Új Néplap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)
2000-07-01 / 152. szám
4 ★ RIPORT ★ 2000. július 2. A szoftverzseni komor jóslata főnnek a robotok Még magunkhoz se tértünk, hogy egy tudóscsoport megrajzolta az emberi géntérképet, amikor az egyik zseniális számítástechnikai szakértő, Bili Joy (46), aki egyébként a Sun Microsystems szoftverházat alapította, és feltalálta az Internet világnyelvét, a Javát, drámai felhívással fordult az emberiséghez. Joy szerint ha nem fékezik le a műszaki fejlődést, még a legrosszabbal is számolhatnak a Föld lakói. Joy szerint a modern technológiák ellenőrizetlenül fejlődnek, s ha így megy tovább, bekövetkezhet a legrosszabb is. Mesterséges intelligenciával fölruházott robotok átveszik a hatalmat, a kiónok ellenőrizhetetlenné válnak, terroristák baktérium nagyságú minirobotokkal támadják a kiszemelt célpontokat. Ma már olyan bonyolult rendszerek léteznek, amelyeknél a legkisebb beavatkozás is drámai változásokhoz vezethet. Egy géntechnikai- lag megváltoztatott élőlény például kiszámíthatatlan módon károsíthatja a természeti környezetet. A mesterséges lények, miután Joy szerint „a bomba általában csak egyszer robban; egyetBILL JOY Bili ioy (46) a Sun Micn rosystem társalapítója, 199» óta tudományos alelnoke. 1975-ben szerzett diplomát a Michigani Egyetemen. Közreműködött az internet térnyerését előkészítő UNIX berke- levi változatának kidolgozásában. 1997-ben Bili Clinton meghívta őt tudományos tanácsadó testületébe, ahol társelnökként kommunikációs és informatikai kérdésekkel foglalkozik. len robotból ien rouoiooi képesek önmaguk azonban akárhány is megsokszorozására, keletkezhet. Miután olmm XTOe rr AlTTnonl/ nn X 11 An X nn + Arnlrnrl nek, kivonják magukat eredeti megalkotójuk, az ember ellenőrzése alól.” Ha a komputertechnológia fejlődése megtartja a mostani, folyamatosan gyorsuló ütemét, 2030-ban megjelennek az első intelligens robotok, amelyeknek „gondolkodása” fölülmúlhatja az emberi agy teljesítményét. Ez az összegyúrt mesterséges intelligencia fölülkerekedhet az emberiségen, és uralma alá hajthatja a teremtés koronáját. Hatvan éven belül egy átlagos személyi számítógép akkora teljesítményűvé válhat, mint az akkor élő összes ember agya együttvéve! Képesek lehetünk arra, hogy minden tudásunkat átadjuk egy robotnak, miáltal tovább élhetünk a gépben, amely megkapta a lelkünket. Joy attól fél, hogy terroristák és világuralomra törő diktátorok akár egész népeket kipusztíthatnak például baktérium méretű minirobotok támadásra programozásával. Joy téziseit szakértő körök Albert Einstein legendás üzenetéhez hasonlítják, amelyet 1939-ben intézett az Amerikai Egyesült Államok akkori elnökéhez, Theodore Roosevelthez az atombomba megalkotásának a szükségességéről, mielőtt a hitleri Németország megelőzné vele a világot. Einstein jogosan érvelt, a náci birodalom kis híján előállította a nukleáris fegyvert. K. L. A mesterséges intelligencia veszélyei A Kürti fivérek akkor lettek híresek külföldön, amikor egy megpetzse- lődött szerverből is kimentették az adatokat. Kürti Sándor, a Kürt Rt. igazgatója mégis úgy véli, hogy az informatikai forradalomnak nemcsak áldozatai vannak. „Osztom Bili Joy aggodalmait, hiszen még a gyógyszer- vagy az autóiparszabá- lyok dzsungelében fejlődött, s ha például egy autó nem felelt mega minőségi vagy éppen jogi előírásoknak, nem engedték fel az útra. Az informatikában mindenki azt csinált, amit akart. Mostanában futólag kell felállítani a tiltótáblákat. Reálisnak tartom az amerikai szoftverzseni félelmeit, hiszen mi történne, ha bárki szabadon készítene atombombát vagy mérgesgázt? A mesterséges intelligencia sokkal veszélyesebb..." A FELE SEM IGAZ Inzelt Péter, a Sztaki igazgatója nemrégiben még a mesterséges szemről nyilatkozott a Vasárnap Reggelnek, tehát nincs híján némi fantáziának, mégis túlzottnak tartja Bili Joy jövőféltését. „Amikor Einstein megírta a levelét, pontosan tudták, hogy miről van szó. Két és fél év múlva már állt az atommáglya, s öt év múlva elkészült az atombomba. A 20-30 évre szóló spekulációk túl fantasztikusak, Joy kicsit előreszaladt.” Inzelt emlékeztet Fritz Baade német közgazdász-futurológus 1970-es jóslatára, aminek a fele se lett igaz. A teleportálás, vagyis a test továbbítása hullámok útján továbbra is csak sci-fi regényekből ismerős, de még a rák ellenszerének se jutottunk a nyomára. Más ügyekben viszont a tudomány túlteljesített. „Nem vitatom, hogy például a géntechnológia veszélyes lehet, tehát elterjedhetnek halálos járványok, mint ahogy az ebola vagy AIDS is lehet egy katonai kísérlet következménye. A szuperintelligens számítógépben viszont nem hiszek, hiszen egyelőre a nyomába sem ér az agynak. Már a csecsemő hihetetlen dolgokat képes megtanulni, ugyan melyik komputer képes utánacsinálni, például asszociálni? Az is mese, hogy olyan intelligens robotok lesznek, amelyek maguk alá gyűrhetik az emberiséget. Persze a mikroro- botoké a jövő. Lehet, hogy komplett gyárak működnek ember nélkül, de az irányítópultnál nem a gép fog majd állni. -dalTÚL NAGY A Kilenc védett város Magyarországon hétmillió ember él olyan faluban vagy városban, amelyet a szakemberek a katasztrófák által leginkább veszólyeztettnek minősítettek. A települések közül a vegyi üzemekkel, közlekedési csomópontokkal, valamint a folyóvizekkel „jól ellátottak” lakóinak legtöbb a félnivalójuk. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 2002-ig kilenc várost szerel fel különleges védelmi berendezésekkel. A vezető figyelmetlensége miatt felborult egy Százhalombattáról Olaszországba tartó, veszélyes árut fuvarozó kamion a múlt héten a 8-as és a 84-es főút kereszteződésében. Miközben a közeli Jánosháza lakói mit sem sejtve aludtak, a megsérült tartály szivárogni kezdett, s maró hatású toulol került a levegőbe. A rendkívül veszélyes ipari oldószer gőze nemcsak a légzőszerveket károsítja, hanem hallucinogén hatása miatt az agyat is. Aznap éjjel szélcsend volt, a tűzoltóság több száz méter sugarú körben mindent lezárt, majd speciális védőruhába öltöztetett tűzoltói megkezdték a vészhelyzet elhárítását. A jánosházaiak megúszták, de hétmillió magyar él olyan településen, amelyet az Országos Kataszrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) katasztrófaveszélyeztetettség szempontjából a legveszélyesebb kategóriába sorolt - tudtuk meg a szervezet szóvivőjétől, Dobson Tibor ezredestől. A legveszélyesebb olyan településen lakni, amely nagy forgalmú utak, vasutak találkozási pontjánál, egy folyó partján terül el, s ráadásul valamilyen vegyi üzem vagy veszélyes anyagot használó gyár is van a területén. A katasztrófatérkép szerint a leginkább veszélyeztetett 117 település közé tartozik a főváros mellett Százhalombatta, Ba- latonfűzfő, Tiszaújváros, Miskolc, Mosonmagyaróvár, sőt Letenye is. Nem lepődik meg települése „legveszélyesebb” beÉles áttelepítési próba Pozsonyban- Tavaly egy nemzetközi katasztrófavédelmi gyakorlat során „élesben” próbáltuk ki, milyen lenne, ha a szlovákiai Pozsonyban felrobbanna a Matador nevű vegyi üzem, s mérgező anyagok kerülnének a levegőbe. A robbanás miatt veszélybe került pozsonyiakat - több ezer embert - néhány óra alatt áttelepítettük Mosonmagyaróvárra. Mindenkinek került időben szállás, étel is - közölte Stipkovits Pál, Mosonmagyaróvár polgármestere. A politikus szerint a helybeliek pontosan tisztában vannak azzal, milyen veszélyek fenyegetik őket, miután három nemzetközi főútvonalon fél Európa átjár rajtuk. A polgárok egyébként tudják, hogy katasztrófa esetén mit kell tenniük, hisz a tavalyi már a harmadik katasztrófagyakorlat volt a városban. Húsz halott egy robbanásban Több mint ezer falu lakói pedig azért kerülhetnek veszélybe, mert otthonuk túl közel van a határhoz. Egy szomszédos államban (vagy állammal) kitörő fegyveres konfliktus érintheti az ezen a területen élők biztonságát. A katasztrófavédelem hazai eszközparkja lepusztult. Vészhelyzetben nem lennének képesek európai színvonalú mentést és vészelhárítást biztosítani a lakosságnak. Hogy a fenyegető ipari és természeti katasztrófára legalább olyan szinten készen álljanak, mint a szomszédos Ausztria, az Európai Unió a PHARE-program keretében hatmillió eurót (mintegy másfél milliárd forintot) biztosít Magyarországnak új berendezések vásárlására. Az OKF a pénzből 2002-ig kilenc város tűzoltósáMájus 13-án a kelet-hollandiai Enschedében felrobbant a helyi petárdaüzem raktára. A detonáció zaja 15 kilométerre hallatszott. A robbanás több száz méterre repítette az épület tégláit, és hatalmas tüzet okozott. A balesetben húszán vesztették életüket, a szerteszét repülő kődarabok 541 embert sebesítettek meg. gait, katasztrófavédelmi egységeit látja el speciális vegyi elhárító gépjárművekkel, vízimentő berendezésekkel, az első egységek várhatóan novemberben érkeznek meg az országba. További néhány százmillió forintot az állami költségvetés biztosít a katasztrófavédelem modernizálására. A legveszélyeztetettebb kategóriába tartozó települések közül PHARE-támogatásból új katasztrófaelhárító berendezésekhez kilenc regionális központ jut: Győr, Veszprém, Budapest, Miskolc, Debrecen, Szolnok, Kiskunfélegyháza, Pécs, Zalaegerszeg. sorolásán a déli határ menti Letenye polgármestere, Ros- tonics László sem.- Évente több mint hatszázezer kamion megy keresztül a főtéren. A Horvátországba tartók a templomnál balra, a Szlovéniába igyekvők jobbra fordulnak. Ezek a kamionok bármit szállíthatnak. Egy baleset miatt a rakományuk kiömölhet, s veszélyeztetheti az itt élőket - állítja a polgármester. Néhány évvel ezelőtt a horvátok egy kilenckami- onnyi veszélyes hulladékot szállító konvojt irányítottak vissza Letenyén keresztül Magyarországra. Akkor részletesen tájékoztatták az embereket a felmerülő vészhelyzetről.- Magyarország és az egész Kárpát-medence egy nagy lavór. Több mint húsz folyó folyik „be”, s három távozik. Ezek áradása viszonylag jó eséllyel megjósolható, van idő felkészülni rá. Árvíz-veszélyeztetett a falvak, városok közül minden negyedik, vagyis több mint 800 település - idézi a főigazgatóság felmérését Dobson ezredes. Nukleáris baleset esetén 73 falu és város lakói kerülhetnek vészhelyzetbe. Vegyi katasztrófa - például amikor egy vegyszerekkel dolgozó üzem felrobban, s egészségre káros gázok és gőzök kerülnek a levegőbe -, 576 település lakóit fenyegeti. Ez a vészhelyzet azért érint ilyen sok települést, mert a városok terjeszkedésük során benőtték az eredetileg külterületen, a lakóövezeteken kívülre telepített veszélyes üzemeket. Vegyi katasztrófa történhet a veszélyes anyagok szállítása során is. 553 települést érinthet, ha egy vonat kisiklása miatt megsérült szállítótartályokból kiszabadul valamilyen mérges gáz.
