Új Néplap, 2000. június (11. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-26 / 147. szám

Hl 2000. Június 26., hétfő MEGYEI KÖRKÉP 3. OLDAL Köszönet az árvízi helytállásért Tiszaroff A település számára rop­pant fontos az idegenforga­lom, amit a páratlan szépsé­gű tiszai tájra alapozhat. Az idei szezonnyitón az árvíz- védekezés kritikus napjaira is emlékeztek, megköszön­ve mindazt a segítséget, amit a község akkor kapott. Még a hirtelen hűvösre fordult időjárás sem tudott ünneprontó lenni, hiszen a kiadós égi áldás el­lenére is nagyon sokan voltak kí­váncsiak arra, amikor Fejér Andor, a megyei közgyűlés alelnöke, a Tisza-tavi Regionális Idegenfor­galmi Bizottság elnöke leleplezte azt a márványtáblát, ami remél­hetőleg örök mementója lesz az itt mért legmagasabb vízszintnek, amelyet nem lehet soha megdön- teni. A szervezők minden korosz­tálynak igényes szórakozást kí­náltak. Miután Lómén Péter refor­mátus lelkész megáldotta a helyi vállalkozók segítségével elkészült emléktáblát, igazi forgószínpaddá változott a roffi komplejáró, ahol neves előadók, együttesek léptek fel. Mészáros László polgármester érdeklődésünkre elmondta: Ti­szaroff kötelességének érezte, hogy az idegenforgalmi szezon­nyitón megköszönje azt a segítsé­get, amely az árvíz legkritikusabb perceiben is erősíteni tudta a roffi- ak hitét. p. m. Kedd, a remény napja (Folytatás az 1. oldalról) Mészáros Zoltán abban bízik, hogy a számlákat - közintéz­ményről lévén szó - teljes egé­szében az állam állja. Mint ahogy azt is reméli, hogy a tél beállta előtt megoldódik a fedél nélkül maradt családok sorsa. A károsultak többsége ideigle­nesen otthonra lelt rokonoknál, ismerősöknél. Egy idős házas­párnak és egy két gyermekét egyedül nevelő anyának viszont az idősek otthonában volt kény­telen átmeneti szállást biztosíta­ni az önkormányzat. Azt, hogy meddig tart az „átmenet”, ma még senki sem tudja. Az önkor­mányzat számláján a különböző felajánlásokból igen jelentős ösz- szeg gyűlt össze, és sokan ígér­tek természetbeni segítséget is a helyreállításhoz. A megrongáló­dok házak újjáépítéséhez azon­ban tetemes állami segítségre lenne szükség.A tervek szerint június elején határozott volna a kormány arról, hogyan és milyen mértékben kártalanítja az árvíz sújtotta települések lakóit. Akkor a döntés elmaradását azzal indo­kolták a Belügyminisztérium­ban, hogy az előterjesztés nem készült el időre. Nem tudni, hogy azóta behozta-e lemaradá­sát a szaktárca, mindenesetre a kormányhatározat a mai napig nem született meg. így Ti- szavárkonyban izgatottan várnak minden keddet, hát ha ezúttal a kormány az ő ügyükben is dönt. TELEKI Értelmet adnak az éveknek A IV. országos és nemzetközi millenniumi nyugdíjasfesz­tivál résztvevői sokadszor bizonyították, hogy nem csak életet, de értelmet is tudnak adni az éveknek. Elsősorban azzal, hogy 30-40, de sokszor ötvennél is több átdolgozott, küzdelmes év után is példát tudnak mutatni hagyomány- tiszteletből, munka- és hazaszeretetből, amely a legna­gyobb közösségformáló erő. Különösen úgy, hogy tudnak egymás sikereinek örülni, s nem közömbösek mások gond­jaival szemben. Tiszafüred Elsősorban ezen hajtóerő tisztele­téről beszélt a házigazdák nevé­ben dr. Szabó Tamás aljegyző. Hangsúlyozta: rangot jelent Ti­szafürednek, hogy imipáron ne­gyedik alkalommal ad helyet egy generáció művészeti találkozójá­nak. A regionálisnak induló fesz­tivál időközben országos hírű rendezvénnyé „nőtte ki ma- gát”.Az „Életet az Éveknek” Or­szágos Nyugdíjas Szövetség el­nökhelyettese, Krizsán Sándor szívből jövő szeretettel és tiszte­lettel beszélt a résztvevőkről, akik a dolgos évek küzdelmei után most másokat jutalmaznak meg színvonalas, művészi produkci­ókkal. Az idei fesztivált több 30 országos klub tisztelte meg a je­lenlétével. Közülük idén a mező­kovácsházi „Vadvirág” Népdalkor érdemelte ki a feszüvál nagydíját, megelőzve a komlói „Őszirózsa” Nőklub tánc és énekkarát, vala­mint az algyői Nyugdíjas Hagyo­mányőrző Égyüttest. A tiszafüre­di Szőke Tisza Népzenei Együt­tesről pedig nem csak azért kell szólni, mert kiválóra sikeredett az ünnepi köszöntőjük, hanem azért is, mert övék lett az egyik közönségdíj, míg a szépszámú publikum másik elismerése a pákozdi Nagy Lajos és unokája, Tímea közös táncát jutalmazta a Halas téri szabadtéri színpadnál. ÜNNEPELT AZ OTTHON. Idén ötvenéves a tiszaugi Szőke Tisza Fogyatékos Otthon. A jubileumot ju- niálissal ünnepelte az intézmény, a fenntartó megyei önkormányzat és a község. Dr. Szabó Józsefnek, a megyei közgyűlés alelnökének beszédét követően átadták a megyei önkormányzat ajándékát, egy szintetizátort. Jász-Nagykun-Szolnok és Bács-Kiskun megye önkormányzata ez alkalommal a futball- pályán mérte össze erejét. Képünk a mazsorettek fellépését örökítette meg. ________________fotó. m.j. N YUGDÍJAS-TALÁLKOZÓ. A helyi nyugdíjasklubok szervezésében, az önkormányzat támogatásá­val szombaton nyugdíjas-találkozót tartottak a jászapáti sportpályán. Az idősek irodalmi és sportren­dezvényeken kapcsolódhattak ki, délben pedig finom marhapörkölt várta a résztvevőket. FOTÓ; S. J. Múzeumok együttműködése Szolnok—Nagybánya Dr. Kertész Róbert, a szolno­ki Damjanich múzeum igaz­gatója nagybányai látogatá­sa idején együttműködésről tárgyalt Ion Ignával, a nagy­bányai megyei múzeum igazgatójával. Megállapod­tak, hogy keretszerződést ír­nak alá a két múzeum együttműködéséről. Elsősor­ban a képzőművészet és a régészet területén terveznek közös programokat. Ion Igna a tárgyalásokról és az együttműködési tervekről el­mondta, hogy az 1990-ben kezdő­dő kapcsolatok a Nagybányán 1993-ban rendezett szolnoki kiál­lításig szépen fejlődtek, utána azonban kissé csökkent az együtt­működés intenzitása. Ezen azon­ban változtatni kell, hiszen a két város képzőművészete egy tőről fakad, a művészek és az intézmé­nyek között is szoros kapcsolatok vannak, ami kiállítások rendezé­sében is megmutatkozik. Legfon­tosabbnak a képzőművészet terü­letén folytatandó együttműködést tartja, különös tekintettel a Szol­noki Művésztelep 2002-ben ese­dékes centenáriumára, amely jó alkalom arra, hogy találkozzanak és tovább bővítsék a kapcsolato­kat. De előtte megrendezik Nürn- bergben az európai művésztele­pek találkozóját, erre a nagybá­nyai és a szolnoki művésztelep is meghívást kapott. Említette ugyanakkor a régészetet is, mint olyan területet, amelyben az együttműködés hasznos lehet mindkét fél részére. Kiemelte a Nagybánya környéki bronzkori ásatásokban tervezett közös mun­kát. Dr. Kertész Róbert közölte, hogy elkészült a keretszerződés, amelyet elküldték Nagybányára. Ami a képzőművészed együttmű­ködést illeti, megerősítette a Ion Igna által élmondottakat, illetve azokhoz annyit tett hozzá, hogy az ottani múzeum anyagából válogat­va régi nagybányai mesterek képei­ből terveznek kiállítást Szolnokon. A régészeti együttműködésnek egyik konkrét formája, hogy szol­noki régészek, akiknek ebben nagy gyakorlatuk van, nagybányai kollé­gáikkal közösen részt vesznek egy többrétegű lelőhely föltárásában Erdélyben. Sőt, a munka nem feje­ződik be a föltárással, a feldolgozás és az eredmények publikálása is közösen történik. Az összességé­ben mintegy hatéves programot az előzetes megbeszélések szerint a romániá fél finanszírozza. LA. VÉLEMÉNY Funkcionális analfabéták MÉSZÁROS QÉZA Pokorni Zoltán oktatási miniszter a minapi tanévzáró sajtótájékoztatóján régóta esedékes gondolattal állt elő. Kifejtette ugyanis, hogy ja­vaslatot tesz a miniszterelnöknek, hogy két éven keresztül kétezer-ötszázzal több informatikust képezze­nek a főiskolákon és az egyetemeken, megduplázva ezzel a szakemberek számát. A szaktárca szerint az informatika mellett a közeljövőben még több energiát és pénzt kell fordítani az ide­gen nyelvek oktatására is. Mindez nagyon szépen hangzik, de... Három évvel ezelőtt Hamburgban, egy oktatási világkonfe­rencián — mely „A tanulás „A tanulás kulcs a XXI. század kapujához” kulcs a XXI. század kapu­jához” jelmondatot tűzte ki zászlajára - megfogal­mazódott a funkcionális analfabétizmus fogalma. Mindez bántóan hathatna a Föld lakos­ságának többségére, ugyanis a konferencia résztvevői azokra „tűzik majd ki ezt a jelvényt”, akik 2001-től az anyanyelvükön kívül nem tudnak legalább egy idegen nyelvet beszélni, és nem tudják a számítógépet kezelni. És ugyebár, nem is kell sokat ke­resgélni, hogy találjunk magunk körül jó néhány funkcionális analfabétát. Igaz ugyan, hogy napjainkban már minimumnak számít ha­zánkban az írás és az olvasás elsajátítása, mely belefér a tankö­telezettség 16 évébe. (Az oktatási miniszter egyébként nagyon helyesen ezen is változtatna - 18 évre szeretné megemeltetni a korhatárt.) Az idegen nyelv is mára már „alaptantárgy”, azon­ban nem kis feladat lesz majd, hogy minden egyes diák megta­nuljon bánni a számítógéppel. Mert ehhez egyrészt milliárdos beruházások szükségeltetnek, s bár már megkezdődött orszá­gos szinten az informatikai bázis iskolákba telepítése, de a szű­kös anyagi lehetőségek miatt mindez döcögősen halad. Más­részt azzal lesz probléma, hogy mialatt megtanulja a diák a szá­mítógép kezelését, a programok ismeretét, addigra új rendsze­rek, a legújabb szoftverek kerülnek a piacra. Noha a gyerekek gyorsan reagálnak minden újra, ezért követni tudják a változá­sokat, a felnőttek ezzel szemben már nehezebben követik a gyors fejlődést. így aztán még az is elképzelhető lesz, hogy két­diplomás, két nyelvet beszélő felnőttekből lesznek a közeljövő­ben a funkcionális analfabéták. Lelki segítséget is adnak Megyei információ Anglia messze van — és mégis közel. Megyénkben ugyanis több mint egy esz­tendeje működik az az al­ternatív munkaerő-közvetí­tő program, melyet a sziget- országi példa alapján indí­tott el a Kapocs-Háló Alapít­vány. A szervezet vezetője, Vass Julianna szerint az el­ső esztendő eredményei bi­zakodásra adnak okot, hi­szen a munkába helyezési mutatójuk vetekszik a munkaügyi kirendeltsége­kével. Angliában a munkaerőpiacon az 1970-es években hasonló helyzet alakult ki, mint Magyarországon az elmúlt esztendőkben. Elsősor­ban az alacsony iskolázottságú, szakképzetlen munkavállalók maradtak állás nélkül. Elhelyez­kedésüket megkönnyítendő dol­gozták ki a szigetországban az Újra Dolgozom programot, ame­lyet hazánkban először három esztendeje Kecskeméten és Kalo­csán vezettek be, majd tavaly ta­vasszal - a Kapocs-Háló Alapít­ványnak köszönhetően — me­gyénkben is elindult. Ma már négy településen, Szolnokon, Kunszentmártonban, Kőtelken és Törökszentmiklóson próbálnak segíteni a tartósan munka nélkü­lieknek. Az alapítvány nem egyszerű munkaközvetítést végez. Az állá­sukat már régebben elvesztők­nek ugyanis gyakran lelki segít­ségre is szükségük van, ezt is igyekszenek megadni. Az állás- közvetítők szociális munkásként hosszú beszélgetéseket folytat­nak minden jelentkezővel, azt kutatva, mi az a munka, amit szí­vesen végeznének. Ez alapján az­tán, a cégek és a munkavállalók igényét figyelembe véve, az adott feladat elvégzésére legmegfele­lőbb embert igyekszenek kiköz­vetíteni. Ezzel a módszerrel tavaly több mint kétezer hozzájuk forduló munkanélküli közül 918-nak ál­lást találtak. A sikerhez persze az is kellett, hogy a munkanélkü­liek mellett a vállalatok, sőt a te­lepülések vezetőivel is jó kapcso­latot építsenek ki. Vass Julianna szerint a további fejlődéshez nélkülözhetetlen vol­na a foglalkoztatási törvény mó­dosítása, hogy az Újra Dolgozom program munkaerő-piaci alapel­látásként működhessen. Akkor ugyanis a munkanélküliekkel va­ló törődést az önkormányzatok - számos szociális ellátáshoz ha­sonlóan — civil szervezetekre is bízhatnák. Június 30-án Szolnokon is bemutatják az István, a király című rockoperát. Ebből az alkalomból három napon keresztül 1-1 kérdést teszünk fel. A helyes megfejtők között minden alkalommal 5-5 jegyet sorsolunk ki. I A megfejtéseket a Szféra Tisza Kft. irodájába kell eljuttatni, június 30-ig fo 5000 Szolnok, Damjanich út 1. Telefon: 56/421 -021 íme az első kérdés: Mikor és hol mutatták be első alkalommal az István, a király című rockoperát? a, 1984. Szegedi szabadtéri Játékok b, 1985. Budapest Nemzett Színház c, 1983. Budapest- Városliget-Királydomb A nyertes jegyek átvehetők június 30-ig a Szféra Tisza Kft. irodájában (Szolnok, Damjanich út 1. Tel.: 06-56/421-021) .OT

Next

/
Oldalképek
Tartalom