Új Néplap, 2000. június (11. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-19 / 141. szám

4. OLDAL TÜKÖR 2000. Június 19., hétfő |||| Szerencsét hozott a 21 A népdal Amerikában is népszerű A második „vandál” invázió Mallorcán Mindig precízen dolgozott Kelemen Sándomé Margitka néni neve nem ismeretlen a kevi em­berek számára, hiszen több ház­tartásban is megtalálhatóak munkái. Mesterségét 1930-ban kezdte, amikor tanulónak ment egy női szabóhoz, akinél másfél év alatt tanulta meg a varrás alap­jait. Mivel egy idő után a munká­hoz vizsgára volt szükség, 1938- ban elsőként mestervizsgázha­tott a környékről. Egész életében otthon dolgozott. Nyolcvanéves koráig varrt, bár még ma is előve­szi néha a tűt és a cérnát, ha úgy tartja kedve, illetve még most is FOTÓ: FORGÁCS sokan megkeresik, hiszen a vá­rosban egyedül ő készített papla­nokat. Nem volt ritka, hogy a megrendelés Budapestről, Szol­nokról jött. Elmondása szerint nagyon precízen dolgozott, és főleg sze­rette azt, amit csinált. Talán ez az oka, hogy néha még ma is ren­delnek tőle egy-egy saját készíté­sű paplant. A kézügyessége ab­ban is megmutatkozik, hogy több festménye is a szobák falát díszíü, ugyanis a varrás mellett másik nagy szenvedélye a festés. __________________R. SZ. A németek milliói, törülkö­zővel és söröspalackokkal felfegyverezve, évről évre megszállják Mallorca ho­mokos tengerpartjait, és immár „gyarmatosítani ” akarják a festői szépségű szigetet. A több mint há­rommillió, napfényre ki­éhezett német turista, akik minden évben elözönlik a spanyol szigetet, vastag pénztárcájukkal, csillapít­hatatlan szomjúságukkal és zajos éjszakai mulatozá­saikkal nyomasztóan hat­nak a 610 ezres helyi lakos­ságra. Mallorcán szinte mindenütt csak német beszédet hallani - leg­alábbis bizonyos hangerő fölött. Német sörkertek, vendéglők, szu­permarketek és újságos standok uralják a főutcákat és a parti sétá­nyokat sok városban. A szigeten lévő ingadanoknak már a 20 szá­zaléka német tulajdonban van. A „bennszülöttek” közül sokakat mindez már nyugtalanít. — Már nem érzem a saját ha­zámnak ezt a helyet — mondta a Reutersnek egy 21 éves egye­temista, Josep Umbert, aki a nyári szünidőben fogadópor­tásként dolgozik egy szállodá­ban, és hetente százával talál­kozik németekkel. - Igaz, hogy sok pénzt hoznak ide a néme­tek, de nagyon arrogánsak. Nem tisztelik a hagyományain­kat, és meg sem kísérlik az al­kalmazkodást. Elvárják, hogy németül beszéljünk, csak né­met sört isznak, csak német té­vécsatornát néznek. Állandó lakosként körülbelül már 100 ezer német él a szigeten, ahová repülőgépen röpke két óra alatt el lehet jutni Németország legnagyobb részéről. A főszezon­ban naponta tíz-tizenkét német városból érkeznek repülőgépek a turisták ezreivel. Tavaly júliusban több mint százezren jöttek egy hét alatt. A nyári hónapokban a fővá­rosban, Palma de Mallorcán a helybéliek többször tüntettek a sziget „germanizálódása” ellen. Erre alkalmat adott az is, hogy csak németek vehettek részt egy általuk szervezett koncerten, amelyen több népszerű spanyol művész lépett fel: mind a 6000 jegyet németeknek foglalták le. Sokan a vandálok, második eljö­veteléről beszélnek. Ez a germán népcsoport 450-ben elözönlötte és kifosztotta a szigetet. Most kard helyett hitelkártyával és csekkfüzettel kerítik hatalmukba a szigetet.- Túl sok német vásárol túl sok tulajdont, aztán elszigetelik magukát a falak mögött. Ennek meg kell változnia - mondta a Fmncésco Antich miniszterelnök, és érthetőnek nevezte, hogy a mallorcaiak félnek az akadályta­lan elnémetesedéstől. Sok tenger­parti kisváros inkább német falu­ra, mint spanyol üdülőhelyre ha­sonlít.- Néha úgy érzem, hogy meg­szálltak bennünket a németek - mondta egy autókölcsönző válla­lat hivatalnoka, Jaume Mayol. - Megőrülnek, ha nem beszélünk németül. A minap ordított velem egy né­met, mert a szerződés nem német nyelvű nyomtatvány volt. — Egész éjjel mulatoznak, túl sokat isznak, aztán az utcán hánynak. Senki sem tud aludni a környé­ken - panaszolta egy 30 éves bankár, Christopher Marquis. A kormányzat azzal próbált gátat vetni a német nyelvű feliratok és étlapok terjedésének, hogy meg­követelte: spanyolul vagy katalá­nul is tüntessenek fel mindent. De az ellenőrök azt tapasztalták, hogy a végigjárt 1400 vendéglő fe­le nem tett eleget a rendelkezés­nek. Mindazonáltal az idegenforga­lomnak köszönhetően lett Mal­lorca az egyik leggazdagabb spa­nyolországi régió. A sziget össz­termékének a 85 százaléka a szol­gáltatóipartól származik. Az egy főre jutó jövedelem spanyolorszá­gi viszonylatban a legmagasab­bak közé tartozik, és a 13 száza­lékos hivatalos munkanélküliségi arány jóval az országos átlag alatt van. A sziget gazdaságának évi növekedési üteme az utóbbi években 5 százalékos volt. De a prosperitásnak meg kell adni az árát. Pedro Barcelo rendőrfel­ügyelő, aki folyékonyan beszél németül, elmondta, hogy nya­ranként minden éjszaka leg­alább kétszáz helybéli hívja fel őt telefonon, és panaszt tesz amiatt, hogy az utcán németek zajonganak, és nem lehet tőlük aludni. De novemberben már nyuga­lom van. Ekkor kialudhatják magukat az emberek. Márkus Ilona télen a tengerentúlon énekel Márkus Ilona nóta- és népdalénekest gyak­ran látjuk fellépni Berekfürdőn, Hajdúszo­boszlón. Időnként azonban hónapokra eltű­nik itthonról. Ilyenkor a tengerentúlon éne­kel. Nemrégiben is onnan érkezett haza. cos utat hányszor elénekeltem! Volt olyan este, amikor tízszer is kérték. Akkor reszketek, amikor a férfiak kérik azt, hogy Van egy szőke asszony. Hát egy nő ezt hogy énekelje el! Persze azért eléneke­lem. A hangulat fokozása miatt általában gálaruhá­SZOMBATON ÉS VASÁRNAP este is zsúfolásig megtelt Szolnokon a Városi Művelődési és Zenei Központ színházterme. Nem másért, mert a Mozsonyi Albert vezette balettcsoportok huszon­egyedik vizsgakoncertjüket tartották. Mintegy százötven szereplő adott számot felkészültségéről a kezdőktől az intenzív balett tagjaiig. Akadt a műsorban tunéziai, arab hastánc, vadnyugati tánc, bajor sörtánc, orosz életképek és pergő ritmusú spanyol színpadi produkció. Természetesen a klasszikus balett sem maradt ki. Temérdek volt a vastaps, az ismétlés, amit az is mutat, hogy este kilenc helyett fél tizenegy után zárult, fejeződött be a huszonegyedik szolnoki balettkoncert. d. sz. m. Elsivatagosodás veszélyeztet Az elsivatagosodás és a ta­lajpusztulás világméretek­ben folytatódik, és mind több ember megélhetését te­szi lehetetlenné. A túlságo­san kevés termőföld és a vízhiány szegénységet idéz elő, és az emberek gyökérte- lenné válását okozza. Ezek azok a drámai folyamatok, amelyekre az ENSZ idei jelentése ismét felhívta a figyelmet az elsi­vatagosodás elleni küzdelem vi­lágnapja alkalmából, amely június 17-én volt. A szakértők megkon­gatták a vészharangot, és figyel­meztetnek, súlyos következmé­nyei lehetnek annak, ha az érintet­tek nem lépnek fel erélyesen e fe­nyegetés ellen, főleg Afrikában. A víz és a termőtalaj csökkenése a jövőben csak fokozni fogja a me­nekültek áramlását, a politikai destabilizálódást, kiválthatja az ipari országok katonai beavatko­zásait, a következmények nem korlátozódnak majd egyes térsé­gekre, hanem világszerte éreztetik hatásukat. ENSZ-becslések szerint a sivatagok terjeszkedése jelenleg több mint egymilliárd ember létét veszélyezteti, és ma már az egész földfelszín egyharmadát érinti. Több mint 135 millió embert fe­nyeget veszély, hogy rövidesen la­kóhelyének elhagyására kénysze­rül, mert a termőföld terméketlen porrá változik. Már manapság is fél milliárdnál több ember él olyan országban, ahol vízhiánnyal küsz­ködnek, számuk egy-két nemze­déken belül a eléri az emberiség egynegyedét. Mozsonyi Albert balettmester tanítványai, az előkészítősök II. évfolyama FOTÓ: BUQÁNY J. Roller a divat Játékszer volt a roller, ma praktikus közlekedési eszköz. Visszatért és hódít. Míg a ’80-as években a yup- pie-k Mercedeseikkel büszkélked­tek, ma az ő köreikben is a roller a menő. Ahogy egyre nagyobb a köz­lekedési káosz a vüág nagyobb vá­rosaiban, ahogy lassan ugyan, de polgárjogot nyer az ökológia, úgy változnak a helyváltoztatási szoká­sok is. A divat az Egyesült Államok­ból indult el egy évvel ezelőtt, és hamar átvették az európai és az ázsiai országokban is. A mai roller mindössze 2,5 kilogramm. Egy kis ügyességgel és jó reflexekkel órán­kénti 20 kilométeres sebesség is ki­hozható belőle. Használat után olyan kicsire összehajtható, hogy belefér egy táskába. A járatlan em­ber azt gondolhatná, hogy a roller a tinédzserek közlekedési eszköze. Nem így van. Berlinben komoly képviselők sem átallanak a kis két­kerekűre lépni, hogy kényelmeseb­bé és rövidebbé tegyék az utat munkahelyük labirintusaiban. Használják amerikai menedzserek is. Londonban is látni reggelente öl­tönyös, nyakkendős urakat üdvö­zölt mosollyal szlalomozni a csúcs- forgalomban. ________________■ T ű, cérna az ő kezébe való Nyolcvanéves koráig dolgozott 101 éves a győztes A 101 éves Szonia Koniasvili nyerte a grúz fővárosban szom­baton lezajlott szépségversenyt, amelyen 90 esztendő volt a ne­vezési küszöb. „Olyan boldog vagyok, mintha az esküvőm napja lenne. Kár, hogy a férjem ezt már nem érhette meg” - nyilatkozta meghatottan a győztes, akinek 10 unokája és 14 dédunokája van. A vetélkedés a szépségver­seny és a Ki mit tud? ötvözete volt: hét női és hét férfi résztve­vőjének nem annyira idomaikat, mint inkább valamilyen egyéb erényüket kellett felmutatniuk, így Koniasvili anyó egy szerel­mes vers előadásával igézte meg a zsűrit. A szokatlan szépségverseny minden egyes résztvevője 25 dolláros pénzjutalomban része­sült, ami több mint háromhavi grúz nyugdíjjal ér föl.- Nem ez volt az első külföldi meghívásom, hiszen annak idején többek között a Tisza Táncegyüttessel jártam a világot. A kilencvenes évek elején itthon ke­vesebb lett a fellépési lehetőség, hiszen szülte meg­szűntek a munkahelyi, szakszervezeti, nőnapi ren­dezvények, a nyugdíjas-találkozók száma pedig na­gyon lecsökkent. Hét évvel ezelőtt hozott össze a jó sorsom amerikai magyarokkal, és 1994-től kezdve évi 5-6 hónapot dolgozom Amerikában és Kanadában. Vancouver, Calgary, Toronto, New York, Chica­go, Florida, ezek a fellépéseim helyszínei - meséli az énekesnő. Ám valójában nem könnyű megsze­rezni és megtartani a lehetőséget.- Egy férfi énekessel és egy 3-4 tagú zenekarral szoktam kimenni. Műidig magyar családoknál la­kunk, ahol ellátást kapunk. Nagyon komolyan kell dolgozni. Ha nem felel meg az ember, hamar elkül­dik - teszi hozzá.- Mi a különbség az ottani és az itthoni magyar családok között?- Az anyagiakat nem lehet figyelmen kívül hagy­ni. A jólét meghatározza az életvitelüket, kedvesek, aranyosak, de kimondatlanul is érezteük az ember­rel, hogy ők többre vitték. Sokkal jobban élnek, de nincs sokkal többjük, mint az itthoniaknak. Legfel­jebb nálunk nem négy-öt kocsi áll a garázsban egy családnál, műit odakint. Mivel nincsenek anyagi ne­hézségeik, munka után vacsorázni mennek, meg a tengerpartra, meg golfozni. Az itthoni ember pedig hajnalban kel, és munka után még elmegy dolgozni, hogy tudjon létezni.- Milyen népdalokat, nótákat kémek leginkább odakint?- Az ember módszeresen készül egy ilyen turné­ra, körülbelül tudja, hogy melyek kint a népszerű nóták. Ilyen például a Hogyha ír majd édesanyám, az A kanyargós Tisza mentén, a Gyere, Bodri ku­tyám. Ezek a dalok belemarnak a lelkűkbe. Hiszen mindenki kötődik a kis falujához, a Tiszához, egy templomtoronyhoz, az akácfavirágzáshoz. Az aká­Márkus Ilona bán kezdek, szünet után viszont magyar viseletben (például kalocsai, matyó, kalotaszegi), és ilyenkor óriási tapsvihar fogad.- Önnek melyik a kedvence?- Néhány évvel ezelőtt ezernégyszáz dalt írtam össze, amit énekeltem. Mindig azok a nóták tetsze­nek, amelyek éppen a színen vannak. Volt olyan dal, amit nem is ismertem, úgy tanultam meg, és később a kedvencem lett. Márkus Ilona újra külföldre készül. Ősszel Svéd­országban lép fel, aztán ismét Kanada, Amerika kö­vetkezik. Hogy elvigye a magyar népdalt, nótát a hazától elszaladtaknak. PAULINA ÉVA

Next

/
Oldalképek
Tartalom