Új Néplap, 2000. június (11. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-08 / 133. szám

2000. június 8., csütörtök Néplap Grátisz 3. oldal Egy „hétköznapi” hercegnő- Van-e polgári foglalkozása?- Európai asszisztens végzettségem van, ilyen iskola ma még nincs Magyar- országon. Gazdaság, cégvezetés, számí­tástechnika szerepel a tananyagban.- Ha van szabadideje, akkor mit csi­nál legszívesebben?- Ilyesmire elég ritkán van példa, de György is és én is szeretjük a spontán dolgokat, ami hirtelen eszünkbe jut, azt csináljuk.- Család, gyerekek?- Nem tervezzük meg, mint az ma olyan divatos. Az mindegy, hány gyer­meke van az embernek, hiszen egy ap­róság isteni adomány. Természetesen szeretnénk utódot.- A gyerekeiket megtanítják-e magya­rul?- Természetesen. De a családunkban amúgy is természetes, hogy beszélik a nyelvet. Apósomnak például magyar érettségije is van, igaz, a férjem csak 1992 óta tud magyarul.- Mi az ismérve egy tradicionális csa­ládból származó arisztokratának?- Az uralkodócsaládok részei az adott ország történelmének, ezért min­dig is másként fognak rájuk nézni. Talán nyitottabbak vagyunk mindenfelé, de mondom, nekem, aki ebben nőtt fel, más érzés ez, számomra ez a természetes. Ezt talán éppen ön tudná megmondani, milyen is egy igazi hercegnő.- Lovasbemutató miatt érkezett Föld­várra. Mióta lovagol?- Ó, még gyermekkoromban kezdtem el. A keresztajándékom egy póni volt. A családban mindenki lovagol, az apósom, a férjem is imádja a lovat, igaz, egyikük sem szeret versenyezni úgy, mint én.- Úgy látszik, hagyomány, hogy a Habsburgok közül a nőket szeretik a ma­gyarok. Ont is szemmel láthatóan szíve­sen fogadták Tiszaföldváron.- Ez tényleg érdekes, nem is gondol­tam még bele. Azért remélem, engem magamért és nem a hagyományokért kedvelnek az emberek. _______PÓKÁSZ ENDRE A legtöbb tiszaföldvári kíván­csi volt Habsburg Ottó, az utol­só magyar trónörökös menyé­re, Eiliíca hercegnőre. A gyere­kek várták a meséből ismert gyönyörű ruhás szépséget, míg a felnőttek csak kíváncsiak voltak a világ egyik legismer­tebb családjának tagjára. Eili- ka a mesebeli ruhát leszámítva (hétköznapi lovasnadrágban érkezett) mindenkinek megelé­gedést okozott. A hercegi ará­val a nemességről, családjáról, s mindennapjairól beszélget­tünk a földvári lovasnapon. Eilika hercegnő imádja a lovakat, a lovaglást — A gyerekek talán egy kicsit csa­lódtak, hiszen nem meséik egyik alakja jött el Tiszaföldvárra.- Láttam én is csodálkozó gyermekarcokat, de azért remé­lem, érdeklem még őket.- Nagyon jól beszél magyarul, pedig nem olyan régóta él itt. Ez minek köszönhető?- Azért az a néhány év sok mindenre elég volt. Aki életében több nyelvet tanult már, annak lényege­sen jobban megy egy újabb elsajátítása. Beszélek a német mellett angolul, spa­nyolul, franciául, na és magyarul.- Bár mi már csak történelemköny­vekből ismerjük a királyságot, mégis, ko­moly tisztelet övezi az önök családját. A történelmi előzmények egyáltalán nem ezt sugallnák.- En nem feltétlenül érzem így. A Habsburgoknak sokat köszönhet Ma­gyarország, gondoljon csak a kiegyezés utáni gyors fejlődésre. Ügy hiszem, ezt nem felejtették el az emberek. Március 15-én - amikor most idén voltunk elő­ször itthon ilyen eseményen — Szeged mellett, Kübekházán vettünk részt az ünnepségen, és mit mondjak, igen érde­kes volt. Nem csupán a forradalomról esett szó. Nem csak ez mondatja velem, hogy különleges nép a magyar, s igazán extrém a történelme.- Ön hercegnőként nőtt fel. Mennyi­ben különbözik ez a hétköznapi ember sorsától?- Nem érzem a különbséget, mert számomra ez a természetes. Egy na­gyon régi család sarjaként számos olyan kötelezettségnek kellett megfelelnem, ami a legtöbb embernek furcsa. Még azt sem mondhatnám, hogy a tradíciók te­szik alapvetően mássá az életünket, hi­szen egy parasztcsalád, vagy egy cipész dinasztiája is lehet nagyon régi és is­mert.- Milyen érzés a Habsburg-család tag­jának lenni?- Ez a név mindenhol ismert, bárhol járok a világban. Ennek a családnak na­gyon komoly történelme van, sőt, ez a család maga a történelem. A mi famíli­ánk is elég régi, az Oldenburg hercegség külön kis állam volt a szétdarabolt né­met császárságban, talán a magyarok is FOTÓ, BJ hallottak már róla. Amúgy nagyon jó ide tartozni. — Hogyan ismerkedett meg a férjével, Györggyel? — A mi családjaink évszázadok óta is­merik egymást, de házassági kapcsolat még nem volt. Sokat jártunk össze, aztán beszélgettünk, egyszer többet, másszor kevesebbet, végül szerelem lett belőle. — Mennyi a kényszer egy arisztokrata esküvőben? — Ha azt nézem, hogy fontos a tradí­ció, a másik származása, akkor tényleg van benne kötöttség, de az emberek többsége általában a maga életteréből vá­laszt párt. Ami érdekes volt az esküvőnk­ben, hogy a Habsburgok katolikusok, mi pedig lutheránus vallásúak vagyunk, de megoldottuk, na meg nem is én voltam az első ilyen vallású a családban. Azt hi­szem, ez régen azért nem ment volna ilyen könnyen. Mégis az a trón Igaza lett a Rajna-vidéken elterjedt néphitnek: az aa­cheni dómban látható már­ványtrónus mégis Nagy Károly trónja volt. Mintegy harminc esztendeje a tudósok látszatra cáfolhatatlan tényekre hivatkozva tévesnek nyilvánították ezt a feltevést. Megvizsgálták ugyanis a trónus belső borítása faanyagának év­gyűrűit, és arra a megállapításra jutottak, hogy az uralkodói ülés jó egy évszázaddal később, Nagy Ottó aacheni koronázására ké­szült, 936-ban. Most azonban - pontosan 1200 évvel Nagy Kár­oly császárrá koronázása után - a lényegesen jobb vizsgálatok­nak köszönhetően minden egé­szen más színben tűnik fel. „Megállapították ugyanis, hogy a trónus belső borításához hasz­nált tölgyfát bizonyosan Károly életében, valószínűleg röviddel koronázása előtt vágták ki. Nem gondoltuk, hogy ilyesmire rájö­vünk. Ez szenzáció” - mondta Georg Minkenberg, a dómkincs­tár igazgatója. Szerinte az vi­szont nem világos, hogy Károly ült-e valaha is a trónuson, vagy annak csupán szimbolikus jelen­tősége volt számára. A Parosz égei-tengeri szigetről származó, a trónust borító márványlapokon látható nyomokból pedig arra le­het következtetni, hogy a már­ványlapokat már az ókori Rómá­ban is használták. A frank ural­kodó ezzel valószínűleg azt akar­ta kifejezni, hogy a Caesarok utó­da. A trónus alakja pedig azt volt hivatott bizonyítani, hogy úral­ma az ószövetségi Salamon kirá­lyéra vezethető vissza. Továbbra is rejtély, miért nem történik említés a trónusról a Nagy Károllyal foglalkozó, iga­zán részletes leírások egyikében sem. Ezen most a történészek­nek kell töprengeniük. ' • / < ' m' *■'t .... o KŐVÁRI TAMÁS Alapítvány az egészséges életért szervezésében JUNIUS 9., péntek 14.00 Kispályás labdarúgás általános iskolásoknak 14.00 TAJGÖRI-verseny a Tiszaligeti sétányon és a KRCSZ-parkban Fogyatékos gyermekek sportvetélkedője 16.00 Meghívásos labdarúgó mérkőzések: ÚJSÁGÍRÓK • RENDŐRÖK - S KÖZéP - SPORTCENTRUM csapatai között a Körcsarnokban játékos ügyességi vetélkedő a bitumenes pályán 17.00 KOSARLRRDR BÜNTETŐDOBÓ verseny 19.00 éJSZRKRI FOCI Felnőtteknek az Olaj csarnokban éJSZRKRI STREET-BRLL középiskolásoknak és felnőtteknek a Körcsarnokban 21.00 Tréfás tanévzáró PIZSRMfl - FUTÁS és MÍÍSOR a Kossuth tértől a Kossuth térig a Városközpontban lűNIUS 10., szombat 8.00 KERÉKPÁROS TEREPVERSENV 9.00 kispAlvAs lrbdrrúgó villAmtornr középiskolásoknak, felnőtteknek STREET*RRU leány - fiú iskolások részére FLOORRRLL Diák Olimpia Országos Döntő a Körcsarnokban 10.00 GÖRKORCSOIVA ÜGYESSÉGI VERSENY a bitumenes pályán FLOORRRLl Diák Olimpia Országos Döntő (Városi Sportcsarnok) ÍNCDiftD'lapcsalád MSZOSZ JNSZ Megyei Képviselete MUNKÁSTANÁCSOK Városi Sportcentrum <"*,r r r wm '

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom