Új Néplap, 2000. június (11. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-08 / 133. szám

2000. Június 8., csütörtök 7. OLDAL Pluszmilliárdok a tagjelölteknek Az Európai Beruházási Bank (EIB) a következő három évben összesen 8,5 milliárd euróval megemeli — vagyis csaknem megkétszerezi — azt a kölcsön­keretet, amelyet az EU-hoz csat­lakozni készülő országokba kí­ván kihelyezni. Philippe Maystadt bankelnök sajtótájé­koztatón bejelentette: a bank 2000-2006 között összesen 17,2 milliárd eurót helyez ki a tagjelölt államokba. Elmondta: a hitelek azt a célt szolgálják, hogy a térség államainak EU-in- tegrációja minél gördüléke­nyebb legyen. Az EIB az elmúlt tíz évben közel 12 milliárd eurót kölcsönzött már a kelet-európai térségnek, ebből Magyarország­nak majdnem 1,5 milliárdot. A bővítés az elsődleges Svédország elsősorban a bőví­tésre helyezi majd a hangsúlyt 2001 első felében, amikor az Eu­rópai Unió Tanácsának elnöksé­gét fogja ellátni - mondta Anna Lindh külügyminiszter hétfőn Stockholmban. Lindh szerint nincs szükség átmeneti időszak­okra, és a belépők polgárainak nyomban meg kellene engedni a szabad mozgást az unióban. Az új tagoknak kezdettől fogva alá kellene vetniük magukat a kö­zösségi politikának, például a környezetvédelem területén, en­nélfogva tüstént élvezhetnék a tagság előnyeit is. A külügymi­niszternő azért is furcsállta az olcsó munkaerőtől való félelme­ket, mert a kutatások zömmel munkaerőhiányt jeleznek 10-15 éves távlatban. Világelső az EU Továbbra is az Európai Unió tag­államai jelentik a világturizmus vezető célterületét és forrásor- j szágait is. Az EU statisztikai hi­vatalának felmérése szerint 1998-ban az EU fogadta a vilá­gon útra kelt turisták 40 százalé­kát, az idegenforgalom kereté­ben elköltött pénz 44 százaléka pedig európai zsebekbe vándo­rolt. A világ tíz vezető célorszá­gának listáját Franciaország ve­zeti Spanyolország, az Egyesült Államok, Olaszország, Nagy- Britannia, Kína, Mexikó, Len­gyelország, Kanada és Ausztria előtt. Az EU-tagállamok lakói legszívesebben az Egyesült Álla­mokba utaznak (29 százalé­kuk), míg a kelet-európai álla­mok iránt 15 százaléknyian ér­deklődnek. Az amerikaiak 29 százaléka európai uniós célpon­tot választ, további 11 százalé- kuk kelet-európait. __________a V ita a külkapcsolatok szerepéről Első pillantásra hálás témának tűnhet a nemzetközi kapcsolatokról beszélni, ezek­kel foglalkozni. Amikor azonban a test­vértelepülési együttműködések kézzelfog­ható eredményeinek számbavételére kerül a sor, már nincs is olyan könnyű helyzetben az előadó — hangzott el a közelmúltban Euro Info Központ rendezvényén. A rendezvény vendégei a szolnoki önkormány­zat képviseletében dr. Bischof Zsolt főosztályve­zető, a megyei önkormányzattól Lakatos István irodavezető és Bah István nemzetközi referens voltak. Az előadók közül dr. Bischof Zsolt úgy vélte: — A külkapcsolatok nem vizsgálha­tók a mérleg elv szerint. Az épülő együttműködések ugyanis rendkívül nagy energiabefektetést és jelentős anyagi áldozatokat követelnek, miköz­ben akár 5-10 év is eltelik úgy, hogy nem hoznak kézzelfogható gazdasági eredményt. Ennek egyik magyarázata, hogy a kapcsolattartás színtere gyakran az ön- kormányzatokra szűkül, és nem öleli fel a ka­marákat, a vállalkozói szférát. Ha pedig már gazdálkodó szervezetek között is kialakulóban van az együttműködés, akkor éppen a közvetí­tők sokasága ítélheti halálra azt. A testvérvárosi megállapodások jelentős ré­sze csupán egy-egy konkrét projekt kapcsán jön létre, és ha az együttműködés ezen a szinten kudarcba fullad, lassanként a kapcsolat is le­épül. Ennek ellenpéldájaként említhető Szolnok és Reutlingen kapcsolata, amelynek ma már gazdasági eredményei is tapasztalhatók. Leg­utóbb például 30 ezer márkával támogatta a né­met testvérváros a szolnoki művésztelep felújí­tását. Báli István hangsúlyozta, a megye nemzetkö­zi kapcsolatainak építése elsősorban azzal a szándékkal történik, hogy térségünknek elis­mertséget szerezzünk, arculatot teremtsünk Eu­rópában.'A nemzetközi referens elmondta:- A kulturális és sportkapcsolatok valóban nem válthatók közvetlenül forintra, ám általuk külföldi vendégekkel is benépesíthetők me­gyénk idegenforgalmi szempontból értékes terü­letei. Ezenkívül arról sem szabad megfeledkez­ni, hogy a térség vállalkozóinak meg kell tanul­niuk, miként lehet egy kínálkozó lehetőségből tőkét kovácsolni. Az utóbbi időben ugyanis elő­fordult, hogy a külföldi partnerben élt a gazda­sági együttműködés szándéka, ám .az üzlet a magyar fél bizonytalankodása vagy a hiányos feltételrendszer miatt meghiúsult. Lakatos István felszólalásában a már megva­lósult és a közeljövőben tervezett közös beruhá­zások jelentőségére hívta fel a figyel­met. Kiemelte: ezek, illetve a térségek uniós programokban való részvétele jelzik, legalább közvetett módon min­denképpen van gazdasági erő a nem­zetközi kapcsolatokban. Az előadásokat követően a hozzá­szólók vitába szálltak a vendégek né­hány megállapításával. Egyebek mel­lett elhangzott, a munkahelyteremtő beruházá­sok letelepítését sokkal fontosabb feladatnak kellene tekinteniük a megye és a város vezetői­nek, mint a kulturális és sportkapcsolatok élén­kítését. — Kultúrára csak akkor van igénye az embe­reknek, ha nem kell mindennap egzisztenciális gondokkal szembenézniük. Először az európai életminőség megteremtésén kellene fáradozniuk a vezetőknek, hogy legyen mire alapozni az eu­rópai kultúrát - vélte az egyik felszólaló. A vitában felmerült: hogyan előzhették meg Szolnokot más, kelet-magyarországi megyeszék­helyek a gazdasági fejlődésben, ha valóban igaz, hogy a város és a megye külkapcsolatai széles körűek és jól működnek? Az előadók válaszaik­ban rámutattak, ennek okai elsősorban a térsé­gek eltérő adottságaiban és infrastrukturális kö­rülményeiben keresendők, ám a külkapcsolat- okkal foglalkozók szakmai rátermettségén és e feladat koordinálásának fokán is sok múlhat. BUGÁNY JÁNOS ■ l Természetvédelemből kitűnő Magyarország természetvé­delméről szervezett szak­mai napot nemrégen a tisza­füredi TIT-szervezet, ahol megtudtuk: e téren meg­előzzük a közösséget. Elsőként Haraszthy László, a Vi­lág Természetvédelmi Alap ma­gyarországi igazgatója tartott elő­adást természeti értékeinkről az Európai Unióban. Fontosnak tar­totta leszögezni, hogy nekünk nem Európához, hanem az Euró­pai Unióhoz, annak működő rendszeréhez, s már megszabott normáihoz kell csatlakoznunk. Kiemelte, hogy az EU-s normák­kal szemben Magyarországon erősebb a természeti értékek vé­delme, valamint természetvédel­mi törvényünk is szigorúbb a leg­több európai országénál. Ennek oka, hogy a Kárpát-medence spe­ciális helyzetéből adódóan ha­zánk rendkívül gazdag védendő természeti értékekben, és Európa egyedüli, szabályosan zárt me­dencéjében kialakult nagyon sok­színű élővilág védelmét a miénk­nél „gyengébb” európai normák nem tudják hatékonyan megolda­ni. így hazánknak már most el kell kezdeni azt a munkát, amely hosszú távon biztosítja jogos igé­nyeink érvényesítését. Lényegé­ben ez utóbbit erősítette meg az országos természetvédelmi hiva­tal osztályvezetője, dr. Rodics Ka- talin is, aki röviden utalt arra, hogy Magyarország ugyan túltelje­sít a természetvédelem területén, de például a levegőtisztasággal, a szennyvízkezeléssel, a hulladék — különösen a veszélyes hulladék — kezelésével kapcsolatos előírások­nak csak segítséggel tud majd megfelelni, ezért derogációt kért az uniótól. A több példával színe­sített előadás felhívta a figyelmet különösen értékes hazai fajok, például a parlagi vipera, a kere- j csensólyom védelmére, majd utal­va a washingtoni egyezményre nyomatékosította: elért eredmé­nyeinket úgy tudjuk csak meg- j őrizni, ha azokat a csatlakozásunk után sem veszélyeztetik majd a különböző gazdasági lobbik érde­kei. Zárásként Kerekes László kör­nyezetvédelmi szaktanácsadó a környezet-, természetvédelem és a turizmus kapcsolatát taglalta a Ti- sza-tónál. Előadásának leglénye­gesebb megállapítása az volt, hogy a Tisza-tavi turizmus eredményes jövője hoszszú távon csak úgy biz­tosítható, ha a térség páratlanul gazdag európai természeti értékei­re tud az élővilághoz illő alázattal alkalmazkodni. P.M. Most jön a neheze A csatlakozási tárgyalások első szakaszában, az átvilágításkor már kiderült, hogy a mezőgazdaság hatalmas falatnak ígérkezik. Az erre vonatkozó, nem éppen szerény tömegű közösségi jog­anyag áttekintése, összevetése a honi szabályozással a tervezett hat helyett nyolc tárgyalási fordulót vett igénybe, miközben más témákkal jellemzően rövid idő alatt végeztek Brüsszelben. Az­óta természetesen elkészült a magyar tárgyalási álláspont, amely világosan rögzíti a magyar mezőgazdaság érdekeit, s amelyet már jó ideje tanulmányozhatnak az EU-technokraták. Miután a magyar agrárium sorsa gazdasági, politikai és szociális értelem­ben egyaránt a legkényesebb kérdések egyike, egyáltalán nem mindegy, milyen eredményt hoznak a mezőgazdasági fejezetről hamarosan megnyíló érdemi tárgyalások a közösség és hazánk között. Egyes EU-tagállamokból eddig kiszivárogtatott hírek az is­mert magyar termelésikvóta-igényeknél lényegesen szerényebb keretekről szólnak, s ez bizony alaposan felkavarta a honi szak­mai közvéleményt. Ugyancsak sokat hallani a kompenzációs ki­fizetések kérdésköréről is, s gyakran követelik tőlünk nyugatra, hogy ez az igen jelentős jövedelemkiegészítési célú támogatás ne járjon az újonnan belépő országok gazdálkodóinak. Roppant fontos lesz tehát, hogyan tudunk majd a tárgyalóasz­talnál érvelni saját érdekeink mellett. Az alaphelyzet persze az, hogy mi akarunk EU-taggá válni, így aztán nem mi diktáljuk a feltételeket, meg különben is, a magyar mezőgazdaság produk­tuma elenyésző a közösség termelési volumenéhez képest. Az azonban előre borítékolható, hogy kompromisszumos megoldás születik majd, lényegében erről szól az európai integráció eddi­gi története. Az ördög viszont, mint minden esetben, ezúttal is a részle- tekben rejlik. ________________________________________lz. E uro info A megyei kereskedelmi és iparkamara székházéban működő Euro Info Központ legújabb kiadványaiból vá­logattunk, ezeket ismertet­jük az alábbiakban címsza­vakban. 1. Thirty years of free movement of workers in Europe Átfogó angol nyelvű anyag a munkaerő áramlásáról az EU-n belül, illetve az EU és harmadik országok között. Az 1998-as brüsszeli konferencia anyaga. 2. Cosmetics legistlation Angol nyelvű, háromkötetes anyag, a kozmetikai ipar jogi sza­bályozásáról, az új termékek sza­badalmaztatásáról. 3. Partners in progress Angol nyelvű rövid kiadvány az EU és a Dél-afrikai Köztársa­ság kapcsolatairól. 4. Improving the Quality of Life Angol nyelvű ismeretterjesztő jellegű kiadvány az életminőség javításának kérdéseiről. 5. The South Pacific and the European Union Angol nyelvű ismeretterjesztő kiadvány az EU és a Csendes­óceán térségének kapcsolatairól. 6. Reports of Cases Angol nyelvű könyv az euró­pai bíróság elé került ügyekről ad jelentést. 7. International research and Europe Angol nyelvű rövid terjedelmű kiadvány az EU és harmadik or­szágok kapcsolatáról a kutatás- fejlesztés területén. 8. Eurostatistics Angol, francia, német nyelvű kiadvány az EU statisztikai ada­taival. Nemrég a Klub Szolnok ven­dége volt Inotai András, az MTA Világgazdasági Kutató- intézetének igazgatója, aki az uniós csatlakozás hatása­it elemezte. Hangsúlyozta: az integráció sikere nem a politikától és a tárgyalások­tól, hanem a magyar társa­dalom felkészülésétől függ, s e téren bizony van még mit tenni. Ráadásul azt sem árt nem elfelejteni, hogy nem mi diktálunk az uniónak, és belülről könnyebb elérni bi­zonyos engedményeket mint kívülről és előre. Évek óta párbeszédet igényelt vol­na az uniós csatlakozás, mint té­ma a társadalom és a politika kö­zött - fejtette ki a neves szakem­ber előadásában. . A sikeres csatlakozási felkészü­lés és majd a sikeres tagság ugyanis nem a tárgyalások ered­ményeként jön létre, hanem a magyar társadalom felkészültsé­gén múlik. Ha ez nincs meg, ak­kor bizony mind rövid, mind hosszú távon lesznek vesztesei uniós tagságunknak. Nekünk kell alkalmazkodnunk De miért akar egyáltalán csatla­kozni Magyarország az Európai Unióhoz? A kérdésre adott válasz előtt Inotai András elemezte a je­lenlegi helyzetet. Először arról szólt, hogy július 1-től szabaddá válik a munkaerő mozgása bizo­nyos területeken, de ez nem tel­jes: a tagállamok félnek az olcsó keleti munkaerőtől. Ráadásul a csatlakozás nemzetpolitikai kér­déseket is felvet, mert igen jelen­tős beruházások szükségesek a környezetvédelem, az úthálózat és több más területen. Az EU-val való tárgyalás egyoldalú játék, a közösségnek 150-szer nagyobb a nemzeti jövedelme, mint hazánk­nak. Ezért a játékszabályokat el kell fogadnunk minden téren - fejtette ki Inotai András. Ezt azzal magyarázta, hogy Magyarország­nak nincs mozgástere az unión kí­vül, ezért be kell lépni, és benn már lehet bizonyos dolgokat kér­ni, arról nem is beszélve, hogy a döntésekbe is beleszólhatunk. Ezt követően válaszolt a szak­ember a saját kérdésére, azaz hogy hazánknak miért szükséges csatlakozni az EU-hoz, bár az költséges: egyrészt talán a globali- zációs hatások enyhíthetők, más­részt a csatlakozás mellett politi­kai, biztonsági és stratégiai érvek is szólnak. Gazdasági talán a leg­kevésbé, mert gazdaságunk min­den tekintetben csatlakozott már az unióhoz. Inotai András elemezte azt is, hogy milyen előnyök - és termé­szetesen hátrányok - szólnak a belépés mellett. A piacra jutás kérdése nem nagyon változna, hi­szen 2001-re a mezőgazdasági ter­mékeket kivéve szabad kereske­delem lesz az EU és Magyaror­szág között. Az agrár- és élelmi­szeriparról megemlítette a gazda­sági szakember, hogy hazánkban továbbra sincs megfelelő árualap, mert az unió által engedélyezett kvótákat sem tudjuk kihasználni. Jól jellemzi ezt az az arány is, hogy az EU-ba irányuló magyar exportnak csak 6 százalékát te­szik ki a mezőgazdasági termé­kek. A munkaerőpiac kapcsán el­hangzott, hogy most még a külön­böző országok között meglévő kétoldalú szerződések szabályoz­zák a magyar munkaerőmozgást. Ha tagok leszünk, akkor is szá­míthatunk arra, hogy e téren kor­látokat állít az EU, bár a magyar munkaerő nem mobil. Ezért is lett Magyarország a tőkemozgás egyik nyertese, hiszen nem a tő­kéhez vándorolt az olcsóbb mun­kaerő, hanem a tőke változtatott helyet. Ha azonban a lengyelek­kel együtt csatlakozunk, akkor igen szigorú szabályok lesznek érvényben a munkaerő mozgásá­ra vonatkozóan - vélte Inotai And­rás. Az előnyök között említette a szakember a döntésekbe való be­leszólást, ami magyar részről egy­általán nem elhanyagolható szempont. Kívülről ugyanis nem szabhatunk szabályokat az EU- nak, nekünk a jó tanulóhoz ha­sonlóan minden szabályt át kell vennünk és alkalmaznunk. Ma­gyarul: kiszolgáltatott helyzetben vagyunk. A folyamat 1999-2000 során több szempontból kritikus szintre érkezett, mind az unió, mind Ma­gyarország szemszögéből - hívta fel a figyelmet a szakember. A glo­balizáció miatt lépéskényszer ala­kult ki, hiszen a bővítés erősítheti az unió világbeli pozícióját mind gazdasági, mind politikai téren. Ennek előkészítéseként a lépések felgyorsultak. A csatlakozások előkészítése lényegében megtör­tént, hiszen az elfogadott, 2006-ig terjedő költségvetés szerint 2002- től lenne pénz a bővítésre. Az EU intézményi reformjáról szóló döntések is megszülethetnek ez év végére, miután az erre vonat­kozó javaslatot 2000 végén le kell tenni az asztalra. A mezőgazdasá­got érintő kérdések már a világke­reskedelmi színtérre tevődtek át, így ez a kérdés nem feltétlenül fe­szül az EU és a leendő tagok kö­zött. Hazánk gazdasága növeke­dési pályára állt, és reális esé­lyünk van a fejlett világhoz való felzárkózásra. Gazdaságunk lé­nyegében uniós tag, az ország ex­portjának 77 százaléka az EU-ba irányul, mely a tagországok kö­zött is alig fordul elő. Az ország nemzetközi beágya- zódottsága 70 százalékos, ami Szingapúréhoz hasonló, bennün­ket Csehország követ 30 százalék­kal - sorolta a tényeket Inotai András. Mindehhez hozzátette: van lemaradásunk a környezetvé­delem, a közlekedés és a mező- gazdaság terén. A legtöbb bukfencet azonban a közigazgatásunk rejti magában. Ezek között a többnapos vámolá­si eljárásokat, a különböző hiva­talok lassú ügyintézését és a bü­rokrácia terjedését említette meg Inotai András. Ez azért probléma, mert a termelésben megszerzett előny itt vérezhet el a világban fo­lyó verseny színpadán. E. Z. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom