Új Néplap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-15 / 164. szám

2000. JŰLIUS 15., SZOMBAT TÜKÖR 5. OLDAL MEGYEI NÉZŐPONT Gyerekek fegyverrel Igazából nem akar ő meglőni senkit sem, de most itt az alkalom Az utóbbi napokban három olyan baleset tör­tént, ahol a gyerek lőtt meg másik gyereket vé- letlenségből. Szerencsére ezek közül egy sem követelt áldozatot, viszont komoly sérüléssel jártak. De miért is történhetnek ezek meg? A gyerek alapeleme a játék. A játék, benne az utánzás, amely­ben a felnőttek cselekedeteit a maga életkorának megfelelően, a maga gesztusaira lefordítva, átültetve utánozza. Amit lát, azt megismételi. Akár a szüle­itől, akár más felnőttől, akár a televízióból, videó­ból látja. A jelenlegi akció- filmözönben, amikor csak úgy repkednek a golyók, a gránátok, és dől a vér, a gyerek maga is azt hiheti: ez a helyes cselekvési mód. Nyáron ők amúgy is nagyon ráérnek, nincs iskola, nem tudják magukat iga­zán lekötni otthon, unatkoznak, és elindulnak felfedezőútra a lakásban, udvaron: keresnek-kutatnak. És akkor megtalálja a sokszor nem is annyira elrejtett puskát, pisztolyt, lőfegyvert. Amit a szülők vagy engedéllyel vagy éppenséggel anélkül tarta­nak. Hogy ezt miért teszik, az külön elemzés tárgya lehetne — a szolgálati fegyvertől a vadászpuskán át a vadorzásra otthon tar­tott légpuskákig terjedhet a sor. Szóval a gyerek előveszi a szá­mára tiltott „kincset”, és persze rögtön ki is próbálja. Célba vesz ezt-azt, a vázától kezdve az udvaron kapirgáló tyúkokig, de per­sze kapóra jön a kistestvér vagy a játszótárs is. Akiken valóban ki lehet próbálni az akciófilmekben ezerszer látott jelenetet. Iga­zából nem akar ő meglőni senkit sem, de most itt a nagy alka­lom. így hát célba veszi a másik gyereket, és elhúzza a ravaszt - a fegyver pedig elsül, mert a szülők persze megtöltve dugták el, hagyták ott... Ha szerencséje van, csak megsebesíti áldozatát, ha nem, akkor bizony nagyon szomorú lesz a történet vége. Ám a szülőknek tudniuk kell: a gyermekükért ők felelnek. Meg a veszélyes tárgyakért is otthon. Egy fegyvert nem lehet „csak úgy” letenni, otthagyni. A tragédiákat utólag már lehet magyarázni, de feltámasztani egy halottat, visszaadni egy kilőtt szemet nem lehet. A gyereket is lehet tette után büntetni, meg­verni, leszidni és így tovább. Csakhogy ilyenkor egy felnőtt nem mentheti a lelkiismeretét semmivel sem, ugyanis a gyerek kezé­be került fegyvert is a szülő fogja... Más ez a kombájnos élet Fülke nélküli kombájnnal kezdte a munkát több mint húsz évvel ezelőtt Gnttyán Sándor. Ma már olyan gé­pen dolgozik, amelynek fül­kéjében klímaberendezés biztosítja a kényelmet. A kombájnos munkanapja emellett is kemény. Pezseg az élet a törökszentmikló si határban. A Béke me­zőgazdasági szövetkezet földjein folyik az aratás. A kombájnok szelik a búzatáblákat. A fordulónál Guttyán Sándor megáll a John Deerrel, kiszáll a fülké­ből. Ha aratásról van szó, ő igazán tapasztalt­nak számít. Huszonhat éve dol­gozik betakarítógépen. — Amikor az aratási szezon tart - úgy másfél hónapig -, reg­gel hattól este 9-ig kint vagyunk. Amikor kezdtem, még fülke nél­küli kombájnnal dolgoztunk. Ami most van, sokkal kényelme­sebb. Még klímaberendezés is van benne. Ha kiszállok belőle a hőség­be, nem sokáig vagyok kint, in­kább visszafelé iparkodok. Már a harmadik nyara dolgozom ve­le, de össze sem lehet hasonlíta­ni a régebbiekkel. A kombájnos- élet is könnyebb, mint régen volt, még meleg ebédet is hoznak ne­künk.- Vannak-e nehéz idők az aratásban?- Amikor nagyon megnő a gabona, és lágy a talaj.- Mit szól a család­ja ahhoz, hogy ilyenkor csak aludni jár haza? — Tűrik a helyzetet a megélhe­tés miatt... P. É. Bronzba álmodta Zounok ispánt Szolnok Rendkívül termékeny időszak elé néz Pogány Gábor Benő. A szolnoki szob­rászművész a bakonyszentkirályi fő­térre Szent István, megyeszékhelyünk Verseghy parkjába pedig a város név­adója, Zounok ispán alakját formázza meg. Ezenkívül egy 13 figurából álló díszszökőkút tervét is elkészítette, amelyet a Szolnok város Kossuth téri parkrendezési pályázatára állított ösz- sze.- Kevés szabadideje lesz a közeljövőben. Melyik munkájához lát először?- Az csak örömmel tölt el, hogy alkotha­tok. Az pedig, hogy melyik kompozíciót formázom meg először, mint már többször, nem kifejezetten rajtam múlik. Mindhárom említett szoborcsoport terve elkészült, a megvalósítást már tőlem független okok késleltethetik. Bakonyszentkirályon a na­pokban írtuk alá a végleges szerződést, ott előrébb járunk az ügyekben, mint Szolno­kon.- Milyen alkotások kerülhetnek ki jövőre a keze alól?- A Szent István Szövetség minden év­ben máshol tartja a „királyvárosok” au­gusztusi ünnepét. Ez harminc, határon in­nen és túl elterülő magyarlakta települést érint, jövőre Bakonyszentkirály kerül sorra. Úgy gondoltam, erre az ünnepségre azt a kompozíciót készítem el, amikor István ki­rály Mária kegyeibe ajánlja az országot. A Zounok-szobor megformálása szabad teret adott, hiszen a vértanú valódi arcát, szemé­lyét nem ábrázolják a históriás könyvek, így, bár a története a Képes Krónikából is­mert, az általam kreált motívum ideologi- zált. Az ikonizált jelenetet vertikálisan és ho­rizontálisan helyeztem el a térben, ezáltal a keresztet, a kereszténység szimbólumát su­gallva. E mű eredetileg az egykori Lenin- szobor helyére lett tervezve, ám ha a Tisza Szálló erre felé bővíti a területét, akkor ta­lán a Verseghy park lesz majd rá alkalmas. A Kossuth téri díszszökőkút 2001-es meg­valósulásának kevesebb esélyét látom, mint az imént említett szobrokét. A város talán az árvíz miatt kevesebb figyelmet fordított erre a területre, ám ha ebben az évben megszületne a végleges szerződés, elkép­zelhető, hogy részleteiben láthatóvá válna a szökőkút. Valaha három motívum határoz­ta meg a szolnoki főteret. Itt állt a Szenthá­romság-szobor, itt volt az első közkút, és itt terült el a piac. Ezek határoznák meg az eltervezett, többalakos szökőkút formáját is, mely funkcionális kút is lenne egyben. Az elkép­zelések szerint ugyanis a Zagyva-parttól át­vezetett artézi víz is csobogna benne, melyből meríthetnének is az emberek. Ezenkívül az in­tegrációs folya­matokat figye­lembe véve földrajzi iránytű és vüágóra ren­deltetése is len­ne.- Milyen anyagok adják majd vissza a képzelet és a va­lóság hű tükör­képét?- Köztéri alkotások kivitelezésénél a bronz és a kő a legideálisabb anyag. Az emberalakok ötnegyedes méretben készül­nek, s remélhetően a jövő évi Szent István- napi ünnepen mindannyian a parkok, terek díszei lesznek. MÉSZÁROS GÉZA Kevés kamrában lesz befőtt » Idén ez a tavasz és kora nyár meglehetősen mosto­hán bánt a terméssel. Hol tengernyi volt a víz, hogy kopogósra szikkadt a határ meg a kert. Vajon e nyár ter­méséből mi jut a háziasz- szonyok befőttesüvegébe? — néztünk szét a szol­noki piacon. Aranyos Istvánné, Ma­rika panelházban él: — Két gyereket neve­lünk, évente negyven üveg befőttet szoktam elrakni, néha keveseb­bet, olykor többet. Sze­rencsére van családta­gunk, aki kertes ház­ban lakik, tőlük ka­punk ezt-azt. Eddig nem sok minden szo­rong a polcokon, 300 forintért vettem a meggy kilóját, és abból tettem el tíz üveggel. Cseresznyét nem rak­tam most be, még talán szilva lesz. Szerintem idén nagyon drága volt a gyümölcs. A szolnoki Nagy Andrásáé nyugdíjas már, Pletykafaluban élő anyukája pedig 84 éves: — Mindketten özve­gyek vagyunk. Én benn lakom a József Attila-lakótelepen, de na­ponta kijárok anyuhoz. És a há­rom unokának télire befőtteket „gyártok”. Harmincnyolc fa van a kertben: sárgabarack nem ter­mett, de minden más igen. Eddig elraktam 40 üveg meggyet, 30 üveg cseresznyét, és veresszilvá­ból 5 üveggel. Úgy 120-140 üveg befőtt lesz, de a tél mindet meg­eszi. Meg az unokák.- Mennyibe kerül ez üvegen­ként? Őszibarackból rengeteg van- A termés az enyém, üveg, ce­lofán, cukor, dunsztolás: száz fo­rint alatti az ára darabonként. Bár a befőzési szezonból még van hátra, de bizonyos tapaszta­latok összegezhetők. Az idén drá­ga volt a borsó. Szintén nem tűnt olcsónak a meggy. A zöldbab is drága, 200 forint. A paprika da­rabja 10-30 forint, kilója 50-250. A paradicsom szebbje még 120-160 forint, de ezt befőzni később is le­het. Az uborkaszezonnak is az elején tartunk, most 70-től 160-ig mérik kilóját. Alma is kínálja ma­gát 40-től 180-ig. Ez még nyári, az eltenni való később kerül piacra. Őszibarack rengeteg van, 80-tól 220-ig terjed az ára. A sárgaba­rack ritka, akár a fehér holló, 200­300 között kínálják. Az apróbba­kat olcsóbban adják. A szilva is megjelent, 100-200 forint között tartják. Érdekes, hogy piszke csak egy helyen volt. Fekete Jánosnál, aki Tiszajenőről érkezett. — Százötven forint belőle fél li­ter. Van dinnyém, szilvám, uborkám, sárgadinnyém is, de sok a nézelődő, ke­vés a vásárló.- Ön szerint drága a gyümölcs?- A nyugdíjakhoz, keresetekhez viszo­nyítva talán igen. De hát a fákat permetez­ni, gondozni kell, és a termést kocsival be­szállítani a városba. Megkérdeztük a piac egyik mindene­sét, Terikét, aki azt mondta:- Vegyesek az árak, attól függ, mi­lyen gyümölcsről van szó. Tavalyhoz viszo­nyítva a meggy, a sár­gabarack, a zöldbor­só, a zöldbab drá­gább. Szoroztunk, osz­tottunk, és kiderült, fotó. cs. i. egy üveg befőtt - ha mindent vesz az em­ber - 100-250 forint között „állít­ható elő”. Nem csoda, hogy 150- 200 üveg kevés polcon, pincében sorakozik, legföljebb, ha a gazda gyümölcstermelő... D. SZABÓ MIKLÓS Telefonok, gyönyörök Telefonok szexügyekben. Van, aki tagadja, van, aki bevallja... Nos, e sorok írója nem tagadja, olvasgatja a szexhirdetéseket is. Itt van mind­járt a szexjósda. A szexjósda Ki hinné, hogy a látnokok mire képesek. „Várja önt a szexjósda” — olvasom, s a hí­vást magamra veszem. Ha várnak, akkor megyek. Hívom a megadott telefonszá­mot, megkapom a címet. Amíg a józsef­városi Rigó utca felé tartok, azon töpren­gek, milyen lehet? A jósnő kirakja a kár­tyákat, és azokból mondja meg, hogy mi­re számíthatok az ágyban? Vagy tán a te­nyeremből következtet férfiasságomra? Most végre megtudhatom, vannak-e még esélyeim. Öt lengén öltözött hölgy fogad. Csábos tekintetükből látom, már alig vár­ják, hogy jósolhassanak nekem. Egy telt­karcsú szőke foglalkozik velem. — Melyi­künkkel akar jósoltatni? - Kérdi, majd egy kacsintás után hozzáteszi: - Mi nem csak tenyérből jósolunk... Hatezer forint egy órára. De ha két hölggyel jósoltat, az csak tízezer. - így ránézésre, mit jósol­nának nekem? - Majd kiderül - mondja az egyik látnok, pajkos mosoly kíséreté­ben. A puding próbája „Pudingszex, ínyenc uraknak!” — szól hozzám a hirdetés. Mivel ínyenc úr va­gyok, máris tárcsázom a megadott szá­mot. „Ha többet akarsz tudni, gyere el” — Invitál egy kellemesen csicsergő női hang. A Király utcai ház második emele­tén négy ifjú hölgyike várja a pudingked­velő urakat. - Mi a kínálat? - érdeklő­döm. Egy vörös hajú bögyös ismerteti a programot. - Közülünk kiválasztasz va­lakit, akit aztán bekenhetsz pudinggal, majd lenyalhatod róla. Az is lehet, hogy ő ken be téged. - Milyen a puding? Csoko­ládé, vanília? Vagy netán puncs? - Nem mindegy? - néz rám lesújtó tekintettel egy göndör fekete. - Kajálni akarsz, vagy szexelni jöttél... - Hát, attól függ... - Egy óra pudingszex, nyolcezer forint. Ez most akciós ár, nemrég még tízezer volt — húzzák el a mézesmadzagot. Az akciós árat is drágának találom. Betérek az első cukrászdába, veszek egy csokoládés pu­dingot, százhúszért. Kerestem 7880 fo­rintot. Ica, a lelki segély Az újságok sokféle telefoncsevegést aján­lanak. En egy szerényebb hirdetést vá­lasztok, a lelki segély ajánlatát: „Intim dolgokról beszélgethet velem.” Pont ilyenre van szükségem mostanában! - Lenne néhány intim kérdésem - kezdem a beszélgetést. - Stop! - állít le a hölgy, mint a közlekedési rendőr. - Ilyen dol­gokról nem illik telefonon beszélgetni, jöjjön el a lakásomra. A kőbányai bérház hatodik emeletén teltkarcsú, negyvenes hölgy fogad. - Ica vagyok - nyújt kezet, és a szobába invitál. - Nincs tabu téma,_ bármiről beszélhetünk. Másfél óra, há­romezer forint. - Ennyi pénzért csak be­szélgetünk? - Uram, én nem vagyok szajha! Sokan járnak hozzám, de még senki sem sokallta a háromezret. Ha már kibumliztam Kőbányára, nem akarok dolgavégezetlenül távozni. — Nézze, asz- szonyom, én csak negyedórát akarok be­szélgetni. Adok ötszáz forintot. — Oké! Miután átveszi az ötszázast, biztat: - Tessék kérdezni! - Az a nagy problé­mám, hogy mindig más feleségét kívá­nom. Mit tanácsol? Ica asszony összerán­colja a homlokát, aztán kiböki a megol­dást: - Uram, ez csúnya dolog! Gondol­jon arra, hogy csak a feleségét kívánja. - De maga még nem látta a feleségemet. Nyelvvizsga „Feltűnően csinos, szexis, frissen diplo­mázott lány német és angol nyelvvizsgá­val várja intelligens urak jelentkezését. Minden kívánságodat teljesítem.” Ki tud­na ilyen hirdetésnek ellenállni? Máris tár­csázom a friss diplomást. Megkapom a budai címet, útnak eredek. - Merd va­gyok, húszéves - mutatkozik be a való­ban csinos, szexis hölgy, aki ráadásul diplomás is. - Egy óra szex tízezer fo­rint, francia előjátékkal. Lám, szerényen elhallgatta, hogy franciául is tud. - Mi­ből diplomáztál? - kérdem. - Jogot vé­geztem. - Akkor te dr. Merci vagy? - Á, a doktorátusom nincs meg, csak egy évig jártam a jogra... Aztán kiderült, hogy az is csak egy hét volt az előkészítőn. Nem baj, ha nem doktor. Két nyelven anélkül is beszélhet. - Sprehenzi dájcs? - kérdezem. - Mit karattyolsz? - Du ju szpík inglis? - te­szem fel az újabb keresztkérdést. Merci úgy néz rám, mint egy őrültre. - Valid be, hogy sem németül, sem angolul nem tudsz egy szót sem. Megvonja a vállát: - És akkor mi van? Attól még, hogy nem beszélem ezeket a nyelveket, valamit tudhatok, ami kellhet neked... KEMÉNY GYÖRGY

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom