked­ne. Ha valaki kiszámolja - tette hozzá az államtitkár -, hogy ez milyen változást jelent az elmúlt évekhez képest, akkor láthatja, A miniszter felhívta a figyel­met arra, hogy az éghajlati és talajadottságoknak megfelelő termékszerkezet-váltást végre be kell fejezni. Fontosnak tar­totta, hogy a gazdálkodók mi­nőségi vetőmagvakat használja­nak, gondoskodjanak a földek kellő tápanyag-utánpótlásáról, a megfelelő növényápolási és védelmi munkákról, mivel mindez csökkenti a természeti csapások hatását. Áz elhangzott felvetésekre, miszerint a pénzintézetek ódz­kodnak a hitelnyújtástól, Torgyán József elismerte: szük­ség lenne egy mezőgazdasági bankhálózatra Magyarországon, és szólt arról is, hogy ismételten felveti: Magyarország az orosz ál­lamadósság fejében kérjen mű­trágyát, amit térítésmentesen kapnának meg az agrárvállalko­zások. Kezdeményezést ígért ab­ban is, hogy a természetes vizek öntözésre történő felhasználásá­ért ne kelljen fizetniük a gazdál­kodóknak. ■ hogy az emelés alig egyenlíti ki az inflációs emelkedést. Ebből az illetéknemből körülbelül kétmil­liárd forint fog befolyni, s fele az önkormányzatnál marad. Arra, hogy mi indokolja az or­vosi praxis ajándékozása, eladá­sa, öröklése esetén az illetékfize­tést, Varga Mihály kifejtette: a praxisjog bármely címen történő megszerzése esetén egy vagyoni értékű jog kerül átadásra, és nem érdemes a törvénybe olyan kivé­teleket rakni, amelyek a törvény egységét valamilyen módon megbontják; ezért javasolja a PM, hogy az illeték mértéke egy- ségesen tíz százalék legyen, hw Változik az illetéktörvény ár 250 családi pótlék Válassza a Citroen ideális családi autóját, a Berlingo-t melyhez most akár 250 OOO forint árengedményt adunk alanyi jogon. így aztán lehet bármekkora a család, öröm lesz a közös utazás! Citroen Berlingo akár 250 OOO forint árelőnnyel. Keresse a márkakereskedőknél. Az Ön Citroen márkakereskedői: Bodex Kereskedőház Kft. 5000 Szolnok, Thököly út 83. Tel.:56/378-987 Fox:56/374-519 Autó Kft. 2700 Cegléd, Kosárhegyi út 2. Tel.:53/310-349 Fax:53/310-349 Citroen Truka 5100 Jászberény, Kossuth u. 70. Tel.:57/406-906 Fax:57/406-906 CITROEN NEMERE ISTVÁN: Szerelmes szélhámos (kisregény) 12. Nem kellett sokáig keresgélnie. Egy ilyen kicsi temetőben is ha­mar rátalált a keresett sírra, sa­ját módszere segítségével. Ezt ugyan nem szabadalmaztatta, és ilyesmi nem is állt szándéká­ban. A Flóri-féle módszer lénye­ge a következő volt: elkezdett járkálni a temető egyik sarká­ban, megnézte a sírokat. Aztán egyre nagyobb ívben kerülgette a parcellákat, szeme söpört csak végig a sírokon. Ahol nem volt virág, amit szemlátomást évek óta elhanyagoltak, arra rá sem nézett. Csak az ápolt sírokon ol­vasta el a neveket, vagy ha az túl messze volt és nem látta, csak azt nézte, elég rövid-e? Merthogy ő Kis Péter sírját ke­reste. Fél órába sem telt, és megta­lálta. A szürkemárvány csiszolt kőlapon egy név és a két év­szám, semmi több. Számításai szerint - a férj korából ítélve, aki ha élne, most lenne ötven­nyolc éves - a felesége nem le­het több ötvenhatnál, de való­színűbb, hogy csak ötvennégy körül van. Körülnézett, és pihe­nőhelyet keresett. A nap istente­lenül tűzött, és fekete zakója va­lósággal magába szívta a mele­get. Erezte, hogy az ing alatt iz­zad. Ezt utálta. Információi szerint az özvegy minden délután eljön a sírhoz. Flóri egy másik elhagyatott sír magasabb betonpárkányára ült, árnyékból nézte a temetőt. Négy óra múlott, a nyári idő­számítás miatt úgy igazán még csak három óra volt. Vadga­lambok kószáltak a legszéle­sebb úton, verebek veszeked­tek egy poros akácfán. A síro­kon kívül csak néhány karcsú ciprus emlékeztetett a hely jel­legére. Negyed ötkor fekete ruhás nő közeledett kis vödörrel ke­zében. A parcella sarkán a csapnál megtöltötte vízzel, és jött közelebb. Nem vette észre az árnyékban üldögélő férfit. Ötvenes, nagydarab, de érde­kes arcú asszony volt. Nem az a kimondott szépség, de Flóri erre nem is számított. A leendő áldozat így is egy fok­kal jobban nézett ki, mint remélte. A na­gyon szép és elegáns nők nem az ő esetei voltak. Azokra mások szakosodtak. Végignézte, amint az asszony kicseréli az el- kókadt virágokat, úja­kat helyez a kővázába, tesz-vesz a sír körül. Akkor előjött rejtekéről, megtor­pant a sír előtt - mintha életé­ben először látná -, és megszó­lalt:- Bocsánat, asszonyom. Ma­radt még víz a vödrében?- Sajnálom, de nem — felelte, és érdeklődő pillantást vetett rá. Ebben a másodpercben Flóri akaratlanul is kihúzta magát. Vagy nem is történt ez akaratla­nul? Minden mozdulatát, min­den megnyilvánulását szabá­lyozni tudta... Szomorú volt a mosoly az arcán, amikor folytat­ta:- Kár. Az imént megigazítot­tam a földet szegény feleségem sírján, és piszkos lett a kezem.- Talán a csapnál...- Az hol van? Tudja, idegen vagyok Ötvösházán. Ezek után mi sem természe­tesebb, hogy özvegy Kisné, merthogy úgyis végzett férje sír­jánál, megmutatta, hol van a legközelebbi vízcsap. A kezé­ben vitt száraz virágokat is ott dobta be a hálós szemétgyűjtő ládába. — Ha nem idevalósi, akkor... nem értek valamit - kezdte Kisné. Közelről nézve nem volt csúnya, de szép sem. Egy átlagos magyar ötvenes nő, talán csak a fekete ruha miatt látszott öre­gebbnek a koránál. Flóri néha lopva megtaksálta, és tudta: ha rendes ruhát ölt, egészen jó nő­nek látszik majd. No, nem egy szexbomba, az soha nem volt, és már nem is lehet. De tűrhető a maga korosztályában. Kissé szögletes a járá­sa, mint a kisvárosi asszonyoké általában. Lábuk nem tűsarkúhoz és tükörsima járdához, válluk nem csincsilla­bundához szokott, fe­jüket sem vetik fel büszkén. Az utóbbi különben is csak régi filmekben divatos, a mai nők - ha látják is - nem tud­ják, mit jelentett egykor az a mozdulat. Ám Flóri azért azt is megállapította, hogy a ruhája nem rossz anyagból készült, a táskája sem hatezerbe került — valódi bőr volt. Az illat pedig iga­zi francia parfümöt sugallt, nem annak tajvani másolatát.- Tudom. Azt nem érti, mit keres itt szegény feleségem - Flóri hát beszélni kezdett. Nem voltak fékjei; először is szeretett beszélni, másodszor ő most dol­gozott, harmadszor élvezte, ha kitalált történeteket adhatott elő. Ezeknek csak ő ismerte a végét. És a vége nem az volt, amit annak hittek-hallottak a hallgatók, hanem az, hogy vé­gül mindnyájan Flóri áldozatá­vá váltak, és túl későn jöttek rá... Ebben az esetben ez még messze volt. Flóri úgy saccolta, özvegy Kisnére körülbelül két hetet kell majd szánnia, jobb esetben talán csak tíz napot. ___________________________/FOLYTATJUK)

Next

/
Oldalképek
Tartalom