Új Néplap, 2000. június (11. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-19 / 141. szám

7. OLDAL I 2000. Június 19., hétfő Barátságos baktériumok? Gyakran ajánlják az orvo­sok, a természetgyógyászok a joghurt, a kefir fogyasztá­sát. Régebben a parasztem­berek ösztönösen is sokszor ettek aludttejet. Pedig ők nem tudhatták, legfeljebb érezhették, hogy milyen jót tesznek vele a szervezetük­nek. Még ma is ke­vesen tudják, mi a joghurt titka. A savanyú tejtermékek gyártásakor a beoltás­hoz használt tejsav- baktériumok két törzs­höz tartoznak: a Lactobacillus bulgari- cus és a Streptococcus sthermophilus törzsé­hez. Ezeken belül számos bakté­riumfaj létezik. Sokan tudják, hogy a tej és a tejtermékek értékes ásványi- anyag-források: a bennük lévő kalcium például az élelmiszerek között legnagyobb mértékben, kb. 90 százalékban felszívódik. Mivel magasabb a kálium-, mint nátriumtartalma, vérnyomásun­kat is kedvező irányba befolyá­solja. A tejsavas erjesztés alatt a tejtermékek egyes vitaminokban is gazdagodnak: a tejsavbaktériu- mok vízben oldható B-vitamino- kat, nikotinsavat, folsavat és biotint termelnek. Ezeknek a vi­taminoknak a mennyisége er­jesztés alatt akár 30-50 százalék­kal is megnövekedhet. A joghurtban és a kefirben megtalálható tejcukor különleges élettani szereppel bír. Egyik alko­tórésze, a glaktóz elősegíti az ér­fal regenerálódását, gátolja az ér­elmeszesedést, így csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását. A tejcukor segíti a kalcium felszívódását is. A leg­újabb kutatások szerint pedig a belőle képződött oldhatatlan dié­tás rostok elősegítik a normál bélmozgást, illetve az emésztő­rendszerünkben élő „barátságos baktériumoknak” tápanyagul szolgálnak. A káros baktériumok azonban nem tudják felhasznál­ni, így csökken a bélrák kialaku­lásának kockázata is. A gyorsabb bélrendszeri áthaladás miatt ke­vesebb az az idő, amíg a bélfal érintkezésbe kerül a káros anya­gokkal, így azok kevésbé tudnak felszívódni. A joghurtban találha­tó anyagok védő hatása a gyo- morrák ellen is segítséget nyújt­hat, rendszeres fo­gyasztás mellett. Ahhoz, hogy jog­hurt legyen a tejből, kellenek a tejsavbakté- riumok, amelyek nem részei ugyan természe­tes bélflóránknak, de rendelkeznek pozitív élettani hatásokkal. Ha joghurtot ve­szünk, érdemes azt vá­lasztani, amely élő kultúrát tar­talmaz. A hőkezeléssel, vagyis ultrapasztőrözéssel tartósított joghurt, kefir tovább eláll ugyan, és általában hűteni sem kell, de a hőkezeléssel rengeteget veszít ér­tékéből. A joghurtba egyre gyakrabban bekerül egy másik baktérium is: a Bifidus baktérium egy fajtája. A Bifidus különleges baktérium: ez az egyetlen, amelyik kizárólag az emberre jellemző, szó szerint „az anyatejjel szívjuk magunkba”. Az újszülött bélflórája még steril, kialakulása az anyatejjel való táp­láláskor kezdődik meg. A bélflóra baktériumainak megjelenése - amely nagyban függ az étrendtől, a környezeti hatásoktól és az egyéni adottságoktól - fontos szerepet játszik abban, hogy a méhen kívüli világhoz alkalmaz­kodni tudjunk. Tudományos ku­tatások bebizonyították, hogy az emésztőrendszerben megtelepe­dő első baktériumok fontos sze­repet játszanak az újszülöttek immunrendszerének kialakulá­sában, és képesek meggátolni a kórokozók terjedését. Hasonlóképpen, felnőttkorban a bélflóra képezi annak a védő­pajzsnak az alapját, melynek se­gítségével a szervezet képes fel­venni a harcot a külső kóroko­zókkal szemben. ■ Orvosi esetek „Terítéken” a szakma különlegességei Közel kétszáz orvos vett részt azon a megyeházán tartott tudományos rendez­vényen, amelyet a Hetényi Géza megyei kórház patoló­giai és bőrgyógyászati osz­tálya valamint a Lamark ki­adó rendezett. Évek óta visszatérően, hagyomá­nyosan megrendezik,az úgyneve­zett kazuisztikai napokat, ahol or­vosi eseteket ismertetnek, tanul­ságos kórképeket mutatnak be a szakmának az előadók. A kazu­isztikai napok az évek során egyre népszerűbbek lettek, most már nemcsak a megyéből jönnek az előadók, hanem legutóbb például Debrecenből, Budapestről, Ka­posvárról és Zalaegerszegről is ér­keztek. A tudományos ülés első részében az előadók az allergiás túlérzékenység kapcsán kialakuló érgyulladásokkal foglalkoztak. Ezt követték a sebészek előadásai a szakma különös eseteiről. A szervezők a következő tudomá­nyos ülést októberre tervezik. „AZ EMLŐRÁK MA” címmel rendezett tudomá­nyos ülést a szolnoki MÁV-kórház és a Mamma Kli­nika. A téma a többek között a mammográfiás em- ! lőrákszűrés volt, amelyet a Mamma Klinika a MÁV- | kórházban szeptember óta biztosít. Mivel a mam­mográfiás szűrés lehetővé teszi az egészen kicsi da­ganatok észrevételét, nem mindegy, hogy az érintett 45 év fölötti női lakosság mennyire veszi igénybe. Mint dr. Péntek Zoltán előadásából kiderült, évente kb. 1 millió nőt kellene megvizsgálni. Hazánkban azonban még nem olyan elterjedt a módszer, mint például nyugaton. Svédországban egy átlagos szű­rést figyelembe véve, el lehet mondani, hogy a meg­jelenés 83 százalékos. Tolna megyében - ahol más­fél év alatt szűrték le a megye lakosságát — a megje­lenés 50 százalékos volt. A cél a 60-70 százalékos részvételi arány elérése. Képünkön a MÁV-kórházi tudományos ülés résztvevői fotó: csabai Mit kezdjünk a praxisjoggal? A praxisjog és érvényesítése volt többek között a témája annak a továbbképzésnek, amelyet a háziorvosok me­gyei egyesülete rendezett. j A legutóbbi továbbképzést Mis­kolctapolcán tartották. Mintegy j negyven háziorvos vett részt, va­lamint képviseltette magát az Ál­lami Népegészségügyi és Tiszti- orvosi Szolgálat megyei intézete J és a városi egészségügyi és sport- bizottság is. Az egyik téma az j volt, hogyan lehetne jobb az együttműködés a háziorvosok és a hivatalok, önkormányzatok kö­zött. A cél az egyes intézmények közeledése, munkájuk jobb ös­szehangolása lenne. Az orvosok fontosnak tartják, hogy a jogsza­bályalkotók és a munkát végzők, valamint a végrehajtó hivatalok között olyan párbeszéd alakuljon ki, amely lehetővé teszi, hogy az információk gyorsabban eljussa­nak az érintettekhez. A másik téma a praxisjog (mű­ködtetési jog), illetve annak érvé­nyesítése volt. A praxisjogot a te­rületileg illetékes orvosi kamara adja. Eddig a területi ellátási köte­lezettséggel nem rendelkezők kapták meg, a területi ellátási kö­telezettséggel rendelkező orvo­sok számára folyamatos a kiadás. A praxisjogot év végéig kell meg­szerezni. A legtöbb kérdés a to­vábbképzésen azzal kapcsolat­ban fogalmazódott meg, hogy ho­gyan lehet érvényesíteni a praxis­jogot, hiszen ez a gyakorlatban csak később realizálódik. Abbahagyták és nyertek Tizenketten kaptak megyei különdíjat az Állami Nép­egészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei intézeté­nél a dohányzás félbeszakí­tásáért. Ők sikerrel nevez­tek be a „Hagyd abba és nyersz!” elnevezésű akció­ba. A CINDI-programra jelentkezők­nek azt kellett vállalniuk, hogy J egy hónapig nem gyújtanak rá, és j ezt a tényt a környezetükből vala- j kivel igazoltatniuk is kellett. A ) megyei nyertesek között több di­ák is volt. Horváth Réka és Hor­váth Anna Jásztelekről testvérek. A szolnoki Varga Katalin, illetve a jászberényi Lehel Vezér Gimnázi­umba járnak. Réka másfél éve do­hányzik, Anna pedig több mint két éve.- Az osztálytársak biztattak, hogy szívjak el egyet, így gyújtot­tam rá először — emlékszik visz- sza Anna a kezdetekre.- A környezetemben már szinte én voltam az egyetlen, aki nem dohányzott - meséli Réka. - Egyik nap Anna hazaállított négy jelentkezési lappal a CINDI- programra. Hozott lapot a szüle­imnek is, mert ők is dohányoz­nak.- Nem volt nehéz letenni a ci­git? Réka: — Eleinte cukorkát esze­gettem, hogy elfoglaljam magam. Rájöttem ugyanis, az, hogy rá­gyújtok, szívom a cigit, progra­mot jelent, és helyette valami mást kellett csinálni. ' Anna: - Az elején nagyon ke­mény volt, az volt az igazi nehéz időszak.- Milyen hatását érzitek a cigi elhagyásának?- Őrömmel tapasztalom, hogy tudok futni a busz után, nem ful­ladok ki - számol be az élmény­ről Anna. Azt, hogy a két lány nem dó; hányzik, Réka barátja igazolta. Ő nemdohányzó, úgyhogy ez a ba­rátság talán kellő ösztönzést ad a jövőre. Hátha a cigi elhagyása nem egy hónapra, hanem örökre szól... Kövérek maradnak? Bár egyértelműen nem bi­zonyított, hogy kövér gye­rekből minden esetben kö­vér felnőtt lesz, de a felmé­rések összefüggést mutat­nak a két állapot között. Magyarországon a lakosság 60 százaléka tekinthető túlsúlyos­nak. Az elhízás okának elsősor­ban a túlzott táplálékfelvételt és a mozgáshiányt tartják a szak­emberek. Táplálkozásunk jel­lemzői: túl sok kalória bevitele, túl magas zsírarány és cukorfo­gyasztás, a kívánatosnál több al­kohol- és sófogyasztás. Mind­emellett kevés rostanyaggal élünk. Az elhízás mindezeknek egyenes következménye. Mivel a gyermekek táplálkozása ha­sonlít a felnőttekére, nem meg­lepő, ha már a kicsiknél találko­zunk az elhízással és az ezzel összefüggő betegségekkel. Jel­lemzőnek tekinthető, hogy kö­vér felnőttek gyerekei maguk is túlsúlyosak lesznek. Az elhízás megelőzését az első iskola­évben el kell kezdeni, és a kamaszkor végéig folytat- ____ _ ni kell. Nem ajánlják a szakemberek azokat a táplálkozási módokat gyerekkorban (pl. vegetáriá­nus), amely egyoldalúvá teszi a táplálékfelvételt. A kiegyensú­lyozott táplálkozáshoz hozzá­tartozik a tej, tejtermékek, a hal, a tojás fogyasztása, vitamin-, il­letve ásványianyag-tartalmuk miatt. Néhány nyomelem - mint például a vas, a szelén, a cink - jobban felszívódik állati eredetű táplálékból, mint növé­nyi eredetűből. A gyerekek táp­lálkozásában még a felnőtteké­nél is fontosabb, hogy kerüljük a szélsőségeket, és a kiegyensú­lyozott, teljes értékű élelmisze­reket tartalmazó étrendet köves­sünk. Fontos a vitamin- és rost­dús friss zöldségek, gyümölcsök beiktatása. Az étkezések közötti nassolásról, csokoládé-, cukor­evésről lehetőleg le kell szoktat­ni a kicsiket, de már az is ered­mény, ha ezeket nem rendszere­sen eszegetik. A táplálkozás mellett kellő figyelmet kell fordí­tani a rendszeres mozgásra is. A mai diákok általában keveset mozognak, rémisztőén sokat ül­nek a tévé előtt (hétköznap 4 óra, hét végén 6-8 óra a készülék előtt töltött átlagos idő Magyar- országon). Mivel a gyerekek el­hízása nagyrészt a szülőkön múlik, mi vagyunk a felelősek azért, hogy utódaink ne a tévé előtt gubbasztva, hamburgert majszolva nőjenek fel. _______■ A z oldalt szerkesztette: Paulina Éva Fontos az esti arcápolás Vannak a szépségnek kedvező napszakok Amikor nem könnyű Az arcunkat kora reggel szépnek és üdének látjuk, ám ez a látvány nem kísér végig a napon. Ennek az az oka, hogy a bőrnek is napi „krónikája” van. Bőrünk 24 órájának krónikáját dr. Alain Reinberg, párizsi bőrgyógy­ász szakorvos és kronobiológus se­gítségével könnyen megérthetjük. Reggel 6 órakor felgyorsul a pulzus, emelkedik a vérnyomás. A bőr éjjel elegendő nedvességhez és tápanyagokhoz jutott, így kife­jezetten szép és kipihent. Mossuk meg reggel arcunkat hideg vízzel, tornáztassuk meg és mozogjunk. Reggel 7 órakor nézzük meg alaposan a bőrünket. Aki ekkor nagyon sápadt, bánjon csínján a krémekkel és egyéb kozmetiku­mokkal. Ha alaposan bekenjük magunkat, hogy a sápadtságot el­lensúlyozzuk, később túlzsíroso- dik az arcunk. Délelőtt 11 órakor a faggyúter­melés eléri csúcspontját. Ennek jó hatása is van: védi a bőrt, meg­köti a nedvességet, ami által si­mábbá teszi a bőrt. Azok, akik­nek zsíros a bőre, ekkor gondolja­nak rá, hogy bőrük a zsírtól köny- nyen fénylik. Délben a test biológiai aktivitá­sa lecsökken. Ekkor jól tesszük, ha sok lédús gyümölcsöt és zöld­séget fogyasztunk. Délután 2 óra­kor ismét felgyorsul a szervezet működése. Több endorfint vá­lasztunk ki, kevésbé érezzük a fájdalmat. Ez az időpont kiválóan alkalmas arra, hogy fogorvoshoz, kozmetikushoz menjünk. Délután 5 óra kiválóan alkal­mas a sporttevékenységre. Az egészséges, rendszeres életmó­dot folytató emberek szervezeté­nek a vérellátása kiváló. Izom­erőnk ekkor a legnagyobb: 30 százalékkal többet tudunk fizika­ilag nyújtani, mint a délelőtti órákban. Fontos, hogy a munka végeztével fizikailag is kikapcso­lódjunk. Amennyiben ekkor megmozgatjuk tagjainkat, este még nagyon sok mindent meg tu­dunk tenni fáradtság nélkül. Aki végighajszolja magát a hétköz­napokon, bőre sokkal gyorsab­ban megráncosodik és petyhüdt­té válik. Este 8 órakor a legszomjasabb a bőr, s hálás, ha krémekkel és pakolásokkal kényeztetik. Aki nem mulasztja el az esti arcápo­lást, az üdítő éjszaka során való­sággal megszépül. FERENCZY EUROPRESS Bár már vannak rehabili­tációs ágyak megyénkben is, de rehabilitációs kór­házi osztály még nin­csen. A tervek szerint a közeli években várható változás. Az egészségügyi, társadalmi és foglalkoztatási rehabilitáció fel­tételeinek megteremtése me­gyénkben a középtávú elképzelé-. sek között szerepel. Fontos ugyanis, hogy azok az emberek, akik fogyatékossággal élnek vagy más okok miatt csökkent a mun­kaképességük, visszataláljanak a társadalomba. Akár veleszületett, akár az élet során kialakult betegség vagy fo­gyatékosság miatt kerül valaki hátrányos helyzetbe, nagyon sok a teendő, hogy az illető ismét be tudjon illeszkedni. A legfontosabb, hogy egészsé­gi állapotán a lehetőségekhez ké­pest javítsanak. Ehhez szükséges az egészségügy eszközeivel meg­valósítható rehabilitáció. A követ­kező lépésként a foglalkoztatása jön szóba. A rehabilitációra váró embe­rek legérzékenyebb csoportjába tartoznak a fogyatékkal élők, akik az átlagosnál is érzékenyebbek arra, hogy milyen ellátásban ré­szesülnek a kórházban vagy szakorvosi rendelőkben. A siketek és nagyothallók szer­vezetének például jó kapcsolatot sikerült kialakítani a hallásvizsgá­ló, a vakok és gyengénlátók szer­vezetének pedig a szemész szak­orvosokkal, de ezek a ritka kivé­telek. A fogyatékkal élő emberek többsége tapasztalja, hogy a kórházakban nincsenek felké­a vizsgálat szülve az ő sajátos igényeikre. A hallássérültek nehezen tud­nak kommunikálni, a mozgás- sérülteknek nehéz közlekedni az egészségügyi intézmények­ben. A megyében inkább azt ta­pasztalni, hogy az egészségügyi intézményekben dolgozók embe­rileg elfogadják ugyan a fogyaté­kos beteg problémáit, de nincse­nek meg a megfelelő eszközök és körülmények. Némi előrelépést jelentett a kö­zelmúltban, hogy a megyei kór­ház felajánlotta a fogyatékkal élők szervezeteinek, hogy előze­tes egyeztetés alapján szűrővizs­gálatain soron kívül fogadja szer­vezett csoportjaikat, és ilyenkor tudják biztosítani a speciális bá­násmóddal kapcsolatos igények kielégítését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom