Új Néplap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)
2000-07-14 / 163. szám
2000. Július 14., péntek REG É N Y TÜKÖR 9. OLDAL Aszály és árvíz - ez a sorsunk Miért „aludt el” az Alföld-program? NEMERE ISTVÁN: Szerelmes szélhámos (kisregény) Megyei információ Az utóbbi időben az Alföldön aszály és árvíz egymást váltja. Dr. Tóth Albertnek, a Tessedik Sámuel Főiskola Mezőgazda- sági Főiskolai Kara tanszékvezető tanárának, az Alföld- program elindítójának az a véleménye, hogy tudnánk igazodni ehhez a helyzethez. Ez azonban a nagy hagyományokhoz visszanyúló ártéri és fokgazdálkodás újraértelmezését kívánná. — Az utóbbi időben több fórumon- többek között egy Nyíregyházán, majd Kisújszálláson és Gödöllőn tartott tájkonferencián - is téma volt az alföldi táj változása. Ez azt jelzi, hogy próbálunk végre tájban, szerves egységben gondolkodni, ami nem azonos a regionális terület (térség) fejlesztéssel. A táj esetében ugyanis a legfőbb meghatározó az őt formáló természet - és ebben kiemelt fontossága van a víznek. Sajnos ezt egy Kárpát-medencében élő, alvízi ország alig- alig érti. Amikor ránk tör az ár- és belvíz, akkor kétségbeesünk, pedig ez az öröklött sorsunk...- ...az árvíz, a belvíz és az aszály?! — Ha ezt nem értjük meg, akkor mindig az a veszély kísért, hogy a pillanatnyi helyzetből ítélünk. Évek óta tűzoltó munkát végzünk, mert nincs egy átgondolt tájfejlesztési program. Az Alföld-program (1991) kínálta volta ezt a lehetőséget, hiszen az az Alföld időszerű tájvédelmi és tájhasznosítási kérdéseiről szól. Ez a program azonban elfelejtődött, elsősorban a meg nem értés a különböző érdekellentétek miatt, valamint azért, mert keményen beleszólt a politika is. Az Alföld vonatkozásában tudomásul kell venni, hogy itt a víz a legfőbb tájformáló tényező, az emberrel közösen.- Tehát a víz szerepe az elsődleges.- Mindig az volt, és az is marad, és az az ember nyer, aki ehhez tud alkalmazkodni. Őseink tudtak. Egy táj hasznosítása három pilléren nyugszik: az elődök bölcs tapasztalatán, a mindenkori tudományos ismeretszinten és a hasznosítható nemzetközi eredményeken.- Nálunk melyik hiányzik?- Ez a hármasság nem tud egységessé ötvöződni. Az elődök tapasztalatait gyakran figyelmen kívül hagyjuk, megtagadjuk, a külföldi példákat pedig szolgai módon átvesszük. Az Alföld-program világosan kirajzolta a legfontosabb lépéseket, tudományosan megalapozva. Ezzel szemben egy helyben to- porgunk, és pánikba esünk, hogy egyszer aszály van, máskor meg özönvíz. Azt mondjuk, hogy soha ilyen árvíz nem volt. Dehogynem volt! Volt is, lesz is. Csak régebben a víz jobban el tudott terülni, most pedig gátak közé szorítva vonul végig. És akkor kárhoztatjuk a Széchenyi-Vásárhelyi-féle folyamszabályozást, pedig az zseniális volt a maga idején. Az a baj, hogy a ma embere késlekedik ezt újragondolni. Azzal az egymillió hektárral végképp nem tudunk mit kezdeni, amit a természet rendre visszakövetel. Annyi bizonyos, hogy jelentős részét vissza kell adni a másik „gazdának”, a természetnek.- A megyében riasztóan megnőtt a belvízzel elöntött termőterületek nagysága is.- Az általam vizsgált kunsági térségben - Mezőtúr, Kengyel, Kétpó, Túrkeve, Kisújszállás környékén - találhatók olyan több száz (több ezer) hektáros táblák, amelyeken tavaly learatták a jó közepes búzatermést, és most ősmocsár, összefüggő nád-, gyékény- és sásmező van a helyén. Visszajött az egykori réti világ. A belvízzel elöntött területeken találtunk olyan helyeket is, ahol a víz mélysége meghaladja a két és fél métert, ami szinte balatoni mélység.- Tehát ott nem érdemes fölvenni a harcot a természettel.- Pontosan. Ismerek egy több mint nyolcvanhektáros táblát, ami négy éve ráfizetéses, a gazdája mégis dacol a természettel. Ha meghagyná az eredeti birkalegelőnek, jobban járna. Vizsgáltam egy olyan területet, ahol a tavaly 100 százalékos belvízkáros búzaföldet újravetették napraforgóval, és hektáronként alig termett negyven kilogrammot. A mellette lévő azonos adottságú területen pedig közel 50 mázsás rizstermést arattak. Ugyanakkor elgondolkodtató, hogy pusztán piaci megfontolásból szabad-e nekünk a miénknél jóval rosszabb minőségű olasz rizst behozni, agyoncsapva ezzel a magyar rizstermelést.- Igazából az idén vált tragikussá megyénkben, hogy nem vettük tudomásul a táj adottságait.- Egymást követő négy csapadékos év után jött most egy közel száznapos aszály. Az Alföld-programban világossá tettük a víz úttartásának szükségességét, a víztározást is. A visszaadott árterek egy része egyszer árvízi tározóként, máskor öntözővíz-befogadóként működhetne. Tíz éve késlekedik a megvalósítás, amikor pedig a gyors reagálás jelenti az életben maradást. Ehelyett az egy helyben to- porgás és a tűzoltó munka jellemző évek óta, mert a közös akarat lényegében hiányzik. ____ ____ _____ PAULINA ÉVA i o. Flóri szeretett volna láthatatlanná válni. De a teherkocsi sofőrje — világosan látta, egyedül volt - nem figyelt rá, csak az úttal törődött. Némelyik gödörbe hajtva kis híján kiesett a vezetőfülkéből, és Flórinak volt annyi fantáziája, hogy sejtse, amaz milyen káromkodásokkal fűszerezi az utat. A teherautó aztán lefékezett a kapu előtt, és a vezető háromszor hosszan dudált. Flóri akkor már szinte futott. De mielőtt a közeibe ért volna, a jelek szerint a kapu megnyílott, mert a sofőr gázt adott, és az autó befordult a kerítés mögé. A sűrű füstfelhőben a férfi alig kapott levegőt. A teherkocsi bekanyarodott a fák közé. Flóri hallotta a kapu kattanását. Valami fehér mozdult mögötte... És akkor történt. Még nem sejtette, hogy élete legfontosabb pillanata érkezett el. Lábai önkéntelenül vitték előre, egész teste úgy működött, mint máskor. Belső szervei mit sem tudhattak arról, hogy odakünn és a férfi tudatában hamarosan óriási változások állnak be. Tüdeje szűrte a levegőt, szíve pumpálta a vért, az erek rugalmasan összehúzódtak, ha kellett, a hajszálai nőttek. Lélegzett, látott, lépkedett. Pedig hát... már semmi sem volt ugyanolyan, mint annak előtte. Megpillantotta azt a lányt. Lány volt, nem asszony. Ebben azonnal biztos volt. Fiatal és karcsú, amilyenek csak ezek a lányok szoktak lenni. Még semmi asszonyos az arcán, a mozdulataiban. Még érintetlen a szelleme is, nemcsak a teste. Még nem annyira kacér, és nem olyan mélyen, mint azok, akik már megkóstolták a mézet. A szerelem még nem érintette meg, nem ült a szemében. A szemében... Flóri éppen elkapta az elfordulni készülő lány pillantását. Látszólag egy éppen arra járó ember volt, akinek öltözete ugyan nem nagyon illett a mezőhöz. Különösen öltönye és fekete diplomatatáskája ütött el, de ő maga erre sem gondolt akkor. Szívében mindent betöltő muzsika született, és már nem is hallgatott el. A másodperc évszázaddá nyúlt. Ráterült mindenre, belepte, akár az édesen csorduló méz. Flóri mozgása lelassult, a férfi már csak egyet lépett. A drótkerítés másik oldalán az ismeretlen lány éppen ráfordította a kulcsot, és máris kihúzta a zárból. Hófehér ruhát viselt, rövid ujja látni engedte napbarnított vállát, karját. Barna haja válláig ért, és semmi sem kötötte, semmilyen bilincset nem tűrhetett el. Nem fogta át fésű vagy kendő, még egy szalag sem. Csaknem szabályos arcának remek szép keretet adott ez a frizura. Lábszára is barna; kis piros sarut viselt. Flóri mindezt valóságos önkívületben látta, később rakta össze agyában a látvány darabjait. Olyan szép volt a lány, hogy valósággal elvette a szavát. Szólni akart, de bénaság gátja nyomasztotta, szorította a torkát. Csak nézett, nézett... Soha életében nem látott még ilyen szép lányt. És nem csak szép volt, hanem akár a mágnes, azonnal vonzotta is őt. Még sok méterre volt tőle, de úgy érezte, nem mehet el innen, lábai gyökeret vernek, örökre ott marad ő is, akár ezek a fenyők a kerítés mögött... A lány szemében szelíd szikrák csillogtak. Érdeklődve nézett a férfira, de nem hitte másnak, mint egy véletlenül éppen arra járónak, és el is fordult tőle. Kezében kis láncon lóbálta a kulcsot, és táncléptekkel igyekezett a teherautó után. Amely valahol a közelben dübörgött még, már láthatatlanul. Aztán elment. Mire Flóri a kapurácshoz szorította arcát és próbált utánanézni, csak a fehér ruhát látta. Át-átvillant még a fenyőágak között, és eltűnt, nyoma veszett. A férfi csak percekkel később tért magához úgy-ahogy. Még nem is tudta elhinni, mi történt. Ő, aki annyi nőt ismert és megismert már az életben - a szó minden értelmében -, most márványszoborrá dermedt egy legfeljebb húszéves kis csitri láttán...? De rögtön rendreutasí- totta önmagát. Hiszen ez egy gyönyörű szép nő volt! Soha nem látott hozzá hasonlót. Nemcsak az arca fogta meg, hanem az egész jelenség. Mert jelenség volt ez, a tisztaság, az érintetlenség, a világtól megőrzött személyiség. így hitte, és erről pár perc múlva már meg is volt győződve. Úgy állt ott a napfényben, mint aki az imént igazi csodát látott. És már tudta: mindenképpen be kell jutnia arra a különös birtokra. * * * Az úton ment, de nem túl messzire. Sejtette, a facsemetéket szállító kocsi nem a birtokhoz tartozik, annak ki is kell onnan jönnie. Aligha valószínű, hogy a bent élők tartanak egy ilyen autót, hiszen akkor az gyakrabban közlekedne az úton. Amely begazosodott, most is láthatta. Hát leült, és várt. _______________________________(FOLYTATJUK) Ö rül, ha tetszenek a képei A zánkai gyermekalkotások galériája által meghirdetett Szivárvány 2000 világpályázatra a világ 56 országából több mint 27 ezer kép érkezett. A pályázatra megyénkből is több diák küldte el munkáját. Gáspár Gabriella, a kisújszállási Kossuth Lajos Általános Iskola nyolcadikosa történelmi témájú képével a zsűritől nemzetközi bronz diplomát kapott. Az ifjú nyertessel kenderesi otthonában beszélgettünk. Gabi ősztől a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnázium elsőse Gáspár Gabriella lesz, ottjártunkkor ment beiratkozni, így kéznél volt a bizonyítványa, melyben a legrosszabb jegy a négyes. Jó kézügyességére már az óvodában felfigyeltek, persze akkor még csak kopírozta kedvenc mesefiguráit, Frédit és Jerryt. Mára azonban rajztanárának, B. Szabó Andrásnak köszönhetően jól bánik az akvarellel, és a kollázs- technika sem okoz neki gondot. A zánkai pályázatra Szent Istvánt ábrázoló kollázst és más történelmi témájú képeket küldött. Sikerének édesanyja és öccse mellett osztálytársai is nagyon örültek, barátai is büszkék rá. Most, hogy középiskolába megy, kicsit fél az új közösségtől, de bízik abban, hogy sikerül hamar beilleszkednie és megtartania a négyes fölötti átlagot. S hogy mi lesz ha nagy lesz? Még nem tudja. Elmondása szerint egy biztos, bármilyen pálya jöhet, csak a pedagógusi nem, mert nem volna önbizalma a tanításhoz, és édesanyja szakmáját, a varrónőt sem választaná, bár ruhát már tervezett. Érdekli a modellkedés, a divatszakma, ám a rajzolással is szeretne komolyabban foglalkozni. Bevallása szerint van mit tanulnia, hiszen az állat- és tájábrázolás már rendben van, az arccal azonban még vannak gondjai. Nem mindig sikerül jól eltalálnia az arányokat, a szem-orr-száj nem tökéletes rajzain. A szünetben sokat van együtt kisújszállási barátaival is, s bár bizalmas barátnője ősztől Szolnokon tanul, azért így is gyakran fognak találkozni. Gabi szeret biciklizni, olvasgatni. Kedvence József Attila. Ha zenéről van szó, nehéz a választás, sok magyar és külföldi kedvence van, akiknek fotója a szobája falát díszíti. Miután édesanyja Kisújszálláson a Kuntexnél dolgozik varrónőként, két gyereke nagyon önálló. A szünetben most Gabi főz maguknak — virsliben és zacskós levesben már profi —, és vigyáz öcsikéjére is. Zoli szintén „kossuthos” Kisújszálláson, és Gabi szerint annak ellenére, hogy balkezes, szépen rajzol. Gáspár Gabriella a jövőben is szeretne hasonló rajzpályázatokon részt venni, hiszen jó érzés, ha másoknak is tetszik a munkája. de Népszerű a művésztelep Az idei táborban már a jövő évit tervezik Mezőtúr Mindössze néhány hónapja működik megújult állapotában a mezőtúri Takács-tanya, mégis ez alatt az idő alatt országosan elismert alkotóházzá vált, és folyamatosan fogad vendégeket a legkülönbözőbb településekről. Az ide ellátogató alkotókat valóban inspiráló, nyugodt környezet fogadja, talán ez az oka az egyre nagyobb népszerűségének. Ezen a héten ugyancsak országos rendezvény helyszíne a tanya, ugyanis lelkes rajztanárokból álló pedagógusgárda vesz részt azon az akvarellkurzuson, amelyet Lóránt János Demeter helyi festőművész vezet. Megtudtuk, a kapcsolat abból fakad, hogy az Ipar- művészeti Főiskola vizuális kommunikáció szakát együtt végezték el, és azóta rendszeresen találkoznak, kiállításokat rendeznek, megosztják egymással tapasztalataikat. „Mellesleg” Lóránt művész úr az ország legelismertebb akvarellfestői közé tartozik. A vendégek mind más-más városból érkeztek az ország különböző pontjairól, többek között Győrből, Salgótarjánból vagy a fővárosból, de egyetértettek abban, hogy nem ez az utolsó ilyen jellegű találkozójuk itt. A főszervező, Velkeiné Pócz Ilona szerint egymásnak is sok újat mutathatnak a kurzus ideje alatt, amit később pedagógusként a mindennapi életben is kipróbálhatnak. Jövőre a tervek szerint bővül a paletta, mivel az akvarellfestés mellett szeretnének sokszorosító grafikával is foglalkozni. Az itt készült tájképeket és csendéleteket hamarosan kiállításon a közönség is megtekintheti, várhatóan Mezőtúron, a művelődési házban. R. SZ. A jó sör dicsérete A „sörhas” nem egyéb mítosznál - legalábbis ezt állítja az Osztrák Serfőzők Szövetsége. A szövetség szerint ugyanis fél liter árpalé kevesebb kalóriát tartalmaz, mint két kis pohár joghurt. Ezért aztán nincs mitől tartaniuk a vonalaikra sokat adó sörbarátoknak, ellenkezőleg, a sörfogyasztás számos „egészségügyi előnnyel” is jár — állítják a serfőzők. Ezek szerint az, aki sört iszik, védi magát az infarktussal szemben, csökkenti a vérnyomását, és kisebb valószínűséggel betegszik meg rákban. Mindennek feltétele azonban a mérsékelt sörfogyasztás, napi fél, illetve egy liter sör ajánlott. Egészségügyi vizsgálatok kimutatták továbbá, hogy a mérsékelt sörfogyasztóknak általában alacsonyabb a vérnyomásuk, mint az absztinenseké vagy az iszákosaké. Aki pedig nem fogyaszt túl sok joghurtot, az sörivóként is karcsú marad. 250 gramm tejterméknek ugyanis 250 kalória értéke van, egy „krigli” sörnek ellenben csupán kétszáz - olvasható az APA jelentésében, amely kétségkívül mély bepillantást enged a serfőzők világszemléletébe. Globális felmelegedés Bár most kissé alábbhagyott a kánikula, egy hamburgi klímakutató szerint az Európa jelentős részét és a Földközi-tenger medencéjét sújtó nemrég tapasztalt rekkenő hőség a globális felmelegedés következménye. Mojib Latif kifejtette, hogy szerinte a jövőben egyre gyakrabban kell hasonló hőhullámokkal számolni, és egyre szélsőségesebb hőmérsékleti értékek várhatók. A táj magával ragadó, bőven ad .munkát” az alkotóknak FOTÓ: TAKÁCS
